Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-20 / 16. szám
Budapest, 1932 április 20. Független Budapest 7 — Nyaraljunk Gödöllőn. Most, hogy valu- táris okokból a magyar középosztály kezdi felfedezni a magyar nyaralóhelyeket, fokozott érdeklődés nyilvánul meg Gödöllő iránt,amely a főváros közelében fekvő összes nyaralóhelyek közül a legtöbbet nyújtja az üdülésre szoruló és egészséget, pihenést kereső középosztálynak. Gödöllő régi, kedvelt nyaralóhelye Budapest jó levegőt, nyugalmat és olcsó szórakozást kereső közönségének: mégis, most idegenforgalmi és községszépítő bizottság alakult Gödöllőn is, hogy még kényelmesebbé, még szebbé tegye a magyar királyoknak ezt a gyönyörű fekvésű, kies nyaralóvárosát. Hatalmas erdők veszik körül ezt a csupa park-, csupa virág-várost, van strandfürdője, tenniszpályái, óránként induló villamosvasiít és 17 vonatpár köti össze Budapesttel, olcsó az élelmezés és modernek, kényelmesek a nyári lakások, melyeket díjtalanul közvetít a propagandairoda: Gödöllő, Kossuth Lajos ucca 26. Telefon: 54. — ,Budapest a magyar költészetben.“ (Irta: Pál István.) Szép és érdemes munkát végzett Pál István, a tehetséges fiatal író, aki a magyar fővárosnak, mint költői témának a történetét írta meg. Buda és Pest a nemzet szíve, természetes tehát, hogy a nemzeti költészetet nem hagyta érzéketlenül Budapest. A magyar4főváros még nem foglalhatta el ezen a téren azt a pozíciót, mint például Bécs az osztrák-német, vagy Prága a cseh költészetben, de az újabb magyar lírában már igen jelentős szerepe van Budapestnek, mint azt éppen Pál István könyve igazolja. Ez az irodalomtörténet, amely Pest-Budára specializálta körét, szép kulturális felkészültséggel és őszinte lelkesedéssel valósítja meg a maga elé tűzött feladatot és igen értékes monográfiája Budapest irodalmának. Minden dicséretet megérdemel a fiatal szerző a nagy munkáért, melyet nemcsak kiváló szorgalommal és lelkesedéssel, de modern szemmel és fémjelzett írói eszközökkel végzett el. Az értékes műhöz Sipőcz Jenő dr. polgármester írt előszót. — Az adonyi bérgazdaság- és a Vásárpénztár. A Vásár pénztár igazgatósága felkért bennünket az alábbi sorok közlésére: Igen tisztelt Szerkesztő U r! Nagyon lekötelezne, ha a Vásárpénztár alábbi nyilatkozatának 1932. évi április hó 13-iki számán ban megjelent cikkével kapcsolatban helyt adni szíveskednék. Az említett számban Kozma Jenő Tanácstag Ur a Vásárpénztár ügyében felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy az adonyi gazdaságot eredetileg a Székesfőváros azért vette bérbe, hogy a Községi Kenyérgyár az adonyi malomtól vegyen lisztet és a Székesfőváros többi intézményei vegyék át az adonyi béruradalom terményeit, hogy a béruradalom jövedelmezősége ezáltal biztosabb alapra legyen helyezve. Erre vonatkozólag az a válaszunk, hogy a Főváros eddigi viszonyai közepette, sajnos, nem a béruradalom akaratán múlott az, hogy ezek a tervek meg 'nem valósultak és a béruradalom jövedelmezőségéhez fűzött remények nem teljesültek. Miként a szakemberek is elismerik, az adonyi bérlet adminisztrációja és gazdálkodása kifogástalan, tehenészetünk az országban a legelsők közé tartozik, állattenyésztésünk és növénytermelésünk minden ága jól van megszervezve és ha a bérlet ma mégis veszteséges, akkor ennek az oka országos bajokban gyökeredzik. Az új vezetőség az első évben, 1930-ban olyan mértékben redukálta a veszteségeket, hogy 1931- ben már nyereségre volt kilátásunk, azonbami bekövetkezett egy soha nem sejtett áresés, kapcsolva egy aszályszerű szárazsággal, amely egy ■ egész esztendős munkánkat tönkretette. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő Ur tiszteletünk nyilvánítását Budapesti Székesfővárosi Vásárpénztár részvénytársaság igazgatósága LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. 3-4 szobás villákat építünk eladAsna, a meglevőkhöz hasonló kottage-r’cndsxer’ben a Mávtonhegyi üt és Németvölgyi üt savkán ávaht 25-28,000 pengö Bővebb felvilágosítás: TKatona, Sr.őbeíy Molnár* építészmérnökök irodájában, V., S/eméíjnöft u. <?—11. Telefón 29-8-29 és 13-5-41 — A FANSz közgyűlése. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő- osztálya 1932. évi április hó 19-én, kedden délután 5 órakor tartotta az ríj városháza közgyűlési termében évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen — amelyről legközelebbi számunkban részletesen beszámolunk — Liber Endre alpolgármester, a FANSz elnöke elnökölt és dr. Budó Jusztin titkár olvasta fel évi jelentését. — Lebontják a Károlyi-palota kertjében lévő épületeket. .Amikor a főváros az Egyetem uccai gróf Károlyi- palotát megvásárolta és nyilvános kertté való átalakítását határozta el, kimondta, .hogy a gróf Károlyi ucca és a Magyar ucca sarkán lévő lakóépületeket, valamint a parkban lévő üvegházakat lebontják. Ennek a határozatnak végrehajtására most kerül a sor. Miután úgy a lakóépület, mint az üvegház amúgyis rozoga állapotban van és az épületben már nem is laknak, a polgármester elrendelte azok lerombolását. A megmaradt kőfalat is eltávolítják. A bontási költségeket abból a pénzből fedezik, ami a bontási anyag eladásából befolyik. — Üj szobrot kap a Vár. Serényi Richard, Svájcban élő hazánkfia, aki ott az egyik nagyvállalat vezérigazgatója, megvásárolta Kisfaludi-Stróbl Zsig- mondnak Kuruc vitéz című életnagyságú bronzszobrát. A szobrot Horthy Miklós kormányzónak ajánlotta fel, aki hozzájárult ahhoz, hogy a szoborművet a Várban állítsák fel a Szent György ucca, Palota út és Dísz tér találkozásánál levő járdaszigeten, amely a bonvédelmi minisztérium sarkán van. A járdasziget jelenlegi alakja nem megfelelő a szobor felállítására és ezért a főváros a járdaszigetet megfelelően átalakítja. Amint az átalakítási munkálatokkal elkészülnek, a szobrot azonnal felállítják. —- Interpelláció a HÉV és a Nova tranzakciója ügyében. Napok óta foglalkozik a közvélemény azzal a hírrel, hogy a főváros a Községi Takarékpénztár útján újabb tárgyalásokat kezdett a HÉV részvényeinek megvásárlásáról és ezzel egyidejűleg- a Nova érdekeltségének megszerzésére. A szerdai közgyűlésen éppen ezért Zala. Zsigmond bizottsági tag kérdést intéz a polgármesterhez, mit tini a Községi Takarék- pénztár e tárgyban folytatott tárgyalásairól és meg interpellál ja a polgármestert, hajlandó-e a közvéleményt ebben az ügyben informálni. — A májusi költözködés tartania alatt korlátozzák a közterületeken folyó munkálatokat. A polgármester megbízásából az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője rendeletet küldött ki az összes elöljáróságokhoz és abban felhíyta azok vezetőit, hogy a májusi, előreláthatóan nagyméretű költözködés ideje alatt az útburkolatok felbontását és a közterületeken folyó egyéb munkálatokat, a lehetőség szerint korlátozzák. Ahol arra mégis szükség van. ügyelni kell arra, hogy a házak kapuihoz a hozzájutás akadályokba ne ütközzék. A szabad közlekedés biztonsága érdekében a kocsi- és a gyalogútokon nem szabad az építési anyagokat lerakni. Ugyanilyen értelmű rendeletét kaptak a különböző üzemek és a posta- és távirdahivatal is. HALMOS ISTVÁN ÍS FIA hövezőmesterelf és úíépitő váSlolhozőEí Budapest, X., .Halom ucca 25 Telefón-szám: József 339—52 VÁLLALKOZÁS Szerződésszegést követ el a vállalkozó, aki nem budapesti munkásokkal dolgoztat Igazolni kell a munkás budapesti voltát A polgárin ester már egy korábbi rendeletben intézkedett, bogy a fővárosi közmunkák végzésénél elsősorban budapesti munkásokat kell a vállalkozóknak alkalmazniok. Ez a kikötés egyébként a vállalati feltételekben is szerepel. A figyelmeztetés ellenére megállapították, hogy egyes vállalkozók, különösen a földmunkáknál, még mindig nagyobbára vidéki munkásokat alkalmaznak. Minthogy a fővárosnak elsőrendű szociális feladata a nagymérvű mun- kan él kü fisé get munkaalkalmak nyújtásával csökkenteni és ebből a szempontból elsősorban a budapesti munkanélkülieket kell figyelembe venni, ezért a polgármester most újabb rendeletet bocsátott ki és abban a legszigorúbban kötelezi a vállalkozókat budapesti munkások foglalkoztatására. Elrendelte, hogy mindennemű, a főváros részére történő munkánál, vagy szállításnál a vállalkozó csakis olyan munkásokat alkalmazhat, akik vagy rendőrségi bejelentőlappal, vagy a kerületi elöljáróságánál kiállított és Ínséges voltukat tanúsító ellenőrző lappal igazolják, hogy az alkalmaztatást megelőzően legalább három hónap óta állandóan Budapesten laknak. A vállalati feltételekben ezentúl kiköti a főváros, hogy e rendelkezések betartásának ellenőrzésére a fővárosnak joga van és amennyiben a vállalkozó nem budapesti munkásokat alkalmaz, úgy ez szerződésszegést jelent. A munkálatoknál alkalmazott munkások neveit és lakcímét ezentúl negyvennyolc órán belül közölni kell a közjótékonysági ügyosztállyal, abból a célból, hogy ezek a munkások és családtagjaik, amennyiben eddig* hatósági támogatást kaptak, e támogatásban ne részesüljenek. A vállalati feltételek reformja A föld-, kőmíves*, vasbeton- és elhelyezőmunkák feltételi tervezete már elkészült A városháza középítési ügyosztályán hónapok óta készülnek az összes ipari munkákra vonatkozó vállalati részletes feltételek módosítására. Tudvalevő ugyanis, hogy a közmunkákra vonatkozó általános vállalati feltételeken kívül minden egyes ipari szakmunkára nézve külön részletes feltételek vannak, érvényben. Ezek a legaprólékosabban intézkednek az illető munkanem miként való végrehajtásáról, a vállalkozók kötelezettségeiről, a jótállásról és egyéb fontos körülményekről. A módosítási munkáknak az elkészítése hoisszas munkát igényel, mert minden egyes szakmánál meg kell hallgatni az érdekelt iparág véleményét, és kívánságait. Legelsőnek a föld, kőműves, vasbeton és elhelyező murűvák keresztülvitelére vonatkozó vállalati feltételek reformjával készült el a középítési ügyosztály. Az első tervezet már hónapok óta kész, de a különböző érdekeltségek hozzászólásai csak most érkeztek be. Ezek figyelembevételével most a középítési bizottság elé terjesztik a terveket. A módosítás feltétele 70 gépírásos oldalra terjednek. A terjedelmes feltételek között szerepel az is, hogy a kőműves munkák vállalkozója köteles: annyi munkást beállítani, amennyit a munka terjedelme és az annak lebonyolításához megállapított határidő megkövetel. Elsősorban budapesti munkásokat kell alkalmazni, Általában csak magyarországi származású anyagokat szabad felhasználni. Jogában áll a fővárosnak elsősorban esiak Budapesten gyártott anyagok felhasználását megkövetelni. Ha vidéken ugyanaz az anyag olcsóbban volna beszerezhető1, akkor arra a főváros külön engedélyét kell kikérni. Ezt az engedélyt azonban a főváros csak akkor adja meg, ba az olcsóbb beszerzésből eredő előny nem csak a vállalkozónak, de a fővárosnak is előnyére szolgál. Rendkívül részletesen foglalkoznak a feltételek a munkák anyagi elszámolásának kérdésével. Összesen 218 pontból áll a tervezet, amely teljesen 'új alapokra fekteti a fővárosi kőműves stb. közmunkákat. Most egymásután kerül sorra a többi szakma részlete® vállalati feltételeinek módosítása is. A tervezői megbízólevél szövegét is megreformálják. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vágón- és Hajógyár Rt. igazgatósága április 14-én tartott iilé-. sóbon megállapította az 1930. és 1931. évekre vonatkozó mérlegeket. Az 1930. évi mérleg késedelemmel kerül közzétételre, miután a folyton súlyosbodó gazdasági válság következtében hasonló természetű iizQmck egységesítésére nézve a gépipar terén időközben tárgyalások indultak meg. Az 1931. évi mérTelefon: 530—92 PH0SPH0RBR0NZ0K és KÖNNYŰFÉM - DUGATTYÚK minőségileg — elismerten a legjobbak! Nagy raktári készlet ph.-bronzokból és könnyűfém- dugaUyukból. Gyártja : SCHÜTZ TESTVÉREK fémöntődéje, motor és gépgyára. Budapest, II. kér., Káplár ucca 3. FIZESSÜNK ELŐ A „FÜGGETLEN BUDAPESTÉ
