Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-21 / 51-52. szám

2 Független Budapest Budapest, 1932 december 21. sági szempontokat honoráló pénzügyi gazdái- I kodás biztosíthatta a főváros háztartásának az ( egyensúlyát, £im.6l y g'cizdcilko cicis cikkor is pel cici- szerűnek' mondható,' ha végignézzük az összes külföldi államok fővárosainak a pénzügyi es gazdasági helyzetét. Manapság nehéz új fel­adatokról beszélni, meg kell elégednünk azzal, ha a főváros háztartását átmenthetjük kedve­zőbb időkre. Boldogoknak kell ereznünk ma­gunkat, ha meglévő intézményeinket fenntar­tani és alimentálni tudjuk. • Tá.v®lmfhbi célok — Az aktuális konkrét feladatoktól elte­kintve messzebbmenő célkitűzéseim is vannak. így például rendkívüli súlyt helyezek a fürdő­városgondolat kiépítésére, aminek nézetem sze­rint Budapest jövője szempontjából felbecsül­hetetlen jelentősége volna. A fővárosi polgár­ság gazdasági helyzetének a megjavítását csak általános jellegű forgalomjavulástól várhatjuk, már pedig ilyen természetű vérkeringés- felfrisülést csak az idegenforgalom lényeges emelkedése hozhat. Két előfeltételtől függ ezek­nek a céloknak az elérése. Az egy.k a pénz, a másik az organizáció. A szervezés munkáját megindítjuk és remélem, hogy akad majd tőke is, amelynek felhasználásával e tervek meg­valósítását előkészíthetjük. Ide kapcsolódik a Tabán rendezésének a problémája is, ami nél­kül világfürdőt Budapestből soha nem csinál­hatnánk. M főpolgármester a sajtónyilvánosság melletti Őszinte emberi hangot üt meg a főpolgármester kijelentéseiben. Nem épít légvárakat, nem tesz kon­krét ígéreteket, mint ahogy az eddig- szokásban volt, hanem számol a feltornyosuló nehézségekkel. Megemlítjük, hogy a Független Budapest ta­valy karácsonykor hatalmas akciót indított a fővárosi törvény revíziója érdekében. Elmondottuk, hogy ezt a küzdelmet tovább akarjuk folytatni és legfőbb törekvésünk, hogy az illetékes tényezőket a fővárosi törvémy egyes rendelkezései­nek a tarthatatlanságáról meggyőzhessük. így pél­dául fájó sebnek tekintjük a fővárosi törvénynek azt a rendelkezését, amely kizárja a nyilvá­nosságot a törvényhatósági tanács és a bizottságok üléseiről. Huszár Aladár főpolgármester őszintén és egye­nesen válaszol erre a kérdésre is: Szeretem a nyilvánosságot. Szeretem a szabad levegőnek a beáramlását az auto­nómia öszes fórumaira. Barátja vagyok annak a gondolatnak, hogy a fővárosi auto­nómia minden egyes szervének a működése a legteljesebb ellenőrzés alá kerüljön és meg vagyok győződve arról, hogy nincs tárgyilagosabb ellenőrzés, m’nt amelyet a magyar sajtó gyakorol. Csak helyeselni tudom azt a törekvést, amely célul tűzte ki, hogy mindaz, ami a városházán történik: a sajtó és ezen keresztül a nyilvánosság­ellenőrzése alatt történjék. Huszár Aladár főpolgármesternek é néhány ki­jelentése nem hagy kétséget afelől, hogy hatalmas támogatót kap az a mozgalom, amely a sajtónyilvá­nosság helyreállítása érdekében indult meg. „Egész Budapest főpolgármestere** A beszélgetés további során politikai természetű kérdések kerültek szóba. Huszár Aladárnak a költ­ségvetési vita során igen közelről volt alkalma meg­ismerkedni a pártviszonyokkal. Bár neki, a kormány exponensének, a két többségi pártra kell támaszkod­nia, tárgyilagosságát sikerült mindvégig megőriznie. Felfogását pregnánsan juttatja kifejezésre az a nyi­latkozat, amelyet a Független Budapest munkatársa előtt tett a következőkben:- Minden cselekedetemben ahhoz a hatá­rozottan kialakult véleményemhez tartom ma­gamat, hogy egész Budapest közönségének főpolgár­mestere vagyok. Páirtpolitikai szempontoktól nem engedem ma­gamat befolyásolni. Egyedül arra törekszem, hogy a 1 örvényhatósági bizottság közgyűlésé­nek munkaképességét fokozzam és minden vágyam teljesül, ha a főváros közgyűlésén magasnívójó viták lesz­nek, olyan viták, amelyekből a közre nézve kedvező határozatok születnek meg. Huszár Aladár főpolgármester elmondotta még, hogy már az új esztendő első napjaiban folytatja .a fővárosi intézmények és üzemek meglátogatását. Ugyanúgy, ahogy váratlanul látogatta meg a fővá­rosi ingyenebéd-akeió főzőhelyeit, minden előzetes bejelentés nélkül fogja megtekinteni a különböző intézményeket és üzemeket is. Egyáltalán az a leg­főbb célja, hogy a helyszínen ismerkedjék meg ügy ! az üzemi gazdálkodással, mint a központi és kerii- | leti adminisztrációval. Amikor Huszár Aladár főpol- I gármester szobájából a közel egy óra hosszat tartó beszélgetés után távozunk, az az érzésünk, hogy erős elhatározásé, kétségtelenül jószándékú és min- denekfölölt egyenes és ■ Őszinte ember fejtette ki előt- I tünk a maga Véleményét. Huszár Aladár a főpolgár- I mesteri székben nemcsak a kormánynak fog jó szol- | gálátokat tenni, mint a mai kormányzati rendszer i reprezentánsa a városházán, hanem magas pozíciójá­ban lesz elég ereje arra is, hogy a pártpolitikai szempontok előtérbe nyomulásával szemben a fővá­ros közönségének érdekelt megvédelmezze. Dr. Rátkai Károly. lícrcsztcs-nscher belügyminiszter nijilathozih a Független Budapestnek az Qi Költségvetés jóváhagyásáról és a tóvárosi üzemek sorsáról A főváros 1933. évi költségvetése a belügyminisz­ter előtt fekszik. A városházán nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen álláspontra helyezkedik vitéz her eszles-Fischer Ferenc belügyminiszter a fővárosi költségvetés jóváhagyását illetően és a jóváhagyást tartalmazó leiratban milyen természetű útbaigazí­tásokat ad a városházi adminisztráció vezetőinek. A belügyminiszter költségvetési leirata rendszerint egész esztendőre megszabja a városigazgatás irá­nyát, mert azokból a megjegyzésekből, amelyeket a lontosabb költségvetési tételek jóváhagyásához fűz, kiolvasható a kormánynak a főváros igazgatásával a következőket mondotta a Függellen Budapest munkatársának: ~ A főváros jövő évi költségvetése előttem fekszik. ^ Egyelőre rnmisztériumom illetékes ügyosztálya foglalkozik a kérdésekkel, amelyek a főváros jövő évi költségvetését érintik. A mai súlyos gazdasági viszonyok kö­zött úgyszólván egyetlen szempont le- csak irányadó a főváros jövő évi költségvetésének elbírálásánál és ez a legridegebb húsba és vérbe vágó taka­rékosságnak a szempontja. Mivel e szempont érvényesítésére nagy súlyt fektetek, magam, is átakarom tanulmányozni a főváros egész jövő évi költségvetését. Ezt a munkát már meg is kezdtem. É tanulmányozás eredményétől függ, hogy milyen álláspontra helyezkedem a jóváhagyás egyes részletkérdé­seit. illetően. Mindenesetre azon leszek, hogy a jóváhagyás minél előbb megtörténjék és a kapcsolatos minden terve és szándéka. Ilyen körül­mények között érthető az az érdeklődés, amely a hi­vatalos városházi tényezők részéről a jövőévi költ­ségvetés belügyminiszteri jóváhagyását megelőzi. A Független Budapest munkatársának alkalma volt ebben az ügyben beszélni magával vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszterrel, akihez mindenek­előtt azt a kérdést intéztük, hogy mikor dönt az új fővárosi költségvetés jóváhagyásáról és melyek azok a legfőbb szempontok, amelyek alapján a jövőévi fővárosi háztartás költségvetési iiroblémáit vizsgá­lat tárgyává teszi. jóváhagyással kapcsolatosan közlöm a, város- igazgatásra és az üzemi gazdálkodásra vonat­kozó észrevételeimet, szándékaimat és kívánsá­gaimat is. Megemlítettük vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt, hogy az új fővárosi tör­vény jogot ad egyes tételek megváltoztatására, tételek törlésére, vagy újak felvételére is. Egye­sek ebből arra következtetnek, hogy szó lehet a kétszázezer pengős operaházi szubvenció vissza­állításáról. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter ezeket felelte:- Ebben az ügyben, mivel ez már részlet- kérdés, ezidőszerint ‘ még nem nyilatkozhatom, mert véleményt csak akkor nyilváníthatok, ha a főváros egész jövő évi költségvetésének a ke­reteit megismerem. Egyébként a fővárosi tör­vény értelmében csak törvényes kötelezettségek teljesítésére nézve élhetek egyes tételek beikta­tásának a. jogával. Az üzemi Kérdés Szóbahoztuk a fővárosi üzemi problémák megoldásának elhúzódását is. A törvényhatósági bizottság közgyűlése ugyanis csak január hó fo­lyamán kerülhet abba a helyzetbe, hogy a pol­gármesteri előterjesztést letárgyalhassa és dön­tést hozhasson. Keresztes-Fischer belügyminisz­ter így válaszolt: — Az iparfejlesztési törvény arra kötelez,, hogy egy éven belül revízió alá vegyiem az ösz- szes hatáskörömbe tartozó üzemeket, két éven belül pedig határoznom kell — a kereskedelmi és pénzügyi minisztériumokkal egyetértőén — az üzemek fenntartásáról, megszüntetés érők vagy a működési terület korlátozásáról. Mivel törvényes kötelezettséggel állok szemben, kény­telen voltam a főváros döntését megsürgetni. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy az üzemi szakbizottság már letárgyalta az anyagot és a polgármester ár e tárgyalás eredménye alap­ján elkészítette a maga előterjesztését, amely az ünnepek után a törvényhatósági tanácsi és azután a közgyűlés elé kerül. Remélem, hogy most már egészen rö­vid idő alatt megtörténik az illetékes városházi fórumokon a végleges döntés. Nem szeretném, ha az autonómia állásfoglalá­sának bevárása nélkül kellene intézkednem. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kije­lentette még a Független Budapest munkatársának, bogy a legrövidebb időn belül meghozza döntését az új költségvetés jóváhagyásáról. Ezek szerint számí­tani lehet arra, hogy a jóváhagyás még január hó folyamán, vagy legkésőbb február hó elején megér­kezik a városházára. r. k. 400 szükséglakást terveznek a Markó uccai laktanyában £Nagy erővel folyik a szükséglakás akció A Független Budapest írta meg elsőnek, hogy a főváros! szükséglakások céljaira meg akarja vásá­rolni a Lingel-féle bútorgyár Pillangó uccai telepé­nek egy részét. Ez a vétel most megtörtént és az épület átalakítási munkálatai is megkezdődtek. Újév után a 44 szükséglakás már beköltöz­hető lesz. Az épületet 190.000' pengőért vette meg a főváros, amit tíz évi részletben fog törleszteni és a hátra­lékot után kamatot térít. Az új szükséglakások létesítésére irányuló akció­nak ez csupán a kezdete és mint értesülünk, a fő­város rövidesen további alkalmi szükséglakásokat fog létesíteni. Már kiszemeltek egész, sereg- üres gyár­épületet és műhelyt, melyet ilyen célokra bérbevesz- iiek és a tárgyalásokat a tulajdonosokkal rövidesen meg is kezdik. A Markó uccai régi kaszárnya épületet szin­tén elkéri a főváros a kincstártól és itt 400 szükséglakást létesít. A kerületi elöljáróságok összeírták azokat a meg­felelő épületeket, melyek most semmi célt sem szol­gálnak és amelyek ideiglenes szükséglakásokká vol­nának átalakíthatok. A főváros nagyobb összeget irányoz elő alkalmi szükséglakások berendezésére, mert ilymódon kevés befektetéssel sok száz lakást lé­tesíthet és! egy csapásra megszüntethetné a hajlék­talanok nyomorúságát. Külön fedezetről sem kell gondoskodni, mert mint ismeretes, a kormány jóvá­hagyta a MABI egymilliós kölcsönét és ennek egy részét fordíthatná a főváros' ilyen ideiglenes szükség- 1 a k ás ok bérén d ezés ér e. Már jelentettük, hogy a városszéli telepítés nem lesz olyan arányú, amilyennek eredetileg tervezték és a legjobb esetben 500.000 pengő befektetéssel csak 120 lakást építenek. Ez a munka is csak tavasszal; indulhat meg. A fennmaradó 500.000 pengő, a köl­csön feltételei szerint, c-slak szükséglakások létesíté­sére fordítható. A főváros tehát azt tervezi, hogy ennek az 500.000 pengőnek, vagy csupán egy rész összegnek a felhasználásával kibérel üres gyárakat, raktárakat, szoba- konyhás lakásokat és így teremt szükség- lakásokat. Ezáltal nemcsak a hajléktalan családokon segít, ha­nem a munkanélküliségen is, mert az átalakítások olyan természetű munkálatokat igényelnek, melyek most, télvíz idején is könnyen elvégezhetők és éppen a legnehezebb időkben jutna munkaalkalom az ipa­rosságnak. Éppen erre való tekintettel megfelelő in­tézkedések történtek és újév után előreláthatólag egész sereg ilyen alkalmi szükséglakás létesítésének munkálatai kezdődnek el. Figyelem! A legolcsóbban javít, tervez és készít kSzp. fűtő-, gá*-, vízvezeték- és melegvízkéssltő­berendezéseket ~ KIRÁLY GYULA Telefón: BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b. Alit 55-2-57 Vitéz Iferesztes-Flscher Ferenc belügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents