Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-04 / 44. szám
Budapest, 1931. november 4, Független Budapest n HÉ jy npvrv „Az üzemi tarifák revideálására csak rVCJJU akkor kerül sor — mondják a városházán — ha a bevételekben lényeges eltolódás mutatkozik''. Lehet, hogy vannak még mindig optimisták, akik azt remélik, hogy az adóbevétel ezentúl is a várakozásnál nagyobb mértékben fog befolyni, — hiszen annyi optimizmust árasztott a kormányzat minden irányba, hogy ez sem lehetetlen, — de ha vannak is, nem kérünk belőlük. A mai helyzetet nem. lehet optimizmussal megoldani, komolyság és őszinteség kell ide. Ennek a komoly őszinteségnek a jegyében máris tudomásul vesszük, hogy fel kell emelni a tarifákat. Éveli sora óta, valahányszor Honthy Lajos beszámolója az adóbevételekről megjelent, megkongattuk a vészha rangot és minden egyes alkalommal rámutattunk arra, hogy baj van, Hitték-e, nem-e, nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy nem sokat törődtek vele. Csodálatos, hogy most mégis kezdenek már számolni az adóbevételek „esetleges" csökkenésével. Hogy eszméltek rá erre a lehetőségre?!. .. 's /PRPl A Rohamos gyorsasáiggül tárgyalja a ^ P tv Ur\ tanács a költségvetést, nap-nap után kivégez egy-két ügyosztályt. Itt farag le, ott farag le, sorra kerül minden és mindenki és akárhogy szidják is a takarékossági bizottságot, a legtöbb propozícióból valóság lesz. Gyorstalpaló munkát végez a tanács. A baj ennél a munkánál nem az, hogy ténylegesen végrehajtják a takarékossági intézkedéseket, hanem az, hogy nem ott, ahol kellene, hanem ott, ahol — lehet. Ez a „lehet" pedig nem mindig egyezik a „kell" érdekeivel. p Q í’j'T' A O 'T A1/ A kény szeremg oldás, 1 I\ i l\ amellyel a maglódiúti Szeretetházat egyszerű fregoli-eljárással közkórházzá, változtatják, nem egészen kedvünkre való. Szépet, nagyot akart a, főváros, olyat, amelyre büszlték lehettünk volna, de jött a valóság és letörte a büszkeséget. Csilléry András feltalálta a kényszerűség Columbus- tojását, amikor a. szeretetházat átvarázsolta új Rókus- kórházzá, a két régi, kórházat viszont szeretetliázzá. Oly egyszerű volt a, dolog: csak le kell szállni a magas lóról, rá kell eszmélni arra, hogy szegények vagyunk, csak tudomásul kell vennünk, hogy a mai idők megölték a nagyratörést, a nemeset és szépet, és akkor minden rendben van. Rendben van hát az új Rókus kérdése is, csak ... csak ... a szánk íze lett valamivel keserűbb, csak a főváros lett szegényebb valamivel, ami szép, jó és huszadikszázadbeli lett volna. Visszatértünk itt, mint mindenütt, a tizenkilencedik századba: az autóbuszból omnibuszt csináltunk, a szere- tetházból pedig kórházat. r>É]\T'T''C'l/' A főváros végre elintézte a nagy * 1 Li\ pert, amelynek — úgy hittük — so hasem lesz vége és megegyezett a népjóléti miniszterrel a kórházak dolgában. Elintéződött, megsemmisült az örök téma: engedtek itt is, ott is és megszületett a félmegoldás, amelyet jobb híján el kell fogadnunk. A fejsze nyele meg van mentve a főváros részére, az állam viszont megmentette a. maga részére magát a fejszét. Ezt Pesten így mondják: „baltácska haszon", — közben pedig senki sem gondol már arra a sok-sok millióra, melyet a főváros veszít és az állam keres ezen a megegyezésen. Ezt nevezik reál-politikának, melyet Kossuth Lajos úgy nevezett: az egzigenciák tudománya. q y pv jv/i r> A 'T' A belügyminiszter kötelességé- iVl D/\ 1 nek tartotta megvédeni az Ügető verseny Egyesület érdekeit a fővárossal szemben. A szerződés jóváhagyásánál kikötötte, hogy a bérleti idő ne a szerződés megkötésének napjától számítson, hanem attól az időtől kezdve, amikorra, elkészül az uj versenypálya. Ez a csodálatos, atyai gondoskodás az ügetőpálya érdekében meggondolásra késztet. A belügyminiszternek tehát a magánérdek a fontos, nem a közérdek. Belép harmadik fél gyanánt a főváros és a versenyegylet szerződésébe és belekényszeríti a fővárost egy olyan módosításba, amelyről eddig szó sem volt. Ajánljuk ezt a kérdést az ellenzék figyelmébe. í ífiTPA Alig egy hete, hogy Bécsben meg- riE 1 FŰ nyílt a. főváros gyönyörű propaganda- irodája. Az idegen, aki a kirakatok előtt megáll és elnézi kürntnerstrassei új látványosság remek képsorozatát, újabb ,,buzdítást“ kap abban az irányban, hogy