Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-13 / 2. szám
Budapest, 1932 január 13. Független Budapest 7 A műszaki munkálatok racionalizálása írta; WOSSALA SÁNDOR tanácsnok A modern világváros egységes, élő szervezet, melynek vérkeringését a műszaki munkák képezik. A szervezés lényege az egység céltudatos és célszerű felépítése, mely ,nemcsak a dolgokra, de úgy az egyes emberre, mint egész embercsoportok munkaerejére és alkotóképességére is vonatkozik. Ahol mindezek nincsenek jól kihasználva, ott hibás és nem« takarékos az organizáció. Ezen oknál fogva a szervezetnek nagymértékben mozgékonynak és a mindenkori műszaki közigazgatási feladatoknak átalakíthatónak kell lennie. Wossaia Sándor Székes fővárosunk műszaki közigazgatása a különböző műszaki intézmények lassú kifejlődése útján alakult ki. Az intézmények érdekei nagyon gyakran nem illeszkednek be teljes egészében a világváros egyetemes érdekeibe, és mert nincs az egységes műszaki vérkeringés egységes irányítás alatt, műszaki közigazgatásunk szervezete sokszor nem működik gazdaságosan. Ezt a racionalizálással orvosolhatnánk. Szükséges, iiogy a város összes műszaki munkákat végző hivatalai egységes irányítás alá kerüljenek. A különböző szakágak munkái az egységes vezetés útján így összhangoltatnak és a világváros fejlődésének műszaki előkészítése tervszerűen folyhat. A múltban nagyon gyakran előfordult, hogy az összhangolás hiányában például lefektetett útburkolatokat kelletett felszedni, mert egyes vezetékeket nem tudtak idejében beépíteni. Elrendeltek olyan építkezést, melynek környékén pl. nem volt meg a kellő csatornázás stb. Többször, kellő műszaki vétó hijján, tervszerűtlen beruházások folytak a múltban. Például egyidőben történt négy fürdőépítkezés, vagy a kislakásszükségletet nem rendszeres terv alapján, hanem akkor, mikor már katasztrofális volt a lakáshiány, elégítettük ki stb. A tervszerűtlen, program- nélküli gazdálkodás igen kártékony a közigazgatási életre. Anyagárak ugrásszerűen emelkedhetnek, ha egyirányú megrendelések folynak. Rendkívül fontos tehát egy olyan szerv felállítása, mely a világváros összes műszaki munkáit központilag irányítja és a távoli jövő műszaki programját előkészíti. Egy modern világváros műszaki közigazgatásának képe a következő: A műszaki vezető alá van rendelve: I. Telekpolitikai. osztály, II. városrendezési, III. magasépítési, IV. mélyépítési, V. lakásügyi, VI. műszaki üzemek ügyosztálya, továbbá a kerületi mérnöki hivatalok. A műszaki közigazgatás ilymódon való felosztása igen könnyítene a mai nehézkes műszaki adminisztráción. Ma például a magasépítési ügyosztályban 97 tisztviselő van, félannyi, mint a 11 jogi ügyosztályban együttvéve. A műszaki ügyosztályok keretén belül is szükség van a munkamegosztás racionalizálására, Arra kell törekednünk, hogy a munkákat ellenőrző és vezető mérnökök a lehetőség szerint tehermentesíttessenek a felesleges adminisztrációtól és munkájuk a lényegi, műszaki és nem a formaira, adminisztrációsra irányít- tassék. Jóllehet a jelenleg folyó adminisztrációt csak mérnök végezheti. Rendkívül fontos, hogy mérnökeink a gyakorlatban szükséges hatáskörrel, de egyszersmind felelősségteljesen dolgozzanak, mert ha a hatáskört megvonjuk, a felelősségáthárításnak tág tere nyílik. A rendkívül nehézkes adminisztráció oly sok formai ellenőrzést kíván, hogy a revíziót végző főtisztviselők annyira túl vannak terhelve adminisztrációs munkával, hogy magára a. lényegi, műszaki revízióra alig telik idő. így tehát a racionalizálás akkor lesz helyesen végrehajtva, ha a bürokrácia minden felesleges ügyét kikapcsoljuk és azt a néha elhanyagolt műszakival pótoljuk. Egy világváros helyes műszaki közigazgatása rendkívül sok műszaki munkát igényel. Nyugodtan állíthatjuk, ha megkétszereznék is a városi mérnökök létszámát, akkor is igen sok oly fontos munka adódna, melyre nem akadna személyzet. Rámutatunk például a jelenlegi szervezetből teljesen hiányzó építési tanácsadó hivatalokra. Különösen a város külső negyedeiben gombamódra szaporodnak a gazdaságtalan és ízléstelen házak. Mily szükséges volna úgy a központban, mint a kerületekben hivatalokat felállítani, hol az építtetők hibás tervei a vár rosképnek megfelelően álterveztetnének, az építtetők tanácsokkal elláttatnának és kisebb épületekre típustervek ingyen kiadatnának. A köznek minden áldóMagyar Kútépítési és Mélyfúrási vállalat Telep éa központi iroda: Budapest, I., Attila ucca 69 Telefón: 57-9- 38 Próbafúrások, artézi kutak, sziirffkutak, sülyeeztSkutak, bányafurátok. zatot megérne egy ilyen jól működő szerv felállítása, j mert csak egyedül ezzel lehetne a perifériális építke- I zési dzsungel továbbterjedését megakadályozni. A köz azt kívánja, hogy a közmunkák gazdaságosak, szépek, szakszerűek legyenek. Ez pedig oroszlánrészt a munkát irányító mérnök egyéni képességűitől függ. Fontos tehát a mérnökök tudásáénak fejlesztése, egyes szakágakban való kiképzése, hogy ott maximális teljesítményt nyújtsanak a köznek. A racionalizálásnak tehát akkor teszünk legjobban eleget, Hetek óta foglalkozik nemcsak a szűkebb városháza, hanem a közvélemény is azokkal az ajánlatokkal, amelyeket különböző érdekeltségek nyújtottak be a fővároshoz a Gellért szálló és fürdő, valamint a Rudas fürdő hosz- szabb időre történő bérbevételére. Négy pályázó érdekeltség verseng a fürdők bérletéért, noha a főváros mén mindig nem tisztázta azt a lényegbevágó kérdést, vájjon hajlandó-e egyáltalán megválni a nevezett intézményektől és feladja-e azt a régebbi álláspontját, hogy egyik üzemét sem adja el és bérlet útján sem hasznosítja. A Gellért szálló bérlete dolgában azonban olyan erős befolyások látszanak érvényesülni, hogy a főváros nem térhet ki a komoly tárgyalás elől és kénytelen nemcsak az eredeti ajánlattevő érdekeltséggel, hanem az utóbb jelentkezett többi pályázókkal is szóba- állani. Az eddig beérkezett négy ajánlat tulajdonképpen nem tartalmaz konkrétumokat, hanem csupán érdeklődő jellegűek, úgyhogy a főváros e percben még nem tudja, hogy a pályázó érdekeltségek mit kérnek a várostól és mit hajlandók nyújtani igényeik teljesítése ellenében. A főváros most már a konkrétumokra kíváncsi és hogy az összehasonlítás lehetővé váljék, igyekszik közös nevezőre hozni a négy érdeklődő pályázatát. Ezért hivatalosan kérdőpontokat állított fel. amelyekre az ajánlattevőknek teljes részletességgel és pontossággal kell válaszolniok. A kérdőpontok 128 gépírásos oldalra terjednek és külön vonatkoznak a Gellért fürdőre és szállóra, a Rudas fürdőre, a Hungária gyógyforrásra és a Citadella épületére. A kérdőpontokban a főváros mindenekelőtt aziránt érdeklődik, hogy a pályázó melyik létesítményt óhajtja bérbe venni és milyen anyagi fedezet áll rendelkezésére. Válaszolni kell arra a kérdésre, kíván-e -alvállalkozót, vagy albérlőt bekapcsolni az tizembe. A Gellért szálló esetében, amennyiben hosszabb időtartamú bérletről lenne szó, hajlandó-e az ajánlattevő a szálloda összes ingó berendezését készpénzfizetés mellett saját birtokába venni és milyen összeget térítene meg az ingóságokért. Aziránt is érdeklődik a főváros, mit hajlandó a pályázó a Gellért szálló bevezetett és elismert cégnevéért fizetni. A beruházások tekintetében válaszolni kell a pályázóknak arra, milyen bővítéseket, átalakításokat, létesítményeket tervez a bérleti idő tartama alatt és a beruházásoknál milyen minimális költségösszegre vállal kötelezettséget. Természetesen vállalnia kell a bérbevevőnek az épületek és berendezési tárgyak állandó jó- karbantartását és a bérleti idő letelte után azok kifogástalan állapotban való visszajuttatását. A bruttóbevétel bizonyos hányadát is felújításokra kell fordítaniok és erre nézve szintén pontos választ kell adniok a pályázóknak. Igen fontos kérdőpont az, amely arra kíváncsi, hogy az ajánlattevő milyen intézkedésekkel kívánja a gyógyfürdő és a szálló beteg- és idegenforgalmát emelni. A gyógyfürdőben a bérlet egész tartama alatt az orvosi tudomány előrehaladásához képest kell alkalmazni az újabb gyógy tényezőket. A fürdőben a fővárosi és egyéb közalkalmazottak, valamint az orvosok kedvezményt élveztek. Kérdi a főváros, hajlandók-e a pályázók ezeket a kedvezményeket továbbra is biztosítani. Válaszolni kell arra a, kérdésre is, kíván-e az ajánlattevő más gyógyfürdőkkel, szállodákkal együttműködni, ilyen intézményekkel társulási, vágj/ kar telt létesíteni. Hajlandó-e átvenni az iszapfürdők anyagellátása céljából a kolopi iszapbánya tulajdonosaival' fennálló szerződést. Hajlandó-e az ajánlattevő továbbra is biztosítani a személyzet eddigi fizetéseit és amennyiben a személyzetet vagy annak egy részét nem. venné át, biztosítja-e velük szemben ha mérnökeinket képességük és tudásuk szerint osztjuk he különböző szakágakba. A jelenlegi nehéz gazdasági időknek is van egy jó oldaluk: ráterelődik figyelmünk olyan hibákra, melyeknek kiirtását az élet nehézzé válása, megköveteli. A racionalizálás jelszóvá lett. Adja a Gondviselés, hogy az új esztendőben újraszületett, megtisztított szervezetekkel sok új, nagy és szép munkát végezhessünk a világ legszebb világvárosa közönségének! a felmondási vagy végkielégítési járandóságot. A Rudas fürdő bérletére nagyjában hasonlóak a kérdőpontok. Hangsúlyozza a főváros, hogy csak olyan ajánlatot vehet figyelembe a Rudas fürdő bérleténél, amely az intézmény nagyszabású fejlesztését és a fürdőváros gun- dolatának megközelítő megvalósítását biztosítaná. A Rudas fürdő és szálloda, berendezését szintén hajlandó a, főváros a bérbevevőnek készpénzért eladni. Hajlandó-e az ajánlattevő a Rudas fürdő meglévő szállodai részét emeletráépítéssel kibővíteni és hány szállodai szobát létesítene. Milyen átalakításokat létesítene a gyógyfürdőben a műemlék-jelleg változatlan megőrzésével. Hol tervez az ajánlattevő kioszkokat, terraszokat. Mennyi idő alatt hajlandó a vállalt beruházásokra