Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-02 / 9. szám

Budapest, 1932 március 2. Függecíen Budapest 3 99» Szomorú számok Budapest legutóbbi válságos esztendejéről 1931 — a statisztika tükrében M HÉT Véres kard az üzemi alkalmazottaknál Olvastuk a körlevelet, amely a fővárosi üzemi alkalmazottakat önálló szervezkedésre buzdítja. El­mondja a körlevél, hogy az üzemi alkalmazottak ed­dig mostohagyermekek voltak és méltatlan hozzájuk, hogy ők — akik súlyban, számban és erőben sokkal reprezentábilisabbak mint a közigazgatásiak. Aláren­delt szerepet játszanának, mint a FANSz alcsoportja és a Segítőalap leeretén belül sem találják meg ér­dekeik védelmét. A körlevelet nem az üzemi alkal­mazottak kezdeményezték, nem- is kezdeményezhet­ték, mert ez nek érdekük. Külső tényezők ■keresnek itt érvényesülést, nekik van szükségük a FANSz mellett egy FÜANSz-ra is, melynek előkészítőbizott­sága már megalakult és megkezdte a szervezkedést, mint azt véletlenül olvashattuk. Hogy szükség van-e valamire, vagy sem, azt mindig a közérdek, a főváros és alkalmazottainak érdeke határozza meg. Bennünket csak ez a szem­pont vezet. A FANSz kitünően működik és ha az üzemiek úgy éreznék, hogy a FANSz-ban második helyre szorulnak, ezen könnyű segíteni: a FANSz vezetősége nem fog elzárkózni semmi jogos és igaz­ságos igény elől. Akik szakadást akarnak, külön szer­vezkedést, azok nem szolgálják sem a főváros, sem pedig az üzemiek érdekét. Sem a FANSz, sem a Segítőalap sem ellensége az üzemieknek. Sohasem volt, nem is lesz. Akik ki akar­ják élezni az ellentétet közigazgatásiak és üzemiek közt, nagyon rosszul cselekszenek és nem az üzemek érdekét szolgálják, hanem egyéni érvényesülési érde­keket, bármilyen hangzatos szavakkal teszik is ezt. A FANSz is, a Segítőalap is kinyithatja kapuit és befogadhatja azokat, akik úgy érzik, hogy szük­ségük van erre, akik eddig „szervezetlenek“ voltak és akiket, mint olvassuk, „sérelmek“ értek. A szer­vezkedésnek megvan a lehetősége a. két nagyszerűen működő fővárosi meglévő szervezeten belül is, a .,sé­relmek“ pedig, melyre oly szeretettel és oly szívesen mutatnak rá, nemlétezőek. Ellentéteket szítani, sérelmeket keresgélni és azokat kiélezni gusztustalan dolog. Az üzemieknek, ha úgy érzik, hogy kifogásuk lehet az eddigi rend­szer ellen, módjuk van azt reparálni, de „döntő órákra“ hivatkozni, a „beskatulyázás veszedelmének“ véres kardjával harcra hívni a főváros ellen az üze­mieket, — lehet hasznos dolog a szervezőknek, de káros mindenkinek, aki a főváros és az üzemek ér­dekét őszintén, becsületesén szereti. Budapesten többen halnak meg, mint születnek Budapesten kevesebb a születés, mint a halál­eset. Elérkeztünk már régebben oda, hogy megállt a természetes szaporodás és most megkezdődött a visszafejlődés: csökken a főváros népessége. Az elmúlt héten ugyanezen a helyen már kon­statáltunk egy szomorú tényt, hogy t. i. kevesebb az iskolás gyermek, mint volt és elmorfondíroztunk e tény fölött. Ez az újabb statisztikai adat, amely a születések még nagyobb csökkenéséről beszél, már nem is szomorú, ennél sokkal több: megdöbbentő. Ezen már nem lehet egyszerűen eltűnődni: végzetes, szörnyű ez a statisztika, olyan megrendítő, hogy ki­látástalanná tesz mindent, ami jövő, ami reménység. A gazdasági világválság lecsökkentett minden számot a főváros statisztikájában, csak az árverések és végrehajtások számát emelte. A születések számá­nak csökkenése azonban nem egyedül a gazdasági válság következménye, a válság előbb-utóbb végetér, a néptelenedési folyamat azonban ettől függetlenül tovább fog tartani, mert világjelenség ez a nagy városok éleiében. Budapest eddig Iá tudta vonni ma­gát ez alól a magasabb városi kultúrával járó vér- veszteség alól, most azonban elért bennünket is és — attól tartunk — nem is hagy el többé bennünket. Budapest még nem futott be teljesen a világ­városok: közé. Sok tekintetben hátramaradtunk, nincs világvárosi idegenforgalmunk és balkáni íze van még sok olyan dolognak, melyet szeretnénk nyugati kultúrával telítve látni. A születések csökkenése nem tartozik ezek közé. Itt elért bennünket a Nyugat, holott ez az egyetlen vonatkozás, ahol jó lenne bal­káni nívón maradni. Ideje, hogy felébredjen a magyar társadalom és akcióba lépjen állam és főváros. Roppant kényelmes álláspont kimondani, hogy ez együttjárója világ­városi mivoltunknak. Ebbe belenyugodni azonban nem szabad. Inkább mondjunk le a kultúráról, le­gyünk Balkán, de maradjunk meg. Az 1931 esztendő gazdasági és egyéb vonatkozású tükörképe most jelent meg a Statisztikai Hivatal ki­adásában. Lakásstatisziika A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint tavaly az építkezések a. gazdasági válság kimélyülése elle­nére is nagyobb lendületet vettek. A közönség igyek­szik pénzét ingatlanokba fektetni és ennek tulajdo­nítható, hogy míg tavaly előtt csupán 907 családi és bérház építésére adott engedélyt a főváros, addig tavaly az év végéig 1182 építési engedélyt adtak ki, tehát 30%-kal megszaporodott az építkezések száma. Földszintes házra 774 (az előző évben 704), emeletes bérházra 295 (121), kétmeletesre 67 (28), háromemele­tesre 45 (26), négyemeletesre 16 (14), ötemeletesre 17 (8), hatemeletesre 4 (G), építési engedélyt adott ki a főváros. Az emeletráépítések száma valamivel csök­kent, mert a tavalyi 63 emeletráépítéssel szemben az előző évben 77 emeletráépítés történt. Csökkentek a toldaléképítkezések is. Az elmúlt év folyamán 952 bérház építését fejezték be míg az előző évben csak 817 bér- liáz készült el. Annak ellenére, hogy az építkezések számszerűen szaporodtak, a lakástermelés ezzel nem állott arány­ban, sőt ellenkezőleg, a termelt lakások száma vissza­esést mutat. Ez annak tulajdonítható, hogy az épülő házak kisebb terjedelműek voltak. Tavaly csak 4283 lakás létesült az előzőévi 4532-vel szemben. A lakások nagyság szerint így oszlanak meg: egy­szobás 2367 (az előző évben 2466), kétszobás 737 (962), háromszobás 582 (578), négyszobás 366 (314), ötszobás 166 (115), hatszobás 65 (70). Tavaly 118 különböző épületet bontottak le, melyek közül 88 volt lakóház. A nagyarányú lakástermelésre nem volt szükség, mert mint a statisztikai kimutatásból kiderül, rendkívül megszaporodtak a kibéreletlen la­kások és egyéb helyiségek. Tavaly az év végére 3799 üres lakás és üzlethelyiség volt bejelentve, kereken 2000-rel szaporodtak a kiadó helyiségek, különösen az üres lakások száma növe­kedett hirtelen.--- -• U ff­Az előző évi 71S-ról tavaly 2157-ve emelkedett a kiadó lakások száma, tehát egy év alatt megháromszorozódott. Amíg az előző évben 585 üres üzlethelyiséget jelentettek be a hatóságoknál, december végén már 1028 üres üzlet- helyiség volt. Az üres raktárak száma 410, az egyéb helyiségeké 204 volt az év végén. Természetesen a valóságban ennél sokkal több a kiadatlan bérlemény, mert a statisztikai kimutatásban csupán azok a kiadó helyiségek szerepelnek, melyek három hónapnál hiosz- szabb ideje állanak kiadatlanul. Érdekes a statisztikának az a része is, mely a ki­adó lakásokat fekvésük és nagyságuk szerint mutatja be. Eszerint a legtöbb kiadó lakás, szám szerint 367, a VIII. kerületben van és csak hárommal volt keve­sebb a VII. kerületi üres lakások száma. Az aránylag kis Belvárosban 132 üres lakást tartottak nyilván. Nagyságuk szerint 854 egyszobás, 567 kétszobás, 337 háromszobás, 209 négyszobás, 209 ötszobás és 110 hat­szobás lakás volt üres, míg a többi kiadatlan lakások 6—10 szobásak. KözleKedés és idegenforgalom A helyi személyforgalom alaposan megérezte a gazdasági válság hullámait. A BSzKRt több mint 21 millió utast vesztett a múlt évben. Összes utasforgalma 283.4 millió személy volt, az előbbi évi 304.7 millióval szemben. Ennek meg­felelően csökkent a vállalat jövedelme is. Az Autó­buszüzem, melynek utasforgalma eddig nagy ará­nyokban fejlődött, tavaly 29 személy híján kerek egy­millió utast vesztett. A budai hegypálya utasfor­galma 180.000 főt tett ki, ami ennél az aránylag kis­forgalmú vállalatnál 25%-os' visszaesést jelent. A svábhegyi fogaskerekű vasút is pontosan 100.000 sze­mélyt veszített. A MFTR csavar gőzös ein 