Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-31 / 35. szám
Budapest, 1932. augusztus 31. Független Budapest 7 ÓRIÁSCIRKUSZ csak rövid ideig Budapesten a Tat- tersallban (Keleti pályaudvar mellett) Naponta két előadás délután 3 és este 8 órakor 66 szenzációs szám Mérsékelt helyárak, csak ülőhelyek. A cirkusz pénztárai reggel 9 órától szüntelenül nyitva. Jegyelővétel a Színházi Elet holtjában VIL, Erzsébet-körút 7. Telefon: 42-1-72 és 36-2-84 Cirkusztelefón: 37-8-98 GLEICH legnagyobb és legjobb cirkusz Állatok megtekinthetők reggel 9-től este 1 8 óráig 50%-os kedvezményt kapnak e szelvény felmutatói a cirkusz pénztárainál az összes még meglevő helyekre minden előadáshoz, A csatornaépítési szükségmunkára a nehéz pályázati feltételek mellett is 33 cég tett hitelezési ajánlatot Tizenhárom cég csak készpénzfizetés mellett vállalkozik Lebonyolódott a nagy érdeklődéssel várt csatornaépítési ínségmunka versenytárgyalása, melyet a főváros 5 millió pengő keretében hitelezési alapon hirdetett meg. A Független Budapest előre jelezte, hogy a pályázatnak nem lesz nagy sikere, nehezek •a feltételek és kevés olyan tőkeerős cég van a szakmában, amelynek módjában lenne százezreket bosszú évekre hitelezni. A pályázat eredménye igazolta is álláspontunkat, mert bár az ajánlatok száma elég nagy, a pályázók jelentékeny része csak készpénz- fizetés mellett hajlandó a csatornaépítkezések végrehajtására. Több ajánlattevő készpénz helyett váltóval, vagy egyéb kötelezvénnyel is megelégedett volna, azonban a főváros már a versenytárgyalási hirdetményben is kifejezetten hangsúlyozta, hogy a megállapított 36 havi részletfizetésen túl semmiféle egyéb kötelezettséget nem vállal és nem teljesít. Ilyen körülmények közt a vállalatok nem tudtak kedvezőbb ajánlatot produkálni. Végeredményben 47, illetve 46 -ajánlat érkezett be. Hitelezési alapon 8,300.000 pengő, készpénz- fizetés illetve váltó ellenében 1,850.000 pengő értékű munka végrehajtására tettek ajánlatot. Összesen tehát valamivel több mint 10 millió pengő erejéig érkeztek be ajánlatok az 5 milliós munkára. Az ajánlattevők közül alig 2—3 mutatta be annak igazolását, hogy megfelelő tőkéje van a munkálatok végrehajtására, vagy megfelelő tőkecsoport áll készen a finanszírozásra. Ennek azonban az az oka, bogy a vállalati feltételek értelmében a pályanyertes cégek a megbízás átvételétől számított 8 napon belül tartoznak az anyagi felkészültséget igazolni. Alább ismertetjük csoportosítva és a lényegesebb feltételekkel az egyes ajánlatokat. Egy millió pengő értékű hitel ez éses csatornaépítésre tett ajánlatot: a Magyar Építőiparosok Szövetkezete, melynek anyagi felkészültségét az Országos Központi Hitelszövetkezet garantálja. 500.000 pengős építésre tettek ajánlatot; Bajza Sándor és Czrha Gyula és Társa cég, a Magyar Vasbeton Építő Vállalat; Kemény és Tisza cég, amely készpénzfizetés esetén árait 9%-kal csökkenti, Kapuszla Gusztáv, aki készpénzfizetés esetén 8%-ois árengedményt tesz. Palatínus Ili., mely a költségek megtérítését londoni aranyparitáwos alapon követeli. 400.000 pengős csatornaépítésre lett ajánlatot: a Hirsch Mihály lit. Ha a főváros a törlesztéseket nem a munkák befejezése után, hanem már most, november 1-ón megkezdi, úgy egységárait 3%-kal csökkenti és ha a költségek 30%-át előre kapja meg, úgy 5% árengedményt tesz. Ajánlatához mellékelte annak igazolását, hogy az állam részére ugyancsak hitelezési alapon több közmunkát teljesít. Csatolta ajánlatához a Magyar Általános Kőszénbányának azt a nyilatkozatát is, mely szerint a vállalat nem hajlandó a vállalkozóknak a fővárosi csatornaépítkezésekre hitelt nyújtani. Az Építőipari Rt., .amennyiben a vállalati összeg egyharmadrészét a főváros előre kifizeti, úgy 5 % -ős árengedményt tesz. Ez a vállalat is csatolta a MÁK levelét, melyben közli, hogy hitelt nem nyújt. 300.000 pengős csatornaépítésre tettek ajánlatot: Kovács Nándor. Készpénzfizetés esetén 8%-kai mérsékli egységárait. Halász Hubert a költségeket saját vagyonából fedezi és kimutatja, hogy 527.000 pengő vagyona van, egységárait a budai kerületekre vonatkoztatja, ameny- nyiben pesti kerületekben bíznák meg csatornaépítéssel, úgy a IX. és X. kerületben 20%-kai, a többi kerületben 25%-kal mérsékli egységárait. Zsigmondy Béla Rt. minden feltétel nélkül tette ajánlatát. 200.000 pengős csatornaépítésre tettek ajánlatot: Marton és Szalka, készpénzfizetés esetén 9.8%-ot enged az árakból. Fejér és Dános kedvező területen árajánlataiból mérséklést hajlandó adni. Lörinczi Mihály és Táirsa minden feltétel nélkül. König, Román és Stein, 100.000 pengő erejéig a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank nyújt garanciát, a másik 100.000 pengős költséget a cég sajátjából fedezi. Stern Imre készpénzfizetés esetén 10%-os engedményt ad. Ifjabb Halász Hubert, aki a munkálatokat a Magyar Építőiparosok Szövetkezetével együttesen hajtaná végre. Danubia Műszaki Vállalat 1%-os árengedményt tesz, ha ilyen összeg erejéig kap munkamegbízást. Berényi Ignác az Angol-Magyar Bank garanciájával pályázik és készpénzfizetés esetén 8%-kai mérsékli árait. Hacker Emil a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank garanciáját jelentette be. Darvas Lajos, László és Blum minden feltétel nélkül pályázik. 100.000 pengős csatornaépítkezésre pályáznak: Szász Albert, aki készpénzfizetés esetén 10%-ot enged, ha csupán az építkezési költségek 35%-át kapná meg készpénzben, úgy 7%-kal csökkenti árait. Scheuer János készpénz- fizetés esetén 9.5%-ot enged. Visnovszky Sándor kész- pénzfizetés mellett 8.5%-kal mérsékli árait. Nagy István és Társa készpénzfizetés esetére 10%-os árengedményt nyújt. Solymosi és Farkasmályi Kőbánya a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank levelét mutatja be. Wersetz Márton készpénzfizetés esetén 9%-kal mérsékli árait. Juhász István Pál készpénz- fizetés esetén 10%-kal olcsóbb ajánlatot tesz. Bíró László feltétel nélkül pályázik. Ámon Antal és Fiai, Magyar Aszfalt Rt., Hajnal Imre, minden feltétel nélkül pályáznak. Szendrő Zsigmond készpénzfizetés esetén 10%-kal, Lukoy Emil 8%-kal, a Hercules Magas- és Mélyépítő Rt. 8—10%-kal, J ankovich és Társa 10%kal mérsékli egységárait. Az alább felsorolt cégek csak készpénzfizetés, illetve váltó ellenében hajlandók a csátornaépítke- zésben részt venni, tehát ajánlataik — mint szabálytalanok — figyelembe nem vehetők: Polacsek és Epstein és az Erdélyi és Vajda cégek 300.000 pengős csatom «építkezésre vállalkoznak. Ajánlatukat csak az esetben tartják fenn, ha a főváros a költségek fedezésére, vagy saját maga, vagy pedig üzemei által aláírt és három havonta megújítható váltókat ad. Neumann Ferenc, Obendorfer Károly és Rudolf 200.000, Krausz Ferenc 150.000, Helfenstein Károly 100.000, Reinisch és Wohl 300.000, Szánthó Ferenc 100.000, Klauber és Vajda váltó ellenében 100.000, Kolba eh Emil 100.000, Fazekas László 200.000 pengős csatornaépítkezésre tett ajánlatot, ha a főváros az ősz- szeget a munkák elkészítésekor egyszerre készpénzben megfizeti. A számvevőség még ezen a héten elkészül az óriási munkaanyag- feldolgozásával és csak ezután lehet majd tisztán látni, hogy az ajánlatok közül melyik az elfogadható. Egyelőre a vállalkozók ráfizettek erre a pályázatra. Két pengőjükbe került minden nyomtatvány és minden ajánlatra 32 pengő értékű bélyeget kellett ragasztani, úgyhogy a vállalkozók eddig mintegy 1600 pengőt áldoztak a pályázaton való részvételre. Az egyik legnagyobb csatornaépítő cég, a Világítási és Vízmű Rt. csupán levelet küldött, melyben közli, hogy nincs módjában áruhitelezési alapon a versenytárgyaláson részt venni, ellenben ha a főváros készpénzzel térítené meg az építkezések költségeit, úgy hajlandó árajánlatot tenni. Ez természetesen nem számít ajánlatnak. A pályázat eredménye semmiképpen sem kedvező. Oka ennek az, hogy a vállalkozók, bármenynyire szeretnének is munkához jutni, nem tudják vállalni a pályázati feltételek terheit. A mai viszonyok közt természetszerűleg elmentek képességeik legvégső határáig, hogy valamiképpen munkához jussanak. A versenytárgyalás feltételei azonban olyanok, hogy képtelenek azokat teljes egészükben magukévá tenni. Viszont a várost sem lehet okolni a pályázati feltételek súlyosságáért, mert bebizonyult, hogy a bankok a mai súlyos kamatterhek mellett sem állhatták kölcsönnel a főváros rendelkezésére. Kikapcsolódik a Községi Élelmiszerárusítóüzem a közszállításokból A Községi Élelmiszerárusító Üzem régen szálka a magánkereskedelem szemébeu és ahol csak lehetett, igyekeztek ártani ennek az intézménynek. Az üzemellenes akciók nagyrészének éle a Községi Élelmiszer árusító Üzem ellen irányult és előbb az üzem teljes megszüntetését követelték, majd mikor ennek lehetetlenségét az akció vezetői is belátták, megelégedtek azzal, hogy a vállalat működésének szűkebbre szorítását szorgalmazták. Főleg a köz- intézmények részére való szállításokat kifogásolták, elsősorban a kórházi élelmiszerszállításokat és azt állították, hogy a magánkereskedelem sokkal olcsóbban látnál el a kórházak lés egyéb intézmények élelmiszerszükségletét, mint a főváros saját üzeme. Nemrégen a Községi Élelmiszer árusító Üzem gazdálkodásának és üzempolitikájának felülvizsgálására kiküldött szakértők jelentést tettek tapasztalataikról és a legnagyobb elégtételt szolgáltatták a Községi Élelmiszerárusító Üzemnek, amennyiben megállapították, hogy az üzem élelmiszerszállítmányai minőség tekintetében a legkifogástalanabbak és ár tekintetében sem helytállóak a magánkereskedelem kifogásai. Természetes azonban, hogy ezzel a megállapítással a magánkereskedelem még nem adta fel a harcot. Ez a harc — úgy látszik — most eredményre vezet és a Községi Élelmiszerárusító Üzemtől elveszik a köz- intézmények részére való szállítást. Eddig a Községi Élelmiszerárusító Üzem szállította az inségakeiók részére szükséges élelmiszereket, ami évente többmillió pengő értéket képviselt. A polgármester rendelkezésére azonban most nyilvános versenytárgyalást írtak ki erre a hatalmas szállításra, csupán a tej, kenyér és húsneműek szállítása marad hatósági kézben. Ez azonban kevéssé érinti a Községi Élelmiszerárusító Üzemet, mert az inségakeiók aránylag kevés marhahúst fogyasztanak, de annál több lóhúst, amit a jövőben is a Községi Lóhúsüzem fog szállítani, a kenyér és tésztáneműek szállítása pedig ezentúl is a Községi Kenyérgyár feladata lesz. Értesülésünk szerint ősszel a kórházak élelmiszerszállításaira is nyilvános pályázatot hirdetnek. Állítólag a Községi Élelmiszer árusító Üzem sem az inségakeiók, sem pedig a kórházak szállítására hirdetett pályázaton nem vesz részt. Ez az üzlet ilyenformán teljesen a magánkereskedelem kezébe kerül és majd a gyakorlat fogja megmutatni, vájjon tényleg jobban jár-e ezzel a megoldással a főváros és olcsóbb, jobb minőségű élelmiszereket kap-e, mint amilyeneket eddig a Községi Élelmiszer árusító Üzem, szállított. Annyi tény, liog-y a közintézmények ellátásának megszűnése folytán a Községi Élelmiszerárusító Üzem üzleti forgalmának legalább egyharmadát veszíti el, 6—7 millió pengő értékben. Kérdés, hogy ilyen körülmények között biztosít- ható-e az üzem rentabilitása és nem kerül-e ez az eddig rentábilis, jól jövedelmező vállalat is a deficites fővárosi üzemek listájára.
