Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-31 / 35. szám

HUSZONHETEDEN évfolyam 132 augusztus 31 V 35. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45478 Rendkívüli közgyűlési — a karfelek eilen! Kormánypánt és a városházi adminisztráció őszi feladatairól M legsürgősebb feladat a szükségmunkitk kiadása — E>e kell zárni az üzemi aktákat! — Új elő If ár óságokat, úf telekpolitikát, lüf közlekedési irányelveket követelnek a pártvezérek — Reali­tást a bevételeknél, takarékosságot a kiadásoknál — mondja Rassay Beszélgetés Becsey Untattál és Rassay Károllyal a legközelebbi teendőkről A közönség lankadt érdeklődéssel és bizalmat­lanul nézi a kartelek ellen megindult „harcot“. Ez a küzdelem roppant egyoldalú, a kartelek aktívak, a. közönség passzív, a hatóság pedig, melynek a kö­zönséget kell védenie — tehetetlen. Csodálatosan nagy a kartelek hatalma. A köz­vélemény kényszere alatt csináltak egy karteltör- vényt, amely még csak mumusnak sem vált be és amely törvénytárunk egyik legkevésbé díszes, még kevésbé hatásos része lesz. A sajtó zúgolódik, a kö­zönség fel van háborodva, a kartel pedig ül a trón­ján és szedi azokat a milliókat, melyeknek minden egyes fillérjéhez könny és vér tapad. Tejkar tel, szén- kartel, szikvízkartel... Ilyen kartel, meg olyan kar­tel és legújabban — mint erről éppen ma számol he a Független Budapest — koporsó- és szemfedőkartel. Földi létünket ők aratják le, de aratni akarnak a halálon túl is. Tehetik. A tejvállalatok példája egyenes buzdítás arra, hogyan kell kiszipolyozni a közönséget. Félelmetes erőt és biztonságot adott az állam a tej lefölözőinek kezébe, akik évi 17 millió pengőt vágnak zsebre, olyan 17 milliót, melyet cse­csemők és anyák véréből olvasztanak ki. A 34 és 42 filléres tej azonban nemcsak üzlet, nemcsak botrány. Sokkal több ennél. Azon túl, hogy jogosulatlan vámszedője szegénynek és gazdagnak egyaránt, politikailag is veszedelem, mert agitációs eszköz azoknak a kezében, akik ebből a kapitalizmus és a mai társadalmi rend ellen akarnak tőkét ková­csolni. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy nemcsak a kartel részére tőke, hanem a lelkiismeretlen dema­gógia szempontjából is. A tej után a szén következik, A közvélemény há- borog, a szénkartel hatalmas ura pedig gúnyosan mosolyog. Ez a mosolygás az elmúlt héten szembe­tűnőbb lett. mint valaha. A főváros a maga sürgős szociális munkáját, mellyel az Ínség okozta elkese­redést akarja levezetni, ötmilliós csatornaépítéssel kezdi meg, mivel azonban pénze nincs, hitelezési alapon indítja meg a munkát, holott nagyon jól tudja, hogy ez így drágább. Az idők azonban nem olyanok, hogy ez most szerepet játszhatna, a munka- nélküliség szörnyű és a főváros mindenáron munkát akar adni. De nem lehet, mert — nem engedi a szén- kartel. A csatornaépítési versenytárgyaláson a jelent­kezett vállalkozók egy része becsatolta a hatalmas kartel egységes szövegű leveleit, melykben ez közli, hogy nem ad hitelbe cementet ebhez a munkához. Nem. A vállalkozó, aki hitelezni akar a fővárosnak, ezt csak úgy teheti, ha viszont ő is kap hitelt. Ha megkapja a munkát, egész bizonyosan megfizeti majd adósságát, mert hiszen Budapest székesfőváros­tól mekapja a pénzét, nincs kitéve olyan veszede­lemnek, mint mikor magánosok részére ad hitelt. De hiába van ez így: a kartel nem ad cementet, őt nem érdekli az ínség, a csatornaépítés, meg a vele­járó szociális érdek. A kartelt a maga érdeke vezeti, a többire pedig fütyül. Magának a fővárosnak is állandó baja van a kartelekkel. Külön-külön meg kellett vívnia a maga harcát minden egyes beszerzésnél, akár textilről, benzinről, vagy út olaj ozásról, vagy biztosításról és — mint éppen most — koporsóbeszerzésről van szó. A maga bőrén is érzi a főváros a kartelek nadály- csípéseit, de érzi leginkább ott, ahol a fővárost az államnál sokkal több érzés és megértés vezeti szo­ciális munkájában. A tej, a szén, a szikvíz és a többi a kartelnek üzlet, a lakosságnak mindennapi nélkülözhetetlen szükségesség, a fővárosnak pedig szociális probléma. Ha az állam nem tesz, vagy mondjuk enyhébben: nem tud tenni, akkor a fővárosnak kell cselekednie. .Cselekedni gyorsan és hatásosan. A meginduló törvényhatósági élet legsürgősebb feladnia a Karfel ellen meginduló harc legyen. Tör­vényhatósági tanácsnak, közgyűlésnek elsősorban ezzel kell foglalkoznia. Hívják össze sürgős, rend­kívüli közgyűlésre a törvényhatósági bizottságot, és fogjon össze minden egyes párt ebben a. munkában. Mert a fővárosnak becsületbeli kérdése ez a meg­indítandó küzdelem. És végig kell harcolni, ha azt akarjuk, hogy az elkeseredés és demagógia, melynek leküzdésére a főváros szívének minden erejét sorba ! állította, ne legyen úrrá. Az igazi szociális akciók ott I kezdődnek, ahol majd a Kartel végződik. A városháza nyári vakációja vége felé közeledik. A nyári szünetben iaz egyes, ügyosztályok . legna­gyobbrészt a folyó ügyek elintézésére szorítkoztak. Ezeken kívül legfeljebb a szükségmunkák megindí­tásának az előkészítése okozott súlyosabb gondokat. A jövő héten tartja a nyári szünet után első ülését a főváros törvényhatósági tanácsa és ezzel hivata­losan is megkezdődik az őszi munkaszezón. Tekintet­tel arra a körülményre, hogy az elmúlt két hónap alatt egyetlen kényes kérdés sem került eldöntésre, szeptemberben és októberben, tehát mingyárt, az új városházi kampány elején, rendkívül fontos felada­toknak a teljesítése vár a városházi adminisztráció vezetőire. A Független Budapest munkatársa ezek­ről a feladatokról megkérdezte egyrészt a kormány városházi pártjának legtekintélyesebb közgazdasági szakemberét, Becsey Antalt, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökét, másrészt a városházi pol­gári ellenzék vezérét, Rassay Károlyt. Mind a két városházi párt vezérének azt a kérdést tettük föl, hogy nézetük szerint melyek volnának azok a leg­sürgősebb feladatok, amelyeknek a megoldása az őszi munkasz ez ónban az autonómikus szervekre vár. Becsey Untai tanácstag a városházi kormánypárt egyik vezetője, a követke­zőket mondotta a Független Budapest munkatár­sának: Megindulnak a szükségmunkák — A legfontosabb feladat a szükségmunkák megindítása. Augusztus 26-án lejárt a csatornázási munkálatokra kiírt pályázat határideje és az illeté- tékes ügyosztályban most dolgoz­zák fel az anyagot. Augusztus 29-én járt le a városszéli telepíté­sek ügyében a tervpályázatok be­nyújtására [kiírt terminus, szep­tember 9-én pedig esedékes az útépítési pályázatok benyújtása is. Valósággal összetorlódtak ezek a fontos terminusok, amiben bizony­ságát láthatjuk annak a ténynek, hogy a városházi adminisztráció vezetősége a hetes bizott­ság intencióinak megfele­lően sürgősen igyekszik a Becsey Antal munkálatok kiadását elő­készíteni. A teljes tízmillió pengős hitelkeretet igénybevesz- szük, mert azt akarjuk, hogy minél több munkanél­küli kapjon - munkát a lél folyamán és a jövő évben. A pályázatok nagy számából és a hitelek felaján­lásából azt a kedvező következtetést vonhatjuk le, hogy van még Budapesten elhelyezkedésre váró tőke, amelyből munkát lehet teremteni, csak meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel ezt a tökét, mozgásba lehet hozni. r,e kell zánni az üzemi aktákat — Az őszi munkaszezón feladlatai között rend­kívül fontosnak tartom az üzemi problémák végle­ges megoldását. Hangsúlyoznom kell ugyanis, hogy az üzemi akták lezárása már nem késhet sokáig, mert ezeknek a kérdéseknek állandó feszegetése csak a, nyugtalanság fokozására alkalmas. Az üzemi szak­bizottság- szeptember hó folyamán folytatja június végén abbahagyott munkáját és most már gyors tempóban végez az eléje kerülő anyaggal. A legfőbb szempont az, hogy mentesítsük a súlyos terhek alatt nyögő iparosságot az üzemek konkurrenciágától, de nem mellőzhető szempont az sem, hogy meg kell védenünk azokat a nagy értékeket, amelyek a fővárosi üzemekben fék ősznek. Hangsúlyoznom kell e kérdéssel kapcsolatban a há­rom nagyüzem központi igazgatásának centralizálá­sára vonatkozó törekvések indokoltságát. Bégóta hangoztatom, hogy a bárom nagyüzem kereskedelmi szolgálatát egyesíteni kell, mert ezen az úton •sok megtakarítást lehet elérni. Úgy .tudom, hogy a kormány is erősen sürgeti az üzemi kérdé­sek rendezését. A belügyminiszter jelentést vár a polgármester úr­tól, éspedig azért, mert az iparfejlesztési törvény rendelkezései értelmében a kormánynak záros határ­időn belül revízió alá kell vennie az összes hatósági üzemeket. Új elöljáróságok — Ugyancsak az őszi feladatok közé sorozom az új elöljáróságok felállítását. Az új fővárosi törvény értelmében négy új elöljáróságot kell építeni, de nincs e célra megfelelő fedezetünk. Az új elöl­járóságok felállításával kapcsolatosan egyelőre csak arról lehet szó,' hogy egyes kerületekben, mint pél­dául Zuglóban és Kelenföldön, előljárósági kirendeltségek létesüljenek, amelyek főként a szegénygondozás terheit vennék le a központi elöljáróság vállairól. — Legközelebbi teendőnk között szerepel az üze­mek zárszámadási jelentéseinek a megvitatása, is, amire nagy súlyt helyezek. A nyári szünet előtt ezek a jelentések nem érkeztek he és így nem nyílt mó­dunk ezek ietárgyalására, valamint azoknak a ja­vasatoknak a megvitatására sem, amelyeket az egyes bizottságok óhajtanák a tanács elé vinni. Meggyőződésem az, hogy az üzemi zárszámadási je­lentések tanulságai és az ezek alapján készített ja­vaslatok elfogadása után nagyarányú megtakarító­Hv Poíai* CTOnoinMlim Új osztályt létesített 7 — és 9 — pengő napi DY* 1 ct|öl-SZalldlfinilffl ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással VIIL, VAS UCCA 17. A küíönszobák árai is lényegesen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orthopädia, bélííírdő stb. bejáróknak is

Next

/
Thumbnails
Contents