893.000-ről 205.000- re csökkent az utasok száma. Rosszul ment a Margitszigetnek is, mert a 737.000 látogató mellett 97.000- nyi vendégveszteségről számolhatnak be. Budapest idegenforgalma is nagy arányok­ban csökkent. Mindössze 202.891 idegen kereste fel Budapestet, bele­értve a vidéki és az utódállamokbeli látogatókat is, míg az előző évben 241.456 volt az idegenek száma. Eszerint tehát Budapest idegenforgalma mintegy 20%-kal esett vissza tavaly. A belföldi idegenforgalomnál 28.000, a külföldi idegen- forgalomnál 11.000 fő a veszteség. Feltűnő amerikai idegenforgalmunk visszaesése. Mintegy 2500-al keve­sebb amerikai kereste fel Budapestet, 25%-kal keve­sebb, mint tavaly, de kisebb volt németországi, ang­liai, Umgyel, romániai és egyéb külföldi vonatkozású idegenforgalmunk is. Budapestiek is kevesebben utaztak külföldre, a nehéz gazdasági viszonyok következtében. A főkapi­tányság tavaly előtt 57.405 útlevelet állított ki buda­pesti lakosoknak, míg a múlt évben csupán 46.971 volt a kiállított útlevelek száma. Budapest-fürtíőváros Budapest fürdőváros fejlesztése érdekében úgy a hatóságok, mint a társadalom nagy áldozatokat hoz. A gazdasági körülmények azonban ezeknek az áldo­zatoknak a gyümölcsét nem érlelik meg. Erre lehet következtetni, hogy a budapesti fürdők forgalma tavaly rendkí­vüli mértékben visszaesett. Csupán a nyári szezon alatt a strandfürdők és a Duna-fürdők forgalma volt megfelelő, ellenben az állandó fürdők forgalma alaposan megcsappant. A Gellért fürdő 68.000, a Széchenyi fürdő 102.000, a Ru­das fürdő 36.000, a Császár fürdő 77.000, a Lukács fürdő 72.000, a Szent Imre gyógyfürdő 56.000, az Erzsébet sósfürdő 10.000, a Körúti fürdő 8000, a Király fürdő 16.000 vendéget veszített. Az ingyenes Duna-fürdők vendégközönsége azonban 150%-kal szaporodott, ami annak tulajdonítható, hogy a közönségnek nincsen pénze a fürdők megfizetésére. Amíg az előző évben a budapesti ingyen Duna-füdőkben csupán 100.000 láto­gató fordult meg, addig tavaly nyáron ezeket a für­dőket 256.000 főnyi közönség látogatta. A KözüzemeK statisztikája A főváros nagy üzemei közül az Elektromosművek termelése nagy mérték­ben emelkedett. 239.6 millió kilowattóra áramot termelt az üzem, 15 millióval többet, mint az előző évben az eladott áram­mennyiség pedig közel 393 millió kilowattóra volt, 13 millióval több az előzőévi teljesítménynél. A Vízművek 63.5 millió köbméter vizet szolgáltattak, ami félmil­lióval kevesebb, az előzőévinél. A Gázgyár termelése 97.2 millió köbméter és ebből 94.5 milliót értékesített. Az értékesített gázmennyiség 700.000 köb­méterrel több az előzőévinél. A Községi Lóhúsüzem kimutatása szerint Budapest lakossága tavaly 12.650 lovat evett meg, míg* a kimért hús súlya 2,420.000 kg volt. Az előző évhez képest az is visszafejlődés, mert a megelőző évben 13.024 ló került fogyasztásra, 2.684.000 kg összsúlyban. Budapest lakossága azonban már a lóhúsfogyasztás terén is, kénytelen igényeit mérsékelni. Jó éve volt ellenben a Községi Kenyérgyárnak, mely 4.3 millió kg kenyeret hozott forgalomba, kerek egymillió kg-val többet, mint az előzőévi termelése. Beszél a nyomor Szomorú a statisztikának az a része, mely a zálo­golások és árverések alakulásáról számol be. Tavaly az előző évhez viszonyítva a zálogolások, árverések és hatósági őrizetbe­vételek száma nagy mértékben szaporodott. A zálogolások száma adó és idegen követelések címén 281.450 volt, míg az előző évben csak 250.000 zálogolást foganatosítottak. Az adóárverések száma a duplájá­nál is többre emelkedett. Bírósági ingatlanárverést 139 esetben tartottak, az előzőévi 82 árveréssel szem­ben. Behajthatatlanság címén 15.300 tételben 2.1 mil­lió pengő adótartozást töröltek, ami azonban jóval kevesebb, mint az előző évben hasonlói címen eszközölt adótörlésck szánra. Illáéiul N0V0PIM szénsavas fenyőfürdőben idegesség, fáradtság ellen BÉRAUTÓK elegáns magánjellegű luxuskocsik városi és vidéki utakra legolcsóbban rendelhetők! Olcsóbb mint a t?xi! Félnapra 15 pengő. 83-8-24

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents