Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-11 / 6. szám
4 Független Budapest Budapest, 1931 február 11. A városi útépítőüzem rendeltetése írta: PAULHEIM FERENC m. kir. kormányfőtanácsos, fővárosi bizottsági tag, a Kátrányozó- és Bitumenezőtelep elnöke A mai iizemellenes hangulatban Küldte be nekünk Paulheim Ferenc, a régi, kitűnő város- politikus alábbi cikkét, melyben nagyon komoly és megfontolásra érdemes érvekkel száll síkra a kátrányozó és bitumenező tél.ep szükségessége mellett. A közgyűlés osztatlan' bizalma állította az üzem éléré Paulheim Ferencet, aki az alábbiakban ismerteti az üzem feladatait és munkáját, amelyet az audiatur et altera pars elve alapján közlünk. A főváros üzemei közé tartozik tudvalevőleg a Kátrányozó és Bitumenező Telep is, amelynek rendeltetése a következő: 1. Az útépítés új irányainak technikai és pénzügyi vonatkozásaiban a hazai viszonyokra való alkalmazása; 2. a főváros nagyforgalmú útvonalain fellépő sürgős és éppen ezért csak tökéletes technikai felkészültséggel végrehajtható burkolat- helyreállítások foganatosítása; 3. árnivellálás. A fővárosnak, ha csak a kultúrállamok fővárosai mögött elmaradni nem akar. nemcsu- pán tudomást kell szereznie a 1 égni juhi) _ útburkolási eljárásokról, hanem azokat ki is kell próbálni, hogy megfelelnek-e a hazai közforgalmi viszonyoknak? Ezt a feladatot a főváros nem bízhatja a vállalkozókra azért, mert azok a kísérletezéssel kapcsolatos kockázatot megfelelő rekoinpenzáció reménye nélkül nem vállalják. A főváros közönségének régi óhajtása az is, hogy a nagyforgalmú útvonalakon a közművek bontása, vagy hirtelen romlása által szükségessé váló biúrkolathelyreállítási munkák egyrészt minél sürgősebben, másrészt a forgalom minél kisebb feltartóztatásával és a polgárság kényelmének minél kisebb megzavarásával foganatosíttassanak. A kátrányozó és bitumenező telep — évek során — az idevonatkozó felszerelését oly mértékben tökéletesítette, hogy a sürgős burkolathelyreállításokat a felhívás vételétől számított legrövidebb időn belül, a forgalom feltartása és a járókelők kényelmének zavarása nélkül teljes szakszerűséggel el tudja végezni. Felszerelése ezen a téren oly tökéletes, hogy a vállalkozók számára is több esetben mintául szolgált. A telep a főváros közegészségügyi és esztétikai szempontjait is mindig a legnagyobb mértékben szem előtt tartja. Ezért házilag kialakított konstrukciók segítségével elérte, hogy a munkahelyen az anyag felfőzésével járó és a pesti polgár előtt oly gyűlöletes füstöt, kormot és egyéb piszkot csaknem teljesen kiküszöbölte, mert az anyagot a gyártelepen előállítva és felmelegítve, kész állapotban szállítja ki a munka színhelyére. A főváros átépítési versenytárgyalásain, melyeken a telep nem vesz részt, ríj burkolattípusokra egyes vállalkozók néhány alkalommal a telep egységáránál alacsonyabb árat adtak, ez azonban — mint utólag rendszerint kiderült — legtöbbször a vállalkozók kalkulációjának a még ismeretlen feladattal szemben mutatkozó bizonytalanságából következett. A kiforrott burkolattípusoknál a telep az évek során a vállalati egységáralmái állandóan olcsóbb volt és ennek ellenére évente mintegy 100.000 pengőt (évi forgalmának 6—10 százalékát) fizette be a községi háztartás javára. A telep azáltal, hogy a. saját üzeme révén teljes betekintéssel bír az útépítési önköltségek alakulására, nagy segítségére van az útépítési osztály nah', az útépítési versenytárgyalásokra beérkezett ajánlatok elbírálásánál. A telep nem csupán arra mutat rá, ha az egységárak a vállalkozók kartel szerű összebeszélése folytán megokolatlanul magasak, hanem arra is, ha valamelyik vállalkozó ajánlatában olyan egységárat ad meg, amélyen a vonatkozó munka az előírt anyagból és a megkívánt alapossággal ráfizetés nélkül nem végezhető el. Természetes, hogy bármelyik megállapítás is kelle- metlenül^ érinti az érdekelt vállalkozókat és ez a maga ni par körében a teleppel szemben mutatkozó ellenszenv egyik legfőbb oka. A telep feladata nem könnyű, amikor a vállalkozóknál olcsóbb igyekszik lenni, mert hiszen munkádnak nagy részét kísérletek és apró búr koläthelyr eállít ási munkák teszik. amelyek természetszerűen pénzügyi szempontból sohasem végezhetők olyan jó hatásfokkal, mint a nagy útépítési munkák, ahol már kipróbált és bevált burkolatnemeket alkalmaznak. Nehézséget jelent továbbá ezen a téren az a körülmény is, hogy a telep jobban fizeti munkásait, mint a magánvállalkozók. A telep az útépítő anyagok és / burkolat- nemek normalizálására is törekszik. Ennek során a fővárosi anyagvizsgáló intézettel való szoros együttműködés eredményeképpen kidolgozta a főváros 1930. évi útépítési normál iáit. Az eddigiek továbbfejlesztéseként az üzem célja, hogy oly olcsó, állandó jellegű burkolatot állíthasson elő, mely különösebb alapozás nélkül a. főváros kisebb forgalma útjain megfelelő legyen s melyet esetleg, mint normáltípust, vidéki, kis budgettel rendelkező város is alkalmazhat. A kísérletek során a telep olyan olcsó porlekötő kátrányozási eljárással is próbálkozik, mellyel a vízzel kötött makadám utak felületét négyzetméterenként 48 fillér költséggel portalanná és vízhatlanná lehet tenni. Ezzel az eljárással ^ sokkal tökéletesebb és maradandóbb eredményt lehet majd elérni, mint a négyzetméterenként 36—40 fillérbe kerülő porolajo- zassal. A telep nagy segítségére van az útfenntartási munkák végzésénél az útépítési osztálynak és a kerületi mérnököknek ott, ahol az egyes munkanemek gyors és tökéletes összedolgozása érdekében a házilagos munkák közé vállalati munkát beékelni nem lehet. A telep a síkos és ezért a közlekedés biztonsága szempontjából kifogásolható bitumenes es aszfaltburkolatok érdessé tételére is folytat a külföldön. bevált módszerek alapján kísérletekei. ' A telep által a vizsgálódások során levezetett tapasztalati eredmények nem maradnak az üzem keretén belül, hanem a normáliák kialakítása az illetékes körökkel való ismertetés révén a magyar útépítő ipar közkincsévé válik. A telep ilyen irányú munkássága,-az-állami hatóságok illetékes tényezői, előtt is ismeretes es a telepet testvérintézményével, áz anyag- vizsgáló intézettel együtt szakvélemény dolgában gyakran keresik meg az állami és vidéki városi hatóságok. A kátrányozó és bitumenező telep kizárólag csak a fővárosban és csak közterületen dolgozik és mint ilyent, feltétlenül szükségesnek és. fenntartandónak vallom. Három nagy fürdőcentrumból alakul Ki Budapest-F ürdő város A Budapest-Fürdőváros Egyesület kidolgozta a fürdőváros Kiépítésének terveit A legutóbbi napokban úgy a kultuszminiszter, mint a főváros vezetősége komoly formában kezdte meg a propagandát és előkészítő munkát a nagy cél: Budapest-fürdőváros megvalósításáért. Ez a hatalmas koncepció, mely már évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket, hatalmas munkát és nagy befektetést igényel, amelyet teljes lehetetlenség egy-két költségvetési év keretén belül megvalósítani. Ezért most a Budape ^-Fürdőváros Egyesület munkaprogramot dolgozott ki, amely tíz évre szól és fokozatosan valósítaná meg ezt a. nagyjelentőségű tervet. A program szerint egymásután alakítanák ki a három nagy budapesti fürdőcentrumot. Az első centrum: a főváros tulajdonában levő Gellért-, Rudas- ós Rácfürdőből áll. Ennek rendezését szolgálja az a tervpályázat, amelyet az Országos Idegenforgalmi Tanács írt ki a három fürdő egységesítésére, és amely nemsokára lejár. Ehhez kapcsolódik a. Gellérthegy és környékének, valamint a Tabánnak rendezése, a budai Dunapart parkírozása, az Erzsébet- és Ferenc József híd között, valamint egy kúrszalón létesítése. Ennek az első fürdőcentrumnak a kialakítása járna aránylag a legkisebb befektetéssel. A második fürdőcentrum magva t a Császárfürdő, Lukácsi ürdő és Margitszigeti gyógyfürdők képeznék. Itt, sok a tennivaló, mert — sajnos — a városrendezésnél eddig nem törődtek az itt levő fürdőkkel. Szükséges lenne ezen. a vidéken a HÉV kitelepítése, az ipartelepek áthelyezése és a bazaltkő-lerakodó helyek eltávolítása, melyek úgy higiénikus, mint esztétikai szempontból lehetetlenek a fürdők közvetlen közelében. Ugyancsak ennek a fürdőcentrumnak a kialakításával függ össze a városrendezési szempontból amúgyis feltétlenül szükséges kiszélesítése a Zsigmond uccának, valamint a Gül Buba sírja, környékének rendezése. Ebhez a fürdőcentrumhoz tartozik — mint említettük — a margitszigeti fürdő is, amellyel kapcsol at bah a szigeti nagyszálló modernizálása, hideg-melegvízzel való ellátása és a fürdővel való közvetlen összekötése, szükséges. Illetékes körök szerint fontos lenne, hogy újabb kutakat fúrjanak a szigeten, hogy bővebb víz- mennyiséget kaphasson a fürdő, és mint idegenforgalmi vonzóerőre, szükség volna arra, hogy a természetes meleg forrás szabad szökőkút alakjában legyen látható. A harmadik iürdőcentrumhojfc tartozik a, Rómaifürdő■ és a Csillaghegy. Ezek főként a, nyári füi’dőzők igényeinek kielégítésére szolgálnak. Az itteni teendők a következők lennének: a téglagyárak pusztításának megszüntetése, a környék rendezése, a BSzKRt vonalának kivezetése a Rómaifürdőig, az autóbuszjáratok fokozása, Rómaifürdő és Aquincum ásatásainak folytatása, ami az idegeneket oda vonzaná. Nagyarányú week-endtelepek létesítése, és az arra való törekvés, hogy itt legyen az evezős- és csónaksport centruma. Ez lenne a legalkalmasabb hely arra is, hogy itt épüljön fel majd a Nemzeti Stadion. A három fürdőcentrum védőövezetének kialakításával most foglalkozik a Közmunkatanács, nagy figyelmet fordítva arra, hogy a fürdő- centrumok környéke higiénikus és esztétikai szempontból megfeleljen az európai követelményeknek. Illetékes körök remélik, hogy Budapest fürdőváros racionalizálási programja az említett tíz év alatt minden különösebb nehézség nélkül végre lesz hajtható. freu Nándor elektrotechnikai és mechanikai vállalata Budapest. Kazinczy ucca 50 Telefon: József 401 —96. számVállalia mindennemű mechanikai és tömeg, cikk gyártását, szabadalmak kidolgozását. 11 ÓLNAK ISTVÁN építész Telefon: Lá. 11-09 Budapest. I.. Horthy Miklós üt 36 dCSODQK ____ UNITÖ S QUTQGVQR g—y V. ZRPOIVOU.13. Telefon: Aut. 923—85 építőmester ÁKOS FRIGYES Budapsst, VII., Kertész u. 24 -28. Tel.: I. 301-40 Fekete és sienna Clanhir1 a legújabb fénymásolat, téljesen FnllrißV* I DÁ szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül • CIIIICI llt/U műszaki papírgyárában Budapest.V., Váci út 4. sz. Tel.: Aut. 228 48, 229-15 TÓTH LAJOS ________________PÍU- ÉS CSERÉPFEDŐMESTER Eternit-cserépfedés, facement és bőrlemezfedés, tetők jókarbantartása és tatarozása Budapest, VII., Akácfa ucca 45 Telefonhfvó: J. 349-52
