Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-06 / 14. szám
Budapest, 1932. április 6. Független Budapest 3 DEBRECEN-ETIEREN Rákóczi út 88. Telefon: J. 315-66, 343-06 déli menüt 2 pengőért házhoz szállítja Deutsch Lajos Szinte sablonosán, gyakran nem is teljes megTörvényellenes a kereskedelmi miniszter rendelete, amelyben megdönti a főváros temetkezési monopóliumát A főváros panasszal támadja meg a Közigazgatási Bíróságnál a törvénytelen intézkedést győzödéssel írja le az újságíró halálesetekről szóló nekrológjában a frázist, hogy „halálával nagy veszteség érte a fővárost“. Deutsch Lajos hirtelen és szomorú elmúlásával azonban érzékeny valóság szól felénk ebből a sztereotip mondáiból: fájdalmas és borús valóság, átérzi mindenki, akár felelős állásban, akár csak egyszerű figyelőként éli is a városháza életét. Anyagi, erkölcsi és szellemi tőkét veszítettünk el benne. Anyagi tőkét: mutatja az a páratlan, szinte fenomenális tündöklés, mellyel az Elektromos Müvek ragyognak a főváros üzemei közt és a főváros háztartásában. Erkölcsi tőkét: puritánabb, úribb, emberibb embert nem tudunk, mint boldogult Deutsch Lajos volt, mintaképe a szaktudósnak, a müveit européernek, a lebilincselő modorú, nagystílű vezetőnek. Szellemi tőkét: mindig hiányozni fog az a fölényesen okos munka és páratlan tudás, amellyel vállalatát a leg alkalmasabbá és legkitűnőbbé tette. Világosságot jelentett Deutsch Lajos neve, nemcsak fizikai értelemben, az uccán, városban és lakásban, hanem a szellemi éleiben is. Kialudt egy hatalmas fény, voltokban és ampérekben ki nem fejezhető, szegényebbek lettünk egy ragyogással, amely a főváros életét fényesítette meg. Fájdalmas a lassú elmúlás is, amikor a láng fokról- fokra gyengül: még fájdalmasabb, ha hirtelenül kapcsolódik ki a Jupiter-lámpa és ránkszakad a bizonytalanság sötétje. A főváros mint háziúr és — lakó Itt a tavasz és vele a — májusi lakbér. Az idei május nemcsak a lakót találja nagy gondban, hanem a háziurat is, köztük a legnagyobbat, a fővárost. A háziurak panaszkodnak, nem is minden alap nélkül, de még rosszabb a lakók helyzete, akiknek lakni muszáj, ennélfogva fizetniük is kell, már pedig fizetni nem tudnak. Az állam és a háziúr kiváltságos helyzetben van. Az adó és a házbér a törvény részéről fokozott védelmet kapott és mégis ... az adók nem folynak be, a kincstár nem tudja behajtani künnlévőségéit és a házbért sem tudják megfizetni. Az, hogy az adó befolyjék a pénztárakba, nemzeti érdek. És mégis meg tudjuk érteni, ha nem folyik be, mert a mai helyzetben sokszor a legjobb akarat is csődöt mond. A lakó Budapesten mindig pontosan fizetett és most nem fizet még pontatlanul sem. Tehát baj van, nagyon nagy baj. A főváros kétszeresen érzi ezt a fájdalmat: érzi, mint legfőbb háziúr és érzi, mint szociális közület, mint a lakók védője. Amikor irányi kell mutatnia a lakó védelmében, ugyanakkor önműtétet kell végrehajtania a háziúrnak — Budapesten, önműtétet, amely fájdalmas am- putücióval jár. Amikor azonban a tavaszi gondokkal küzködik, rá kell eszmélnie Budapestnek, hogy elsősorban erkölcsi testület és csak másodsorban következik a háziúr: nem szabad habozni, meg kell mutatni, hogy a lakbérek terén is szabályozó munkát végez. Az üzemekre haragszik az ipar és a kereskedelem, mert a főváros irányítása sokszor kellemetlen rájuk nézve és olcsóbb árakra kényszeríti őket: mutassa most meg a háziúr-főváros, hogy átérzi a szörnyű idők erkölcsi követelményeit, haragítsa magára a háziurakat, ha kell, azzal, hogy új utat szab a ház- bérmérséklésben. Védtelenül szövött pamut- ás teveszárgéphajt őszíjak, felvonó- és szállítóhevederek, géphajtókötelek hazai és temrerentúli kenderből és pamutból, selffaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyersen és Impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötélszerelések: nepbajtó- és sodronykötelek szerelése és rövidíiése. HELLE ANTAL cégt. SCHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kender- és sodronykötólgyára Alapittatott: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2 89 A szerdai közgyűlést megelőzően rendkívüli ülést tart a. törvényhatósági tanáes, amely után a törvényhatósági bizottság közgyűlése fog erélyesen tiltakozni és panaszával a legfelsőbb fórumhoz, a közigazgatási bírósághoz fordulni, a fővárost ért legújabb kormány sérelem dolgában. A súlyos affér a főváros és a kormány között a már eddig is sok kellemetlenséggel járó temetkezési ipar kérdésében élesedett ki. A főváros és a kereskedelmi kormány között egy idő óta erős ellentétek állanak fenn, mert a kereskedelmi miniszter, nem respektálva a főváros temetkezési monopóliumát, több magáncégnek, rendszerint volt temetkezési vállalkozóknak, ipar- engedélyt adott temetkezési kegyszerek árusítására, holott ezektől a vállalkozóktól a főváros annakidején súlyos összegekért vette meg üzletüket. Az iparengedélyek birtokosai közül egyesek túlléptek hatáskörüket, halottszállításokat, temetésrendezéseket vállaltak. minek következtében összeütközésbe kerültek a fővárossal. A főváros több alkalommal kérte a kereskedelmi minisztert, semmisítse meg a kiadott kegyszerkere.skedési iparengedélyeket és szüntesse be ezeknek a vállalkozóknak a működését. Egycis esetekben tényleg meg is történt az iparengedélyek megsemmisítése; de még ma is működik Budapest területén egy-két k ?gy szerkereskedő. A múlt héten azután a főváros legnagyobb meglepetésére megjelent a hivatalos lapban a kereskedelmi miniszter rendelete a temetkezési vállalatok . valam'nt a koporsók, halotti kegyszereket árusító vállalatok üzletkörének meaállapításáról. Ebben a rendeletben a kereskedelmi miniszter kimondja, hogy „koporsókat, halotti vánkosokat, szemfedőket és a temetkezésnél használ szokott egyéb kegyeleti cikkeket (bármelyik iparos, illetve kereskedő, vidéken a vegyeskereskedő is árusíthat, ha a felsorolt cikkek előállítására, illetve forgalombahozatalára ipari , jogosítványa van, vagy ha ez a fennálló szokás és gyakorlat szerint munkaköréhez tartozik. A rendelet egy másik paragrafusa kimondja, hhogy „az, aki ipari jogosítványa alapján koporsó és halotti kegyeleti cikkek árusításával foglalkozhat, jogosult a temetés megrendelésére s^óló megbízás és a temetkezésért járó díjak álvételére, a temetkezési vállalkozónál a megbízás teljesítésére, a díjak lefizetésére.“ Ez a kereskedelmi miniszteri rendelet tehát alkalmat ad arra, hogy Budapesten a temetkezési vállalkozók és kegy szer kereskedők tetszés szerinti számban elszapoi'odjnak, mert a rendelet alapján bárki -— h hát még a vegyeskereskedő is — berendezkedhetik halotti kegyszerek árusítására. Már a rendelet megjelenés3 után tucatjával jelentkeztek az illetékes hatóságoknál új parűzők engedélyekért. Természetesen legtöbbjük a volt temetkezési vállalkozók közül kerül ki, de hír szerint a Chevra Cadisa is kegyszerkereskedést akar nyitni. A városházán nagy konsternációt keltett a miniszteri rendelet és az illetékes tényezők bevonásával sürgős értekezletet tartottak a teendők megvitatása érdeké1" en. Ennek eredménye a szerdai rendkívüli tanácsülés és az a tény. hogy a közgyűlés napirendjére pótlóan felvétette a főpolgármester a tiltakozó javaslatot. Az értekezlet ugyanis megállapította, hogy a kereskedelmi miniszter rendelete nemcsak a főváros érdekei ellen vét súlyosan, hanem egyenesen törvény- ellenes. NOVOPIN I Ingyen kap a tavaszi Árum ntavásáron szénsavas uJltS# fenyőfürdőlablcttát “!,”“Ua"ság | mindenki, ki e hirdetést felmutatja standunknál Az ipartörvény ugyanis a törvényhatóságoknak jogot adott arra, hogy az engedélyhez kötött iparban megállapítsák a kiadandó engedélyek számát, s hogy az engedélyhez kötött ipart a törvényhatóságok gyakorolhassák, 1925-ben a főváros e törvényes felhatalmazás alapján megállapította, hogy Budapesten csak egy temetkezési vállalat működhet és ez a község monopo- lisztikus üzeme lesz, megállapította továbbá, az üzem szabályrendeletét, amelyet a belügyminiszter is jóváhagyott. A kereskedelmi miniszternek tehát nincs joga ezt az érvényben levő törvényt megváltoztatni és olyan rendeletet kibocsájtani, amelynek alapján ezentúl bárki űzhet temetkezési ipart, illetve kegy s zerk ereske dóst. Miután a felterjesztésben való tiltakozás úgyis eredmény télen lett volna, a főváros vezetősége mingyárt a, legradikálisabb megoldást választotta a súlyos sérelem orvoslására. A rendkívüli törvényhatósági tanácsülésen és az. azt követő közgyűlésen a polgár- mester előterjesztést tesz, hogy a törvényhatósági bizottság jogainak megvédése érdekében forduljon panasszal a közigazgatási bírásáéhoz és kérje a sérelmes kereskedelmi miniszteri rendelet megsemmisítését. illetve oly irányú értelmezését, hogy az abban foglaltak nem vonatkoztathatók Budapest székesfővárosra. Kétségtelen, hogy a legfelsőbb bíróság ítéletében el fogja ismerni a főváros álláspontjának jogosságát és ezzel egyszersmindenkorra lekerül a naoirendről a temetkezési ipar folyton kellemetlenkedő problémája. „ZENITH“ vas-, rézbűtor- és gyermekkocsi raktár Intézeti és kórházi berendezések. Kertibútor BuchwaBd Béla Budapest, VII., Kertész u 46. (Király uccánál.) Tel. 36-9-47 AP101M A IMIÜL ÉS FIAI kovozöuiesterek, dt-, ßsaiorna- és b«f«n- építési vállalkozók, földmunka, v&gfcay- fektetés, mészkóU&Hya ( Vili., rufó-ufta 10 Telefon : I. 3Q5-8S Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek igazgatósága mély szomorúsággal jelenti, hogy Deutsch bajos m. Kir. Kormányfőtanácsos úr a SzéKeslőváros EleKtromos MűveineK vezérigazgatója ezévi máricus hó 30-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ezévi április ho 1-én,. d. u. félnégy órakor volt a X. kerület, rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. , . „ A megboldogult előbb mint műszaki igazgató, később mint vezérigazgatóhelyettes, 1919 augusztus elseje óta pedig mint vezérigazgató állott a Székesfőváros Elektromos Műveinek szolgálatában. Az Elektromos Művek újjáépítése és annak a mai kor színvonalára való fejlesztése az ő hervadhatatlan érdeme. Tudásánál és szakavatottságánál csak a székesfőváros iránti odaadó hűsége, továbbá buzgó és önzetlen kötelességtudása volt nagyobb. Budapest, 1932 március 30-án. Példáját követjük! Áldott emlékét híven megőrizzük!