Budapestre jöjjön. A jövő hetekben új képsorozat kezdődik, ezúttal nemcsak Bécsben, hanem az összes napilapokban, amely Budapestről számol be. Ebben a sorozatban két kocsi lesz látható. Az egyik a budapesti autóbuszt fogja ábrázolni, a, másik pedig egy ócska, özönvízelőtti omnibuszt —• vagy ahogy most nevezik: lóbuszt — amely kiszorítja az előbbit. Roppant hatásos lesz ez az utóbbi propaganda abban a tekintetben, hogy az idegen elkerülje Budapestet. Hatásosabb, mint az a másik, a bécsi. SOVANYITO 6YÓC1YTOENA a Szent Gellért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. Magánvállalkozásba kell adni a közüzemeket! írta: HŰVÖS IVÁN főv. biz. tag, a Villamos városi vasút volt vezérigazgatója Hűvös Iván Azt hittük, hogy a Helyi Érdekű Vasutak megváltásának kérdése Sipőcz polgármester, a BSzKRt és a közlekedési ügyosztály ismert elutasító állásfoglalása után végleg lekerül a napirendről. Sajnos, ismét tévedtünk. A legújabb hírek szerint a kereskedelmi miniszter előttünk ismeretlen információi oly raeg- nyugtatólag hatottak egyes tényezőkre, hogy egyhangúlag fogják a HÉV megváltásának szükségességét és pénzügyi keresztülvihetőségét — fenti elutasító állásfoglalás ellenére is — megállapítani. A párturalom alatt nyögő városháza urai ismét találnak módot és eszközöket arra, hogy azi agyonzaklatott polgárság vállaira újabb terheket rakjanak. Köztudomású, hogy a HÉV állandó deficittel küzd, dacára annak, hogy tarifa-politikája a szociális érzéknek még nyomától is borzad és iskolapéldája lehetne annak, hogy hogyan nem szabad egy világváros fejlődését meggátolni. A leghatározottabban vissza kell mindenkinek utasítani a megváltásnak még csak a gondolatát is, mert most, midőn a kormány leiratban hívta fel a fővárost, hogy a költségvetésében mutatkozó hiányokat tüntesse el, illetőleg küszöbölje ki, ami csak a közszolgáltatások egységárainak újabb felemelése révén lehetséges, merénylet a főváros közönsége ellen minden kísérlet, mely a lakosság megterhelésének növelését eredményezhetné. Sőt elhibázottnak és könnyelműségnek tartanám, ha az állam a mai nehéz, gazdasági és különlegesen drága üzemviteli viszonyok között az általa megváltható Helyi Érdekű Vasutakat éppen most váltaná meg, midőn a biztos helyzettel szemben hatalmas és előre ki nem számítható kockázatot vállalna magára. Eltekintve azonban attól, hogy az anyagi nehézségek és azi egész vállalkozás rentabilitásának kétséges volta ellene szólnak a megváltásnak, helytelennek tartom a hatósági üzemek további bővítését. A HÉV megváltásának kérdésével annakidején még részleteiben is foglalkozni fogok. A békeévek óta szenvedjük azt a mindent, mindenáron kommunizáló törekvést, amely a Gázműveknél kezdődött, folytatódott a villamos-közlekedésnél, a hatalom napsugarában sütfcérezők elhelyezkedése érdekében és ennek szerves folytatása a HÉV megváltásának mindenáron való erőszákolása. A községesítő tendencia minden hátránya a lakosság vállaira nehezedik, mely immár összeroskadt a közterhek súlya alatt. Nézzük, hogy mit kap a lakosság az elviselhetetlen közterhek ellenértéke fejében? A BSzKRt tarifa- emelésről álmodozik, közben kocsikat von ki a forgalomból, járatokat szüntet meg, apasztja a személyzetét! Sikerült is elérnie azt, hogy az Űr 1981-ik esztendejében visszaállította a háborús és az azt követő, de ma felháborító jelenséget, a lépcsőkön lógó emberfürtöket, a zsúfolásig tömött kocsikat s a megállóhelyeken káromkodva váró, ázó, fázó tömegeket. Az autóbuszüzemnek napi közel hétezer pengő hiánya van, amelyet azonban ő már egész relációk beszüntetésével próbál eltüntetni. De ennek ellenkezőjét éri el és azzal nem törődik, hogy egész, városrészek maradnak minden közlekedési eszköz nélkül. Nem akarom sorjába venni a többieket. Az állásokban többnyire protezsált emberek ülnek, kevés rátermettséggel, de annál nagyobb igényekkel. Az a néhány ember pedig', aki dolgozni akarna és tudna, kiknek lennének önálló gondolataik, a mai rendszer mellett szavukat sem merik hallatni. Pártpolitika az alapja mindennek. Nem fontos az, hogy hozzáértő ember-e valaki, csak az a fő, hogy reverzálisos, jó pártember legyen. Mindez azonban nem csodálható. Egészen természetes, hogy emellett a rendszer és városkormányzati szellem mellett üzemeinknek városi kezelésben való tartása nemcsak káros, de egyenesen közérdekellenes. Egészen természetes, hogy ha azi ellenőrzést ez a városirendszer (mert a város egy személyben vállalkozó és ellenőrző hatóság) gyakorolja, más állapotok el nem képzelhetők. Régen a vállalkozó részvénytársaságok pontosan befizették a megállapított részesedést, olyan forgalmat és szolgáltatásokat adtak, illetőleg kellett adniok, amilyent a város, az ellenőrző hatóság', előírt. Az akkori főváros pedig teljes1 súlyával meg tudta védeni a közönség érdekeit. Emlékszem, hogy 1910 körül a régi városi villamos vasút két fillérrel akarta csak:, tarifáját felemelni s az a főváros köziWtied NOVOPIN szénsavas fenyőfürdőben idegesség, fáradtság ellen gyűlésén semmiképpen sem volt keresztülvihető. Hol van ma a közgyűlés? Abszolút biztossággal állíthatom tehát, hogy a közszolgáltatások nyújtása, magánvállalatok kezében, megfelelő, alapos és körültekintő, kizárólag a főváros és lakosságának érdekeit szem előtt tartó szerződést feltételezve, sokkal biztosabb, gondtalanabb, sokkal több hasznot hajtó mindenkire nézve egyaránt, mint hatósági üzemeknél, mert minden meglepetésszerű megterhelés ki van zárva és a megállapított szolgáltatások, részesedések a város pénztárába minden fáradság- nélkül biztosan befolynak. Ha a közlekedési vállalatok magánkézben maradtak volna, figyelembevéve azt, hogy atyám, Hűvös József által alapított földalatti vasút első villamos földalatti vasútja volt a világnak, Budapest közönsége rendelkeznék Európa legmodernebb és legolcsóbb tarifájú földalatti és magasvasút-hálózatával. Ez pedig kiszámíthatatlan előnyöket jelentett volna a főváros lakosságának, szociális, városfejlesztés, higiénia, s az elmúlt években, de még ma is, bajt okozott és okozó lakáskérdés megoldásának szempontjából. A kommunizálás ölte meg- Budapest közüzemeit. Tehát vissza kell juttatni a meglevőket magánvállalatok kezelésébe, ettől nem szabad visszariadni, de vigyázni kell, hogy ne legyen e megoldás azután panamáknak, visszaéléseknek melegágya. Ez a felfogás az államvasutakra is vonatkozik, ott a helyzet ugyanaz, és ezen elgondolásomban erősít az a köztudomású tény, hogy Francia- országban még a nagyvasutak is magánvállalatok kezelésében vannak. Mese az az állítás, hogy háború esetén fontos állami érdekek lennének sértve, mert szó sem fér ahhoz, hogy ilyen esetben az állam amúgyis ráteszi kezét a vasúti hálózatra. Kétszeresen fontosnak tartom ma a városi üzemek bérbeadását, nem beszélve az iparra és kereskedelemre káros üzemek sürgős megszüntetéséről, ami sürgősen keresztülviendő, — már csak azért is, mert az új fővárosi törvény a törvényhatósági közgyűlés hatáskörét teljesen megszüntette, a főváros közönségének ellenőrzési jogát ezzel lehetetlenné tette. Az ellenzék kívánságára egyszer-egyszer összeülő közgyűlés, a tíz percre korlátozott beszédidő s a hatalomnak négy-öt ember kezében való összpontosítóisa. mellett a. kritika lehetősége is kizárt s a közönség érdekei meg nem védhetők. Ezért garázdálkodhatnak a közüzemek, ha nekik jól esik, a közüzemi díjak, viteldíjak felemelésével. Egy biztos, a mai politikai és gazdasági viszonyok határozottan megkövetelik a rendszerváltozást, az üzemek bérbeadását, a házi üzemek megszüntetését. Az üzemek bérbeadása által a főváros közönségének terhei csökkennének, a villamos viteldíjak nem< volnának emelhetők, kedvezőbb közlekedési politikáit, esetleg földalatti és magasvasút-hálózatot, tetemes és biztos részesedést kaphatna, melyek kiegyensúlyoznák költségvetését, ezáltal számos beruházáis megtételére nyerhetne alkalmat, végül házi üzemeinek megszüntetésével az amúgy is munka nélkül álló kézműipart és kereskedelmet, annak hóna alá nyúlva, talpraállíthatnál, Rendszer- és szellemváltozást kérünk tehát, az egész vonalon, úgy a városi, mint a kormánypolitikában. KRIMI. ÁGOSTON üzeme VÍZ-, GŐZ-, GÁZ SZERELVÉNYE K KÉSZÍTÉSE Javítások. Budapest, IX., Liliom ucca 37. Telefonszám: J. 386-99 KÉPEK KÉPKERETEK HOFFMANH IV,, Károly körút 28 IV., Gerlóczy ucca 5 Tel.: 893-05,894-96 vitéz Darvas oki. mérnök — Nemes építő vállalat Budapest, IV, Királyi Pál-u, 20, Telefon: 86-2-96 NAGY GYULA lakafosáruyyára BUDAPEST, Vili., Kőris-utca 10. sz. Telefon : J. 348— 15.
