Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-30 / 48. szám

HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 november 30 48. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A Gömbös-kormány és az autonómia Az ország' és a főváros lakossága reménységgel és bizalommal fogadta a Gömbös-kormányt. Ez két­ségtelen tény, melyet letagadni, vagy lekicsinyelni nem lehet. Oka ennek a fokozott bizakodásnak nem­csak az a szuggesztív erő, amelyet Gömbös Gynla és kormánya a reményevesztett országba sugároz­tatok, hanem elsősorban az, hogy a kormány ré­szére lélektanilag meg volt alapozva a helyzet: a pillanat, melyben a közönség elé lépett a kormány, szomjúságtól haldokló tömegeket talált, melyeknek italt, életet csillogtattak meg szemei előtt. Hisszük, hogy az elkövetkező idők igazolni fog­ják' a reménységet, amellyel a jövőbe nézünk. Hiszen máris látunk változást: a Bethlen-kormány állan­dóan optimizmust hirdetett, .beszédekben és nyilat­kozatokban rózsaszínű fellegeket mutogatott, de tenni semmit sem tett, a Károlyi-kormány passzi­vitása irtóztató volt, uralmának egyetlen esztendeje alatt temetői csendbe dermesztette az országot, amelynek — a statáriumon kívül — egyebet adni nem tudott, míg a Gömbös-kormány tesz, cselekszik, dolgozik és ha még nem is tudjuk, jólesz-e amit hoz, már az is valami, hogy felrázta a nemzeti közvéle­ményt kétségbeeséséből és ezzel megmozgatta a szunnyadó, elzsibbadt energiákat. A kormány nem győzi eleget hirdetni a nemzeti összefogás szükségességét és bizonyos, hogy a nem­zetet csak ez mentheti meg. Van azonban ennek az összefogásnak egy nélkülözhetetlen alapja: a demo­krácia és a liberalizmus. Ürömmel és meglepetéssel vettük tudomásul Gömbös Gyula miskolci beszédének azt a részét, amelyben az egyéniség és a tehetség érvényesülésének, jogosságáról beszélt, mert ez hit­vallás volt a liberalizmus mellett: ami a demokrá­ciát illeti, azt az új választói törvénynek kell meg­hoznia. Gömbös Gyula, aki izzóau szereti a magyar népet, nem fog olyan kijelentéseket tenni, hogy ,,a titkos választás ellenkezik a magyar nép jellemé­vel“ és mivel hiányzik belőle minden cinizmus, de megvan benne minden őszinteség és jószándék, hisz- sziik, hogy kormánya fontos mérföldkő Magyar- országnak a demokrácia felé vezető lassú útján. A főváros önkormányzata kezdettől fogva de­mokratikus és liberális volt és csupán az utóbbi évek reakciós hangulata ütött csorbát ezen. Az új fő­városi törvény — sajnos — a reakció kellős közepén született meg, a Bethlen-kormány működésének ab­ban az időpontjában, amikor az állami mindenható­ság mindent fel akart falni, amikor az etatizmus volt az uralkodó rendszer. Szemben a miskolci be­szédben hirdetett individualista, liberális gondolko­dással . Az elmúlt rövid idő bebizonyította, hogy a fő­városi törvény elsorvasztja Budapest életét. Vesze­delmes azonban a törvény nemcsak a lakosság, a fő­város közönsége szempontjából, hanem a kormányé­ból is és éppen erre akarunk itt rámutatni. Ma két uralmi párté a főváros: ők a maguk, részére hozták a törvényt, elnémítva a többi pártot, megsemmisítve a kisebbség jogait. De ha ma még ez is a helyzet: ki tudja, mi lesz holnap1? Jöhet olyan idő is, — egy­általán nem képtelenség erre gondolni — amikor, tegyük fel, a szocialisták, akik az elmúlt választáson is bebizonyították, hogy ők a legnagyobb párt Bu­dapesten, még jobban megerősödnek és egyes bal­oldali pártokkal együtt átveszik a városháza veze­tését. Akkor mindaz az intézkedés, amelyet Wolfíék és Kozmáék a maguk céljaira vétettek fel a tör­vénybe, a szélsőbaloldal érdekét fogja szolgálni és kizárólagos hatalmat biztosítanak nekik. Tekintet nélkül a kisebbségre, amely ez esetben a jobboldal két pártja lenne elsősorban. Gömbös Gynla ragaszkodik a magyarság ősi tra­dícióihoz és mint ilyen, a történelmi múltban gyö­kerező erős egyéniség nagyon jól tudja, mit jelentett Magyarország fennmaradása tekintetében a törvény- hatóságok önkormányzati szabadsága. Huszár Ala­dár főpolgármester székfoglaló beszédében hitet tett az autonómia mellett: a főpolgármesternek az a fér­fias megnyilatkozása, a miskolci beszéd és Gömbös Gyula eddigi gesztiója mind arra vall, hogy a fő­város eltemetett autonómiájára feltámadás vár. A fővárosi törvénynek azonban el kell tűnnie. Addig, amíg ez a törvény életben van, nem lehet élő valóság az önkormányzat. A pártoknak’ kötelességük most újból felvetni a lét és nemlétnek ezt, az alap­vető kérdését. A, kormány, amely frissebb, erővel teljesebb, ezerszer aktívabb, mint az elmúlt kormá­nyok voltak, meg fogja érteni, milyen erő lakozik a törvényhatóság önkormányzati szabadságában és ha megérti, cselekszik is. A fővárosi törvény meg­semmisítésére új harcnak kell kezdődnie és ennek a harcnak minden kilátása megvan a győzelemre. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a legsürgősebb téli feladatokról M BSzKRt memorandumot dolgozott fii a közlekedési mizériák kiküszöbölése érdekében — Kiterjesztik az ínség akciókat Új kenyérkereseti lehetőségek a diplomás ifjúságnak Sipőcz polgármester fokozott óvatossággal ellenőrzi a bevételek alakulását, nehogy folb or üljön a fővárosi háztartás egyensúlya A törvényhatósági bizottság közgyűlése befe- i jezte a jövőévi költségvetés tárgyalását. A köz­gyűlési vita utolsó napjaiban súlyos gondokat okozott annak a hiánynak a pótlása, amelyet a kormány a borfogyasztási adó csökkentésével ! idézett elő. A főváros vezetői közvetlen tárgya- | lásokba bocsátkoztak az illetékes belügyminisz­tériumi és pénzügyminisztériumi tényezőkkel, hogy a hiány pótlására nézve valamilyen meg­oldást találjanak. E tárgyalások a költségvetési vita befejezéséig nem hoztak konkrét eredményt, úgyhogy további újabb megbeszélésekre lesz szükség. Az új költségvetés megszavazása után fel­merül a kérdés: milyen városházi problémáknak a megol­dását tartja szükségesnek a polgármester, mint a városházi adminisztráció feje, a legköze­lebbi időben. Nem kétséges, hogy a főváros kö­zönségét egész sereg aktuális kérdés foglalkoz­tatja. Kérdéses azonban, hogy nyílik-e mód min­den égető kérdésnek a megvitatására, van-e le­hetőség minden súlyos problémának a megoldá­súira? Ezeket a kérdéseket vetettük fel Sipőcz Jenő polgármester előtt, akit mindenekelőtt a költségvetési vita alakulása és a költségvetés további sorsa felől kérdeztünk meg. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: közelebbi napokban a közlekedési bi­zottsághoz továbbítok. 71 háztartás egyensúlya- A közgyűlés költségvetési vitája a szokásos keretek között zajlott le. A vitában sok figye­lemreméltó felszólalás hangzott el. A városházi adminisztrációnak minden időben az a legfon­tosabb feladata, hogy a közgyűlés által megsza­vazott költségvetést vég rehajtsa. E feladat tel­jesítésével kapcsolatosan legfőbb célunk az lesz, hogy a fővárosi háztartás egyensúlyát biztosítsuk. Ebben a tekintetben ag­godalomra ad okot az a kiesési tendencia, amely egyes bevételeknél mutat- ; kozik. Egyre több és több feladat teljesítése j hárul a főváros vál­lai ra — anélkül, hogy jövedelmeinket fokozhatnánk. Legutóbb a borfogyasztási adó csökkentése bo­rította fel költségvetésünk egyensúlyát. Meg van azonban minden reményünk arranézve, hogy a kormánnyal meginduló újabb tárgyalá­sok során a hárommillió pengő pótlásáról gon­doskodás történik. Ami a bevételeknél várható esetleges csökkenések egyen súly ozását illeti, ebben a tekintetben már most megtettük a szük­séges intézkedéseket. A jövő évben is állandóan ellenőrizni fogjuk a bevételek alakulását és az így szerzett tapasztalatokhoz szabjuk kiadá­saink mértékét. Bizalommal nézek a jövő elé. Ügy gondolom, hogy — ha lesznek is nehézsé­geink — a fővárosi háztartás egyensúlyát biz­tosíthatjuk. 71 téli munkaprogram Arra a kérdésünkre, hogy a legközelebbi he­tekben mely problémák megoldásának az előké­szítését tartja a legsürgősebb teendőnek, Sipőcz polgármester a következőket mondotta: — Legsürgősebb feladatnak tartom a köz­lekedési problémák megoldását. A közlekedési fronton végre nyugalmi helyzetet kell terem­teni. A BSzKRt igazgatósága a közlekedési mizériák kiküszöbölését illetően memo­randumot dolgozott ki, amelyet a leg­Általában az a véleményem, amint azt a köz­igazgatási bizottság legutóbbi ülésén is hang­súlyoztam, hogy a közlekedéssel kapcsolatos összes kérdéseket a közlekedési szakbizottság­ban kell megvitatni, várom tehát a közlekedési szakbizottság javaslatait, hogy minden irány­ban kielégítő megoldást készítsünk elő.- A legközelebbi betekben az inségakciók kiterjesztése, a szellemi szükség munkaakció megindítása és általában a szegénygondozással kapcsolatos teendők irányítása ad sok gondot. Az ebédadagok minőségéi fedezel hiányában bizonyos mértékben le kellett szállítanunk. Ezt az álláspontot azonban revízió alá veszem és kikérem erre vonatkozóan az illetékes szakbi­zottságnak a véleményét. Az ingyenebéd-lét- számot a, szükséglethez képest emelni fogjuk, mert nekem legfőbb törekvésein az, hogy éhező em­ber ne legyen Budapesten. Természetesen megindítjuk t'ovábbi inségak- cióinkat is. Decemberben megindítjuk a szel­lemi szükségmunkát, amelynek keretében 800 szellemi foglalkozású munkanélküli kap elhe­lyezést. Mielőtt bárkit is felvennénk, megvizs­gáltatjuk anyagi helyzetét, mert kizárólag olya­nokat fogunk alkalmazni, akiknek a főváros által nyújtott segítség kenyérre kell. A kvali­fikáció szempontjából is rostálást akarunk végrehajtani, és pedig azért, mert a szellemi szükségmunkásoknak az a csoportja, amely de­cemberben jut foglalkoztatáshoz, fontos munka­kört fog betölteni. Tíz ifjúsági problémák- Legközelebbi munkaprogramomban sze­repel az ifjúsági problémáknak az előkészítése is. Ebben az irányban már konkrét lépést je­lent az elnöki szakbizottság ülésének az össze­hívása, Ezen azi ülésen tárgyalás alá kerül a J00 közigazgatási gyakornoki állás megszerve­zéséről szóló szabályrendelettervezet. Ezeknek az állásoknak a megszervezésével jelentős szánni munkaalkalmat teremtünk a diplomás vagy legalább is középiskolát végzett ifjúság- részére. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy az ifjúsági problémákat egyedül a főváros nem oldhatja meg. itt országos megmozdulásra van szükség. Ezekben jelölte meg Sipőcz Jenő polgármester a városházi adminisztráció legközelebbi feladatait. A polgármester nyilatkozata bizonyára általános meg­elégedéssel fog találkozni, mert kimeríti n legégetőbb problémáknak haladék nélkül való megoldását és rendezésé!. Sipőcz Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents