Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-11 / 45. szám
Budapest, 1931 november 11 Független Budapest 7 Klotür, pénzbírság, kizárás, mandátumvesztés... Elkészült az ú| közgyűlés ügys'endtervezete — 91 szakaszban intézkedik a közgyűlés rendiéről A főváros törvényhatósági bizottsága régóta készül az új végleges közgyűlési ügyrend megalkotására. Az elnöki ügyosztály vezetősége a tiszti ügyészséggel együtt elkészítette az ügyrendi szabályrendelet tervezetét, amelyet a törvényhatósági tanács ügyrend tervezetével együtt szerdán tárgyal az elnöki szakbizottság. föendkivüli közgyűlés A közgyűlési ügyrend 91 paragrafusból áll. Intézkedik a közgyűlés megalakulásáról és a közgyűlésnek fajairól. Meghatározza., , mikor van helye rendkívüli közgyűlés összehívásának. Ez az eset beáll, ha azt a törvény teszi szükségessé, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozza meg, ha a polgármester, vagy a közgyűlés legalább 40 tagja kéri a rendkívüli közgyűlés összehívását. Azonos tárgyban hat hónapon belül újabb rendkívüli közgyűlést nem lehet összehívni. A rendkívüli közgyűlésen az összehívási kérelmet legfeljebb 30 percig tartó szónoklatban lehet megokolni, amit legfeljebb egy esetben további 30 perccel m egh os s z ab b í i h a t n a k. Intézkedik az ügyrend a közgyűlések összehívásának módjáról. A közgyűlés nyilvános. A helyiségekben azonban csak azok jelenhetnek meg, akiknek ott hivatalos dolguk van. A sajtó részére elkülönített helyen csak sajtóigazolvánnyal ellátott személy tartózkodhatik. Körvonalazza a szabályrendelet az elnök jogkörét és meghatározza, hogy mikor gyakorolhatja az elnök szavazati jogát. A közgyűlés tagjainak kötelességük az üléseken való részvétel, de az elnök elfogadható okból távozási engedélyt adhat. Az a választolt bizottsági tag, aki hat egymásután következő közgyűlésről igazolatlanul távolmarad, mandátumát elveszti és a közgyűlés legközelebbi megújítása alkalmával annak tagjává nem választható. ik ÍST3£Í£SÍk©xás A közgyűlés jegyzőit a polgármester jelöli meg, és a.z ügyrend állapítja meg- teendőit. A közgyűlés tanácskozóképességéhez legalább 20 bizottsági tag jelenléte szükséges. A tanácskozásban az előadók is részt vehetnek. Az a bizottsági tag, aki a tárgyalás alatt álló ügy valamelyikében anyagilag érdekelt, az illető ügy tárgyalásában és a határozathozatalban részt nem vehet. Részletesen tárgyalja az ügyrend a bizottsági tagoknak felszólalási jogát. Személyes kérdésekben tíz percnél hosszabb ideig nem lehet felszólalni. A beszéd olvasása tilos. A bizottsági tag egy-egv tárgyhoz csak legfeljebb egyszer, a tisztviselők és szakképviselők azonban bármikor és akárhányszor felszólalhatnak. A zárszón kívül hozzászólás idény tartama 30 perc, amit egyszer ugyanilyen időre meg lehet hosszabbítani, míg a zárszó jogán csupán 20 percig szabad beszélni. Ha a vita két órán túl terjed és még négy-négy bizottsági tag van feliratkozva, úgy az elnök a hozzászólások idejét korlátozhatja, és egy-egy felszólalást tíz percben állapíthat meg. A költségvetés vitája 8 napnál hosszabb ideig nem tarthat és a közgyűlés ülésnaponként legalább hat órád tartozik a tárgyalásra fordítani. Az általános vitánál, mely legfeljebb három napig tarthat, az egyes felszólalások időtartama egy óránál hosszabb nem lehet. A részletes vita során a felszólalási idő 15 perc, amit ugyanannyival egy alkalommal meghosszabbíthatnak. Foglalkozik az ügyrend az indítványok előterjesztésének módjával. Az elnök a meg nem felelő, vagy sértő kifejezéseket tartalmazó indítványokat visszautasíthatja. Egy-egy ilyen indítvány előadása 15 percnél tovább nem tarthat. Azonos tárgyú indítványt 3 hónapon belül nem lehet előterjeszteni. Az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet beterjeszteni. Az interpelláció előadása 15 perc. A polgármester, ha azonnal nem válaszol az interpellációra, úgy válaszát élőszóval vagy Írásban a legközelebbi közgyűlésen adja elő. A közgyűlés csupán 40 bizottsági tag jelenlétében hozhat érvényes határozatot. Intézkedik az ügyrend arról, mikor van helye egyszerű, névszerinti, illetve titkos szavazásnak és miként kell a szavazást lebonyolítani. Fegyelmi vizsgálat elrendelése vagy el nem rendelése tárgyában golyókkal történik a titkos szavazás. A széksértés Az ügyrendi szabályrendelet legérdekesebb része az, amely a. széksértés, illetve a rendzavarás megállapításáról és annak megtorlásáról intézkedik. Kimondja ez a szakasz, hogy a törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki az állam, vagy társadalmi.rend ellen izgató, a nemzeti meggyőződést, vagy vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes tagjait, vagy pártjait vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet és a sértést, az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint a.z a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy anngk komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt a megintés után is folytatja, széksértést követ el. Széksértés esetében az elnök a tiszti főügyészt vagy helyettesét a széksértés elkövetése kérdésében indítványtéNemrégen a belügyminiszter elrendelte az összes közüzemek összeírását és pontos adatokat kért be arra vonatkozóan, hogy az egyes közüzemeknek mi a hatáskörük, milyen anyagi erővel rendelkeznek és milyen szükségletet látnak el. Egyéb más hasonló körülményekre is kíváncsi volt, amelyekből megállapítható lenne az egyes üzemek fenntartásának szükségessége. A közvélemény és az érdekeltségek folytonos sürgetésének hatása alatt ugyanis a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszterrel egyetértve, elhatározta, hogy újabb revízió alá veszi az összes létező közüzemeket és a rendelkezésre álló hiteles adatok nyomán dönt majd a felesleges vállalkozások feloszlatása, leépítése vagy más üzemekbe való beolvasztása tekintetében. A főváros is felszólítást kapott az üzemi adatok beszolgáltatására, ami meg-is történt. Az összes üzemek, még a legkisebb háziműhelyek is részletesen indokolt előterjesztésekben terjesztették fel adataikat a kormányhoz és türelmetlenül várják most a döntést sorsuk felett. Természetes, hogy a főváros maga nem javasolja egyetlen üzem megszüntetését sem és minden üzem igazgatóisága szintén alapos érveket sorakoztatott fel fennmaradásának szükségessége érdekében. Az érdekeltségek azonban rendkívül erős agitációt kezdenek, mert érzik, hogy ez az utolsó lehetőség a közüzemei: leépítésére. Ha a kormány most nem intézkedik a kifogásolt vállalkozások feloszlatásáról, akkor egyhamar nem ismételhetik meg ezirányú követeléseiket. A különböző ipari érdekeltségek egymásután keresik fel küldöttségekkel és beadványokkal az illetékes kormányköröket, hogy az üzemellenes hangulatot felszínen tartsák és a kormányt döntésében befolyásolják. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter az Asztalosmesterek Országos Szövetségének hasonló bűre hívja tel. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szatúlzással, szótöbbséggel végérvényesen határoz. Az indítványhoz legfeljebb két bizottsági tag 10—10 percig szólhat hozzá és módosító indítványt tehet. A széksértés büntetése 500 pengőig terjedő pénzbírság. Ha a bírságot a legközelebbi közgyűlésig ki nem fizetik, azt a. polgármester közadók módjára hajthatja, be és az összeget a szegényalap javára fordítja. A pénzbírság kirovása nem állja, útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják. A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a reá kirótt pénzbírságot ki nem fizette. Az elnök a közgyűlésnek azt a. tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás vagy bírságolás után is továbbra zavarja, az aznapi közgyűlésről kizárhatja, és ha azonnal el nem távozik, karhatalommal távolíthatja el. Ha a közgyűlés valamely tagjának a közgyűlési tanácskozásra rendelt helyiségéből való eltávolítás vált szükségessé, az elnök a közgyűlést erre az időre felfüggeszti és a hallgatóságot eltávolítja. Ha a rendzavarás igen súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. A közgyűlés az illető bizottsági i tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlés- j ről kizárhatja. Ha a közgyűlés valamelyik bizottsági tagot kizárt, az elhatározással egyidejűleg az ügyet az igazolóválasztmány elé utalja annak megvizsgálására, hogy az illető bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e a törvényhatósági bizottsági tagságra méltatlanná. Ezek az új ügyrendi tervezetnek legmarkánsabb rendelkezései. Van benne minden, ami nem oda való: klotűr, pénzbírság, kizárás és mandátumvesztés. Ezekután csakugyan érdemes törtetni a bizottsági tagság felé ... irányú felterjesztésére válaszolva, most leiratban közölte a szövetséggel, hogy az összes közüzemek kormányhatósági revíziója megkezdődött és figyelembe fogja venni az egyes érdekeltségek kifogásait, különös figyelemmel lesz a versenyt támasztó, közszempontból felesleges üzemekre. Közölte egyben a miniszter azt is, hogy a kérdés megoldását legsürgősebben keresztülviszik és leiratát a következőkkel fejezi be:- Mindenesetre gondoskodni fogok arról, hogy a törvény parancsa szerint szükséges vizsgálat során feleslegesnek és a közérdekkel ellenkezőnek bizonyuló közüzemek megszüntetése 1932 júliusáig megtörténjék. HUTTER SCHRAHTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. teer., Gyemről űt 80 Városi iroda s VI., Vilmos császár út 63. sz. Telefon: 229-18 ♦ Tűzhelyek Kályhák Läufer Ferenc és Béla I Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk. — ■ ■ ■ ■ — I Budapest, VII., Rákóczi út 30. Telefon: József 304 — 97. sz. I Eggen berger-f éle könyvkereskedés Rénifi Károly A Magyar Királyi Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 2 Fennáll: 1768 óta — Telefon: Aut. 893-24 Magyar-német-olasz-angol-francia-lengyel-spanyol- nyelvü szépirodalom — Útikalauzok — Térképek rw «V ám /I D ilíiF Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto- M M MraHH V K /llf L garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, Központi fl W Bb H BIBB fűtés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely Kiszolgálás. |X/ ■■laLVR' Autószalon, bérautók. VII., Kertészucca24-28. pJÄwtiWJ?.':'«.it3««« ipeicd mom N ’ szénsavas fenyőfürdőben idegesség, fáradtság ellen A kormány dönt az üzemek kérdésében 1932 júliusáig megszüntetik a feleslegeseknek talált közüzemeket
