Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-03 / 5. szám
HUSZONHETED!* évfolyam 1932 február 3 5. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45476 Revíziót! — sikolt a lelkekben egy végnélkiili kiáltás. Rezonanciája betölti az egész magyar földet, rónákon, hegyeken át mint egy óriási hanggörgeteg, mint egy mennydörgő hanglavina zúg előre, hogy visszacsattanjon a Kárpátok ősi bérc- falán és végigorgonázzon az Adria végtelenbe sikló hullámain. Ez a szent Revízió, a nemzet De profun- disa. És a nagy Revízión belül még apró sikolyok törnek ki a nemzet, a társadalom leikéből, parafrázisai a nagy Revízió vezérlő motívumának, lélekből kitépett hang-foszlányok, amelyek hol elhalkulva, hol crescendó- ban sivítják a vigasztalan jelenbe: Revíziót! Revíziót! PaJcots József Revíziót minden téren! Erkölcsi revíziót a közélet bűnös káoszában, | tisztultabb etikai felfogást, önzetlenséget, önfelál- l dozást. Revíziót a politikai rendszerben, a gazdasági erkölcstanban, a szociális gondolkodásban, az egész állami, közigazgatási szervezet mechanizmusában. Ennek a milliós városnak is megvan a maga revíziós ügye. E lap hasábjain, a nyomtatott sorok völgyeiből hónapok óta sikolt fel az elnyomott, az önkormányzati jogától megfosztott, kiizködő, nyomorgó, élni akaró és önmaga sorsát irányítani kívánó társadalom sikolya: Revíziót! E város életét sorvasztó Prokrustes-ágyba szorította az az új törvény. amelyet az 1872:XXXVI. te. helyébe rádiktált a hatalom. Amióta ez a törvény szabályozza millió ! ember életét, azóta Budapest népének nincs szava a saját problémáinak elintézésénél. Sorsa fölött az a hatalom ítél, rendelkezik, amely rendszerével az egész országot a legbizonytalanabb helyzetbe sodorta az a tizenkétéves rendszer, amely az állami mindenhatóság- rabbilincseibe verte a nemzet autonómiáját, az a mohó, kapzsikezíí rendszer, amely kivételes rendelkezéseivel belenyúl polgárai zsebébe, leemeli a tűzhelyeken a fazekak fedelét, kotorász a dolgozók asztalfiókjaiban, kihallgatja a lélekzetvételt is. Meddig tart ez így? Egy nagy fegyintézet már ez az ország s főépülete a maga súlyánál, jelentőségénél fogva Budapest. Pedig sem az ország, sem Budapest nem bűnösök. A bűnös maga a hatalom, amely ezzel - a szellemével nemzetgyilkosságot követ el. Kossuth Lajos írta meg, hogy a municipiumok j lebontása egyenlő a nemzetgyilkossággal. Alkotmány- [ jogi szempontból a kormányzati hatalom tehát valóságos bűntényt követett el az oi'szággal és a fővárossal szemben, amikor a vármegyei és a fővárosi törvény reformja kapcsán lerombolta a törvényhatósági önkormányzat ősi bástyáit. A nagy pörben, amely tizenkét éve folyik a rendszer és az ország népe közt, a kormányzati hatalom a nagy pör vádlottja, az intellektuális bűncselekmények elkövetője, azzal, hogy előre megfontolt szándékkal halálra szánta a municipiumokat. A gyilkossági kísérlet egyes izgalmas fejezetei pedig a törvények szakaszai, valamennyi egy-egy ravaszul kieszelt előkészítő mozzanata a végleges célnak: az autonómia halálának. Egy év óta fekszik halottas ágyán Budapest ön- kormányzata. Ez év alatt kiütközött már az új törvény termérdek hullafoltja. Budapest pedig élni akar. Budapest népe tiltakozik a pusztulás ellen, a hatalmas város, a magyar nemzeti kultúra kimagasló vára ellenáll a halálnak, nem hajlandó tűrni, bogy szabad, öncélú, nemzeti