Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-16 / 37. szám

Budapest, 1931 szeptember 16. Független Budapest 3 n HÉT ty'rji^v'pv Mint valami zuhatag, úgy ömlenek aki 1\£IiL/U a magasságokból a rendeletek. Fel­váltva érkeznek: ha az egyikben csökkentének vala­mit, például a fizetéseket, akkor a másikban viszont emelnek, mondjuk az adókat. Bámulatos zsenialitás, csodálatos ‘nemzetgazdasági bölcsesség nyilatkozik meg bennük. Beszüntetik a közmunkákat, restringál- nak az egész vonalon, spórolnak, itt is, ott is elvon­nak egy-egy falatot az emberek szájától, a fogyasztó­képességet messze a létminimumon alulra csökkentik, és ami kevés életlehetőséget meghagynak, azt elve­szik az állam szanálására. Olyan ez, mintha azt akarnák megcsinálni, hogy a fa ne a gyökerénél, hanem a koronájánál kezdje életét, a házat ne az alapozásnál, hanem a tetejénél kezdjék el építeni. Adót? Miből, mikor megszüntetik az adóalanyt? Nem értjük, de nekünk egyszerű embereknek nem is sza­bad értenünk. Elég, ha ők értik, akikre az ország sorsát bízták. Ők pedig csak értik1?! . . . e7rp Py A Beköszöntött a tél — szeptember rvL>l/\ elején. Az a tél, amelytől már a nyári hőségben is fáztunk, bekopogtatott olyan korai időben, amikor más években még kánikula van. Kü­lönös szerencsétlenség, hogy éppen most, amikor a legszörnyűbb és legvédtelenebb a helyzet, most kellett ennek bekövetkeznie: úgy látszik, ki kell innunk a megpróbáltatások minden cseppjét, minden keserű italát. Nyárnak kellene lennie és széngondok gyötrik a lakosságot. Hát minden összeesküszik ellenünk? Nem elég, hogy az emberek vétettek és vétenek, még a természet is ellennünk tör ? . . . IF Eí)y’ csílk egyetlenegy ^ i VJÍ\ 1 vJ !\. kérdés nyugtalanítja a városházát: Ki lesz az új polgármester? Az nem fon­tos, hogy Budapestnek van polgármestere, aki egé­szen jól érzi magát a helyén, az se fontos dolog, hogy ebbe a kérdésbe talán bele kellenne vonni a polgár­ságot is. El lehet ezt a kérdést Sipöcz és a polgárság nélkül is intézni, ha úgy akarja Kozma, vagy Wolff. Már nincs is egyébről szó, csak arról: ki legyen az, aki kinevezi a polgármestert, Wolff-e, vagy Kozma?! Sőt: Wolff legyen-e a polgármester, vagy pedig Kozma Jenő? Közben Sipöcz Jenő ül némán, mint a szfinx és nem vesz tudomást semmiről sem. Hát van polgármestere Budapestnek? Van, vagy nincs?! Ha van: miért nem csap szét öklével azok közt, akik a hagyatékért veszekednek?! Lelietséges-e, szabad-e el­tűrni, hogy a milliós Budapest polgármestere ne le­gyen egyéb, mint sakkfigura abban a játszmában, melyet két úr játszik egymással ország-világ színe ■ előtt?­PC ]\T'T' C IV Szegény városházi kisasszonyok... Hl ’ 1 HÍV illetve, pardon, asszonyok! Ugyan­csak rájuk jár a rúd. Valaki — nem lehet tudni, ki volt ez a magyom Edison — feltalálta az igazi böl­csek kövét, amellyel megoldott minden bajt és nyo­morúságot, kitalálta, hogy az ő holttestükön keresz­tül meg lehet oldani a város válságát. Mert — mondja a nevezett Edison — ezeknek az asszonyok­nak a férje is kenyérkereső, sőt, uram bocsát, van a férjek közt olyan, aki havi 300 pengőt is megkeres, | minélfogva az asszonynak már nem szabad pénzt keresnie. Ez már túlzás lenne, melyet a városháza nem nézhet. Edisonnak igaza van: miért kezdje el a takarékosságot a nagy uraknál, mikor azokkal úgy sem bír? Mint okos és bölcs ember, ott kezdi, ahol lehet, azoknál, akik a legvédtelenebbek ebben a vi­harban: a szegény, robotoló asszonyoknál. Ezek bizo­nyára fényűzésből gürcölnek reggeli 8 órától kezdve a hivatalban, csupán csak azért, hogy elvegyék má­soktól a kenyeret, nem pedig azért, mert maguknak is szükségük van arra a falatra, melyet most amúgyis kisebbre szeltek. Őket könnyebb kivégezni, mint — mondjuk — Folkusházyt és a többieket. o ’y JV/I DAT* Dolgozik a két takarékossági 1 bizottság, titokban, csendesen, csak néha-néha röppen ki egy-egy hír munkájukról. Ebben, meg ebben az ügyosztályban ennyit, meg ennyit faragtak le, a másikban meg amennyit. Szen­zációk is röpködnek a levegőben, nagyüzemek bérbe­adásáról szólnak ezek, aztán szertefoszlanák, sem­mivé válnak: nem sikerült az üzlet, melyet egyesek már-már ott éreztek a zsebükben. Pedig soha ilyen kedvező helyzet nem volt és nem lesz többé: itt a régóta várt zavar, amelyben olyan jól lehet halászni! Itt a zavar és fedélzeten az összes halászok; néhány napon belül meglátjuk, kik az ügyesek ,.. r T CTCrS Mennyi a halottak száma?... Már HlülJTV-/ huszonöt?!... Rettenetes! Budapest lázban, önkívületi állapotban lesi a Biatorbágyról érkező szörnyű jelentéseket és elkeseredve áll az ál­dozatok teteme mellett. A politikai gonoszságnak olyan elvetemültsége kellett ehhez a gaztetthez, amely méltó folytatása 1919-nek, a kommün legször­nyűbb napjainak. Az emberiség átkai közt is a leg­ártalmasabb a politikai fanatizmus. Ez nem ismer akadályt, nem ismer etikai és morális kötelessége­ket, Istent se ismer, csak a maga céljait, melyeknek mindent feláldoz. És ha kijutott népnek valaha ebből a politikai elvakultságból, a gyűlölet tengeré­ből, úgy mi vagyunk azok. A biatorbágyi ártatlan áldozatok teteménél megdöbbenve állunk meg: váj­jon mikor múlik el erről a vonagló világról a gyű­lölet és mikor jön el ismét a szeretet országa?... Rassay, Friedrich, Peyer teljes gazdasági és politikai rendszerváltozást Követelnek a városházán Rassay Károly, Friedrich István, Peyer Károly és Becsey Antal nyilatkoznak a városházi helyzetről A városházi ellenzék teljesen egységes a tóvárosi háztartás válságának a megítélésében. Ügy a Nemzeti Szabadelvű Párt, mint a Ke­resztény Ellenzék és a Szociáldemokrata Párt is egyformán a két kormányzópártot teszi fele­lőssé a válságos helyzet előidézéséért. A fővá­ros tanácsának legutóbbi ülésén egyértelműen állapították meg az ellenzéki pártok, hogy a vá­rosházán nemcsak gazdasági válság van, ha­nem politikai válság is, amelynek feltétlenül le kell vonni a konzekvenciáit. Az ellenzék nem vesz részt a takarékossági bizottságok munká­jában és ezzel is dokumentálja, hogy a mai vá­rosházi rezsim vezetőivel nem osztozik a fele­lősségben. A Független Budapest munkatársa beszélt a három legnagyobb városházi ellen­zéki párt vezetőivel a helyzetről. Nyilatkoza­taikat itt adjuk: Rassay Károly: Peyer Károly: — Teljes rendszerváltozás nélkül nem lehet megoldani a főváros háztartásának vál­ságát. A mai rezsim nem ké­pes végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeknek tel­jesítésétől a válság megol­dása volna várható. A mai rezsim vezetői nem építhetik le a luxuskiadásokat, nem fogják csökkenteni a túlmér retezett kegyúri kiadásokat. A munkabéreket leszál­lítani nem engedjük. Ha ezt tennők, csak növel­nék azt az áradatot, amely az elégedetlenség folytán érthetően növekszik. A fővárost nem engedhetjük siralomházzá vál­toztatni. A Wolff—Kozma-uralom az utóbbi években közel hatvanmillió pengős fölösleges kiadást okozott a fővárosnak. Ezért viselniük kell a felelősséget. — A takarékossági bi­zottságok munkájától ke­vés eredményi várok, A két kormányzópárt felelős a főváros gazdasági hely­zetének válságáért, semmi reményűnk sem lehet tehát arra, hogy ugyanezeknek a pártoknak a kiküldöttei komoly eredményt érhes­senek el. Előbb kellett volna kezdeni a takarékos­ságot, akkor, amikor még volt miből megtakarításo­kat elérni. Az üzemi szol­gáltatások árának a fel­emelését ellenzem. Teljes lehetetlenségnek tartom, hogy akkor, amikor a fizetéseket és munka­béreket a főváros az egész vonalon le­szállítja, amikor az állam az adóterhe­ket emeli, a főváros a gáz, a víz, a vil­lany árának és a vilíamosviteldíjnak a felemelésével súlyosbítsa a polgárság helyzetét. Mindenesetre megvárjuk az illetékes városházi tényezők propozícióit és azokhoz képest fogjuk megszabni magatartásunkat. b“ Friedrich István: — Őszintén megvallom: nem hiszem, hogy a kiküldött takarékossági bizottságok eredmé­nyes munkát végezzenek, A két kormányzópárt tagjai többségben vannak minden egyes üzem igazgatóságában. Miért nem követelték ezektől az igazgatósági tagoktól a takarékossági szempontok érvényesítését? Ha ezek nem tud­tak takarékoskodni, hogyan