Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-02 / 44. szám
Budapest, 1932 november 2. Függecíen Budapest 3 Uber Endre alpolgármester Kijelenti a Független Budapestnek, hogu szó sem lehet az inségahcióh Kereteinek a korlátozásáról December l-től 800, január l-től 1200-1300 szellemi szükségmunkásf foglalkoztat a főváros — Az íngtjenebédeh számát a szükséglethez képest ao.ooo-ig emelik — A városszéli telepítés előmunkálatait még a tél folyamán megindítják A főváros közönsége körében nagy meglepetést keltett az a Mr, bogy a városházi inségakciók kereteit korlátozni kell. A legutóbbi kormányrendelet megjelenése óta általános volt az a vélemény, bogy most már biztosítva van az inségakciók fedezete és így a főváros vezetősége felszabadni azoknak a nyomasztó gondoknak a hatása alól, amelyek mindannyiszor megismétlődnek, valahányszor egy-egy in- ségakció megindításának vagy kiterjesztésének költségeit kellett előteremteni. Liber Endre ^ Gömbös-kormánynak az a rendele te, amely a jövedelmi adót és a társulati adót 20%-kal, az általános kereseti adóalapot pedig 2%-kal pótlékül ja és az így várható jövedelmet a fővárosra ruházza át, látszólag nyugvópontra juttatta az inségakciók pénzügyi problémáit. Annál meglepőbb tehát a főváros vezetőségének az a döntése, hogy a szellemi sziikségmunka-akció kereteit is korlátozza, pedig a szellemi foglalkozású munkanélküliek nagy reményeket‘fűztek a szociálpolitikai ügyosztály terveinek közeli megvalósításához. Liber Endre alpolgármester, akihez ebben az ügyben kérdést intéztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: elsejétől kezdve szaporítani fogjuk a szellemi szükségmunkásoknak a számát és pedig a jelentkező igények méreteinek az arányában 400— 500-za], Ez azt jelenti, hogy január elsejétől kezdve legalább 1200— 1300 szellemi sziikségmunkást fog a főváros foglalkoztatni, tehát többet, mint tavaly. Már ebből az egyetlen számadatból is megállapítható, hogy szó tálya kidolgozta a részletes tervet, amelyek szerint az egymillió pengős kölcsönből 105—120 ikerházat. tehát 210—240 lakás felépítését, ugyanannyi teleknek a teljes felhasználását tartja lehetségesnek. A telepesek hetenként 5 pengő bért fizetnek, amely évi 260 pengő bérösszegnek felel meg. 309 telepest véve alapul, évenként 78.000 pengő bér folyik be, amely azt jelenti, hogy az évi 4200 pengő telekbéren és a telepfelügyelőre előirányzott évi 5090 pengőn felül az 1 millió pengő 5 százalékos kamata, vagyis 50.000 pengő levonása után még évi 18.000 pengő marad az épületek amortizációjára. A főváros ezt az első városszéli telepet külföldi tapasztalatok alapján saját viszonyainak megfelelően óhajtja megvalósítani. A kertek elkészítése és az első beruházás nem jár számottevő költséggel. Helyesen és tervszerűen foglalkozó telepes már az első esztendőben 400 pengő értéket termelhet. Ez azt jelenti, hogy már az első évben annyi jövedelme lesz, amennyi az általa fizetendő bérösszeget 70 százalékkal felülmúlja. A főváros vezetősége még a tél beállta előtt szeretné megindítani a városszéli telepítéssel kapcsolatos előmunkálatokat, hogy ezzel is a munkanélküliség enyhítésének a céljait szolgálja. A már kijelölt helyen a munkálatok azonnal megindíthatok. A" a/Va' Av > > y A .CV A? A nA <0' C/ U znos tudni; hog}’' a derűs hangulat, a fő közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer természetes keserűvize válik lse legjobban — Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a napilapokban a fővárosi inségakciók kereteinek a korlátozásáról téves híradások jelentek meg. Ez a tévedés nyilvánvalóan onnan származik, hogy mindenki nagyobb terjedelmű szükségmitnka-akció megindítására számított, mint amekkorára ini javaslatot tehetünk. Az inségjárulék kivetéséről intézkedő kormányrendelet tiszta helyzetet teremtett számunkra any- nyiban, hogy most már pontos számfejtést tehetünk a a jövő évi inségakciók méreteire nézve. Uj költségvetésünkben több mint tízmillió pengő s'zerepelt a különböző inségakciók költségei címén. Ugyanott 9,600.000 pengőt irányoztunk elő a kormánytól várható segélyként. A legutóbbi hónapokban újabb és újabb tárgyalásokat kellett megindítanunk az inség'akciók lebonyolításához szükséges fedezet előteremtése érdekében. A jövőben ezektől a gondoktól mentesülünk, viszont állandóan éber fegyelemmel kell kísérnünk a kivetett inségjárulékokból származó bevételeknek az alakulását. A gazdasági helyzet súlyosbodása következtében lehetetlenség precíz előirányzást készíteni, mert hiszen senki sem tudhatja, hogy a jövő év folyamán az adóbevételek miként alakulnak. Ebből a szempontból teljesen átdolgoztuk a szociálpolitikai üg*yosztály jövő évi előirányzatát. Általában azt a számítást vettük alapul, amit a pénzügyi ügyosztály, mint legilletékesebb szerv, végzett. E számítás szerint az új kormányrendelet alapján várható többletbevétel a jövő év folyamán legfeljebb hét és fél millió pengőre tehető. Ennek az összegnek az alapulvétele mellett kell beállítanunk a különböző inségakciókat. Ezek közül két jelentősebb emelhető ki: az egyik a szellemi sziikség’munka-akció, a másik az ingyenebéd-akció. A szellemi szükségmunka — Ami a szellemi sziikségmunka-akció megindítását és a keretek megállapítását illeti, ebben a tekintetben megtörtént a döntés. December elsején kezdődik a szellemi sziikség- munka-akció. Egyelőre nyolcszáz szellemi foglalkozású munkanélkülit alkalmazunk havi 70 pengő fizetéssel. A decemberi költségek 56.000 pengőt tes'znek ki. Ennek az évnek a terhére nagyobb költségeket nem vállalhattunk. Január sincs az inségakciók kereteinek a korlátozásáról. Napi 60.000 ingyenebéd — De .nem lehet korlátozásról beszélni az inségakciók másik legjelentősebb részénél: az ingyenebécl-akciónál sem. Már most meghaladja az ingyenebédek száma a 40.000-et és ezt a számot az időjárás rosszabbodásához képest emelni fogjuk. Mihelyt a szükségletek szaporodnak, ötvenezerre és ennél is nagyobb létszámra rendezkedünk be, sőt —- ha szükség mutatkozik — hatvanezerig is emelni fogjuk a napi adagoknak a száméit. Tavaly a téli hónapokban hatvanezer körül mozgott a napi ingyen ebéd-létszám, ezt a mértéket az idén is megtartjuk. Esetleg további ki- terjesztéséről is szó lehet, amennyiben ez elkerülhetetlennek mutatkoznék. Költségfedezet: előleg a befolyó adókból A Független Budapest munkatársa itt közbe- vetően megkérdezte, hogy a főváros vezetősége honnan teremti elő a fedezetet ezeknek az inség- akcióknak a költségeire, hiszen a kivetett inségjárulék legkorábban február végén vagy márciusban folyik be a főváros pénztárába. Liber Endre alpolgármester így válaszolt: — Felhatalmazást kaptunk a kormánytól arra, hogy az időközben befolyó és a főváros adószámviteli hivatala által kezelt adóbevételekből kihasítsuk, vagyis a magunk számára előlegezzük azokat az összegeket, amelyeknek a felhasználására szükségünk lesz, természetesen a fővárost megillető járulékbevétel erejéig. Ez a kérdés tehát teljesen rendezve van. A városszéli telepítés A beszélgetés további során érdeklődtünk a városzéli telepítés gyakorlati végrehajtása iránt is. Liber alpolgármester ezeket mondta: A közgyűlés megszavazta azt az előterjesztésünket, hogy a MABI-tól városszéli telepítési célokra egymillió pengőt vegyünk igénybe, a törvényhatósági tanács pedig a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó javaslatainkat magáévá tette. A főváros magasépítési tigyoszA polgármester rövid úton intézi el az álláshalmozásokat és az aktiv szolgálatot teljesítő nyugdíjasokat A felveendő gyakornokok illetményeinek részbeni fedezésére fordítják a felszabaduló járulékokat Az álláshalmozások kérdése számtalanszor ke- j rült szóba, de hangzatos kijelentéseknél egyéb nem I történt ezen a téren. A fővárosnál is sokat beszéltek ! egy ideig az álláshalmozások megszüntetéséről, ren- j deletek és intézkedések jelentek meg, de aztán egyszerre itt is megszűnt minden további cselekvés. Az I úgynevezett álláshalmozók, akiket annakidején hivatalosan összeirattak, továbbra is megmaradtak állásaikban, legfeljebb 2—3 idősebb, több pozíciót betöltő tisztviselőt küldtek el. A közvélemény azonban nem nyugodott bele ennek a kérdésnek ily elintézésébe, hanem újra napirendre tűzte az álláshalmozások ügyét. A városházán ilyen körülmények között kénytelenek ismét elővenni ezt a kérdést és mivel főleg az ellen van kifogás, hogy nagyon sok nyugdíjas teljesít aktív szolgálatot és a nyugdíján felül még külön szóigódatáért is illetményeket kap, ezért a polgár- mester elsősorban ezeknek az aktív szolgálatot teljesítő nyugdíjasoknak a helyzetét kívánja tisztázni. Az elmúlt napokban a polgármester rendeletet adott ki és abban felhívta az üzemek, intézmények és hivatalok vezetőit, hogy a náluk aktív szolgálatot betöltő nyugdíjasokat jelentsék be és közöljék azt is, hogy az illetők milyen címen, milyen munkáért, a nyugdíjon felül milyen jövedelmet élveznek. A főváros vezetősége az álláshalmozások és az aktív nyugdíjasok kellemetlen problémáját most már erélyesen és gyorsan kívánja elintézni. Ép ezért a pol- gármester hat napi határidőt engedélyezett a hivatal- és üzemvezetőknek a bejelentések megtételére, úgyhogy e hét végén únár be is érkeznek a városházára a névsorok. A polgármester ezután már rövid úton fog intézkedni és előrelátható, hogy a nyugdíjasoktól megvonják az aktív állásokat, az álláshalmozóktól pedig a többszörös jövedelmet. Az így megtakarítható összegek fedezetül szolgálnak majd az alkalmazandó gyakornokok részbeni illetményeire és valószínű, hogy az álláshalmozók- és aktív nyugdíjasok megszüntetett tevékenységi körét is az új gyakornokok fogják ellátni.
