Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-25 / 47. szám

Budapest, 1931. november 25. Függecien Budapest 3 M HÉT A közgyűlés szónokai A költségvetési vitának vége. Ha mérleget, őszinte mérleget akarunk csinálni, akkor be kell ismernünk, hogy némi dekadencia jelle­mezte a vitát. Izgalommentes, sőt esemény- mentes volt az egész, bágyadt és fakó, nem vol­tak szenzációk: sima, zökkenés nélküli, rendes tárgyalás volt, amelyben a kimagasló csúcsokat egy-egy vezér szónoklata, vagy kiválóbb köz- gazdasági szakemberek hozzászólása jelentette. A második hét szónokai közül első helyen kell me gern literiünk Pfeiffer Ignác beszédét. Pfeiffer tanár úr nem mondott frázi­sokat. A közhelyek nem érdeklik őt, az ország egyik legkiválóbb mérnök-professzora azt adta, ami lényege: tudást, bölcsességet, óriási szak­ismeretét és olyan nagyszerű gondolatokat, amelyek őszinte tisztelettel töltöttek el minden­kit, aki hallgatta. Beszéde alatt a jobboldal egyik elsőrendű technikai szakembere odaszólt egy társának, aki akkor jött be a büfféből a közgyűlési terembe:- Hallgasd meg ezt, mert nagyszerű, amit mond! Csupa tudás és okosság. Remek ember. Szenzációs. Ezt saját fülünkkel hallottuk. Most már csak azt szeretnénk tudni, hogy az ilyen remek, szenzációs ember mért nem szerepel ott, ahol cselekedni kell a főváros javára? Mért nincs Pfeiffer Ignácnak helye és szava ott. ahol a dolgokat intézik? Valószínűleg azért, mert annyi a városhá­zán a Pfeiffer Ignácnál is remekebb és szenzá- ciósabb ember, hogy őrá már nincs is szükség. Pfeiffer Ignác mellett kell megemlítenünk Becsey Antalt, nemcsak azért, mert ő is technikai szaktudós, elsőrendű ismerője a főváros összes műszaki ügyeinek, hanem azért is, mert csupa objekti­vitás és pózmentesség volt minden szava. Be­csey a közgyűlés legsúlyosabb értékű tagjai kö­zül való. Nem politizál, csak a pozitívumok ér­deklik, alkotni, építeni akar, — egész életében egyebet se tett — most is ez a cél vezette. Be­szédén átsugárzott puritán egyénisége, objek­tivitásának ereje: a szimpátia jóleső érzése érinti a hallgatót, érzi, hogy amit most kap Be- cseytől, annak fajsúlya van, színig csupa tarta­lom és pozitivuhn. Buday Dezső már politikus is. Sőt elsősorban az, ami nagy kár. Mert Buday Dezső érti a tárgyat, melyről beszél. Tiszta logikájú, nagy szaktudású em­ber, ez a tiszta logika azonban elcsúszik a poli­tika narancshéján. Pedig nagyon érdekes szó­nok Buday Dezső, a kereszténypártnak egyik legtöbb kvalitással rendelkező vezetője, akit ér­deklődéssel és figyelemmel hallgat a baloldal is és nem tagadja meg tőle az elismerést mind­addig, amíg objektív talajon marad. De nem lúd megmaradni. Elfogultságok uralkodnak rajta, amelyek aztán téves utakra csábítják, elkalandozik a politika útvesztőinek ingová­nyos mezeire, amelyek süppedékesek és olyan hínárok húzzák lefelé, amelyek miatt nem tucl felszínen maradni. Kár Buday Dezső kitűnő képességeiért. A kiváló szakember Budayt erő­sen csökkenti a politikus Buday portyázása. Takács István ár. a Friedrich-párt szónoka, orvos ember. Bari­tonja uralkodik a háborgó vizeken, mert túl­szárnyal mindent és mindenkit. A Wolff-pártot különösen idegesíti ez az érces bariton — hi­szen az ő soraikból került ki Takács dr. — és Takács dr. nem takarékoskodik az idegesítő szavakkal — amikor rájuk olvassa a múltak nagy hibáit. — Hangja bizonyos fokig Kiár Zoltánéra emlékeztet, egyéb közösség azonban nincs köztük, legfeljebb még annyi, hogy ő is orvos és elsősorban közegészségügyi, anya- és csecsemővédelmi és orvostársadalmi kérdések érdeklik, Javaslatai és gondolatai eredetiek, nemes gondolkozásra vallók, a szó legigazibb értelmében keresztényiek, Takács István dr.- nak nagy sikere volt költségvetési beszédével, Éber Antal Minden egyes beszédénél megtelik a terem, szenzáció-szagra gyülekezik jobb- és baloldal. Nem volna, igazságos, ha azt állítanánk róla, hogy kíméletes ember. Szangvinikus szónok, sokszor elfogiát, de nem politikailag, hanem az ügy érdekében, amellyel foglalkozik. Nem imádja az üzemeket. Valószínű, hogy ezek sem, őt. A szocialisták haragszanak rá, minden má­sodik mondata heves ellentmondásokat vált ki a baloldalon, de ő állja a sarat, nem tágít a maga álláspontjától hajszálnyit sem, pedig a beszédében akad — hajszál. Nem is egy és nem is kell keresni. Meglátja a szálkát az üzemek szemében és — amint például Salamon tanács­nok mondhatná — nem veszi észre a gerendát — a bankokéban. Érdekes, sőt izgalmas volt a be­széde, mint mindig, ha megszólal, és voltak pil­lanatok, amikor a jobboldal tiltakozott megálla­pításai ellen, ugyanakkor pedig megtapsolta őt — a baloldal. Magyar Miklós a legagilisabb városi politikusok közé tartozik, Minden érdekli, amivel a kisemberek helyzetén segíthet, az üzemi és politikai kérdésekből ki­vonja a szociális tartalmat és fáradhatatlanul küzd érte. Nem szakember, éppen ezért sokol­dalú: szeret beszélni a közigazgatás, üzemek, szociálpolitika és nagy politika egyaránt érdek- ^ lik: szinte érthetetlen, hogyan veszi azt a széles i skálájú ismeretet, amellyel minden egyes dolog- j gal foglalkozik, Magyar Miklós itt, Magyar | Miklós ott, Magyar Miklós mindenütt, szinte j hiányzik, ha nincs jelen valahol. A főváros kis- i polgársága szereti, mert tudja, mennyi áldo­zatai hozott érte hosszú közéleti pályáján. Ha ezektől függne — polgármesternek is megvá­lasztanák Magyar Miklóst. Hunyadi János természetes keserűvíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize „Egyes városi üzemek és műhelyek vörös posztóként provokálják az iparosságot“ — mondja Becsey Antal Azonnal meg kell kezdeni a különböző javító és szerelő műhelyek leépítését Becsey Antal elmondja, hogyan kell végleg megoldani az üzemi problémákat Több, mint félévvel ezelőtt — közvetlenül a tiszt­újítás után — Sipőcz Jenő polgármester közgyűlési határozat alapján megbízta Borvendég Ferenc alpol­gármestert, hogy az üzemi problé­mák megoldására nézve konkrét előterjesztést tegyen a főváros tör­vényhatóságának. Borvendég Fe­renc alpolgármester foglalkozott is ezzel a kérdéssel, a konkrét előter­jesztés elkészítését azonban meg­akadályozta a gazdasági viszonyok leromlása és azoknak a nehézségek­nek az elintézése, amelyek a jövőévi < költségvetés előkészítése elé tornyo,- sultak. Most, hogy a főváros tör­vényhatósági bizottsága is letár­gyalta az új költségvetést, felmerül a kérdés: milyen alapelvek szerint kell előkészítenie Borvendég alpolgármesternek az üzemi problémák meg­oldását. Ügy a Gázműveknél, mint az Elektromos Műveknél az iparosság ezekkel a műhelyekkel párhuzamosan dolgozik — meghatározott munkakörben. Egészséges kooperáció fejlődött ki és remélni lehet, hogy a hely­zet ezeknél az üzemeknél most máp egészen rövid idő alatt végleg kialakul a, kisiparosság javára. A legnehezebb a helyzet az Élelmiszerüzemnél. A háború alatt terjeszkedett ki a mai megengedhe­tetlenül széles keretekbe a Községi Élelmiszerüzem, ez a; helyzet most már tarthatatlan. A fővárosnak nem lehet feladata detailkereskedelmet folytatni. Mindenekelőtt meg kell szüntetnünk a közélelmezési üzmnek azt a privilégiumát, hogy kórházakat és más fővárosi intézményeket versenytárgyalás mellőzésével lásson el élelmiszerekkel. Az első lépés, amelyet foly­tatni kell, már itt is megtörtént, amennyiben köz­gyűlési döntés alapján végleg megszűnt a nem tö­megcikkek árusítása. Általános alapelvként kell ki­mondani, hogy a Községi Élelmiszeriizem mással, mint tömeg ­élelmicikkek árusításával, nem foglalkozhatok. Nem kétséges, hogy azokat a hatósági üzemeket, ame­lyek nem monopólisztikus jellegűek és amelyek meg­engedhetetlen konkurrenciát csinálnak a kisiparnak, feltétlenül meg kell szüntetni,. A választások előtt minden egyes fővárosi párt jelöltjei komoly ígérete­ket tettek' a kisiparos és kiskereskedő szavazóknak, hogy a törvényhatósági bizottságban megsürgetik ezeknek az üzemeknek a megszüntetését. Hosszabb beszélgetést folytattunk erről a kérdésről Becsey Antal tanácstaggal, a kormány városházi pártjának legkitűnőbb közgazdasági szakértőjével. Mindenek­előtt aziránt érdeklődtünk, hogy nézete szerint mi­lyen szempontok alapján kell előkészíteni az üzemi problémák megoldását. Becsey Antal tanácstag a maga és az Egységes Községi Polgári Párt vélemé­nyét a következőkben fejtette ki erről a kérdésről a Független Budapest munkatársa előtt: — Az üzemeknél erős kézzel rendet kell terem­teni végre — nemcsak azért, mert a közvélemény egyre elementárisabb erővel követeli ezt, hanem azért is, mert a kereseti lehetőségek leromlása követ­keztében egyre szembetűnőbb lesz az a megengedhetet­len konkurrencia, amit a közüzemek csinál­nak a magániparnak és a legális kereskede­lemnek. Nemcsak a fővárost érinti ez a kérdés, hanem az álla­mot is, amelynek szintén vannak üzemei. Kiáltó pél­dákat látunk arra vonatkozóan, hogy milyen üzeme­ket kell feltétlenül eltüntetni a föld színéről. Első­sorban azokra az eldugott kisebb műhelyekre gondo­lok, amelyekkel úgyszólván minden nagyobb üzem és fővárosi intézmény is rendelkezik. Mindenütt asztalos-, lakatos-, bádogos-, sze­relő- és autójavító műhelyeket látunk, ame­lyek vörös posztóként provokálják az iparos­ságnak a jogos felháborodását. — Utalok olyan nagyüzemekre is, amelyeknek vannak egyes ágazatai, amelyek egyenesen veszé­lyeztetik az iparosság létérdekeit, így például utalok a BSzKRt asztalos-, címfestőüzemeire, valamint a Vízműveknél levő házi berendezésekkel és javítások­kal foglalkozó üzemecskékre. A Gázmüveknél és az Elektromos Műveknél már megtörtént az első lépés ezeknek a ki­sebb üzemecskéknek és műhelyeknek a leépí­tésére. nilrlan de Hroarlnn a legtökéletesebb mügrafitos kenő- vJiiuay ca ui cauay anyagok minden gép és motor szá­mára több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Aron Tnn Aron.Qnalit amerikai formálható azbeszt Hl LU- I U|Jj HrUU Ocdlllj fedő és szigetelő anyagok, 10-30 évi élettartammal, Apnn QOfl hőálló festék, 380 fok mindenfajta tető számára. OOU, Celsiusnak ellenáll. Vezérképviselet: 11 El Cánd AT Budapest, IV., Ferenc 11IIII 9 Q II11 If 1 József rakpart 18. sz. Alapítási év 1892. Sürgönyeim: Kunship. — Telefón: J. 361—23 Szappant, gyümölcsöt, vadat és egyéb ilyen nem tö­megélelmiszert árusítania a jövőben nem szabad. — Feltétlenül meg kell szüntetni a gyógyszer- üzemet és a műszerüzemet. Mind a kellő raktárcélokat szolgál. Verseny útján szerzi be azokat a cikkeket, amikre a fővárosi kórhá­zaknak szükségük van. Eddig rendben volna a mű­ködésük, az a baj azonban, hogy detailvá,sóriásokkal és eladásokkal is foglalkozik. A Műszerüzem például nagymértékben járult hozzá a műszerkereskedők teljes tönkretételé­hez. Semmi ok sincs ennek az üzemnek a fenntartására. — Mindezeket összefoglalva megállapíthatom, hogy a közüzemi problémák megérettek a végleges megoldásra. A költségvetés letárgyalása után az ismételten fel­merült kívánságokhoz képest remélhetőleg érvényt fog szerezni a polgármester úr annak a régebbi köz­gyűlési határozatnak, amely kötelezte öt arra, hogy ezeknek az üzemeknek a megszüntetésére és általában az egész üzemi probléma rendezésére vonatkozóan elő­terjesztést tegyen. Én a magam részérőil ennek az elkészítését meg fogom sürgetni. A nagyüzemek köz­ponti igazgatásának centralizálását szintén elő kell készíteni, de a megoldással várni kell jó ideig, addig, amíg a gazdasági viszonyok megjavulnak. A mai szomorú gazdasági viszonyok között nem szabad ilyen centralizálással növelni a munkanélküliek számát. Egyébként várunk a polgármester úrtól előterjesz­tést az üzemek üzletviteli politikájának a megállapí­tására nézve is. I May József Faipari vállalat— Koporsógyár I 1 Budapest,X, Füzér u. 28 I = X. kér., Állomás ucca 14 | illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHHHHHBHHM LEGEZA SZILVIUS MOTORCSÓNAK ÉPÍTŐ ÉS JAVÍTÓ ÜZEM BUDAPEST, III., LAJOS UCCA 145 TELEFÓN : AUT. 625-30 D ona Döme és Társa Papír és írószeren gyári rahíára a „Paplrmalomnoz“ BUDAPEST. IV.. AttANYKll UCCA 6 Telelőn: Aut. ölT-15 Alapítva: iiöO-Den Becsey Antal

Next

/
Thumbnails
Contents