Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-21 / 38. szám
2 Független Budapest Budapest, 1932. szeptember 21. M.Vrh.“r.ukh: „KIRÁLY“ 6Ő1310SÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefon. — Házhoz küldenek. Biztosíthatom a főváros közönségét arról, hogy a tél folyamán megfelelő áron fog hozzájutni a háztartási szénhez. Kenéz Béla kereskedelmi miniszternek ez a nyilatkozata határozott választ tartalmaz a közigazga- .■ tási bizottság legújabb felterjesztésére. A főváros I közönségét ugyanis nem az elintézés módja, hanem az elintézés lényege érdekli. A lényeg pedig — Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kijelentése szerint — az, hogy a főváros közönségének érdekei a kormánynál védelemre találnak és a lakosság megfelelő áron kapja a tél folyamán a háztartási szenet. A rendezéssel kapcsolatos a Rókus-kórház, az angyalföldi tébolyda és más közintézmények kitelepítése. Külön nagy gondot kell fordítani a zöldterületek városépítési problémáira. Mindenekelőtt e területek növelését kell elősegíteni. A budai oldal parkproblémái, a Sashegy tetejének kiképzése. Nádorkert parkozása, a Szent Imre herceg útja mentén lévő tó körül-parkozása. a Pasaréti úti téglagyár helyén készülő park befejezése, a Kiscelli kastély körüli park megoldása. A pesti oldalon: az észak lipótvárosi park kifejlesztése, a Krausz-Mayer- féle telkeken nagyszabású park kialakítása, Népliget végleges kialakítása, a Paskál-malom körüli park elkészítése, a Károlyi kert végleges! rendezése, a Múzeum-kert megnag-yobbítása, az Erzsébet téri épületek lebontása. Parkjaink területe fog bővülni, ha régi temetőinket parkokká alakítjuk át. El kell dönteni lehet-e növelni a főváros területén a temetőket. Kitelepítendő a Marcibányi lövölde. A városfejlődéssel kell arányba hozni a sportpályák kijelölését. Az előterjesztés ezután nagy részletességgel foglalkozik az építési terület városépítési problémáival. Megállapítja, hogy milyennek kell lenni a jövőben a beépítési módnak, milyen nagyságú telken engedélyezhető az építkezés és milyen lehet az épületek magassága, térfogata. Szükségesnek tartja az építési övezetek revízióját. Terjedelmesen foglalkozik a jelentés a fürdőváros problémák, a fürdőváros kialakításával, a Tabán rendezésével és újjáépítésével, A Tabán újjáépítését úgy kell megvalósítani, hogy a főváros építse meg a közműveket és tőkeerős magánvállalkozásra bízza a városrész újjáépítését. Mit mond Eibei* Endne aipoigánmestei* A városházán is érdeklődtünk a közigazgatási bizottság felterjesztésének sorsa iránt. A közigazgatási bizottság szeptember havi ülésén, amelyen e felterjesztést elhatározták, Liber Endre alpolgármester képviselte a főváros vezetőségét. Liber Endre alpolgármestert kérdeztük meg tehát, hogy a kormányhoz intézendő szénfelirat elkészült-e es milyen intézkedéseket sürget meg. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest \ munkatársának: — A szénárak megállapítása ügyében a , kormányhoz intézendő felterjesztés most ké- ; szül. Báró Babarczy István főjegyzőt,a köz- j gazdasági és ipari ügyosztály vezetőjét kér- | tem fel arra, hogy a felterjesztést készítse el és j gyűjtse össze azokat az adatokat, amelyek a j felterjesztésünkben közölt tiltakozás indokolt- i ságát alátámasztják. A közgazdasági ügyosztály. mielőtt a felterjesztést elkészítené, tárgyalásokba bocsátkozik a 'szénkereskedőkkel, továbbá összegyűjti a szénkereskedőkkel folytatott tavalyi tárgyalások anyagát, valamint a tavalyi kiskereskedői árjegyzékeket. Ezekből kitűnik, hogy a tavalyi kiskereskedelmi árak lényegesen alatta, voltak az idei áraknak, tehát a főváros közigazgatási bizottsága, ténybeli adatok alapján tartotta■ szükségesnek, hogy a szénárak ezidei megállapítása ellen a legerélyesebben tiltakozzék. A főváros közönsége mindenesetre a legnagyobb érdeklődéssel várja, hogy ez a harc, amely a főváros és a kormány között a szénkérdésben folyik, milyen eredményre vezet. Harrer Ferenc nagyszabású városfejlesztési tervezete A Független Budapest közölte elsőnek, hogy Harrer Ferenc a városrendezési és városfejlesztési szakbizottságok elnöke nagyszabású városfejlesztési program kidolgozását határozta el. Erre a tervezetre akarják alapítani a főváros jövőbeni telekpolitikái, rendezési és fejlesztési terveit. A nagyszabású tervezet el is készült és Harrer Ferenc, a közel 50 oldalra terjedő elaborátumot tanulmányozás végett megküldötte az illetékes tényezőknek. A bevezetőrészben rámutat arra, hogy Budapest még ma sem ismeri egészében geológiai és Dr. Harrer Ferenc hydrológiai adottságait. A főváros felmérése elavult, magassági felvételek csak alkalmileg készülnek és megfelelő térképek sincsenek, a törvényhatóságnak még elgondolása sincs arra nézve, miként illeszkedjék be a főváros a környezetbe. Érdektelenül szemléli a perifériáján várható településeket és az ezekkel járó problémákat, hanem megelégszik azzal, hogy irtózik Nagy-Budapesí megvalósításától. Elérkezett az ideje egy korszerű városfejlesztési program kidolgozásának. Ez most azért is időszerű, mert • i i , j l : j számolni kell azzal, hogy a munkanélküliség folytán a legközelebbi években minden városi alkotómunka a szükségmunkák jegyében fog lefolyni. Nagy közérdek tehát, hogy a városépítés terén, ahol az elkövetett hibák különösen messzehatóak, a szükségmunka a céltudatos városfejlesztés szolgálatába kerüljön A továbbiakban arról szól az o-lőterjesztés, hogy a Budapest és környékén egyetemes elgondolás nélkül kialakult települési helyzetbe miféle politikával avatkozzunk be. A fővárosnak először el kell dönteni, hogy növelni kívánja-e lakosságát és olyan építési, közlekedési, közgazdasági politikát folytat-e. mely a fővárosba való bevándorlást lehetővé teszi, V«8T szívesebben látja-o, hogy kevesebb ember telepítéséről kelljen gondoskodnia, mellyel lakossága helyzetét kedvezőbbé teheti. El kell dönteni, hogy -a belső telepítési politikát úgy irányítja-e, hogy a lakosságot lehetőleg a belső városrészekbe tömöríti es a külső részeken erdőkről gondoskodik, vagy pedig nagy területét a családi házas építési mód terjesztésére kívánja-e főleg felhasználni. Egyik kérdés eldöntése sem könnyű, mert a közérdek igen súlyos szempontjai kerülnek egymással szemben. A települési problémához kapcsolódik Nagy- Budapest problémája. üagy-Budapest problémája eddig csak a közbizton sag területén jutott megoldáshoz. A főváros és környéke szervezeti összekapcsolá- '.saiKik négyféle módja képzelhető: 1. Egyes közös érdekű közigazgatási feladatok megoldására való ©gyiittmüködé». 2. Ennek intézményes biztosítása, például a Közmunka Tainios hatáskörének kiterjesztésével. .‘i. A környék városainak, községeinek önFS I A legolcsóbban javít, tervez és készít íj kö*|). fűti»-, gäs-, vízvezeték- és mcIegvfzUtészílíí- ) berendezéseket ~ KIRÁLY GYULA Telcfón : BUDAPEST, I., NÉMETVÖJ.GY8 Úr 2/lt Ant. 55-2-57 állóságuk meghagyásával a fővárosiba való törvény- hatósági átkapcsolása. 4. A fővárosnak, a környéki városoknak és községeknek egy községgé való összeolvasztása, vagyis a bekebelezés. A legmegfelelőbb Lnne a törvényhatósági kapcsolat, ami a környék községeit teherviselőképességüknek megfelelően egyszerűbb szervezetükben megtartaná, de lehetővé tenné, hogy a főváros törvényhatósági hatáskörében felügyeleti jogának gyakorlásával Budapest és környékének összefüggő fejlődését biztosíthatná. A városfejlesztési programból nem hagyható ki egy régi terv megvalósítása a hajózható budapesti körcsatorna megalkotása. A mai világgazdasági helyzet mellett talán utópisztikusnak látszik egy ilyen tervvel való foglalkozás, mert ennek létesítését csak erősen lüktető gazdasági élet teheti indokolttá, városépítési szempontból azonban a körcsatornának a szabályozási tervekbe való beillesztése nem mellőzhető. Ugyanígy áll a nagy vasutak kérdése is. Alapvető kérdés az. milyen szerepet szánunk a nagyvasutalc- nak a helyiforgalom lebonyolításában és mennyire kívánjuk e szolgálatot a városi vasúti rendszerrel elláttatni. Úgy a közlekedésnek, mint a városfejlesztésnek érdeke, hogy a szomszédos forgalmat a városi vasút minél szélesebb körben átvegye. Második nagy kérdés a személypályaudvarok elhelyezése. Városépítési szempontból különös .jelentősége van a délivasúti pályaudvar, valamint a Császárfürdő állomás eltávolításának, a dunaparti pályaudvar kihelyezésének és a. ceglédi vaséit vonul megszüntetésé vek, esetleg mély vagy magasvasúttá való átalakításának. A pályaudvari problémával kapcsolatos a repülőtér kérdése is, melyet lehetőleg a főváros határán belül kell megoldani. A városfejlesztés egyik fontos problémája a városfejlődésbe be nem iliő ipartelepek kihelyezése. Fürdővárosról, mint egységes területi problémáról morn lebet beszélni, mert gyógyfürdőink a források szerint különböző városrészekben fekszenek. Nagy kérdés az is, kívánunk-e a város magván kívül még más központokat kialakítani. Bőven foglalkozik ezután a városszabályozás és városépítés aktuális ügyeivel az elaborátum. A Borúim« téri és az Óbudai hidak, megépítése után még két híd-probléma marad: a, Margitlvíd kiszélesítése és a Margithíd és a Lánchíd között új híd beiktatása. Terjedelmesen foglalkozik az előterjesztés Budapest úthálózatának és tereinek fejlesztésével. Belső sugáruthálózaiunk az Erzsébet sugárút megnyitásával, valamint a Dob- én a Wesselényi ucca kiszélesítésével alighanem befejezettnek tekinthető. Körüli hálózatunk rendszere eszmeileg szintén kialakult. Az óbudai híd helyétől kiinduló Hungária körút kiépülőben van, további gyűrűkként kínálkozik még a Hajtsár út, Fehér út vonala, a Rákospatak medre és a határutak. Budán az Attila óceán haladó, majdan az Árok ucca mentén kiépítendő Attila körút és a Gellert rakpart vonalán a Ferenc József Ilidig, a budai belső körút a Krisztina kőrútból kiágazva a Böszörményi útig alkot majd'új körútat. Az átlós utak kiépítése i,s szükséges. Legfontosabb tór-problé- mámk: a Kálvin tér, a Gellért tér, Baros tér rendezése, továbbá a Lövölde téri, Teleki téri és Széna téri piacok sorsa. Több ágú probléma a régi Ló- versenytér rend ezé se. Külön fejezet szól az Erzsébet sugárút kialakításáról. Szükségesnek tartja a terv revízióját. Külön törvényt kell alkotni az Erzsébet sugárút kiképzéséről. Célszerű volna, ha egy nagy budapesti szabályozási tervre íratnék ki nagy eszmei, nemzetközi pályázat. A városépítés jogi előfeltételeit is rendezni kell. így mindenekelőtt szükséges a kisajátítási törvény módosítása, és az építésügyi szabályzat revíziója. A városépítés feladatainak a megoldása jelentékeny anyagi áldozatokat kíván. Eredményes telek- politika előfeltétele egy telekalap teremtése. Szükségesnek tartja Harrer Ferenc a betterment és a telek- értékadó lehetőségének figyelembevételét, a városépítés pénzügyi megoldásának tárgyalásánál. A városfejlesztési program megvalósítása szükségszerűen követeli a városháza műszaki igazgatásának reformját is. már^ási^ifíari eiserne Épület burkolás, márvány portálok, kapcsolótáblák, bútormárványok, emléktáblák ESasdagasst, SsáBSás u. 44. Tel.: J. 412-43 Mégis leszneK új benzinkutak Nyilvános árlejtésen adjáK Ki a KoncesszióKat Az újabb benzinkút-koncessziók engedélyezése többéves problémája a fővárosnak. A közlekedésügyi ügyosztályon, ahol a benzinkút-ügyeket a többi területfoglalási kérdésekkel együtt intézik, még mindig sokan jelentkeznek ilyen engedélyekért, pedig a főváros vezetősége több alkalommal kijelentette, hogy a mostani nehéz gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a benzinkút-engedélyek szaporítására. ügy látszik azonban a főváros vezetői is kezdenek optimistábbak lenni és kedvezőbben kezdik megítélni a jövő gazdasági alakulását, mert mint értesülünk, a benzinkút-koncessziók dolgában az illetékes tényezők revízió alá- vetlek álláspontjukat. Hírek szólnak arról, hogy rövidesen mégis szaporítani fogják a benzinkút koncessziókat és legalább 50, de esetleg 100 új benzinkutat engedélyeznek. A korábbi intencióknak megfelelően nyilvános versenytárgyalást hirdetnek majd a benzinkutak koncesszióira és azoknak juttatják az engedélyeket, akik a legkedvezőbb feltételeket, a legmagasabb részesedést kínálják a. fővárosnak. Félő, hogy ilyen alapon az engedélyek a nagyvállalatok birtokába jutnak, a főváros azonban erre az esetre is gondoskodni fog arról, hogy az új benzinkutaknál kizárólag hadirokkantak kapjanak alkalmaztatást. A Közmunkatanáccsal egyetértőén fogják az új ben- "■Vinkutak helyeit kijelölni. Nem tisztázták még azt a kérdést, vájjon fennáll-e még a régi benzinkút- tulajdonósok szerződésben biztosított előjoga az újabb kutakra. Erre nézve az érdekelt vállalkozókkal folytatnak tanácskozásokat és lehet, hogy a. főváros bizonyos számú új kút engedélyezésével megváltja ezeknek a vállalatoknak örökös opcióját.
