Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-06 / 14. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 április 6 14. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel egyUtt Egész évre 24 pengő —- Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Gyász — és üzlet A kereskedelem és ipar szabadságáról szó sincsen Magyarországon és az, amit közönségesen gazdasági liberalizmusnak neveznek, épúgy hiányzik a mai rendszer institúciói közül, mint a politikai, Vagy polgári szabadságjog. Mégis most a kereskedelmi szabadság mellett rendezett izzó tüntetést a kereskedelmi miniszter, amikor felszabadította, helyesebben rájuk szabadította — a „kegyszer-árusokat. A kegy, melyet a kegyszeresek kaptak, megdöbbent mindenkit, aki elfogulatlanul látja a történteket. Ha a főváros szempontjából, a szerzett jog el- konfiskálásának nézőpontjából szemléljük a dolgot, épügy, mintha emberi és nem jogászi gondolkozással figyeljük az eseményeket. A kérdés jogi részével itt nem foglalkozunk bővebben. A szerdai rendkívüli közgyűlésen hallani fogjuk mindazokat a törvényes érveket, amelyek a kereskedelmi miniszter rendeletének lehetetlen voltát mutatják ki jogászi szempontból, itt elsősorban a sérelmes intézkedésnek emberi, — vagy helyesebben: „embertelent“ — részével foglalkozunk. Amikor a Községi Temetkezési Intézet a kötelező ravatalozással együtt, annak kiegészítéseképpen, megváltotta sxilyos milliók árán a temetkezési vállalatokat és monopolisztikus tizemmé fejlődött, három emberi tulajdonság lélekzett fel megkönnyebbülten: a ;jó ízlés, a kegyelet és a kultúra. Ez a három érzés egységesen, felháborodva tiltakozott az állandó tülekedés és a visszataszító jelenetek ellen, amelyek minden egyes haláleset alkalmával lejátszódtak. Szégyenletes állapotot szüntetett meg a temetkezési üzemek megváltása, olyan barbár jelenséget, amely a legnagyobb mértékben durva és kegyeletien volt. Mint a hiénák, úgy tülekedtek minden halálos ágy körül az üzlet hiénái, szinte egymás kezéből tépték ki a halottat, hogy magukhoz ragadják a profitot. Alávaló, csúnya jeleneteknek voltak a tanúi a gyászoló házak és boldog megkönnyebbüléssel vette tudomásul az emberiesség és a kultúra, hogy ennek az elfajult üzletiességnek egyszersmindenkorra vége, Most újból kezdődik. A kereskedelmi miniszter rendelete husvétra föltámasztotta ezt az elpusztult szé'- gyent. A — nem tudjuk, mi okból — jogosnak nevezett magánérdeket fölébe helyezte a közérdeknek, melynek jogát pedig —- a jogászi érveken felül — az előbbi három szempont védi. A közgyűlésnek kell döntenie a panasz dolgában, melyet . a főváros a Közigazgatási Bíróság elé terjeszt a sérelmes rendelet megsemmisítésére. A temetkezési botrányokat nem szabad új életre kelteni az üzemellenes hangulat jelszavának védelme alatt. A Független Budapest nem egyszer leszögezte a maga álláspontját az üzemi kérdésben és minden egyes alkalommal hangsúlyoztuk, hogy a magániparnak ártó, felesleges közüzemeket meg kell szüntetni; de ha minden üzemet megszüntetnének, még akkor is azt kiáltanók minden erőnkkel, hogy ezt az egyet fenn kell tartani, nem szabad megengedni, hogy üzleti harctérré változzék a gyász és fájdalom, kúfárok üzletévé a halál komor fensége. Amikor ezt az álláspontunkat védjük, amikor a kormányintézkedést támadjuk, nem használunk jogászi érveket. Mi nem apellálunk itt a Közigazgatási Bírósághoz, hanem ahhoz a másikhoz, amely ott ítélkezik minden emberben: a becsülethez, amely szégyenkezik és eltakarja az arcát, amikor az elfeledett jeleneteket újból felidézik előtte. M városháza tavaszi munkaprogramja M közte kedlési vú<i la látott egyesítése attól függ, milyen költsége kitel jár a BSzUS^t üzente sít és e — Befejeződött az Életnniszenikzem ügyében meg.ndlitott vizsgálat — Mz üzemi bizottság menetrenáje : kém érgyár, biiumenezö* telep, Kázinyomáa, JWüszeriizem, Gyógy szerüzem. ffl legfőbb feladat, az egyensúly biztosítása — mondfa Bor* vendég alpolgármester A Független Budapest húsvéti számában Ripka Ferenc főpolgf ronester és Sipőcz Jenő polgármester minden aktuális városházi kérdésre kiterjeszkedő nyilatkozatban ismertették legközelebbi munkaprogramjukat. Eben a munka programban több olyan kérdés szerepelt, amelyeknek elintézése közelről érdekli a főváros közönségét. Ripka Ferenc főpolgármester például a legsürgősebb feladatok között említette meg a közlekedési vállalatok egyesítését amitő a forgalmi zavarok megszűnése várható; Sipőcz Jenő polgármester pedig a tavaszi közmunkák megindítását és az iparostám adalmat izgató üzemi problémáknak mielőbbi megoldását helyezte kilátásba. Ezek után felmerül a kérdés: milyen tempóban és milyen irányelvek szerint fogja végrehajtani a városházi adminisztráció Ripka főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester munkaprogramját. A Független Budapest munkatársa a húsvéti iiune.-; pék elmúltával illetékes városházi körökben ! érdeklődött a főpolgármester és a polgármester hus- i véti nyilatkozataiban ismertetett terveknek a végre- | hajtása iránt és az alábbiakban, számol be azokról a I munkálatokról, amelyeket a városházi adminisztráció i érdekelt tényezői a szóbanforgó tervek megvalósít; sa | érdekében megindítottak:. Szemetfo.y tisztiföügyész vélemény es javaslatot készít a BSzKRt üzemesítés érnek költségeiről Ripka Ferenc főpolgármester a közlekedési vállalatok egyesítése ügyében olyanértelmű* nyilatkozatot tett a Független Budapest munkatársa előtt, hogy az egyesítésre vonatkozó előterjesztés megvitatása előtt dönteni kell a BSzKRt részvénytársasági formájának megszüntetéséről vagy fenntartásáról. A főpolgármester idézett nyilatkozatában közölte, hogy ez a kérdés főügyészi előkészítés alatt áll. A Független Budapest munkatársa- érdeklődött a városházán aziránt, hogy ez a bejelentett főügyészi előkészítés milyen stádiumban van. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Szemethy Károly dr. tisztifőügyész Sipőcz Jenő polgármestertől kapott megbízás alapján éppen most foglalkozik az egyesítéssel kapcsolatos jogi kérdésekkel, Szemethy Károly dr. tisztifőügyésznek tulajdonképpen egy kérdésre kell válaszolnia. Ez a kérdés a következő: mibe kerül a fővárosnak a BSzKRt részvény- társasági formájának a megszüntetése vagyis milyen új kiadásokat jelent az üzemesítés? Nem kétséges ugyanis, hogy a részvénytársasági formának a megszüntetése, vagyis az üzemi kereteknek a felállítása komplikált jogi, adózási és illetékmegállapítási következményekkel jár. A főügyész tehát véleményt fog nyilvánítani atekintetben, vájjon a részvénytársasági forma fenntartása — főként adózási szempontból — nagyobb költségekkel jár-e a főyáros közönségére nézve, mint az üzemesítés? Szemethy Károly dr. tisztifőügyész már áttanulmányozta az egész anyagot és — mint a Független Budapest munkatársa értesül — már készíti is Sipőcz polgármester részére a maga veteményes • jelentését. Illetékes helyen, ahol a vizsgálat eredménye iránt érdeklődtünk, nem óhajtottak a, nyilvánosság számára közlést tenni és pedig azért nem, mert mindaddig, amíg Sipőcz polgármester a főügyészi jelentést meg nem kapja és ehhez képest állást nem foglal, az egész kérdés hivatali titok marad. Úgy tudjuk, hogy a végzett számítások kedvezőtlen eredményt mutatnak az üzemesítés szempontjából. A főváros kétségkívül nagyobb kiadásokat lesz kénytelen magára vállalni az üzemesítés esetében, mint a részvénytársasági forma változatlan meghagyása mellett. Hír szerint politikumot is kevernek ebbe a k érdesbe, amennyiben. a kormány városházi pártja inkább a részvénytársasági forma fenntartása mellett érvel, a Keresztény Községi Párt pedig az üzemesítés mellett foglal állást, bár a kereszténypártban is sokan vannak, akik a BSzKRt részvénytársasági form' jának változatlan fenntartását kívánják. Abban az esetben, ha a BSzKRt részvénytársaság marad, az Autóbuszüzemet egyszerűen beolvasztják a BSzKRt-ba, a beolvasztást illetőleg viszont különböző személyi természetű differenciák merülnek fel, melyeket szintén el kell majd intézni. Borvendég Ferenc a£p óig ár mester nyilatkozik a tavaszi közmunkák megindításának nehézségeiről A fővárosi iparosok, kereskedők és váltakozók minden esztendőben nagy reménységgel tekintenek a főváros tavaszi munkálatainak megindulása elé, mivel ettől nagyobbszámú munkaalkalmat, végeredményben tehát a munkanélküliség csökkenését remélik. Az idén már jóolöre figyelmeztették az érdekelteket a főváros illeték,es tényezői a főváros pénzügyi helyzetének siilyosságára és jelezték, hogy az idén lényegesen kevesebb közmunkát adhat ki a főváros, mint a megelőző esztendőkben. A Független Budapest munkatársa beszélt ebben az ügyben Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, akitől megkérdeztük, hogy milyen közmunkák megindítására lehet most, kora tavasszal számítani. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest mun- | Ica társának:- A főváros eziévi költségvetésében száz- négymillió pengőt kitevő kiadási tételek szerepelnek különböző beruházási és karbantartási munkálatok címén, Ez a száznégy millió pengő végeredményben közmunkát jel nt. Nem Dr. Pajor-szanatórium VIII., VAS UCCA 17. — A különszobák árai is lényege Új osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással sen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orthepädia, fcélíiirdő stb. bejáróknak is
