Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-19 / 42. szám
p Várospolitikai és közgazdasági lap Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egés2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Új stílust — a városházán Gömbös Gyula miniszterelnök, minekutána elmondta, hogy Bethlen és Károlyi munkáját akarja folytatni, nyomban rá is cáfolt erre a kijelentésére, amikor beledobta a magyar közéletbe azt a mondatot, amelynek hallatára felszökkent a magyar lelkek hőmérőjén a reménység higanyszála: — Új stílust akarok!. .. Új stílust akar a miniszterelnök az ország kormányzatában. Ezúttal ez nem jelszó, hanem program. Jelenti elsősorban azt, hogy ezentúl nem szavak következnek, hanem cselekedetek, hogy a tes- pedés, a romlás helyébe lendület, friss élet költözik. Ha valahol, úgy a budapesti városházán van szükség arra, hogy új stílus kezdődjék. Ami eddig volt, annak meg kell szűnnie. A nemzeti lélek renaissance-ának Budapestről kell elindulnia, az ország regenerálódásának alapja Budapest új életre- kelése, a megváltozott nemzeti munkában Budapestnek kell vezetnie. De lehet-e vállalni ezt a történelmi feladatot a mai keretek között, a magyar főváros mostani gúzsba kötött szervezetével? A főváros mostani vezetőiben minden képesség meg volna arra, hogy ők legyenek az új stílus megteremtői. Ha Gömbös Gyulának vezérkarra van szüksége a budapesti városházán, úgy készen találja azt. Van tehetséges polgármesterünk, akinél megfelelőbb munkatársat keresve sem találhatna az új stílus hirdetője, a polgármester és munkatársainak lelkében zengve rezonál a miniszterelnök új jelszava, a gárda, amely az élen áll, a legkitűnőbb a feladat elvégzésére, csak a módot kell nekik megadni, hogy mégis valósíthassák azt, ’amit a polgárság és a kormány tőlük elvár. De hiábavaló az akarat és a képesség, ha az új stílust lehetetlenné teszi a régi- Az a korhadt rendszer, amely több mint évtizede fojtogatja a városházát, nem engedi, hogy új erők új irányba vigyék a város hajóját. A párturalmi rendszer megfojt minden lelkesedést, minden kezdeményező munkát, Budapesten meg kell halnia a miniszterelnök hirdette új stílusnak, mert olyan scyllák és charyb- disek vágják el az útját, melyeket nem lehet semmiféle jószándéknak áttörnie. A kormány megkezdte a tárgyalásokat Budapest új vezetőségének kijelölésére. Nem tudjuk, mik a kormány szándékai, mi, a magunk részéről nem látjuk szükségét annak, hogy a vezetőségben változás essék: a főváros irányító munkásaiban nincs hiba. Ripka főpolgármester, Sipöcz polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnoki kar hivatott lenne arra, hogy elvezesse Budapest hajóját az új stílus szabad vizére. De nem lehet, nem szabad, mert nem ők döntenek Budapest sorsáról, hanem egy-két pártvezér (azelőtt törzsfőnököknek nevezték őket), akik cerberusokként őrzik a város kapuit, hogy ott új szellem be ne vonulhasson a fala közé. Hogy mint köti meg a vezetők kezét-lábát a párturalmi rendszer, azt ők tudnák elmondani. Hogy Budapest népét miként fojtogatja ez a rendszer, azt elmondják a közállapotok. Tudjuk, hogy a főváros vezetésének rossz a híre. Tudjuk, hogy méltatlan rágalmak középpontjában áll a főváros igazgatása és bizonyos, — példa erre a képviselőház legutóbbi ülésén elhangzott számos felkiáltás — hogy olyan vádak rontják ezt a hírnevet, amelyekről a vezetőség nem tehet. R-assay Károly beszéde közben az egységespárt tagjai közbeszólások özönével adtak kifejezést a főváros gazdálkodása ellen irányított gyanúsításaiknak, mire az ellenzék csak annyit tudott válaszolni, Hogy tessék a kormányzópártnak rendet csinálni, hisz ők az urak a fővárosnál. Az új stílusnak itt kell kezdődnie, hogy ezek a suttogásokban és közbeszólásokban megnyilvánuló gyanúsítások elnémuljanak. Egy olyan mintaszerűen vezetett organizmus, mint Budapest, nem lehet pellengérhez kötözött céltáblája a rosszhiszeműeknek. Budapestnek tisztán, mocsoktalanul, felemelt fővel kell állania a világ előtt, megérdemli. De nem lehet, nem engedi az ittmaradt, láthatatlan szellem, amely elsorvaszt minden akarást, minden tehetséget, hogy arathasson és habzsolhasson, hogy a főváros vérével táplálhassa a maga ezerfejű hidráját. Igen: új stílust! De ez csak úgy kezdődhetik, ha elejétől végig újragomboljuk a kabátot. Ott kell kezdeni, hogy a fővárosi törvénynek, amelyet ez a párturalmi érdekszövetség diktált, el kell tűnnie, épúgy, mint a szellemnek, amely miazmákkal telítette meg a fővárosi közélet levegőjét. Amíg ez meg nem történik, addig csak jelszó lesz az új stílus. Amikor a miniszterelnök és a belügyminiszter megkezdi munkáját a fővárosnál, ne a vezetőket cserélje ki, hanem a rendszert, mert ha nem ott kezdi, akkor megbukott minden jó szándék és meghalt a program is, mellyel Gömbös Gyula és kormánya a nemzeti élet renaissance-át akarja megteremteni. Kevesites-Fischev belügyminiszter az autonómia meghallgatása nélkül dönt a fővárosi üzemek sorsáról M főváros október végéig csak részleges javaslatot tesz a belügyminiszternek — 71 kormány az autonómia állásfoglalása nélkül kénytelen határozni Becsey, Éhet* Untai és Borvendég alpolgármester nyilatkozata Október végén lejár az a terminus, amelyet 1 Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter legutóbbi j leiratában az üzemi problémák megoldására nézve | kitűzött. Várospolitikai körökben általános volt az a j felfogás, hogy a közgyűlés általi kiküldött üzemi szakbizottság most már gyors tempóban végez az eléje kerülő anyaggal és ha kis késéssel is, de legkésőbb november közepéig a belügyminiszter elé kerül a polgármester vélemény es előterjesztése, amelynek alapján a belügyminiszter végleges döntést hoz- j hat a fővárosi üzemek fenntartásáról, összevonási- | ról, leépítéséről, vagy megszüntetéséről. A legutóbbi j napokban azután váratlan fordulat következett be: j az üzemi szakbizottságnak azok a tagjai, akik nem tartoznak sem a keresztéiig párthoz, sem a sßooicd- j demokrata párthoz, bejelentettek az üzemi szak bízott- i sápból való kilépésüket. Ez a fordulat azt jelenti, j hogy I az üzemi szakbizottság nem tudja a belügyminiszter által kitűzött terminusig hivatását teljesíteni. Felmerül tehát ia kérdés: mi lesz a fővárosi üzemekkel?. Annyi ugyanis bizonyos, hogy a kormány nem engedélyez további halasztást a polgármesteri előterjesztés benyújtására, mert hiszen a kormányt kötelezi az iparfejlesztési törvény, amely előírja, hogy egy éven belül revízió alá kell venni az összes hatósági üzemeket, a törvényben előírt egy esztendei terminus pedig már lejárt. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy ebben a. fontos kérdésben, ahol hatalmas fővárosi értékekről van szó, megszólaltassa az összes illetékes és érdekelt tényezőket. Becsey Untai megindokolja a közüzemi bizottságból való kitépését Mindenekelőtt Becsey Antalhoz, az Egységes Községi Polgári Párt közgazdasági szakértőjéhez fordultunk. felvilágosításért. Becsey Antal tanácstag, aki szintén tag-ja volt az üzemi szakbizottságnak és a polgári ellenzéki bizottsági tagokkal együtt jelentette be kilépését, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának : — Azért jelentettük be kilépésünket, mert a további tárgyalást céltalannak tartjuk. Mi a választások előtt a leghatározottabban ígéretet tettünk arra, hogy megszüntetjük azt a gyilkos konkurrenciát, amit egyes hatósági üzemek csinálnak a magániparnak és a kereskedelemnek. Ezt az ígéretet nem tudjuk beváltani, mert az üzemi szakbizottságban az üzemnédő pártok többségben vannak. A szociáldemokrata párt körömszakadtáig' védi a® összes üzemeket, ezt teszi — a keresztényszocialista munkások érdekeinek a képviselésére való hivatkozással — a Keresztény Községi Párt is. Minden indítványunkat leszavazzák és ha hoznak is valamelyes határozatokat egyes üzemek leépítéséről, ezek teljesen jelentéktelenek az iparosság szempontjából. Az üzemi szakbizottság kiküldését az a körülmény indokolta, hogy meg kell szüntetni az iparosság körében uralkodó nyugtalanságot, amit az üzemek versenye okoz. Ezt a célt szolgálni nem tudjuk, de egyébként Alkalmunk volt az üzemi problémák megoldása .körül támadt bonyodalomról Borvendég Ferenc alpolgármesterrel is beszélni. Azt a kérdést vetettük fel előtte, hogy a főváros vezetősége milyen lépésre határozza el magát abban az esetben, ha a belügyminiszter által engedélyezett termimesig az üzemi szakbizottság nem fejezné be munkáját. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nem tehetünk egyebet: november első napjaiban felterjesztjük a belügyminiszter úr elé az üzemi szakbizottság által eddig letárgyalt anyagot. Ez azt jelenti, hogy is két hét múlva lejár a belügyminiszter által engedélyezett halasztás és- olyan hatalmas anyag r vár még kivizsgálásra, hogy tavaszig sem végezhetünk. Az üzemi szakbizottság lemondásunk folytán nem tárgyalhat tovább, mert a közgyűlésnek kell előbb intézkednie a megüresedett tagsági helyek betöltéséről. Éber Antal, akit ebben az ügyben szintén megkérdeztünk, a következőket mondotta: — Azért mondottunk le a közüzemi bizottságban viselt tagságunkról, mert minden további küzdelem céltalannak bizonyult. A két üzemvédő párt tagjai összefogtak és teljesen lehetetlenné teszik még a legkisebb arányú lefaragását is az üzemi gazdálkodásnak. Nincs értelme, bogy tovább iá résztvegyiink a bizottság munkájában. Nézetem szerint semmi remény sincs arra, hogy a főváros autonómiája ezt a fontos kérdést a maga kebelén belül megoldhassa. A közgyűlés azzal a határozott utasítással küldötte ki az üzemi szakbizottságot, bogy készítsen minden egyes üzemre kiterjeszkedő javaslatot a polgármester számára. Üzemek megszüntetéséről, vagy legalább is leépítéséről kellett volna határoznunk és kiderült, hogy egyetlenegy üzem megszüntetésére, de még csak leépítésére sem kerülhet sor. egyelőre csak részleges jelentést teszünk a belügyminiszter úrnak az üzemi problémák megoldásának előkészítéséről, a további jelentéseket későbbi időpontban küldjük meg, aszerint, hogy az üzemi szakbizottság mikor és mennyiben hoz újabb határozatokat. Ezekből a nyilatkozatokból is megállapítható, bogy a nagy kérdést Keresztes-Fischer belügyminiszter fogja eldönteni. Azokból a sürgős leiratokból, amelyeket a belügyminiszter a. legutóbbi hónapokban a főváros polgármesteréihez intézett, arra lehet következtetni, hogy a kormány nem hajlandó tovább várni, bánom az autonómia megkérdezése nélkül fog dönteni a fővárosi üzemek sorsáról. A Független Budapest munkatársa, Mit mond Borvendég Ferenc alpolgármester ?