és milyen sorrendben akarja azokat végrehajtani. Hajlandó-e a beruházásra előirányzott költségeket előre letétbe helyezni. A Rudas fürdő és szálló gyógyfürdőjellegét hajlandó-e továbbra is biztosítani és fejleszteni. Tekintve, hogy a Rudas gyógyfürdő ezidőszerint kiegészíti a Gellért gyógyfürdő és szálló már meglévő gyógy- berendezéseit, mely utóbbinak fényűző építkezéseivel inkább a tehetősebb osztály gyógyfürdőigényeit van hivatva szolgálni, a Rudas gyógyfürdő vezetésénél mik a tervek a kevésbé tehetős osztály igényeinek kielégítésére. Miként tervezi az orvosi szolgálat ellátását és hajlandó-e a fővárosnak a gyógyfürdő, orvosi tényezők és uszodaárainak megállapításánál beleszólást engedélyezni. Hajlandó-e a fővárosi iskolák növendékeinek és a leventéknek téli úszóoktatását biztosítani. A Rácz fürdővel kapcsolatos közös védőterületre figyelemmel, a Rudas gyógyfürdőt tápláló források kihasználása korlátozott. Az új beruházások átalakítási terveinél e korlátozásokat figyelembe venné-e az ajánlattevő. A szomszédos Ásványvízüzem palackmosó gépeihez a Rudas fürdő szolgáltatta a szükséges gőzmennyiséget és hajlandó-e ezt a bérbevevő tovább szolgáltatni. A Gellérthegyből fakadó források átfogla- lására is kötelezettséget kell vállalniok a pályázóknak. Pontosan megjelölendő, hajlandó-e a Hungária forrás ivócsarnokát és a Gellért szálló mellett újabban létesített ivókutat is bérbevenni. Válaszolni kell arra a kérdésre, magára vállalja-e a pályázó a Gellérthegy alól a villamossínek eltávolítását és hajlandó-e a két fürdő között összekető gyógysétányt és ezzel kapcsolatos építményeket saját költségén létesíteni, A Citadella épületével kapcsolatban árra kíváncsi a főváros, hogy a Citadella épületét és környékét milyen üzletágak céljaira kívánja a bérbevevő igénybevenni és milyen természetű átalakításokat végezne. Vállalja-e a Citadella kivilágítását saját költségén az eddigi mértékben. Milyen összeget hajlandó az építkezésekbe és átalakításokba befektetni az épület külső képének megóvása mellett. Van-e szándékában a Citadellához személyfelvonót építeni, vagy milyen módon gondolja a közönség- fel- és leszállítását. A Hungária gyógyforrás ivócsarnokának bérletére is lehet ajánlatot tenni. E tekintetben szintén aziránt érdeklődik a főváros, milyen beruházásra vagy fejlesztésre hajlandó a vállalkozó, tesz-e ajánlatot ^ a környezet szépítésére és világvárosi kiépítésére. Milyen összeget kíván erre fordítani és mennyi idő alatt végezné el a beruházásokat. Hajlandó-e az ivó- csarnok környékén a szegények részére ingyen kifolyócsapot létesíteni. Kívánja-e emelni vagy leszállítani a gyógyvíz árát, milyen vállalatokkal lépne kartel szerződési viszonyba. Tervez-e és milyen újításokat az ivócsarnok látogatottságának emelésére. Milyen program megvalósítását biztosítja az ivócsarnok tekintetében közegészségügyi, gyógyászati, kereskedelmi és egyéb vonatkozásokban. A kérdőpontok többi részeg valamennyi bérbeadni szándékolt intézménynél azonos és főleg a felajánlandó íixösszegű, vagy százalékos részesedésű bérre, a személyzet átvételére és egyéb garanciális kötelezettségekre vonatkozik. 128 oldal kérdőpont azokhoz, akik fővárosi fürdők bérletére pályáznak A főváros konkrét kérdései azokhoz, akik húzódoznak a konkrét ajánlattevéstől
