Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-15 / 24. szám
Budapest, 1932 június 15. Független Budapest 3 71 HÉ Fizetik az adót tiber Endre alpolgármester kijelenti a Független Budapestnek, hogy Tíz százalékot zárolt a polgármester a költségvetésből, az adófizetési statisztika azonban túlszárnyalja a polgármesteri előrelátást, felemeli a százalékot. Ezen nem csodálkozunk és a főváros vezetősége sem találja ezt csodálatraméltónak. De az már igenis csodálatos, hogy az adók nagyrésze mégis befolyik, hogy vannak még emberek, sőt sokan vannak ilyenek, akik még tudnak adót fizetni. Tudnak1? Nem. De fizetnek. Fizetnek utolsó párnájuk árán, fizetnek összeszorított fogakkal, véres körmökkel, gyermekeiktől elvont falatokból. A pesti polgár megteszi kötelességét, állja, bírja még a harcot és behordja utolsó filléreit az adópénztárakba: a Névtelen Adófizető korunk legnagyobb hőse, a rokkantak legnagyobb rokkant ja előtt le a. kalappal, amikor az adóstatisztikában azt olvassuk, hogy az adókban alig valamivel nagyobb a bevételi hiány, mint az előre kontemplált tíz százalék. Győzött az Élelmiszerüzem Egy sokat támadott fővárosi nagyüzem, amely évek óta pergőtűzszerii támadások középpontjában áll, elégtétell kapóit. A Községi Élclmiszerársító- üzemről van szó, amely erkölcsi bizonyítványt kapóit az elmúlt héten, az osztályozásnál pedig kitűnő kalkulust a vizsgáztató tanár uraktól. Az Élelmiszerüzem, legfőbb kedvence az üzem,ellenes hadjárat vezéreinek. Különös erővel támadják, olyan gyűlölet tombol körülötte, amely ellen csak egyetlen védelem lehetséges: tökéletesség az üzleti és szakmabeli vezetésben, tökéletes harmónia a, közönség és az üzem közt. Nem a mi dolgunk az üzemet védeni, sajátmagának kell ezt a feladató! elvégeznie azzal, hogy a fenti harmóniái megtartsa, sőt — ha lehet — fejlessze. A közönség részéről már régesrégen megkapta az üzem a, kitűnő kalkulust, most megkapta felülről is: ennélfogva most már cl kell készülnie, arra, hogy — fokozottabban fogják támadni. Mese a benzinkútról Nem kellenek új benzinkutak, mert a mostaniakra sincs szükség, — állapítja meg a polgármester. Tegnap még őrült tülekedés folyt a, benzinkiít- koncesszióért, ma már senkinek se kellenek. Ebben az egyébként jelentéktelen eseményben benne van a, gazdasági idény válság, az európai összeomlás, a teljes anarkia felé vezető bizonytalanság tükörképe. Mintahogy mindenben benne van, amerre csak tekintünk. Benne van a költségvetésben, zárószámadásban, a tisztviselői fizetésekben, a városi lakbérekben, a közlekedési forgalomban (ami nincs),- benne abban, hogy leszállítják a kórházi killönszobák ápolási díjait és hogy a temetések nagyobbik fele ingyenes: benne van mindenben, mért ne férne hát el egy benzinkúttban isf Az autók eltűntek Budapestről, legalább is az uccákról, a garázsokban alusszák téli és nyári álmukat, álmodozvat a feltámadásról, arról, hogy ismét lesz élet, megint vidáman futkoshatnak az üressé váll uccukon és álmodnak a benzinkútról, amely friss energiával tölti meg őket. Nincs autó: nem üzlet máir a taxi is és amikor a benzinkutak körül lefolyt nagy tüsökről emlékezünk, olybá tűnik, mintha mese volna, amely igaz se volt. Mese a benzinkútról. Lesz-e még rá szükség valahaf Erről beszélnek Lausanneban és mindenütt, ahol jóakaratéi, de tehetetlen politikusok ülnek össze. Miniszterek és államfők jönnek-mehnek, utaznak, tárgyalnak, világot változtatnak, forradalmak távoli dübörgése hullik, valuták recsegnek-ropognak és óriási birodalmak gyulladnak ki messzi égő fénnyel. És ott, ott, valahol messze, ahol a világ sorsát, népek jövőjét, az emberiség életét döntik elő ott határoznak a. benzinkút- ról is, amely nem kell egyelőre, mintahogy nagyon sok minden nem kell, ami ma van, és nagyon sok nincs — ami kellene. Végtelenül szövött pamut- és teveszőrgéphajtószíjak, ffelvonó- és szállítóhevederek, géphajtókötelek hazai és tengerentúli kenderből és pamutból, selfakftor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyersen és impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötélszerelések: géphajtó- és sodronykötelek szerelése és rövidítése. HELLE ANTAL cégt. SCHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kender- és sodronykötólgyára Alapíttatott: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2-89 SULKÓ ÉS WINTERNITZ Első magyar fújtató-, szerszám- és gazdasági gépgyár Budapest, VI. kerület. Jász ucca 3. szám Alapítva 1894 Telefon : 91-5-49 Fújtatok. Kovácsmühely berendezések. Építési felvonók. Csigák. Emelőgépek. Szállítóeszközök. Javítások csőd fenyegeti a főváros összes inségakcióit Nincs pénz a nyári inségmunkdk megindítására, sőt július 1-től 50 ezerről 20 ezerre kell csökkenteni az ingyenebédek számát — A kormány ez évben mindössze ötmillió pengőt adott inségcélokra a fővárosnak Készül a státusrendezés, de nem lesz létszámcsökkentés A főváros törvényhatósági tanácsa hetekkel ez- ( lőtt héttagú munkaszervező bizottságot küldött ki, amelyben a pártok vezetői foglalnak helyet. Ez a bizottság eddig két ülést tartott, amelyeken részletesen megvitatták a szociálpolitikai ügyosztálynak a nyári inségmunkaakció megindítására vonatkozó előterjesztését. A szociálpolitikai j ügyosztály ebben az előterjesztésben azt javasolja, hogy a csatornázási és útépítési munkálatoknál a főváros legnagyobb részben munkanélkülieket alkalmazzon és ezzel tegye lehetővé a munkanélküliségnek az enyhítéséi. Főként olyan inségmunkák megindítására gondoltak- a városházán, amelyeknek elvégzéséhez kevés anyag kell és így a munkálatokra szánt pénzt úgyszólván telLiber Endre a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: * — A nyári inségmunkaakció megindításáról szóló ügyosztályi előterjesztést részletesen megvitatta a törvényhatósági tanács 7-es, úgy- j nevezett munkaszervező bizottsága. A bizottság | tagjai megvizsgálták az összes lehetőségeket [ I és megállapították, hogy sokszáz munkanélkülit \ ! lehetne foglalkoztatni a csatornaépítéseknél és j útburkolási, valamint útjavítási munkálatok- nál. Ezeknek a munkálatoknak a költségei bizo- J nyO'S részben benn szerepelnek a költségvetés- l bén. Itt azonban a polgármester úr rendelke- | zése alapján tíz százalékos zárolást kellett végrehajtanunk, nehogy a. fővárosi bevételek csökkenése következtében háztartási egyensúlyunk felboruljon. Szó volt városszéli telepítés elősegítéséről is. A 7-es bizottság a lehetőségek megvitatása után utasította a szociálpolitikai ügy- i osztályt részletes előterjesztés készítésére. Az | előterjesztés elkészült és ezzel kapcsolatosan az j érdekelt ügyosztályok is megtették a szükséges i i intézkedéseket. Az előterjesztés azonban csupán a munkaalkalmak meghatározásúra terjeszkedik ki, a. legfontosabb kérdés: a fedezel előteremtésének a problémája ny it v amarcidt. Őszintén be kell vallanunk: nem tudunk megfelelő fedezetet teremteni az inség- inunkák megindtására. Minden attól függ, bogy a kormány milyen álláspontra. helyezkedik azzal a kívánságunkkal szemben, hogy nyújtson anyagi lehetőséget ennek a nyári inségmunkaakciónak a megkezdésére. Külföldön a hasonló természetű kísérletek sikerrel jártak. Az összes előttünk fekvő példák beváltak. Ha ezeket az ínség-munkákat megindíthatnánk, közérdekű célokat szolgálhatnánk és ugyanakkor lényegesen tehermentesít- hetnők nyomorenyhítő akciónkat. Sajnos, kevés reményt látok és alighanem kudarc, esetleg teljes csőd fenyegeti a nyári inségmunkaakció megindításával kapcsolatos összes terveinket. i alpolgármester Július 1-től csak 20 ezer ingyenebéd Arra a kérdésre, hogy a főváros vezetősége a nyár folyamán folytatja-e a téli inségakciókat, Liber alpolgármester ezeket felelte; — A közgyűlés utasításához képest kénytelenek vagyunk szűkíteni az ösz- szes inségakeiók kereteit. Elsősorban az in gyen ebédakció létszámát kellett leszorítanunk, de még így is rendkívül nagy az ingyenebédeknek a száma. A tél folyamán a maximum napi 67 ezer ingyenebéd volt és ez a szám most ötvenezerre redukálódott. Július elsejétől kezdve azonban legfeljebb húszezer ingyenebédet adhat naponként a főváros. Többre nincsen fedezetünk. __ Kötelességemnek tartom, megállapítani, hogy ez a húszezer ingyenebéd nem fogja kielégíteni a jelentkező szükségletet. Ha azt fogom látni, hogy húszezer ingyenebéddel nem tudok eleget tenni a főváros szociális kötelezettségének, újból a tanács, illetve a közgyűlés elé megyek és a helyzet feltárása, mellett további fedezet engedélyezését fogom leérni. A kormány januáriján, februárban és márciusban havonként egy- egymillió pengőt adott inségcélokra, áprilisban — újabb tárgyalások eredményeként — ismét egymillió pengőt folyósított a miniszterelnök úr, májusra és júniusra fél-félmillió pengőt kaptunk. Tehát összesen kereken ötmillió pengőt tesz ki az az összeg, amit a kormány ebben az esztendőben inségcélokra a fővárosnak juttatott Megemlítettük Liber : alpolgármester előtt azokat az ellenzéki oldalról hangoztatott panaszokat, amelyek szerint a városházánálnincs munka.progra.mja. Mindenütt a tespedés hangulata .jellemzi a városházi életet. Liber alpolgármester a következőkben tette meg e váddal szemben a maga megjegyzéseit; — A városházi adminisztrációnak két feladata lehet. Az egyik feladat a közgyűlés által megszavazott és kormányhatóságilag jóváhagyott költségvetésnek a végrehajtása, a másik feladat pedig- az új költségvetés előkészítése, vagyis a, város fejlődését előmozdító terveknek kigondolása és végrehajtásra való előkészítése. A költségvetést a nekünk előírt keretek között hajtjuk végre, sőt ezeket a kereteket szűkíteni kell, és pedig abban az arányban, amilyen arányban a bevételek befolynak. Ami már most új tervek kigondolásának és előkészítésének a lehetőségeit illeti, ezek rendkívül minimálisak. A mai gazdasági helyzet nem engedi meg semmiféle olyan ötletnek a megvalósítását, ami pénzbe kerül. A főváros fejlesztéséről tehát, legalább is egyelőre, le kell mondanunk. Örülünk, ha egyáltalán fenn tudjuk tartani a mai nívót. A státuszrendezés Liber Endre alpolgármester elmondotta még, hogy rövidesen elkészül úgy a racionalizálási javaslat, mint a státuszrendezés is. A két kérdés egymással szoros összefüggésben van, mert az elnöki ügyosztály mindaddig nem készíti el a státusrendezésre vonatkozó előterjesztési, amíg Gallina Frigyes tanácsnok be nem fejezi racionalizálási tárgyalásait, amelyeknek eredménye a státuszrendezés alapjául fog szolgálni. A városháza vezetői egyértelműen arra az álláspontra helyezkednek, hogy a státuszrendezés még akkor sem járhat létszámcsökkentéssel, ha a racionalizálás az adminisztrációt túlméretezettnek találná is. Az esetleges létszámcsökkentést a megüresedő állások betöltetlenül hagyásával akarja a főváros vezetősége végrehajtani, de nem valószínű, hogy a mai létszám túlméretezett volna, hiszen a. legközelebbi jövőben feltétlenül ki kell építeni a négy élj elöljáróságot. jes egészében munkabérekre lehet fordítani. Amilyen örömet keltettek ezek a hírek a munkanélküliek körében, annál nagyobb meglepetésként hat az a legújabb értesülés, amely szerint az inséginunkák megindítására nem fog sor kerülni, és pedig azért, mert a főváros vezetősége egyetlen fillért sem tud e célra előteremteni. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy ebben az ügyben a legilletékesebb helyre: Liber Endre alpolgármesterhez forduljon felvilágosításért, aki a szociálpolitikai ügyosztály működésének legfőbb ellenőre és irányítója. Megkérdeztük, hogy megfelelnek-e a valóságnak az ínségmunkaakció megfénekléséről szóló hírek és aziránt is érdeklődtünk, hogy a főváros a nyári hónapokban is folytatja-e a téli inségakciókat — tekintettel a gazdasági helyzet, sú 1 vossáe'ára.