fognak megtakarí­tásokat elérni a kiküldött laikusok? A városházi helyzetért a két többségi párt száz százalékig felelős. Nemcsak a pazarlás juttatta a csőd szélére a főváros háztartását, hanem az a geAnctelenség is, amit a kormányzópártok tanúsítottak a kor­mányzattal szemben. Nem volt olyan követelése a kormánynak a fővárossal szemben, amit a két kormányzópárt ne sietett volna teljesíteni. Nemcsak pénzügyi válság van a város­házán, hanem politikai válság is. A nagyközönség bizalmatlansóiggal viseltetik a mai rezsim megteremtőivel szemben. E három nyilatkozatból egyértelműen meg­állapítható, hogy a városházi ellenzék teljes politikai rendszerváltozást követel, különben a fővárosi háztartás válságának sza­nálását lehetetlennek tartják. Rassay Károly I | Mit mond Becsey Antal tanácstag, az Egységes Párt alelnöKe Amilyen kevés eredményt vár az ellenzék a kiküldött takarékossági bizottságok műkö­désétől, annyira nagy reménységekkel tekint a várható eredmény elé a két jobboldali párt. Főként az üzemi takarékossági bizottság mű­ködésének az eredményétr várja nagy érdeklő­déssel a két kormányzóvárt vezetősége. Becsey Antal, a kormány városházi pártjának társelnöke és legkitűnőbb gazdasági szakértője, akit ebben az ügyben ugyancsak megkérdeztünk, a követ­kezőket mondotta a Független Budapest mun­katársának : — A kiküldött üzemi taka­rékossági bizottság négy al­csoportra oszlott. Az egyik csoport a három nagyüzemet, az Elektromosmüveket, a Gáz­müveket és a Vízműveket, a második a közlekedési válla­latokat, a harmadik a fővá­rosi pénzintézeteket, a negye­dik a közélelmezési intézmé­nyeket, vizsgálja felül az el­érhető megtakarítások szem­pontjából. E hét végén feltétlenül befejezi mind a négy al­bizottság a maga mun­káját. Ennek megtörténte után, tehát még e hét végén vagy a jövő hét elején összeülünk és az elért eredményeket összeegyeztetjük. Természetesen bevonjuk munkálatainkba és tanácskozásainkba a két alpolgármestert is. Az eddigi vizsgálatok eredménye alapján megállapíthatom, hogy igen sok olyan kiadás szerepel az üzemi költségveté­Becsey Antal sek tervezeteiben, amelyek az üzemgazdálkodás szempontjából indokolhatók ugyan, de a mai gazdasági viszonyok között elejthetők, Arra törekszünk, hogy az összes üzemeknél elérhető megtakarí­tások legalábbis megközelítsék azt a tíz­millió pengőt, ami a főváros jövő évi költségvetésében még fedezetlen. A másik tízmillió pengő tudvalévőén eltűnik a tisztviselői fizetéseknek és a munkabéreknek ct leszállításával. Ügy látom, hogy ezt a célunkat sikerül elérni és ezzel elkerülhetjük a tarifaemelést. — Egészen más kérdés, nem lesz-e szükség a közeljövőben az üzemi tarifák reformjára. Tarifareformról feltétlenül tárgyalnunk kell, már csak azért is, mert egész Európában ná­lunk legolcsóbbak az üzemi szolgáltatások. Érdeklődésünkre Becsey Antal elmondotta véleményét az üzemek bérbeadásáról is. Vitat­ható ötletnek tekinti a bérbeadási terveket. Annyi bizonyos, — mondotta Becsey — hogy egyes üzemeknél tőkeemelésre lesz szükség és e tőkeemelési mozgalmaknál gondolni kell a külföldi tőkének a bekapcsolására. The Neuchatel Asphalte Company Limited BUDAPESTEN, Iroda: VI., Vilmos császár út 31. sz. Telefon: Ant. 212—46. Gyár: VI., Váci út 35. Telefon: Aut. 914—88. Alapítva: 1873. Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulaj­donosa a Val d, Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kanton­ban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinéi aszfaltbányá.k- nak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad: Val de Traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltutakat és ön­tött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. TISZTVISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY! tisztit szárazon kosztümöket, ©líö- wL M am nyöhet. felöltőket, fest minta szerint ^SS^JSE a mindenféle ruhaneműt:: "“Ti«”4 41 TELEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK ( Guar: VII.. TKÖKÖLY-ÜT 33. SZÁM Peyer Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents