Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-16 / 50. szám

1931 december 16 o HUSZONHATODIK évfolyam 50. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45476 Megjelenik minden héten Előfizetési óra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA „Szakítás“ Szakított a kereszténypárt' a kormány­nyal, egyelőre azonban még nagyon óvato­san, nyitvatartva maga mögött minden ajtót, melyen vissza lehet még térni a hatalom ke­belére. A nagy szakítás jelenet ország-világ előtt folyt le, de amikorra elkövetkezik a harmadik felvonás: ismét egymás kebelére omlanak majd a szerelmesek, győz a happy end és a nézők zajos tapsai jutalmazzák a nagyszerű játékot. A Wolff-párt, sőt a Kozma-párt is most egyszerre erős gerincet mutat a kormánnyal szemben. Tüntető lármával hordozzák körül a véres kardot, abban a hitben, hogy a köz­véleményt meg lehet téveszteni. Tizenkét esz­tendeje minden kérdésben deferáltak, közben tönkrement az ország és ők részesei a fele­lősségnek: ezzel nem törődtek, óriási elvi kérdések hidegen hagyták Kozmáékat és Wolffékat. Megszavaztak szó nélkül minden terhet, amit ránkraktak. Megszavazták, sőt egyenesen követelték az autonómiaellenes törvényt, nem törődve senkinek szerzett jo­gaival, se a fővároséval, se máséval, árkon- bokron keresztül támogattak és kitartottak egészen a mai napig. Most egyszeriben meg­bokrosodtak és egy görögtüzes parádéval ki­vonultak, nem hagyva maguk után egyebet, mint egy nagy kérdőjelet. Károlyi kijelentette, hogy ő megy tovább a maga útján. Meggyőződésünk, hogy ezen a vándorúton rövidesen találkozni fog Wolffék- kal, akik boldogan ajánlják majd fel eser­nyőjüket a zivatar ellen, azt a bizonyos ki­próbált, hűséges esernyőt, amelyet most egy pillanatra elvontak a feje felől. Kart-karba- öltve haladnak majd együtt, nem a maguk, hanem a Károlyi Gyula útján, de néhány percre mégis önérzetesek és határozottak tudtak lenni: tehát nagyon nagy dolognak kellett történnie. Mi az, ami kizökkentette a kívülről tá­mogatókat és arra bírta, hogy csapot-papot kivonjon a 33-asból és kormányból egy­aránt? Egyetlen szóval meg lehet jelölni a nagy felbuzdulás okát: a korteskérdés. Az, hogy a szanálás során elérkezett Károlyi a tiszt­viselői és nyugdíjkérdés kényszerű és fájdal­mas megoldásához, amelyet ő bizonyára leg­alább oly mértékben fájlal, mint mindenki más, közöttük Wolffék is. De. . . De a vá­lasztók előtt tüntetni kell valamiképpen, a szavazatok fontosak, fontosabbak sokkal, mint a nagy elvi jelentőségű kérdések, a gaz­dasági vonatkozású hatalmas bűnök, amelye­ket tíz éven át nyugodtan támogattak. Tíz évig semmin nem botránkoztak meg. Tudták, hogy a kormány hatalma szilárd, te­hát maradtak és támogattak. De most bi­zonytalan a jövő. Maga a miniszterelnök is ki merte mondani a szót, hogy nem tud fél­évvel előre jósolni. Nem is lehet. Érzi ezt a Wolff-párt és óvatosságból megrendezte az elmúlt heti műfelháborodást, mert azt hiszi, hogy ezzel átmenti magát a jövendőbe. Itt a tévedés. Hiába csinálják a mű-dol­gokat, hiábavaló ez az egész ,,vakulj ma­gyar” komédia, a múltakért és a jelenért való felelősség alól nem menekülnek. Kissé későn jutott eszükbe a peturkodás. Akik tíz éven át résztvettek a rombolás és károko­zás munkájában, akik okozók a fővárosi autonómia bukásának, azok nem menthetik magukat egy kortescélokból csinált ál-sze­cesszióval. Debuisset pridem. Kozma Jenő bejelenti, hogy erélyes lépéseket tesz a kormánynál az Inségpénzek sürgős kiutalása iránt „71 főváros képtelen teljesíteni szociális kötelezettségeit, ha a kormány nem teljesíti a főváros kívánságát“ — JMem lehet senkit felelősségre vonni a vtzkatasztrófa miatt Kozma Jenő nyilatkozik a kidépítke zések megindítása ügyében Kenéz miniszterrel folytatott tárgyalásáról A főváros vezetőségét rendkívül nehéz feladatok elé állítja a gazdasági viszonyok leromlása. Napról- napra újabb és újabb ínséges csoportok lepik el a városházát. Kilakoltatottak elhe­lyezést, éhezők ingyenebédel, fia­tal anyák tejet, lerongyolódott szerencsétlenek ruhát, cipőt, fe­hérneműt kérnek. A főváros te­herbíró képességét teljes mér­tékben igénybe veszi az inséfj- akciók lebonyolítása. Úgyszólván minden anyagi forrás kimerült már. A főváros vezetősége abban bízott, hogy a kormány a no­vemberi adónegyedben befolyt jövedelmekből bizonyos részt át­enged a fővárosnak, amire a fő­város annál több joggal számít­hatott, mert hiszen a szükség- adót a kormány éppen abból a célból vezette be, hogy a külön­böző Ínség akciók lebonyolítására fedezetet teremtsen. A főváros vezetősége sorozatos tárgyalásokat folytatott a pénzügyi kormányzat illetékes tényezőivel, de a végleges döntés: az inségpénznek a kiutalása, még mindig késik. Most, hogy Ernszt Sándor népjóléti miniszter le­mondott és személyi változások következnek be, a főváros ügyeinek elintézése is elhúzódik. A tárgya­lásokat elölről kezdhetik és amíg az új miniszterek a tényekről informálódnak, megint hetek fognak el­telni. Pedig a helyzet egyre súlyosabb. A főváros már nem tudja kielégíteni a jelentkező igényeket. Két hét múlva az anyagi fedezet az utolsó fillérig kimerül és január 1-től teljesen bizonytalan az Ínség- akciók további sorsa. A Független Budapest munkatársa a kor­mány városházi pártjának a vezetőjéhez: Kozma Jenőhöz fordult és azt a kérdést vetette fel, hogy nem tartja-e szükségesnek a kormány döntésének kisürge­tését. Megemlítettük, hogy a szellemi sziikségmunka:- akció is veszélyben forog, sőt — ha nem történik sür­gős intézkedés — az ingyenebédek számát is redu­kálni kell. Kozma Jenő Dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának;- Teljes mértékben tudatában vagyok an­nak a ténynek, hogy a főváros képtelen eleget tenni szociá­lis kötelezettségeinek, ha a kormány sürgősen nem utalja át azt a 6.6 millió pengőt, amit inségcélokra igényeltünk. A fővárosnak ez a kérése annál is inkább jo­gosult, mert hiszen a novemberi adónegyed­ben a főváros adófizető polgársága több, mint 40' millió pengőt fizetett be. Minthogy itt sür­gős intézkedések foganatosításának a szüksé­gességéről van szó, nem habozhatunk. A leg­határozottabban bejelentem, hogy erélyes lépéseket te­szek a kormánynál a főváros kérésé­nek kedvező elintézése és az inségpénz azonnali kiutalása iránt. — Úgy tudom egyébként, hogy illetékes kormánykörökben jóindulatulag kezelik ezt « kérdést. Én mindenesetre megsürgetem! és pe­dig a legerélyesebb formák között az igényelt összeg kiutalását, mert látom, hogy különben az inségakciók terén összeomlás következik bt. A főváros ennek a pénznek a kézhezvétele nél­kül képtelen lesz folytatni inségakcióit, már pedig a, köznyugalmat veszély éztetnők, ha to­vább is késlekednénk ezen a téren. — Annak bizonyítására, — folytatta Kozma Jenő —, hogy a főváros vezetősége minden rendelkezésre álló eszközt igénybevett a nyo­mor enyhítése érdekében, joggal hivő,tkozha­tom arra az eredményre, amit ct hídépítkezések megindítása tekintetében értünk cl, Bármeny­nyire gúnyolódtak is velünk, hogy a hídépít­kezések terve egyszerű blöff volt, — most íme bebizonyítottuk, hogy — ha nehéz küzdelmek árán is —, de mégis kiharcoltuk a tervek meg­valósítását. Tárgyaltam Kenéz Béla kereske­delmi miniszter úrral és e tárgyalások alap­ján közölhetem, hogy most már minden akadály elhárult a hídépítkezé­sek megindítása elől. Kenéz kereskedelmi miniszter úr közölte ugyanis, hogy ötször annyi vasanyag van készletben, mint amennyire a liídépítkezésnél szükség van. A kereskedelmi minisztérium ter­mészetben ad hozzájárulást. Ez nem kerül kü­lön kiadásába. A főváros által nyújtott össze­gekből fedezni lehet a földmunkádat ok költsé­geit. Közvetlenül újév után, tehát már január első napjaiban megkezdőd­hetnek a földmunkálatok, ha az idő­járás ezt megengedi. — A vasszerkezeti munkálatok, is megin­dulhatnak, úgyhogy a tél folyamán úgy a föld- munkásság, mint a vasmunkásság igen tekin­télyes része munkaalkalomhoz juthat. Szóbahoztuk a beszélgetés során a legutóbbi katasztrofális méretű vízhiányt, ami egy csőrepe­dés következtében állott elő. A főváros tanácsülé­sén egyesek felvetették a felelősség kérdését. Koznia Jenő ebben a vonatkozásban így világí­totta meg a helyzetet: — Baleset volt, amely miatt senkit sem le­het felelősségre vonni. Nem történt sem me­rénylet, sóm gondatlanság. A helyzeten min­denesetre javítana, ha új víztermelő telepeket létesíthetnénk. Már régebben céloztam egy ko­moly lehetőségre, amidőn azt javasoltam, hogy a főváros vegye bérbe a Római-fürdő vizét, amely napi húszezer köbméter vizet termel. Másfélmillió pengőbe sem került volna a be­rendezkedés, hiszen csak csőfektetésre volna, szükség. A főváros kristálytiszta, kitűnő ivó­vizet kapna, amelynek napi termelését szapo- ! rítani is lehetne. Ezzel a beruházással minden | évben 500 ezer pengő tiszta hasznot lehetne a fővá r osna k b iztosítani. Szóbakerültek még az üzemi problémák is. Kozma Jenő kijelentette, hogy nagy érdeklő­déssel várja a polgármester előterjesztését az üzemi problémák megoldására, vonatkozóan. Karácsony előtt most már nincs idő ennek az előterjesztésnek a létárgyalására, de január havában feltétlenül dűlőre kell juttatni az összes üzemi kérdéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents