Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-17 / 7. szám

Független Budapest Budapest, 1932 február 17. <> Megkezdődnek az út- és csatornaépítési munkák Óriási tüleKedés a versenytárgyalásoKon Revideálják a vállalati és munkafeltételeket Az út- és csatornaépítési ügyosztályban megindult az előkészület a nagy tavaszi munkákra. B'r az idei feöltség'vetésévben lényegesen kevesebb fedezet áll rendelkezésre, mint tavaly és az előző években, mégis az út- és csatornaépítési büdzsé jelenti ebben az év­ben a főváros legnagyobb közmunka lehetőségét. Már közöltük, hogy a polgármester ki is írta a pályázatot a kerületi kövezést és javítási munkákra, melyeknek értéke közel 5 millió pengő. A jövő héten jár le a pályázati határidő és a városházán nagy érdeklődéssel várják, milyen eredménnyel jár a ver­senytárgyalás. A vállalkozók a munka elnyerése ér­dekéhen elkeseredett versenyre készülnek és főleg azok a cégek igyekeznek olcsó árak megajánlásával újból elnyerni a munkamegbizatfst, melyek eddig is szerződéses kövezővállalkozói voltak a fővárosnak. Az útépítésekkel kapcsolatban sor kerül az elő­irányzott csatornaépítések végrehajtására is. Az ügy­osztály csoportosan terjeszti elő elfogadásra a kész terveket. Most mutatták he közel félmillió pengő értékű csatorna- és útépítés kész tervezetét, melynek alapján a munkálatokat sürgősen meg­kezdik. Nagy gondot okoz a fővárosnak a keserűvíz tár­taiméi területek csatornázása. A bizottságiban is szó- vátették azt a hivatalosan megállapított tényt, hogy főleg Kelenföldön és Óbudám a keserűvíztartalmű talajban igen hamar tönkremennek a csatornák és ezért új össze­tételű anyagból kellene ezeken a vidékeken a csatornákat építeni. Az illetékes ügyosztály külföldi vonatkozásban is ta- nulmÚEyozta ezt a kérdést és itthoni is folytatott kísérleteket a megfelelő anyag feltalálására. Még e hónapban a csatornaépítési bizottság külön ülést tart, mely kizárólag ezzel a kérdéssel fog foglal­kozni és a szakszerű vélemények alapján állapítják majd meg, hogy miként lehet tartós csatornát épí­teni a keserűvíz források környékén. Megállapította a főváros, hogy üjabbaai nagy a kunkúrrencia az útépítések terén és olyan vállalkozók is pályáznak, akik soha utat nem építettek. Ezek, hogy versenyképesek legyenek, valóságos blok­kokat alapítottak, melyek toborozzák a munkásokat és a. munkabéreket lenyomják. Igyekezni fog a fővá­ros odahatni, hogy ilyesmi meg ne történhessék. Az út- és csatornaépítési bizottság hatásköre az élj fővárosi törvény következtében nagyon degradá­lódott. Eddig a bizottsági ülés keretében bontották fel a versenytárgyalásokra beérkezett ajánlatokat és a bizottság mondott véleményt az odaítélésre vo­natkozóan is. Ez a feladat most a polgármester hatáskörébe jutott, úgyhogy a bizottsági tagoknak semmi beleszólásuk sincs a pályázatokba. A városatyáik ezt élénken fájlalják és keresik a mó­dot, hogy régebbi hatáskörük birtokéiba helyeztes­senek. Az útépítési munkákkal egyidejűleg a különböző vállalati és munkafeltételek revízióját is napirendre tűzték. A vállalkozói érdekeltségekkel folytatott megbeszélések alapj/n átdolgozzák a sok vonatkozásban már elavult kikötéseket. Különös gonddal dolgozzák át a kövezetkiöntési szabályokat, melyeknél nemcsak az útépítési technika újabb vív­mányait veszik figyelembe, hanem a gazdasági kö­vetelményeket is és lehetőleg arra törekszenek, hogy a külföldi éltépítési anyagokat kiküszöböljék és azo­kat hazai termékekkel pótolják. Tárgyalják a távfűtési ajánlatot A Bánó-féle ajánlaton kívül Vitéz Gálócsy Zsigmond hasonló ajánlattal fordult a fővároshoz A távfűtés ügyéről több alkalommal be­számoltunk már a Független Budapest hasáb­jain. Évek óta kísért a távfűtés gondolata^ a városházán és ezirányban már konkrét aján­latokat is nyújtottak be nagy tőkeerővel ren­delkező vállalatok. Ismeretlen okokból azon­ban egyre húzódik ezeknek az ügyeknek az el­döntése, ami annál érthetetlenebb, mert a táv­fűtési koncessziók kiadása esetén 10—12 millió pengős munkálatok indulnának meg, ami a mai szomorú gazdasági viszonyok közepette valósággal új életet jelentene a tespedő gazda­sági életnek. A városházán több ügyosztály is foglalko­zik a kérdéssel, anélkül, hoqy a problémát akár egy lépéssel is előbbre vinnék. Hatalmas cso­magokra növekedtek az ezzel kapcsolatos ak­ták és . a vállalkozók már annyira, belefáradtak az utánjárásba, hogy most már nem is sürge­tik a döntést. Égy látszik azonban, hogy most a. városházi tényezők lelkiismerete felébredt, mert az egyik érdekelt ügyosztály átiratban sürgette meg a másik ugyancsak érde­kelt hivatalnál a távfűtési akta elinté­zését és a kérdéssé] szemben a főváros hivatalos álláspontjának kertelés nél­kül való leszögezését. Az ügy napirendre tűzésének különben aktualitást adott az a körülmény is, hogy jelentkezett egy újabb tőkecsoport, amely ugyancsak koncessziót kért a távfűtés létesítésére. Ez idő szerint Bánó László és érdektársai, valamint vitéz Gálócsy Zsigmond és érdekcso­portja pályáznak a távfűtési koncesszióra. A szóbanforgó átiratban az érdekelt ügy­osztály kiemeli, hogy a távfűtési mű megépí­tése a fővárosnak nem kerülne pénzébe, mert azt az ajánlattevő saját költségére és kocká­zatára létesítené és a koncesszió lejártával tel­jesen ingyen adná át a főváros tulajdonába. Budapest így minden kockázat nélkül jutna egy 10—12 millió értékű modern technikai al­kotáshoz, amellyel nagyobb külföldi városok már régebben rendelkeznek. A gondolatban rejlő nagy műszaki előnyök is annyira kézen­fekvők, hogy nem is kell ezzel bővebben fog­lalkozni. A főváros mai nehéz pénzügyi helyze­tében nem is gondolhat arra, hogy maga fogjon hozzá egy ilyen nagy be­fektetést igénylő mű létesítéséhez, de nem is haladhat el szótlanul egy ilyen kedvező ajánlat mellett azért sem, mert a pénzcsoport a főváros anyagi erejének igénybevétele nélkül teremtene nagy munkaalkalmakat. Emellett a főváros még jövedelemhez is jutna, mert az ajánlattevők hajlandók a vállalkozás jövedelméből bruttó részesedést is adni. Szükségesnek tartja tehát, hogy ezeknek a kérdéseknek a megvitatása érdekében szakértő bizottság alakuljon. Értesülésünk szerint a távfűtés ügyében a közeli napokban tényleg jelentős fordulat vár­ható és nincs kizárva, hogy ez a régen vajúdó terv Budapesten is a megvalósulás stádiu­mába jut. Ido lapoznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabilmótorok, lokomobílok, traktorok, cséplőgépek és más mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és ágyain-) gépek, lakókocsik Vas-es acéiöntvények, Öntöttvas csövek, karikas kályhák és kereskedelmi öntvények. — Teudloff-Dít rich-léle armatúrák, szivattyúk stb — Teherautomobilok, autóbuszok a „Mercedes-Benz“ gyártási szab szerint a hazai küt n’eges úti viszonyoknak a legjob­ban itiogfiIdő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- es locsoló-autók. Lajtos öntözőkocsik. — Jobbágy féle szab folytonégő kályháink a házlanusokbnn és középületekben, 1/ - - ,, , . , „ .. , . . . iskolákban, hivatalokban stb. a legjobban használhatók. KOrjOfl TGlVI IG^OSÍtáSt GS árSjánlSlOt ! M. KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai út 21 Telefoni József 460-29 Pormentes szemétgyűjtésből — l porfelhős szemétgyűjtés Nincs pénz a pormentesítési akció folytatására — „Konflis* szemeteskocsik A pormentes szemétgyűjtés bevezetése nagyon sokáig húzódott, de végül tavaly mégis megvalósult kísérletképen. A főváros két pormentes szemétgyűjtő autót tudott be­szerezni, mindkettő más-más típus és külön­böző útvonalakon végzi a modern, higiénikus szemétszállítást. Eleinte csak kevés pormentes szemétgyűjtő tartályt szerzett be a főváros, de utóbb kiderült, hogy az autók nagyobb tel­jesítményre is képesek. Elhatározták tehát,, hogy a pormentes szemétgyűjtő autókat egész nap üzemben tartják. de miután nincs több pormentes szemétgyűjtő tartály és ezek további beszerzésére fedezete sincs a fővárosnak, a speciális autókat közön­séges elbírással történő szemétszállításra is felhasználják. Néhány nap óta a szén, nagy, fehér szemét- szállító autókba egyszerűen beöntik a szeme­tet minden pormentesítési eljárás nélkül, úgy, hogy a modern autók körül éppen olyan porfelhő keletkezik, mint edd g a sze­métgyűjtő szekereknél. Szomorú bizonyítéka ez a főváros nehéz pénzügyi helyzetének, mert hiszen a pormen­tes szemétgyűjtő tartályok szaporítása nem járna olyan nagy költséggel, amely anyagi megrázkódtatást okozna. A köztisztasági hiva­tal azonban kénytelen takarékoskodni és a ta­karékosság útján haladva, egyéb újításokat is bevezetett. A szemétgyűjtést most már egy lovas kocsikkal is végzik. az eddigi kétlovas helyett, mert a fuvartelep lóállománya k öregedett, sok ló elpusztult és nincs pénz az állomány felfrissítésére. Hindu csokotödtguár TewÄLutlSi“"“20- héfzí ménuei a i£"|s>sbaH. legolcsöhbak Közüli gőz- és mo toríiengerlést vállal m Ernő ßudapesMielenföiH, HeletiSöEtii út l Telefon: Aut. 59—9—68 KERTÉSZ DEZSŐ J&SZTMEOS ÜZEME Budapest, VI,, Kerekes u. 3/a Teiefón: ft. 932—34 rézműves, fürdőkályha­W1ISZ FÜLOP Budapest, Vili, Gólya-ulca 13. Tel.: József 460-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből Mindennemű vöiösrézm unkát és cinezést vállal. MOIRET F. ÖDÖN RT. PAPIRNEMUGYAR Butlape t, IX.. Közraktár u 24 | Barakovits János műorgonaépítő, törv. bej. cég Rákospalota, Pázmány ucca 72 (Saját ház) Alap í 11 a tott 1920-ik évben “TIBIMIBS** AccumiiSátorgyár I 99 ! ly?lyP1 Részvénytársaság Budapest, V., Váci út 137-139. Tel. 92-3-C9 Gyárt: TUDOR és VARTA rendszerű accuimilátorokat Magyar Kútépítési és Mélyfúrási vállalat Teljp és központi iroda: Budapest, I., Attila ucca 69 Teiefón: 57-9 -38 Próbafúrások, artézi kutak, szűrő kutak, sülyesztő kutak, bányr.fui ósok.

Next

/
Thumbnails
Contents