Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-07 / 36. szám
Budapest, 1932 szeptember 7. Független Buúapest 5 A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár rt. Igazgatósága, felügyelő-bizottsága, tisztviselőkara és összes alkalmazottai mélységes megrendüléssel jelentik, hogy a vállalat elnök-vezérigazgatója méltóságos győri Gschwindt Ernő úr m. kir. kormányfőtanácsos, v. országgyűlési képviselő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Országos Szeszértékesitő rt. és a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szesz-szakosztályának elnöke, tőzsdetanácsos stb. stb. életének 51. évében, alkotóerejének teljében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Vállalatunk súlyosan érzi a mérhetetlen veszteség nagyságát, mert az elköltözött kora ifjúságától nemes, puritán, munkás életét fáradhatatlan buzgósággal és nagyvonalú céltudatossággal a vállalat felvirágoztatásának szentelte és elhunytéval mélységes gyászt borítva vállalatunkra, betölthetetlen űrt hagyott maga után. Emlékét mindenkor tiszteletteljes kegyelettel fogjuk megőrizni. Budapest székesfőváros VI. kerületi elöljáróságának tisztikara mélységes fájdalommal jelenti, hogy hosszú esztendőkön át szeretett kartársuk, majd szeretve tisztelt és közbecsülésben álló vezetőjük nyilhegyi Rupp László m. kir. kormányfőtanácsos, nyug. székesfővárosi kerületi előlfáró folyó évi szeptember" hó 1-én délelőtt 9 órakor, munkás- és áldásos életének 66-ik évében elhunyt. Huszonnyolc esztendőn keresztül munkálkodott fáradhatatlan szorgalommal, kitűnő hozzáértéssel, önzetlen buzgalommal, példás tisztességgel, mindenki által hálásan elismert eredménnyel Budapest székesfőváros VI. kerülete polgárságának értékes szolgálatában, jeles emberi és tisztviselői erényeivel úgy a kerület polgársága előtt, mint a főváros egész társadalmában közbecsülésben állott, az a tizenhét esztendő pedig, amelyet a kerület elöljáróságának vezetésében töltött el, felejthetetlen korszaka lesz a kerület igazgatásának. Kitűnő munkássága mindenkor példaképünk marad, áldott emlékét hűséges szeretettel fogjuk megőrizni. Felejthetetlen halottunkat szeptember 3-án délután 5 órakor temettük a farkasréti temető halottasházából. Budapes, 1932. évi szeptember hó 1. Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme igazgatósága, tisztviselőkara és munkásszemélyzete mély megrendüléssel tudatják, hogy nagyrabecsült főintézője, Gruber Ede úr folyó hó 3-án elhúnyt. Az elhúnyt az üzem fennállása óta több mint két évtizeden át az üzem érdekében a legnagyobb buzgóságot fejtette ki, mindenkor a szorgalom mintaképe volt, puritán, tiszta jellemé- |.vel mindnyájunk szeretetét kiérdemelte, szakmájában legkiválóbb munkatársat vesztettük el és elhúnytával mélységes gyászt hagyott maga után. Temetése folyó hó 6-án délután 4 órakor volt a kerepesiúti temető halottasházából. Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni! \ csatornaépítési sziihségmonkát készpénzfizetéssel kell elvégeztetni A pályázati feltételeit miatt hivtilrehedt vállalkozók akciót indítottak a Községi Takarékpénztár bevonása érdekében Megsemmisítik a koporsószállítási versenytárgyalásokat A koporsó-kartel diktatúrájával szemben újból üzembe kell állítani a Fővárosi Faárugyárat csatornaépítési versenytárgyalás összegszerű eredményéről. Az átszámítás után lehet csak pontosan megállapítani, mennyivel drágábbak a hitelezési ajánlatok a készpénzajánlatoknál. Átlagban 20—25%-os többlettel számolnak, ami nagy differencia, mert az ötmillió pengős inségmun- kánál legalább egymillió pengő különbséget jelent a főváros terhére. Ha sikerülne a finanszírozás kérdését a fővárosnak magának megoldania, úgy mindenesetre előnyösebb helyzetbe kerülne, sőt készpénzfizetés tudatában, a vállalkozók még további engedményeket is nyujta- ngmaiki A helyzet tehát az, hogy két-három napon belül eldől, kiadliató-e a hitelezéses alapon a csatornaépítési inségmunka, vagy pedig a drága ajánlatok miatt, az egész pályázatot hatályon kívül helyezve, a készpénzfizetéses megoldást választják. A Független Budapest múlt heti számában feltűnést keltő cikkben bejelentettük, hogy a kartelek elleni küzdelem kellős közepén megalakult a legújabb tömörülés, a koporsókartel. A napokban tartott koporsószállítási versenytárgyalás alkalmával csupán 5 nagy vállalat adott be ajánlatot a Községi Temetkezési Intézethez és ezek közül négyen fillérnyi pontossággal egyező, teljesen azonos árajánlatokat tettek. Kifejezést adtunk annak a reményünknek, hogy a Községi Temetkezési Intézet vezetősége ezt az eljárást nem fogja szó nélkül hagyni és kíváncsian vártuk az üzem vezetőségének erre vonatkozó intézkedését. Beavatott helyről szerzett információnk szerint a koporsókartel megalakulása következtében a Községi Temetkezési Intézet vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy a versenytárgyalás megsemmisítésére tesz javaslatot az igazgatóságnak. Az intétzet igazgatósága ez ügyben a jövő héten tart ülést és minden bizonnyal azonosítani fogja magát a vezetőség álláspontéival. A koporsószállítási pályázatot ilyen formán előreláthatólag megsemmisítik és új versenytárgyalást fognak kiírni. Ezzel ózonban a kérdés nincs megoldva, mert mióta a Fővárosi Faárugyár megszűnt, a Községi Temetkezési Intézet teljes bizonytalanságban van szükségleteinek beszerzését illetően. A Fővárosi Faárugyár megszüntetése után egyáltalán nem következett be az a helyzet, mellyel az intézmény feloszlatásának szükségességét indokolták, nevezetesen egyetlen kisiparos sem jutott munkához a koporsószállításoknál, miután a nyilvános pályázatokon, melyeket a főváros szabályszerűen meghirdetett kisiparosok nem is vettek részt. Csupán néhány tőkeerős nagyvállalat igyekszik a maga javára kihasználni a helyzetet és felemelt árakkal, körteibe tömörülve akarják a Községi Temetkezési Intézetet arra .szorítani, hogy az általuk diktált árakat fogadja el. Értesülésünk szerint illetékes helyen javaslatot fognak tenni, hogy amennyiben a koiJorsókartel jobb belátásra, nem jut és a magánipar útján a Községi Temetkezési Intézet megfelelő áron nem tudja fedezni szükségleteit, úgy a főváros helyezze ismét üzembe a megszüntetett Faárugyárat, melynek épülete most úgyis üresen áll. Most tehát utolsó kísérletet tesz a Községi Temetkezési Intézet az újabb pályázat kiírásával és ameny- nyiben a kartel továbbra is megmarad és lehetetlen árakat szab, úgy a főváros ismét maga áll be koporsógyárosnak. Felesleges külföldi árut hozni, mikor a Glück-téle 61-61 kétszersült és Pumpernickel a legkényesebb ízlést is kielégíti. Glück sütöde gyógylisztipari osztálya Budapest, VIII., Baross u. 43 Saját érdeKében teKintse meg ItlHKER DtZ-tsV&SDlTOROYAn Készítményeit — Ágybetéten, gyermeKKocsiK, ágyneműéit, papla- noK és legújabb Kivitelű Kerti bútoroK gyári árban. Míntorahtár: VII.. Roiiőm; ucco 22 (/irhád bazár) Gyár: V».. Holló utca 3. sz 'císm&dt Testvégek Nyomda festékgyár iäÄÄJÄ!M. Kir. Posta (a Icirékpénztári csekkszámla szám : **.52850. Folyószámla az Angol-Magyar Bank központjánál ‘ Wtf-, hiinyvnyomtiai-, valamint of fsetf estékeket. Mint különlegessé yet httsr.lt i ólai - mélynyomé, tinit in - guminyomó és bátlognyomé festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota* Pázmány ucca 41 A Kézművesipari Kiállítás siKere Csütörtökön nyitotta meg Kenéz Béla miniszter a kézművesipari kiállítást, amelyen ezer magyar ij)a- ros vesz részt, bemutatva termelése legjavát. A magyar ipar nagyszerű seregszemléje ez a kiállítás, melyet magasszínvonalúvá tesz az aranykoszorús mesterek remekbe készült kiállítási anyaga, de különös érdekességet és nagy nyereséget biztosít ezúttal a vidék tömeges megjelenése a kiállításnak, amely ezzel a jelentkezéssel újabb, jelentékeny erősbödésre tett szert. A kézműipari kiállításon nagyszerűen, imponáló módon van képviselve a magyar vidék is. Ezen a kiállításon harmóniába fonódik az ipar és a mezőgazdaság. Szeged, az ország második legnagyobb városa valóságos ipari centrum képét mutatja, de a város becsülettel veszi ki részét a mezőgazdasági produktumok kiállításából is. A világhíres szegedi édespaprika is ott díszük a kiállításon és a Márki Lajos paprikanagytermelő kiállítása egyike a legnépszerűbb és legfrekventáltabb néznivalóknak. Kenéz Béla miniszter nagyon megdicsérte a kiállítót, akinek termékei csak öregbítik a világhírű szegedi paprika jó hírnevét. Richweiss János, Szegül, (Cserzy Mihály u. 4.), vas- és fémöntőmester kiállítása is megállásra kényszeríti a kiállítás óriási közönségét, kiállított öntvényei: a Krisztus domborművek és a Horthy Miklós bronzöntvények általános tetszést arattak és kiérdemelték Kenéz Béla miniszter teljes elismerését is. Évtizedek óta valamennyi kiállítás állandó kiállítója Hoffmann Ferenc képkereskedő (Károly körút 28.), aki remek kereteivel és gazdag festményanyagával vonul fel évről-évre. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter, aki a Kézművesipari Tárlatot megnyitotta, az elsők között sietett oda Hoffmann Ferenchez, akit régi ismerősként üdvözölt. Nemcsak az az anyag jelentős, amelyet a Hoffman,n-cég felsorakoztatott, hanem a képeknek és képkereteknek finom művészi ízléssel kigondolt és megkonstruált háza is, amely már magában látványossága a Kézművesipari kiállításnak. Vitéz Mátyási Brúnó műbútorasztalos lakberendezési vállalata, Budapest (VII., Bem ucca 11.) egyetlen secretaire-rel mutatkozik bo a Lakberendezési Vásáron, de ez egymagában oly tökéletes szépséget reprezentál, melyhez hasonlót keveset láttunk. A fekete alapon álló szekrény háttere mahagóni, oldalt két csavart oszloppal. Felső részében a vitézi címer ékeskedik, bal ajtaján az országcímer, jobb ajtaján a főváros címere csodás intarziáival készült. Kenéz Béla miniszter kisé,rétével hosszasan szemlélte u pompás művet és legteljesebb megelégedését fejezte ki vitéz Mátyási Brúnónak a gyönyörű íniUiMülíi'lnÜ-tf 1 A főváros számvevősége még mindig nem készült el a csatornaépítési ajánlatok teljés átszámításával, mert a legnagyobb preciztással kell mintegy 7000 tételt átszámítani és revidiálni. Városházi körökben, de főleg a vállalkozók köreiben az az általános vélemény, hogy a csatornaépítési inségmunka-versenytárgyalást a főváros kénytelen lesz eredménytelennek nyilvánítani, mert nem tudja megfizetni a drága hitelajánlatokat. Más megoldást kell keresni a munkálatok végrehajtására. Legalkalmasabbnak látszik az a megoldás, hogy a Községi Takarékpénztár kapcsolódjék be a munkák finanszírozásába. Azok a vállalkozók, akik saját tőkével nem rendelkeznek, nagy akciót indítottak ennek érdekében és memorandumot is nyújtottak át a polgármesternek, a Községi Takarék bevonása iránt. Néhány napon belül világos képet kap a város a
