Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-03 / 31. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 augusztus 3 31. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V.( Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A sajtó és a főváros Kozma, Becsey, Rassay nyilatkoznak a Független Budapestnek A fővárosi törvény hatalmas szakadékot támasztott a sajtó és a főváros közt. A fővárosnak a nyilvánossággal szemben való viszonyát olyan módon szabályozták ebben a beteg törvényben, mintha a középkorban élnénk és a legfőbb cél az lenne, hogy felújítsák a velencei tizek tanácsának emlékét. Ez a „Velence Budapesten“ hozzátartozott a Bethlen-re- zsim kormányzati rendszeréhez: a közönségnek semmi köze például ahhoz, hogy kikkel véteti meg a kormány a mágnáspalotákat és kik azok, akik ilyenkor gáncsoskodnak. A nyilvánosságnak ez a száműzetése, a sajtónak ledegradálása nem állt meg ennél a lépésnél. A polgármester megtoldotta a titkosságot -— nyilván a törvényből kiáradó szellem sugallata alatt — azzal, hogy lehetetlenné tette a sajtó informálását, szigorú hűnné minősítette az adminisztrációban történő események közlését. Ezzel a polgármesteri rendelkezéssel egészen különössé vált a főváros és a sajtó viszonya. Sajtó sokféle van. De amikor mi sajtóról beszélünk, akkor mindig a legális, közérdeket szolgáló, a nyilvánosság tűzpróbáján megedzett lapokra gondolunk, nem pedig arra "a „sajtóra“, amely az utóbbi időben nagyon elhatalmasodott a városházán. Ez az idézőjeles sajtó most is sok gondot okoz az illetékeseknek és még több baj lesz vele a jövőben, mert olyan a természete, mint a burjánnak, magától terem és szinte kiirthatatlan. Ha arról lenne szó, hogy a főváros ezt az idéző jeles, élősdi-sajtót akarja eltemetni, nagyon rendben lévőnek találnék a főváros álláspontját, de nem erről, hanem éppen az ellenkezőjéről kell ■— sajnos — beszélnünk. A városházán az igazi, a közvéleményt jelentő, hamisíttatlan sajtónak megvan a szervezete: a „Fővárosi Rovatvezetők Szindikátusa“. Azt, amit természetes, százszázalékos értelemben vett sajtónak lehet nevezni, egyesíti magában ez a testület. Lehetnek, sőt vannak a szindikátuson kívül is sajtóorgánumok, amelyek bizonyos vonatkozásban a közérdek szószólói, de a fővárost kevéssé érdekelhetik és a sajtó ellen kiadott drákói szigorítások nem is ezek ellen valók. Húsz-harminc év előtt a publikumot nem nagyon érdekelték a városháza eseményei. Az országos politika közjogi harcai kötöttek le minden érdeklődést, boldogabb korszak volt az, a létért való szörnyű küzdelemnek a mai értelemben vett borzalmait elképzelni sem tutdák az emberek. Közjogi ideálokért hevültek az emberek, a napi kenyér biztosítva volt. Más a helyzet ma, amikor minden energiát a könyörtelen harcra kell összpontosítani, amikor a lét- fentartás minimális lehetőségeit kell véres körmökkel kikaparni a semmiből. A gazdasági helyzet szörnyű adottsága a városháza felé terelte a ügyeimet. A budapesti polgár most már tudja, nagyon is tudja, hogy itt dőln:k el a hétköznapok problémái, hogy a mindennapi kenyér innen indul el és ide tér vissza, hogy ebben a vergődő világban segítséget csak a városházától várhat. A háborútól és forradalmaktól megpofozott, ábrándjaitól megfosztott emberiség nem ideálokat hajszol. hanem munkát és falatot, kis szeretetet és sok megértést. Ezt csak itt találhatja meg. Természetes tehát, hogy felcsigázott figyelemmel néz a városháza felé, tudni kíván mindent, ami közelről érinti egzisztenciáját, ismerni akarja életének közvetlen irányítóját. A városházi sajtóra hárul ez a feladat. Az újságíró helyzete ma nehezebb, mint bármikor volt, többet követelnek tőle, mint azelőtt, de —- csak kevesebbet adhat. Az a szellem, amely a város irányítóit vezeti, megállítja a tollat, amely informál. Az újságíró nem tudja teljesíteni kötelességét, mert a főváros nem engedi. Ez ma a helyzete a városházi sajtónak. Ismételjük: a valódi, meg nem hamisított sajtónak. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, ez a főváros és ez a polgárság érdeke. Csak a nyilvánosság napfénye terelheti el a gyanúsításokat, fojthatja el a suttogásokat, amelyek szívesen fordulnak a városháza felé, mert hiszen az állam irányítása ma tabu, amelyről sem írásban, sem szóban nem lehet kritikát mondani. A fővárosnak nincs oka félni a kritikától, ha az nyílt, de van oka félni az alattomos suttogástól, amely beszennyez. A főváros vezetői nyílt homlokkal állhatnak a közvélemény világossága elé, fel kell tehát tárni az ablakokat, amelyeknek homálya esetleg árnyékot vet a városháza be- oHÜlefOH, szeplőtlen munkájára. a városházi adminisztráció legsürgősebb feladatairól ! Hz inségmunka megindítása., az üzemi -problémák megoldásának elkészítése, j az űf elöljáróságok felállítása, a Taibot-üny rendezése és az új költségvetés összeállítása szerepel a legközelebbi munkaprogrammban i Bonvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata az őszi munkaprogramm előkészítéséről A törvényhatósági bizottság közgyűlésének nyári szünete nem jelent vakációt , a városházi adminisztráció számára. Ilyenkor, a nyári hónapokban készülnek a városházi ügyosztályokban azok a tervek és előterjesztések, amelyek az autonómikus fórumokat i az őszi kampányban foglalkoztatják. Az idén azon-, l ban kevés nagyvonalú terv készült és pedig főként j azért, mert az egyes ügyosztályok vezetőit a jövő fejlődés előkészítése szempontjából úgyszólván teljes tétlenségre kárhoztatja a szigorú parancsként előírt takarékosság. A pénzügyi osztályban most revideálják az egyes ügyosztályok költségvetési előirányzatait és a revíziónál is érvényesül a legszigorúbb takarékosságnak az elve, aminek következtében lehetetlenség nagyobb- a.rányú közmunkák és beruházások tervezgetése. A városházi adminisztrációt a nyár végéig- Borvendég Ferenc alpolgármester vezeti és irányítja. Sipőcz Jenő polgármester az elmúlt héten szerencsés műtéten esett át, felgyógyulása után hosszabb üdülésre utazik el a fővárosból. borvendék Ferenc alpolgármester minden munkaidejét leköti a folyó ügyek elintézése és ezek között a nagyszámú, folyton szaporodó küldöttségeknek a fogadása. Bármilyen szigorú kereteket szab is meg a városházi adminisztráció számára, a pénztelenség, a jövő építésének a munkáját teljesen abbahagyni mégsem lehet. Annál kevésbé, mert hiszen a városházi adminisztráció vezetőire nagy feladatok várnak és a feladatok legnagyobb része éppen a súlyos gazdasági viszonyok következménye. A Független Budapest munkatársa a városházi adminisztráció nyári feladatairól és általában a legközelebbi teendőkről beszélt Kozma Jenővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki néhány nappal ezelőtt nyári szabadságát félbeszakítva, szinte egy egész délelőttön át tárgyalt Borvendég Ferenc alpolgármesterrel. Kozma Jenő, a kormány városházi pártjának elnöke e tanácskozás után a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Bármilyen súlyos gazdasági viszonyok között élünk és bármilyen szigorú takarékos- sági szempontok érvényesítését követeli tőlünk az általános tőkehiány, a főváros vezetősége mégsem, zárkózhátik el azoknak a feladatoknak a teljesítése elől, amelyeket a jövő fejlődés szükségessége ír elő. A legfontosabb feladat természetesen csak egy lehet: az általános nyomor enyhítése a főváros közgyűlése által elhatározott ínség- munkáiknak a megindítása révén. A városházi adminisztráció legfőbb feladatául tehát ezeknek az inségmun- káknak a megindítását és általában a munkanélküliséget enyhítő akcióknak zavartalan lebonyolítását tekintem. A 7-es | bizottság legutóbbi ülésén nem voltam jelen és j i éppen ezért ezúton tartom szükségesnek hang- | j súlyozni, hogy a 7-es bizottság határozatának i ; azt a részét, amely az inségm unkáknak versenytárgyalás útján való kiadását tartalmazza, a magam részéről nem helyeslem. Nem helyeslem pedig azért, mert a nagy szám- j ban jelentkező vállalkozók anyagi erejének, j hitelképességének és a felmerülő kötelezettsé- 1 gek teljesítése iránti képességének felülvizsgá- j lása, valamint a szükséges garanciák bekérése és megállapítása olyan hosszú időt fog igénybe- ! venni, hogy az inségmunkálatok idejekorán nem lesznek megindíthatok. Nem kétséges ugyanis, hogy egyetlen szempont lehet csak irányadó: az inségmunkálatok mielőbbi megindítása.- Ami a városházi adminisztráció egyéb feladatait illeti, ezek között első helyen kell megemlítenem azt a kötelezettséget, amely az üzemi problémák most már végleges megoldásának előkészítésére vonatkozik. Mire az ősz folyamán ismét megkezdődik az autonómikus fórumoknak a munkája, kész előterjesztést várunk a főváros polgármesterétől a fölösleges üzemek megszüntetésére, a rokonüzemek egyesítésére és a nagyüzemek központi centralizálására nézve. Ugyancsak a legközelebbi teendők között kell szerepelnie az úgynevezett Talbot-kérdés végleges elintézésének is. Az első őszi tanácsülésen megadjuk a felhatalmazást a polgármester úrnak arra. hogy a Dunántúli Villamos- sági Részvény tár sasáig gal a tárgyalásokat megindítsa és e tárgyalások eredményéről jelentést kell tennie. Éz a felhatalmazás csak a tárgyalások megindítására vonatkozik, anélkül, hogy az átvétel feltételeire nézve döntés történhetnék. A döntést a polgármester által folytatott tárgyalások eredménye alapján a törvényhatósági tanács hozza meg. Kozma Jenő Becsey Mntal — a városházi adminisztráció nyári feladatairól Ezekben jelölte meg Kozma Jenő a városházi adminisztráció nyári feladatainak a körét. Ugyanezt a kérdést vetettük fel Becsey Antal, a kormány városházi pártjának legkitűnőbb közgazdasági szakértője előtt is. Megkérdeztük Becsey Antaltól, hogy mi a véleménye az inségmunkaakció gyakorlati lebonyolításáról és az iránt is érdeklődtünk, hogy nézete szerint melyek azok a feladatok, amelyeket a nyár folyamán, illetve a legközelebbi jövőben teljesítenie kelt, Becsey Antal tanácstag a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A legsürgősebb leendő kétségkívül az inség- munkdlalok meglndUása. Az érdekelt városházi ügy-
