Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-04 / 5. szám

Budapest, 1931 február 4. Független Budapest 71 HÉ SZERDA Föpolgár mester választás. Az új vá­rosháza közgyűlési terme ünnepi díszben, zászlók, kivilágított címe­rek, díszbeöltözött hajdúk: röviden főpolgármesterválasztás. Utána Rip ka Ferenc beszéde, amelyről más helyen emlékezünk meg. A beszéd hatása alatt a közgyűlés jobboldalán többen megmozdultak, szintén be akarták jelen­teni, hogy lemondanak második, harmadik, esetleg negyedik jövedelmükről. De aztán meg­gondolták magukat, minek ezt most itt, a nagy nyilvánosság előtt megtenni, ráérnek hol­nap is. De holnapig az álláshalmozók rájöttek arra, hogy nem kell sietni, jobb ma két- három túzok, mint holnap egy veréb. Haragsza­nak a főpolgármesterre, mert egy pillanatra zavarba hozta őket, nagy nekibuzdulásukat el­raktározták bizonytalan időre. Hivatkoznak a költőre is: „Lemondani, lemondani, könnyű nek­tek ezt mondani.“ Különben pedig már Deák Ferenc is megmondta, hogy a lemondás halál, ők pedig élni akarnak. Az Azrák meghaltak, mert szerettek: ők megélnek, mert — szereznek. A főváros külföldi adóssá­gaira ezentúl többet fizet évenkint, mint eddig. Az osz- tendei egyezmény értelmében most évi hárommillióval emelkedik a költség- vetésben a törlesztési összeg. Éppen jókor. Alig vártuk már, hogy végre új milliókat állíthas­sunk be ezen a címen, annyi a felesleges pén­zünk, hogy éppen jókor jött ez a fizetési alka­lom. Mint azt megírtuk más helyen, új fővá­rosi kölcsönről egyelőre nem lehet szó, de a régiről, arról sajnos, nagyon is szó van. Vájjon eljön-e megint az az idő, amikor gond és fáj­dalom nélkül fizetjük a régi adósságok kamat­ját, amikor öröm lesz fizetni, mert a kamat százszorosán térül meg az új beruházásokból?... CSÜTÖRTÖK PENTEK A kereskedelmi miniszter is, a fő­polgármester is új üzemi politikát akarnak inaugurálni. Meg kell szüntetni minden üzemet, amely nem okvetlenül szükséges, „le kell építeni“ a feleslegeseket. De vájjon melyik felesleges? Ki tudja megmondani? A konkurrencia minden üzemet feleslegesnek tart; tessék csak megkér­dezni Bachmanekct. A városháza viszont nem tud felesleges üzemekről és a viszonyok sem olyanok, hogy szabad lenne vállalatokat, ame­lyek üzemképesek, megszüntetni és emberek tömegét szélnek bocsátani. Nem vagyunk min­denáron üzemvédők, de vigyázzunk, uraim! Régi magyar tempó, hogy előbb rombolunk, mielőtt újat alkottunk volna. Ma nem szabad pusztítani és ha már nem tudunk építeni, legalább arra vigyázzunk, ami megvan. SZOMBAT Elutasították Kiár Zoltán petí­cióját. Egyelőre tehát nem fog végigzúgni a közgyűlési termen Klar zengő baritonja, nincs indiszkrét orvos-városatya, aki belenéz a hulla­kamrákba és a vesékbe. Nagy megkönnyebbü­lés, hogy Klár kimaradt, az egyik glnöki csengő feleslegessé vált. Van ugyan új orvos-ellenzék, a Rassay-párton például kettő is akad, az egyik tábornok, a másik pedig Pollacsek professzor, ele ketten együtt se bírják úgy hanggal, mint Klár Zoltán. De azért jó, hogy Pollacsek ott van, lehetnek viharok, amikor szükség van egy gégespecialistára, bár Klár nagyobb torok- és gége-specialitás volt minden bizonnyal, mint az újak. Nincs közmunka és nincs is pénz rá. A viláigválság, a gaz­dasági krízis, meg egyéb baj mellett a főváros tavaszra nem tud munkát adni a munkanélkülieknek. „Így nem mehetünk a télnek“, mondta tavaly sze­gény Vass József, de van a télnél veszedelme­sebb évszak is, m\ég pedig a tavasz. Ügy me­gyünk neki a tavasznak, üres gyomorral, üres tarsollyal és üres kézzel, holott nagyon szép szónoklatokban és rendeletekben szoktak nyi­latkozni arról, hogy minden közmunkát ki kell adni minél előbb. Az új jelszó most: fokozato­san, beosztással. Azt hiszik talán, hogy az éhe­zést is be lehet szép nyugodtan osztani? ... VASARNAP , ' ” A medve... A medve ezen a na­HlTFO P°n sz°k°tt kijönni. Ha a nap 11 w ragyog, még sokáig tart a tél. Ezen az idei Gyertyaszentelőn ra­gyogott a nap. A városházi tél zord és szigorú, reálidős, hideg szelek süvítenek, nem látszik még nyoma sem tavasznak. De jön, jönni fog, füg­getlenül a medvétől, már mintha, itt is lenn?. Az a beszéd, melyet Ripka mondott, tiszta ellen­zéki beszéd volt. Megértő, okos, liberális, igaz­ságos. Mi ez?... Mintha a medve kijött volna a barlangjából és nem a, saját jobboldali árnyé­kát nézte volna, hanem balra tekintett volna szét, hogy ott is lásson, onnan remélje a tava­sz odú s t... Lamotte tanácsnok bejelenti a kórháztartozás tőkésítését A Községi Takarék útján egy összegben kapja meg a főváros a 14-5 millió pengőt, amit a pénzkészleti hiány fedezésére használnak fel Lamotte Károly A főváros és. a kormány között a kórház- kérdésben létrejött megállapodásnak egyelőre nincsen gyakorlati eredménye. A megállapodás azon az alapon jött létre, hogy a kormány megfizeti régi tar­tozásait, de a lí és félmillió pengőben megállapított tarto­zást csak havi 300 ezer pengős részletekben fizeti vissza a fő­városnak. Mivel a fővárosnak égetően szüksége van erre az összegre és pedig- azért, mert ez a lí és félmillió pengő a pénzkészletből hiányzik, — a városházán azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy ezeket a háromszázezer pengős részlet- összegeket tőkésítik és az így rövid úton megszerzett lí és félmillió pengőt a pénzkészleti hiány pótlására fordítják. A Független Budapest legutóbbi szá­mában ismertettük ezt a felmerült tervet, amely akkoriban még nem öltött konkrét for­mát. Azóta bizonyos tárgyalások voltak, ame­lyek komoly eredményre vezettek. Lamotte Károly dr., pénzügyi tanácsnok, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a követ­kezőket mondotta a Független Budapest mun­katársának : — A háromszázezer pengős részletek tő­késítéséről szóló bírt most már megerősít­hetem. Ügy tervezzük, hogy leszáinítoltatjuk ezeket a járandósá­gainkat valamelyik hazai bankkal, valószínűleg a Községi Takarék­pénztárral. Amennyiben^ sikerül ebben a tekintetben kedvező feltételeket biztosítani, akkor meg­kötjük az üzletet és a főváros egy összeg­ben fogja kézhez kapni az államtól járó lí gs félmillió pengőt. Érdeklődtünk: vájjon a főváros az így nyert összeget egészben, vagy részben az új Rókus kórház megépítésére tartalékolja-e1? Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — Szó sem lehet arról, hogy ezt az ösz- szeget valamilyen meghatározott célra tar­talékoljuk. Oda kell juttatni ezt a pénzt, ahonnan ez hiányzik. Ezeket az összegeket — amelyekből az államkincstárnak ez a 14 és félmillió pengős tartozása adódik, — ál­landóan a főváros háztartásának pénzkész­letéből vontuk el, tehát az összeget ide kell visszajuttatni. Arra a kérdésünkre, hogy az államkincstár a betegápolási díjnak alacsonyabban történt megállapításából származó differenciát meg- I fizeti-e a fővárosnak, Lamotte tanácsnok i tagadó választ adott. Arra a kérdésünkre vi- | szont, hogy ezek a differenciák nem fognak-e súlyos hiányként jelentkezni a készülő zárszámadásban, a következő választ kaptuk: — A zárószámadás mindig évenként ké­szül. Ezúttal tehát hárommillió pengőről lehet szó, amely hiány úgy áll elő, hogy a főváros naponként 6 pengő 30 fillért költ egy-egy betegre, az állam viszont^ csak öt pengőt térít meg. Így áll elő minden évben körülbelül hárommillió pengős differencia, amely a zárószámadásokban nyer kiegyen­lítést mínusz alakjában. Ezt a hiányt vagy többletbevételek egyenlítik ki, vagy pedig megtakarítások. A jövőre nézve ez a kérdés egyelőre még nem rendeződött, de rövidesen rendeződni fog a jövő évi költ­ségvetéssel kapcsolatosan, amikor a bel­ügyminiszter úr a költségvetés jóváhagyá­sával• egyidejűleg megállapítja a beteg- ápolási díjat és mi a költségvetést ennek megfelelően fogjuk átalakítani. A jövőben tehát ilyen természetű kórházi differenciá­val többé nem számolunk. A külső-lipótvárosi plébánia templom A Ferdinand téren megkezdik rövidesen az új femplomepifkezésf • '+4^Saray t,eret környező uccákban már fel- 1 építettek az^ árusok ideiglenes elhelyezésére , SZP f7al° fabódékat és február vége felé megkezr dociifv a modern piac építkezése. L < gyidc,jűico* a, ierdinandtéri piac átrendezesehez is hozzáfog’ a lovaros es ezt a munkát is a legsürgősebben fogja elvégeztetni. Ugyanis a Ferdinand téren tervezett templom építkezése a legrövidebb időn óéiul megindul és a közélelmezési ügyosztályt erre való tekintettel fel is szólították, hogy most mar haladéktalanul ürítse ki a piaci cé­lokra lefoglalt területet és ne gördítsen akadá­lyokat a templomépítkezés megkezdése elé. A Ferdinánd téren a Váci út és a Lehel ucca szögelésében létesül a külső lipótvárosi új plébániatemplom, amely egyike lesz Budapest legszebb templomainak. A jáki templom mintá­mra tervezte Möller István műépítész, a költsé- ncznnn '65.000 pengőt irányoztak elő. Ebből zbo.000 pengőt az egyházközség bocsát rendel- kezesre, 500.000 pengőt pedig a főváros fizet. A belügyminiszter a napokban hagyta jóvá a ter­veket, de egyben kötelezte a fővárost arra, hogy az épít­kezési munkákat nyilvános versenytár­gyalás során adják vállalatba. Hosszú idő után ez lesz az első tempiomépítke- zes, amely nyilvános versenytárgyalás útján kerül kivitelre. Eddig ugyanis csak szűkkörű pályázatokat^ tartottak, még a nagy templom- építkezéseknél is, minélfogva, konkurrencia hiányában, a vállalati összegek nem is voltak előnyösek. Most, a nyilvános versenytárgyalás­nál, bizonyára olcsóbban jut majd hozzá a fő­varos az építkezéshez, amire azért is szükség van, mert az előirányzott hitelösszeg szűkre van szabva és a főváros nyomatékosan kijelen­tette, hogy a megszavazott 500.000 pengőn túl, to­vábbi költséget nem hajlandó a külső lipótvárosi templom építésére megsza­vazni. Összeállították a templomépítési bizottságot is, amely azonban valószínűleg újjáalakításra szo­rul, mert a bizottságban kibukott városatyáik is vannak. A templomépítési bizottság elnöke Bér­ezel Jenő alpolg’ármester, helyettes elnöke Szendy Károly tanácsnok, tagjai, a középítési ügyosztály vezetője, Bednárz Róbert esperes, Petrovácz Gyula, Ziegler Géza. Repöld Károly, Strausz István. Monszpart Gyula, Zaymusz Gyula plébános. Masztig Emil, Möller István tervező építész és Haviin Károly fogalmazó. Ez a bizottság- fog’ dönteni a munkák kiírásánál, az ajánlatok elbírálásánál és a munkák vállalatba- adásáról. Az új templomot Arpádházi Boldog Margitról fogják elnevezni. I Gazdag József iparművészeti müasztalos I asztalosárugyára, vállal iskolaberendezéseket stb. Kispest, Petőfi tér 9. Telefon : Kispest 102 Fekete és sienna Saphir a legújabb fénymásolat, teljesen Ppllnpi* I pÁ szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül ■ viliiül UGU műszaki papírgyárában Budapest,V., Váci út 4. sz. Tel.: /»ut. 228 48, 229-15 Telefón i J. 415—07 Alapítva 1838-ban Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatornakészle- tet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok részére irat kötő- . x __ he vedert, por- és padiótörioruhát Budapest, VII», Karoly korút 15. sz Hauschild Albert Baross Szövetségi tag OLY tisztit szárazon hoszfümöhet ölíö- nuöhef. felöltőket fest minta szerint mindenféle ruhaneműt TISZT VISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY ! TELEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK! TELEFÓN: J. 394-41 ÉS J. 446-12. Guar: VII.. TIlÖKÖLY-fiT 33. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents