Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-14 / 37. szám
Budapest, 1932 szeptember 14. Független Budapest 3 M HÉT Ébredezik a városháza Nem kelt még fel a városháza nyári álmából, de már nyújtózkodik. A törvényhatósági tanács már ülést tartott, pikantériában sem volt hiány, gondoskodott róla Láng Lajos. A folyosó is kezd élénkülni, erről viszont Perley Lajos gondoskodik nagy buz- gósággal. A polgármester még nincs itthon, a pártvezérek se láthatók még, a tanácsnokok egy része is távol van, de Bednárz Róbert barnára sült, mosolygós arca, mozgékony, erőteljes figurája már ott sürög-forog a polgármesteri folyosón s az út- és csatornaépítési ügyosztály tele van munkát kereső vállalkozóval és a városszéli pályázat is mozgásba hozta az építési ügyosztályt. Megmozdult a nagy alvó és most már valószínű, hogy vége a szép nyári álomnak. Reméljük, hogy a pihenés után kettőzött erővel indul meg a munka és elementáris erővel tör ki az alkotási láz. Nehéz napoknak néz eléje a városháza, a, nagy, megoldásra váró feladatokon kívül meg kell küzdenie a szörnyű időkkel is. Olyan megpróbáltatás előtt állunk, amilyenre még nem volt példa: jó volt a pihenés, az erőgyűjtés, mert most minden erejére szüksége van a városházának, még arra is, ami — sajnos — nincs. Az Erzsébet-szobor A lebontott piaristaház csupasz helyén hetek óta építkeznek. A járókelők megállnak az Erzsébet-híd feljárójának karfájánál és el-elnézik, mi épül olyan lázas hirtelenséggel a tér közepén. Találgatják, mire szolgál majd az a tejivócsarnok külsejű, kupolás valami, amely most már teljes „széjisé gében“ látható, vannak, akik azt állítják, hogy a Hungária-forrás kapott konkurrenst, mások azt erősítgetik, hogy trafik vagy cukorbódé lesz benne. Mi azonban tudjuk, hogy ez nem igaz: Erzsébet királyné szobrát helyezik el ebben az oszlopos valamiben. Reméljük, hogy csak ideiglenesen. Ideiglenesen áll csak ott a tejivócsarnok, de maga a szobor is csak ideiglenesen marad az új tér közepén, ahová semmiesetre sem való. A főváros nem akarta odatenni. Minden művészeti fórum tiltakozott ellene és fellázad az emberben az esztétikai érzék, amikor azt látja, hogy ismét csak az történik, aminek nem lenne szabad. De hiába minden tiltakozás, minden lázongás: a szobor odakerül és ott lesz, akár tetszik a fővárosnak, akár nem. De miért? Kik azok, akik erősebbek, mint a közvélemény és a jóízlés? Kik azok, akik túlteszik magukat minden más akaraton, akik nem respektálnak fórumot és esztétikai tilalmakat, hanem azt csinálják, amit ők akarnak? Nem szólunk arról, hogy politikai tekintet szempontjából is szerencsétlen ez a megoldás, amely közvetlenül Petőfi szobra mellé teszi a szerencsétlen királyné emlékművét. A politikai tekintet mellőzése is különös, de a politikai differenciákat elmossa az idő. Az esztétika szabályai azonban változhatatlanok és örök időkre érvényesek: hisszük, hogy jön majd egy jobb, gerincesebb nemzedék is, amely elviszi onnan a királyné szobrát egy más, alkalmasabb környezetbe, ahol nem bánt senkit sem. Ahol stílszerűbb lesz a nemes királyné emlékéhez, aki míg élt, soha senkit nem bántott, csak most, több évtizeddel a halála után kényszerül erre. A Balkán és Budapest A filléres gyors többszáz bukaresti román vendéget hozott Budapestre, akik egy-két napi itt tartózkodás után tovább utaztak Bécsbe. Budapesttől el voltak ragadtatva, a fogadtatástól kezdve a város egyéni bűbáján keresztül mindent csodálatosnak látlak és nagyon, nagyon megbánták, hogy innen továbbvitték őket, mert Pest után nem tudták megtalálni Bécsben azt, ami ott tényleg nagyszerű és elragadó. A román weekendezők boldogan jártak-keltek a pesti boltokban és összevásároltak mindent, ami itt olcsóbb és jobb, mint náluk. És már a legközelebbi hetekben új filléres gyors indul Bukarestből Budapestre: közvetlen szomszédaink felfedeztek és megszerettek bennünket. Első pillanatra visszásnak látszik a helyzet. Politikailag nem rajongunk a románokért, hogy miért nem, talán felesleges mondanunk. Több mint anti- pátia az, amit irántuk érzünk. És mégis: amikor ők eljönnek és itt vannak, félre kell tennünk minden politikát és szeretettel kell fogadnunk őket, elsősorban mert vendégek és még elsőbbsorban, mert — ezt parancsolja Budapest jövője. A Balkán a mi természetes piacunk és mi vagyunk részükre a Nyugat. Természeti adottságunk egyedül lehetséges útja az ottani népek felé mutat. Reméljük, hogy az első és második filléres gyorsat követni fogja a többi és hamarosan gyors pengők tömege áraszt el bennünket. Pengőké, vagy lei-eké, dinároké, léválcé és drahmáké: egyiknek sincs szaga, amint a pesti szállodás, vendéglős, kereskedő és iparos zsebében van. HACKER EMIL oki. mérnöR, építési vállalkozó, út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V., Kossuth La]os-»ér 16 Teleffón s 29-0-95 M orvosi társadalom katasztrofális nyomorban van ‘ — állapítja meg Csordás Elemér liszfílöorvos A tísztífőorios nagy akciója a közegészség javítása érdekében Megdöbbentő az orvostársadalom nyomora Nagy feltűnést keltett az elmúlt napokban az az őszinte megnyilatkozás, amely Csordás Eleméi" ár. tisztifőorvos legújabb előterjesztésében olvasható és amely a budapesti szegénybetegellátás katasztrofális válságára és az orvosnyomorra mutat rá. A tisztifőorvos új hatósági orvosi állások szervezését sürgeti a helyzet meg'javítása érdekében, mert a köz- egészségügy fontos érdekei forognak veszélyben,, ha ezt az áldozatot haladéktalanul meg nem hozzák. Szabadságra utazása előtt beszéltünk erről a problémáról Csordás Elemér dr. fiszfifőorvossal aki a következőket mondta: — A szegény betegek orvosi ellátása évtizedeken keresztül, egészen az elmúlt télig-, nagyobb akadályokba nem ütközött. A munkanélküliség és ezzel kapcsolatban a biztosító intézeti tagsági jog megszűnése olyan nagy mértékben növelte a szegény betegek számát, hogy azok tömege a hozzátartozókkal most már több Csordás Elemér Százezer lett. Ezeknek orvosi ellátása már ma is alig lehetséges, az elkövetkező ősszel még inkább, télen pedig a ma rendelkezésre álló eszközökkel teljesen lehetetlen lesz. A főváros területén ma 21 végleges és 6 ideiglenes kerületi orvos teljesít szolgálatot. Ezek látják el a szegény betegek gyógykezelését az elöljáróságokon, magánlakásokon, a betegek lakásán végzik a himlőoltásokat, ellenőrzik a mulasztó közigazgatási alkalmazottakat, a dajkaságba adott gyermekek vizsgálatát stb. — Az utóbbi időben a kerületi elöljáróságokon egyre tömegesebben jelentkeznek vizsgálatra a szegény betegek, egy-egv délelőtt 100—240 beteg jelenik meg, akik elzárják a forgalmat, zavarják az elöljáróság ügymenetét és állandó nyugtalanságot idéznek elő az épületben. A hivatali helyiségek sem alkalmasak az orvosi vizsgálatra, elhelyezésük sem megfelelő, nincsen várószobájuk, kellő berendezésük, amellett a szegény betegek nagyrésze hosz- szú, kilométereket kénytelen gyalogolni,ha orvosi vizsgálatra jön. A betegek között sok a lázas, huru- tos és fertőző beteg is, akik nemcsak az elöljáróságok személyzetét, hanem a közönséget is állandóan fertőzik. — A kerületi orvosok magánrendelőiben is tarthatatlan állapotok uralkodnak. A bérházakban lévő kerületi orvosi rendelőkben tömegrendelés folyik és állandó a panasz a ház lakói részéről. Sem az elöljáróságokon, sem a magánrendelőben ilyen tömegrendeléseken az orvos felelősségteljes lelkiismeretes munkát nem végezhet. A kerületi orvos átlagban évi 1400 pengő, az ideiglenes hatósági orvos pedig csak 524 pengő évi lakbért kap és ennek fejében kell alkalmas rendelő helyiséget, lakást tartania. Álláspontunk szerint a magánrendelőkön való rendelést fenn kell ugyan tartani, de amellett körzeti