hivatású, ragyogó szellemét továbbra is bilincsbe verje a rendszer gyilkos törvénye. És én, mint e millióé város polgára, mint a törvényhatósági bizottság tagja, felhívom innen a város minden polgáx-át, a szellemi műhelyek munkásaitól kezdve a gyárak dolgozó munkásáig, mindenkit, aki él és dolgozik, aki élni akar és nem kap munkát, kis és nagy embert, e várost szerető milliónyi lakost, akiknek munkájából, álmaiból, szcretetéhől nőtt nagyra Budapest, ne engedjék, ne engedjük otthonunkat! Ennek a városnak uccuin, hajlékaiban, műhelyeiben, irodáiban mi vagyunk az urak, e falak malterja a mi agyvelőnk, vérünk, verejtékünk. Tudják-e a rendszer urai, hogy mi ez a város? Milliós lakosával egyhetede az országnak. Európa városai közt a nyolcadik helyen áll. Gyáripari termelésének értéke egy és egynegyed milliárd pengő, trüg az egész országban alig több két és félmilliárd- náI. Budapest tollát 41.81%-át adja a gyáripari termelés értékének. Budapest gyáripari telepeinek -zárna 1220, az egész országé 3544. A behozatal értéke az országban cgymilliárd 140,797.000 pengő, Budapesten magában 613 millió 741.037 pengő. A kiviteli érték az országban 800 millió 473.000 pengő, Budapesten 268 millió 208.959 pengő. Az országban működő hitelintézetek tőkéje 510 millió 041.000 pengő, Budapesten 394 millió 882.000 pengő. íme csak néhány vázlatos kontúrban Budapest nagysága. Ezt a várost akarja rabláncára fűzni a kormányhatalom? A tehetetlenség és tehetségtelenség j mohósága nyilvánul meg a hatalom e gesztusában. | a következőket mondotta a Független Budapest m unkatársának: — A Független Budapest újévi számában közölt nyilatkozatom ismertette munkaprogramomat. Egyelőre nincsen új programom, megelégszem azzal, ha e programomban jelzett feladatokat el tudom végezni. Mindenesetre jelentős lépésnek tartom az üzemi szakbizottság konkrét tárgyalásainak a megindulását. Az üzemi szákbizottság, amelyre fontos feladatok várnak, már megalakult, sőt a legközelebbi napokban már az érdemleges tárgyalásokat is megkezdi. Az üzemi szakbizottság a legteljesebb alapossággal fog foglalkozni az összes üzemi problémákkal és bizonyára köz- megelégedést kellő javaslatokat fog készíteni. Magam is azt tartóim hogy az üzemi problémákat minél előbb meg kell oldani és ezen az úton le kell vezetni az iparos- és kereskedőtársada- lomban jelentkező izgalmakat. Az érdekelt iparosokat és kereskedőket érthető okokból közelről érinti az üzemek sorsa. A súlyos gazdasági viszonyok között alaposan meg kell fontolni mindazokat a változtatásokat, amelyeket e téren be akarunk hozni. Nem szabad szem elöl téveszteni azt a célt, hogy az iparos- és kereskedőtársadalmat mentesítenünk kell a felesleges kon- kurrencia terhétől. A eentralisztikus törekvéseknek a magyar történelemben szomorú emlékei vannak. De akkor egy idegcnlelkű hatalom igyekezett fojtogató kezét rátenni egy élni vágyó, önérzetes nemzet nyakára. A mai magyar kormányzati rendszer idegennek bélyegezte magát a magyar alkotmányos szellemmel és érzülettel szemben, amikor centralizáló törekvésével megszüntette az ország fővárosának önkormányzati jogát. Miért tette? Rendszerének végzetes lejtőjén le- züllve jutott idáig. Tizenkétéves kormányzásának tétovázó és eszméletlen gazdasági és pénzügyi politikájával tönkretett itt mindent. Ráébredt, hogy hovatovább veszedelem fenyegeti a saját létét is. S bogy a romok fölött is úr maradjon, végig az egész köz- igazgatási szervezeten át kiépítette a maga diktatórikus hatalmát. A tehetségtelenség és tehetetlenség diktatúráját teremtette meg. Ez ellen a diktatúra ellen indít harcot Budapest népe. Nem tűrjük tovább. Revíziót! Revíziót! de másrészről azt a körülményt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a fővárosnak ezekben az üzemekben hallatlan nagy értékei vannak lefektetve, amely értékeket nem szabad áldozatul dobni — különösen akkor nem-, ka ezeknek az üzemeknek a fenntartását a közérdek megkívánja. — A legközelebbi teendők közé tartozik az álláshalmozások ügyének végleges elintézése. A döntés tulajdonképpen már megtörtént, most a végrehajtásra kerül a sor. Hangsúlyozni kívánom, hogy az álláshalmozások megszüntetése nem teremt új állásokat és pedig azért nem, mert kormányrendelet folytán mindaddig nem tölthetjük be a megüresedő állásokat, amíg a szervezési szabályrendelet átdolgozásával újból meg nem állapítjuk a fővárosi alkalmazottak létszámát. A szervezési szabályrendelet előkészítés alatt áll. Készül a városházi tisztviselők státusrendezése is. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan kell gondoskodnunk az összes fővárosi szabályrendeletek. átdolgozásáról -— annál is inkább, mert a fővárosi ’ törvényben e feladatok elvégzésére kitűzötl határidő már le is teli. — A kisebb jelentőségű ügyek között meg A Független Budapest újévi számában megszólaltattuk Ripka Ferenc főpolgármestert, aki minden részletkérdésre kiterjeszkedő nyilatkozatot tett az aktuális városházi problémákról és a törvényhatóságot foglalkoztató kérdések megoldásának az előkészítéséről. Azóta egy hónap telt el és máris kötelező tárgyilagossággal lehet megállapítani. hogy már ebben az első hónapban is erélyes, számottevő lépések történtek az aktuális városházi problémák megoldása felé. így például elsősorban Ripka Ferenc főpolgármesternek az érdeme, hogy az álláshalmozások ügye napirendre került, sőt már kész is az álláshalmozók listája alapján az az előterjesztés, Ripka Ferenc- Revíziót! írta: PAKOTS JÓZSEF országgyűlési képviselő Ripka Ferenc főpolgármester nyilatkozik a ,,Független Budapest“-nek legközelebbi munkapro íz üzemi problémák megoldásának alapé iveiről» az állásfaalmo- ások megszüntetéséről* a Városi Színházról» a készülő státusz- rendezésről és az elektromos ajánlatokról M legfőbb leiadat: minden irányban ■megvédeni a főváro érdekeit amely a sok izgalmat keltő problémának végleges megoldását fogja eredményezni. Ugyancsak jelentős lépésnek tekinthető — és pedig főként a fővárosi iparosok és kereskedők exisztenciális érdekeinek szempontjából — az üzemi szakbizottság megalakulása. Nem kétséges, hogy Ripka Ferenc főpolgármester az újév napján bejelentett programot komoly szándékkal és elismerésre méltó ercllyel igyekszik megvalósítani. Abból az alkalomból, hogy a legfontosabb városházi problémák a közeli megoldás stádiumába jutottak, szükségesnek tartottuk ismét megszólaltatni Ripka Ferenc főpolgármestert és megkérdezni tőle, hogy a legközelebbi hetekben miként alakul újabb munkaprogramja, milyen jelentőséget tulajdonít az eddig elért eredményeknek és általában, melyek azok a várospolitikai kérdések, amelyek őt, a főváros autonómiájának legfőbb őrét, foglalkoztatják. Ripka Ferenc főpolgármester
