Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-17 / 7. szám
1932 február 17 7. szám L/ KUSZONHETEDIK évfolyam Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: <'-5476 Sipőcz Jenő p nyilatkozik a Független Euáapestnek az aktuális városi problémákról a meginduló közmunkádról, a közlekedési vállalatok egyesítéséről, a városi íi rszolgálatról, a gázgyár vezérigazgatói állásáról ls a főváros speciális kötelességeiről A főváros tisztviselői Vannak még emberek, akiknek van pénzük. Kevesen, de vannak. Ebben a nagy gazdasági válságban nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel és álmatlan éjszakákon azon töprengenek, hogyan helyezzék el pénzüket — biztosan és jól jövedelmezően. Vállalkozni nem lehet, az ipar és kereskedelem végóráit éli, az ingatlanvagyon se jelent már százszázalékos nyugalmat: mit csináljanak a pénzzel? Ennek a belföldi tőkének egy része most megtalálta a maga értékesítési, illetve érvényesülési területét, biztos, nyugodt területét. A lapokban hirdetések hívják fel a köz- tisztviselői társadalmat arra. hogy „kedvező feltételek“ mellett kölcsönt kaphatnak a főváros tisztviselői. Arról, hogy milyenek ezek a hirdetésbeli „kedvező“ kölcsönök, nem kell szólni; ha kedvezőek, akkor nem a tisztviselő, hanem a kölcsöntadó szempontjából azok, még pedig nagyon. A tisztviselőn legfeljebb néhány pillanatba segítenek, azután pedig jön a böjt, a részletfizetés szörnyű hónapjai és évei, melyek a _lecsökkented fizetés megmaradt részét is teljesen megeszik. A tisztviselő, aki megingathatatlannak tudta a fizetését, garasokból élt azelőtt is. Ezek a garasok szép és biztos kalkulációval voltak felosztva. Ennyi meg ennyi a házbér, ennyi kell ruházkodásra, ennyi a cseléd bére, ennyi kell a fűszeresnek, .mészárosnak, szenesnek, egyszóval minden egyes fillér megtalálta a helyét. Fizetésének arányaihoz képest rendezte be életstaudardját a tisztviselő, aztán jött egy rendelet és — felborult minden: házbér, eseléd- bér, fűszeres és ruharészlet. Uj beosztást kellett csinálni. Ez már nem olyan egyszerű, mint eg-y rendeletet kiadni. Fel kell mondani a lakást és kisebbe költözni. Elküldeni a cselédet és olcsóbbat venni, vagy egyáltalán semilyent se venni. A mészárost és a részleteket azonban nem lehet megszüntetni, ezek megvannak és meglesznek mindig, ezeket fizetni muszáj. És mivel jön az ügyvédi levél, utána meg a bírósági idézés, pénzt kell szerezni mindenképpen. Milyen remek dolog ez a hirdetés az újságban! Milyen nagyszerű, hogy az^ az áldott, jó uzsorás kéznél van, nem is kell érte menni, hívásra házhoz jön és már itt is a pénz! Véghetetlen nyomorúság előtt áll a fővárosi tisztviselő. Ma még talán nem is érzi át egészen, hogy mi vár reá. A „kedvező“ kölcsön első boldog hónapjait éli, most még bírja. Hogy mi lesz holnap? Arra nem mer gondolni, nem is_ akar, hiszen júliusban már megint megkapja a régi fizetést, addig pedig majd csak lesz valahogy. Most aztán tudomásul kell • vennie azt, amit eddig maga előtt is tagadni akart, hogy sem júliusban, sem később nem kapja már meg a régi fizetését és hogy a mai állapot — állandó marad. Magánügyről van szó — mondhatnák —, magánügyről, melyhez semmi közünk: mi jogon avatkozunk bele a tisztviselő háztartási gondjaiba? Mégse tartjuk szükségesnek a védekezést az illetéktelenség vádjával szemben, mert a magánügy itt szorosan egybekapcsolódik a közüggyel: sem a fővárosra, sem a közönségre nézve nem