rendelőintézeteket kell berendezni, ahol a nappali órákban a betegek a hatósági orvost felkereshetik. A legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a főváiros külső részein kétszobás helyiségeket bérelne a főváros orvosi rendelők céljaira. Ez alig járna költséggel. — A szegény betegek orvosi ellátása szempontjából fontos a szakorvosi vizsgálat és kezelés. Minden betegsegélyző intézetnek a kezelőorvosokon kívül vannak szakorvosai és szakorvosi rendelői. A fővárosi szakorvos azonban mindent kell, hogy értsen, mert szempontból is, mert a szakorvosi ellátás még mindig sokkal olcsóbb, mintha a, szegény beteget kórházban kell hosszabb időre elhelyezni. — Az utóbbi időben egyes orvosok részéről felvetették a gondolatot, hogy a szegény betegek orvosi ellátását a szabad orvosválasztást rendszer alapján kell megvalósítani, Ezt teljesen lehetetlennek tartom. A szegény beteg nem fordulhat bármelyik orvoshoz, nem rendelhet részére bármely orvos gyógyszert, gyógyászati eszközt. Eltekintve attól, hogy ezt gyakorlati szempontból sem lehet végrehajtani, olyan nagy terhet jelentene, amelyet mai nehéz pénzügyi helyzetében a főváros semmiképpen sem vállalhat és nincs meg" a szervezet sem, mely ezt az orvosi munkát ellenőrizhetné. — A magyar orvosi kar mindenkor messzemenő humanitást gyakorolt a hozzáforduló, orvosi segítséget igénylő, de fizetni nem tudó betegekkel szemben. Nincs még egy foglalkozási ág, mely annyi ingy enni unkát végezne, mint az orvosi. Azonban nemcsak az orvosok mentek tiíl a szükséges határon, hanem a betegek egy része is hozzászokott, hogy indokolatlanul vegye igénybe az orvosok segítségét és szinte természetesnek találják az orvosszolgálatoknak nemdíjazását. Az állam, felekezeti és magánegész- ségügyi intézmények nyilvános rendelőin alig van olyan orvos, aki munkájáért díjazást kapna. — A szegény betegek orvosi ellátását az orvosi ingyenmunka alapján megoldani nem lehet és nem szabad. Az orvosi társadalom katasztrofális nyomorban van. A fővárosi orvosok nagy tömege nemcsak a lakbérét megfizetni nem képes, hanem már a mindennapi kenyérre valót sem tudja megkeresni. — A küszöbön álló ősszel és a télen az orvosi ellátásra szoruló szegény betegek száma több százezer lesz és ezeknek kezelésére mindössze 27 kerületi orvos áll rendelkezésre. Gyors intézkedésre van tehát ^ szükség, nemcsak egyes emberek egészségének érdekében, hanem a főváros általános köz- egészségügye szempontjából is. Ezért javasoltam, hogy a főváros most október 1-től a jövő év május végéig, tehát 8 hónapra, tíz ideiglenes hatósági orvost alkalmazzon kerületi orvosi teendők ellátására. Havi 200 pengő fizetést számítva, ez mindössze 16.000 pengő kiadást jelent az egész 8 hónapon át. A főváros külső területein, a kislakásos telepeken, külső rendelőintézetek céljaira is kell helyiségeket bérelni és a kórházak osztályait ambuláns vizsgálatok céljára meg kell nyitni a szegény betegek előtt. A felekezeti állami és magánkórházakkal is megállapodást kell' létesíteni szakorvosi vizsgálatok igénybevételére. Javaslatom értelmében a szegény betegek megfelelő orvosi ellátása a, nyo- merenyhítő akcióval kapcsolatban és annak terhére lenne végrehajtandó. a kórházak a betegek szakorvosi kezelését nem vállalják. A szakorvosi vizsgálatot és gyógykezelést bizonyos korlátok közt átmenetileg biztosítani kell. Nemcsak a szegény betegek egyéni szempontjából, hanem á főváros közegészségügyi érdekén kívül pénzügyi OBENDORFER KÁROLY ÉS RUDOLF oki. mérnök-kövezőmesterek, út- és csatornaépítési vállalkozók Budapest. Iroda: Horthy Miklós út 29. — Telelőn: 69-2-99 Telep: X., Szlávy ucca 27-29. Telefon: K. 76-74 A|| áiAIIJIjiF Középeurópa legnagyobb ^ 1 IILvF v/AK/AUL és legmodernebb garagea BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UCCA 24-26-28 - TELEFON: 372-93, 372-94. 372-95
