Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-04-06 / 14. szám

Budapest, 1932. április 6. Független Budapest 3 DEBRECEN-ETIEREN Rákóczi út 88. Telefon: J. 315-66, 343-06 déli menüt 2 pengőért házhoz szállítja Deutsch Lajos Szinte sablonosán, gyakran nem is teljes meg­Törvényellenes a kereskedelmi miniszter rendelete, amelyben megdönti a főváros temetkezési monopóliumát A főváros panasszal támadja meg a Közigazgatási Bíróságnál a törvénytelen intézkedést győzödéssel írja le az újságíró halálesetekről szóló nekrológjában a frázist, hogy „halálával nagy vesz­teség érte a fővárost“. Deutsch Lajos hirtelen és szomorú elmúlásával azonban érzékeny valóság szól felénk ebből a sztereotip mondáiból: fájdalmas és borús valóság, átérzi mindenki, akár felelős állás­ban, akár csak egyszerű figyelőként éli is a város­háza életét. Anyagi, erkölcsi és szellemi tőkét veszí­tettünk el benne. Anyagi tőkét: mutatja az a párat­lan, szinte fenomenális tündöklés, mellyel az Elek­tromos Müvek ragyognak a főváros üzemei közt és a főváros háztartásában. Erkölcsi tőkét: puritánabb, úribb, emberibb embert nem tudunk, mint boldogult Deutsch Lajos volt, mintaképe a szaktudósnak, a müveit européernek, a lebilincselő modorú, nagy­stílű vezetőnek. Szellemi tőkét: mindig hiányozni fog az a fölényesen okos munka és páratlan tudás, amellyel vállalatát a leg alkalmasabbá és legkitű­nőbbé tette. Világosságot jelentett Deutsch Lajos neve, nemcsak fizikai értelemben, az uccán, város­ban és lakásban, hanem a szellemi éleiben is. Ki­aludt egy hatalmas fény, voltokban és ampérekben ki nem fejezhető, szegényebbek lettünk egy ragyo­gással, amely a főváros életét fényesítette meg. Fáj­dalmas a lassú elmúlás is, amikor a láng fokról- fokra gyengül: még fájdalmasabb, ha hirtelenül kapcsolódik ki a Jupiter-lámpa és ránkszakad a bizonytalanság sötétje. A főváros mint háziúr és — lakó Itt a tavasz és vele a — májusi lakbér. Az idei május nemcsak a lakót találja nagy gondban, ha­nem a háziurat is, köztük a legnagyobbat, a fővá­rost. A háziurak panaszkodnak, nem is minden alap nélkül, de még rosszabb a lakók helyzete, akiknek lakni muszáj, ennélfogva fizetniük is kell, már pedig fizetni nem tudnak. Az állam és a háziúr kiváltságos helyzetben van. Az adó és a házbér a törvény részé­ről fokozott védelmet kapott és mégis ... az adók nem folynak be, a kincstár nem tudja behajtani künnlévőségéit és a házbért sem tudják megfizetni. Az, hogy az adó befolyjék a pénztárakba, nemzeti érdek. És mégis meg tudjuk érteni, ha nem folyik be, mert a mai helyzetben sokszor a legjobb akarat is csődöt mond. A lakó Budapesten mindig pontosan fizetett és most nem fizet még pontatlanul sem. Tehát baj van, nagyon nagy baj. A főváros kétsze­resen érzi ezt a fájdalmat: érzi, mint legfőbb háziúr és érzi, mint szociális közület, mint a lakók védője. Amikor irányi kell mutatnia a lakó védelmében, ugyanakkor önműtétet kell végrehajtania a háziúr­nak — Budapesten, önműtétet, amely fájdalmas am- putücióval jár. Amikor azonban a tavaszi gondokkal küzködik, rá kell eszmélnie Budapestnek, hogy első­sorban erkölcsi testület és csak másodsorban követ­kezik a háziúr: nem szabad habozni, meg kell mu­tatni, hogy a lakbérek terén is szabályozó munkát végez. Az üzemekre haragszik az ipar és a kereske­delem, mert a főváros irányítása sokszor kellemetlen rájuk nézve és olcsóbb árakra kényszeríti őket: mu­tassa most meg a háziúr-főváros, hogy átérzi a szörnyű idők erkölcsi követelményeit, haragítsa magára a háziurakat, ha kell, azzal, hogy új utat szab a ház- bérmérséklésben. Védtelenül szövött pamut- ás teveszár­géphajt őszíjak, felvonó- és szállító­hevederek, géphajtókötelek hazai és temrerentúli kenderből és pamutból, selffaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyer­sen és Impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötél­szerelések: nepbajtó- és sodronykötelek szere­lése és rövidíiése. HELLE ANTAL cégt. SCHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kender- és sodronykötólgyára Alapittatott: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2 89 A szerdai közgyűlést megelőzően rendkí­vüli ülést tart a. törvényhatósági tanáes, amely után a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése fog erélyesen tiltakozni és panaszá­val a legfelsőbb fórumhoz, a közigazgatási bírósághoz fordulni, a fővárost ért legújabb kormány sérelem dolgában. A súlyos affér a főváros és a kormány között a már eddig is sok kellemetlenséggel járó temetkezési ipar kérdésében élesedett ki. A főváros és a kereskedelmi kormány kö­zött egy idő óta erős ellentétek állanak fenn, mert a kereskedelmi miniszter, nem respek­tálva a főváros temetkezési monopóliumát, több magáncégnek, rendszerint volt temetkezési vállalkozóknak, ipar- engedélyt adott temetkezési kegyszerek árusítására, holott ezektől a vállalkozóktól a főváros an­nakidején súlyos összegekért vette meg üzle­tüket. Az iparengedélyek birtokosai közül egyesek túlléptek hatáskörüket, halottszállításokat, temetésrendezéseket vállaltak. minek következtében összeütközésbe kerültek a fővárossal. A főváros több alkalommal kérte a kereskedelmi minisztert, semmisítse meg a kiadott kegyszerkere.skedési iparengedélyeket és szüntesse be ezeknek a vállalkozóknak a működését. Egycis esetekben tényleg meg is történt az iparengedélyek megsemmisítése; de még ma is működik Budapest területén egy-két k ?gy szerkereskedő. A múlt héten azután a főváros legnagyobb meglepetésére megjelent a hivatalos lapban a kereskedelmi miniszter rendelete a temetke­zési vállalatok . valam'nt a koporsók, halotti kegyszereket árusító vállalatok üzletkörének meaállapításáról. Ebben a rendeletben a ke­reskedelmi miniszter kimondja, hogy „ko­porsókat, halotti vánkosokat, szemfedőket és a temetkezésnél használ szokott egyéb kegyeleti cikkeket (bármelyik iparos, illetve kereskedő, vidéken a vegyeskereskedő is árusít­hat, ha a felsorolt cikkek előállítására, illetve forgalombahozatalára ipari , jo­gosítványa van, vagy ha ez a fennálló szokás és gyakorlat szerint munkaköré­hez tartozik. A rendelet egy másik paragrafusa ki­mondja, hhogy „az, aki ipari jogosítványa alapján koporsó és halotti kegyeleti cikkek árusításával foglalkozhat, jogosult a temetés megrendelésére s^óló megbízás és a temetkezésért járó díjak álvételére, a temetkezési vállal­kozónál a megbízás teljesítésére, a dí­jak lefizetésére.“ Ez a kereskedelmi miniszteri rendelet te­hát alkalmat ad arra, hogy Budapesten a te­metkezési vállalkozók és kegy szer kereskedők tetszés szerinti számban elszapoi'odjnak, mert a rendelet alapján bárki -— h hát még a ve­gyeskereskedő is — berendezkedhetik halotti kegyszerek árusítására. Már a rendelet meg­jelenés3 után tucatjával jelentkeztek az illeté­kes hatóságoknál új parűzők engedélyekért. Természetesen legtöbbjük a volt temetkezési vállalkozók közül kerül ki, de hír szerint a Chevra Cadisa is kegyszerkereskedést akar nyitni. A városházán nagy konsternációt keltett a miniszteri rendelet és az illetékes tényezők bevonásával sürgős értekezletet tartottak a teendők megvitatása érdeké1" en. Ennek ered­ménye a szerdai rendkívüli tanácsülés és az a tény. hogy a közgyűlés napirendjére pótlóan felvétette a főpolgármester a tiltakozó javas­latot. Az értekezlet ugyanis megállapította, hogy a kereskedelmi miniszter rendelete nemcsak a főváros érdekei ellen vét súlyosan, hanem egyenesen törvény- ellenes. NOVOPIN I Ingyen kap a tavaszi Árum ntavásáron szénsavas uJltS# fenyőfürdőlablcttát “!,”“Ua"ság | mindenki, ki e hirdetést felmutatja standunknál Az ipartörvény ugyanis a törvényhatóságok­nak jogot adott arra, hogy az engedélyhez kö­tött iparban megállapítsák a kiadandó enge­délyek számát, s hogy az engedélyhez kötött ipart a törvényhatóságok gyakorolhassák, 1925-ben a főváros e törvényes felhatalmazás alapján megállapította, hogy Budapesten csak egy temetkezési vál­lalat működhet és ez a község monopo- lisztikus üzeme lesz, megállapította továbbá, az üzem szabályrende­letét, amelyet a belügyminiszter is jóvá­hagyott. A kereskedelmi miniszternek tehát nincs joga ezt az érvényben levő tör­vényt megváltoztatni és olyan rendeletet kibocsájtani, amelynek alapján ezentúl bárki űzhet temetkezési ipart, illetve kegy s zerk ereske dóst. Miután a felterjesztésben való tiltakozás úgyis eredmény télen lett volna, a főváros ve­zetősége mingyárt a, legradikálisabb meg­oldást választotta a súlyos sérelem orvoslá­sára. A rendkívüli törvényhatósági tanács­ülésen és az. azt követő közgyűlésen a polgár- mester előterjesztést tesz, hogy a törvényható­sági bizottság jogainak megvédése érdekében forduljon panasszal a közigazgatási bírásáéhoz és kérje a sérelmes keres­kedelmi miniszteri rendelet megsemmi­sítését. illetve oly irányú értelmezését, hogy az abban foglaltak nem vonatkoztathatók Budapest szé­kesfővárosra. Kétségtelen, hogy a legfelsőbb bíróság íté­letében el fogja ismerni a főváros álláspont­jának jogosságát és ezzel egyszersmindenkorra lekerül a naoirendről a temetkezési ipar foly­ton kellemetlenkedő problémája. „ZENITH“ vas-, rézbűtor- és gyermekkocsi raktár Intézeti és kórházi be­rendezések. Kertibútor BuchwaBd Béla Budapest, VII., Kertész u 46. (Király uccánál.) Tel. 36-9-47 AP101M A IMIÜL ÉS FIAI kovozöuiesterek, dt-, ßsaiorna- és b«f«n- építési vállalkozók, földmunka, v&gfcay- fektetés, mészkóU&Hya ( Vili., rufó-ufta 10 Telefon : I. 3Q5-8S Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek igazgatósága mély szomorú­sággal jelenti, hogy Deutsch bajos m. Kir. Kormányfőtanácsos úr a SzéKeslőváros EleKtromos MűveineK vezérigazgatója ezévi máricus hó 30-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ezévi április ho 1-én,. d. u. félnégy órakor volt a X. kerü­let, rákoskeresztúri izr. temető halottas­házából. , . „ A megboldogult előbb mint műszaki igazgató, később mint vezérigazgató­helyettes, 1919 augusztus elseje óta pedig mint vezérigazgató állott a Székesfővá­ros Elektromos Műveinek szolgálatában. Az Elektromos Művek újjáépítése és annak a mai kor színvonalára való fej­lesztése az ő hervadhatatlan érdeme. Tu­dásánál és szakavatottságánál csak a székesfőváros iránti odaadó hűsége, to­vábbá buzgó és önzetlen kötelességtudása volt nagyobb. Budapest, 1932 március 30-án. Példáját követjük! Áldott emlékét híven megőrizzük!

Next

/
Thumbnails
Contents