közömbös, mit csinál a közalkalmazott otthon és hogy milyen gendok tépedezik idegeit, miközben a városházán robotol a köz érdekében. Nem célunk félreverni a harangot és tüzet kiabálni. Azt akarjuk, hogy kezdődjék meg a mentési munka, még most, amikor menteni lehet. A fizetéscsökkentéssel egyidejűleg meg kell indulnia a szociális akciók egész sorának, emelyeknek át kell segíteniük a bajbajutott tisztviselőtársadalmat a válság első idején, hogy ne szolgáljanak szabad prédául az újság- hirdetők „mentési“ céljainak. A yolpórmestertől várjuk a mentési akció megindítását. A tisztviselői kar reménykedve néz feléje, hiszi és bízik benne, hogy megvédi a mindent elborító hullámoktól, hogy meg fogja óvni ezt az önhibáján kívül végzetesen nagy bajba jutott társadalmat, derék, dolgozó, intelligens emberek ezreit, a magyar közép- osztály gerincét. A fővárosnak gondoskodnia kell a bajba jutott tisztviselőkről, törődnie kell a „magánügyükkel“. A polgármester bizonyára tudja és érzi, bogy ő nem egyszerű munkaadó, akinek közömbös, miből, hogyan él az alkalmazott: az alkalmazott a fővárosnak , gyermeke és a főváros tudatában van annak’ hegy ezekkel a gyermekekkel szentben a jó és gondos családapa kötelessége hárul reá. A főváros törvényhatósági tanácsa előtt meg- | oldás céljából most több olyan probléma fekszik, amelyek közelről érdeklik a főváros közönségét. Ez az érdeklődés érthető is, hiszen több problémának a megoldása egyenesen exisz- tenciális érdekeket érint. Így például a főváros egész iparos-, kereskedő- és munkás- társadalmát foglalkoztatja az a kérdés: lesz-e a tavasz beálltával olyan fővárosi közmunka, amely hosz- szabb ideig szóló munkaalkalmakat teremt? A mai súlyos pénzügyi és közgazdasági viszonyok között a magán- gazdaságtól nagyobb arányú tervek megvalósítását várni nem lehet, az államra és a fővárosra hárul tehát a feladat, 1 .,gy a, hitelnehézségeket leküzdve, munkát adjanak a dolgozni akaróknak. Ezt a kérdést vetettük fel Sipőcz Jenő polgár- mester előtt, akivel alkalmunk volt az összes ma aktuális városházi problémákról hosszabb beszélgetést folytatni. Főként aziránt érdeklődtünk, hogy a főváros tavasszal indít-e nagyobb közmunkákat, vagy olyan természetű beruházási munkálatokat, amelyek az iparosok és a munkások nagyobb tömegét hosszabb időn át foglalkoztathatják. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Közmunkák és beruházások — Mint a közigazgatási bizottsághoz intézett legutóbbi jelentésemben előadtam, a mai csökkentett költségvetés mellett is aránylag nagyösszegű közmunkák kerülnek ez év folyamán kiadásra. Hogy ezek a közmunkák ténylegesen mikor indulnak meg, az elsősorban a főváros pénztári helyzetének az alakulásától függ. Csak a ténylegesen befolyó jövedelmek mértékéhez képest adhatjuk ki ezeket a közmunkákat, és pedig a szükségesség és a fontosság által indokolt sorrendben. Azok közül a beruházási jellegű közmunkák közül, amelyek részben már folyamatban vannak, részben pedig a legközelebbi jövőben fognak megindulni, a következőket említhetem meg. Folyamatban van az Élelmiszer nagy vásártelep építkezése, a Lehel téri templomépítés, valamint a szükséglakások építése. Mihelyt a téli időjárás megszűnik, azonnal megindítjuk az út- és csatornakarbantartási munkálatokat, a csatornák tisztítását, az utak olajozását, ríj útvonalak tervezését és egyes utak új burkolását. Meg kell továbbá említenem még a viola- uccai iskolaépítkezést és a Szent László téri iskola épületének kibővítését. Ezek a munkálatok azonnal megindíthatok lesznek, mihelyt az időjárás ezt lehetővé teszi, több ilyen felsorolt beruházási munkálat már folyamatban is van. M közlekedési vállalatok egyesítése Szóbatmztuk u beszélgetés sorún Sipőcz Jenő polgármester előtt a közlekedési vállalatok egyesítésének az ügyét. Megemlítettük, hogy a főváros' közönsége régóta várja már ezt az egyesítést, mert általános az a vélemény, hogy ezen az úton a közlekedési mizériák megszüntethetek lesznek. Sipőcz Jenő polgármester a felvetett kérdésre ezeket felelte: — A törvényhatósági tanács tudvalévőén már hetekkel ezelőtt elhatározta a BSzKRt és az Autóbuszüzem egyesítését és felhívott engem, liogv az egyesítés megvalósítása tárgyában konkrét javaslatot terjesszek a tanács elé. Ez az előterjesztés a két vállalat egyesítésének technikai lebonyolítására vonatkoznék. A tanács felhívása alapján megkerestem az érdekelt két közlekedési vállalatot aziránt, hogy az egyesítés módozataira vonatkozó javaslataikat hozzám sürgősen terjesz- szék be. Addig is azonban, mielőtt a tanács az egyesítési terv lebonyolításának kérdésében állást foglalna, előbb döntenie kell a BSzKRt részvénytársasági formájának megszüntetése tárgyában eléje terjesztett javaslatok fölött is. Sipőcz Jenő polgármester — mint szavaiból kitűnik — junktimba hozza a két vállalat egyesítését a BSzKRt részvénytársasági, formájának a megszüntetésével. A junktim annyiban áll fenn, hogy a tanácsnak előbb határoznia kell afölött, vájjon a BSzKRt részvénytársaság marad-e vagy pedig üzemmé alakul át. Csak ennek a kérdésnek előzetes eldöntése után kerülhet a tanács elé‘ az egyesítés mikéntjére vonatkozó konkrét javaslat előterjesztése. M városi hírszolgálat A beszélgetés további során kifejezésre juttattuk Sipőcz Jenő polgármester előtt azt a felfogásunkat, hogy az a rendelkezés, amely az ügyosztályvezető tanácsnokokat mindenféle nyilatkozattételtől, sőt információadástól is eltiltja, sérti a hírszolgálat érdekeit. Sipőcz Jenő polgármester ezeket felelte: — Magam is érzem a hiányát annak, hogy megfelelő sajtószolgálat^ a városi adminisztrációt illetően nincsen kiépítve. Ez a kérdés erősen foglalkoztat és remélem, hogy rövid időn belül minden érdeket egyaránt kielégítő megoldást tudok találni. M gázgyár vezérigazgatói állása Érdeklődtünk ezután a Gázgyár vezérigazgatói állásának a betöltése iránt is. E kérdés körül ugyanis különböző komplikációk támadtak. Sipőcz polgármester válasza így hangzott:- A gázgyári vezérigazgatói állás végleges betöltésének ct kérdése azzal a szervezeti változással függ össze, amelyet az új fővárosi törvény a főváros adminisztrációjában okozott. Ez az iij törvény a közüzemi állások betöltését illetően szükségessé teszi régebbi szabályrendeletünknek a módosítását, aminek megtörténte előtt ez a kérdés véglegesen nem intézhető el. A kérdés egész komplexuma a legközelebbi tanácsülések elé fog kerülni. M főváros szociális gondossága Sipőcz Jenő polgármester végül kitért a be« szélgetés során az általános pénzügyi és közgazdasági helyzetre, valamint azokra a feladatokra, amelyek e súlyos viszonyok között a főváros vezetőségére hárulnak. Sipőcz polgármester ebben a vonatkozásban a következő kijelentéseket tette a Független Budapest munkatársa előtt: — A mai nehéz pénzügyi helyzet mellett is megtesz mindent a székesfőváros vezetősége, Sipőcz J enö
