Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-02 / 35. szám

6 Független Budapest Budapest, 1931 szeptember 2. Nyilvános pályázatot a Pedagógia Filmgyár bérletére! Nem fogadhatja el a főváros a Magyar Filmiroda ajánlatát, amely úgyszólván ellenértéK nélKül venné birtoKba a főváros egy nagyértéKÜ intézményét A Pedagógiai Filmgyár bérlet útján való hasznosítási terveiről írtunk lapunk multheti számában. Közöltük, hogy 3 ajánlat érkezett az intézmény bérbevételére és a legközelebbi tanácsülés dönt ezek sorsáról. Miként előrelátható volt, hivatalos helyen a Magyar Filmiroda ajánlatát pártolják amit szintén a bérlő kapna felhasználásra és értékesítésre. Mindezeknél fogva követelik, hogy a főváros írjon ki nyilvános, esetleg nemzetközi pályázatot a Pedagógiai Filmgyár bérletére. mert eddig senki sem tudta, hogy az üzemet a főváros ki akarja adni a kezéből. A Magyar Filmirodával történő esetleges kikötés azért is kedvezőtlen lenne a fővárosra, mert az alkalmazottak nagyrészét a bérlő nem venné át és a fővárosra hárulna a végkielégí­tés tetemes anyagi terhe. A vezérigazgatót sem hajlandó az ajánlattevő részvénytársaság saját alkalmazásába venni, már pedig Ágotái vezérigazgatónak még négyéves szerződése van, úgyhogy a fővárosnak négy éven át kel­lene fizetnie az illetményeit anélkül, hogy szolgálatait igénybevenné. Bizonyosra kell tehát vennünk, hogy a törvényhatóság hol­napi ülésén méltányolni fogják ezeket az alapos érveket és a Pedagógiai Filmgyár bér­letére, vagy más módon való értékesítésére a nyilvános pályázat kiírása mellett határoznak. és a másik két pályázat csupán statiszta-szere­pet tölt be. A hivatalos előterjesztés tény leg az állami érdekeltségű Magyar Filmiroda Bt.- nek akarja átengedni a filmgyár berietet, a 3 tagú felszámolóbizottság pedig szintén ma­gáévá tette az ügyosztálynak ily értelmű elő­terjesztését. Ennek ellenére sem valószínű, hogy a törvén yh a tósági tanács beleegyezik a szerződés megkötésébe, mert a főváros egy na­gyobb értékű vagyontárgyának részbeni el­idegenítéséről van szó, amit nem lehet nyilvá­nos pályázat mellőzésével nyélbeütni. A tör­vényhatósági tanács több tagja úgy nyilatko­zott, hogy nyilvános pályázat kiírását követelik, mert ez esetben kétségtelenül előnyösebb fel­tételeket kap a főváros. A Magyar Filmiroda évi 27.000 pengő bért fizetne, aminek ellenében kizárólagossági jogot kapna a főváros évi több százezer pengő értékű pedagógiai film- szükségletének ellátására, azonkívül egy mozi- engedély birtokába is jut. Szakértők szerint a filmgyár bérlete lényegesen többet ér, mint amennyit bérletidíj fejében a fővárosnak most felkínáltak. Óriási értéket képvisel azonban a filmgyár raktárában őrzött kész film és nyersanyag, Daracska-PettemHelep parcellázása! A telep 200, 300 és 400 négyszögöles parcellái )! közvetlen Baracska vasútállomásnál kezdődnek és Pettend felé a vasútvonal Két oldalán, a balatoni mű át mellett terülnek el. Baracska vasút­állomás Budapest Kelenföldtől 28 Km-re van. Naponta 7 vonat közlekedik és 60 perc alatt elér­hető. Havi bérletjegy nem köztisztviselőknek is 27.20 pengő. | Ingyenes csoportos utazás. Gyülekezés kedvezőt- | len idő esetén is a Délivasút állomás pénztár elő­csarnokában vasár- és ünnepnapokon d. e. 9.30, d. n. 2.15 és minden csütörtökön d. u. 2.15 órakor A házhelyek n*ölenként 1.20 pengőtől kaphatók. A vételárból készpénzben fizetendő 10°/o, a hátralékos összeg parcellánként havi 10 pengős részletekben fizethető. Min­den anyagi megerőltetés nélkül szerezhet tehát értékben emelkedő házhelyet állandó letelepedésre. A telep talaja kitűnő minő- ségü, talaj vízmentes, gyümölcstermelésre és kertészetre kiválóan alkalmas. Kitűnő ivóvíz, villanyvilágítás. Nyaralásra is különösen alkalmas, mert a Velencei tó vasúton 12 perc alatt elérhető. Városi iroda: Budapest,!, Horthy Miklós körtér 3/b 1.5 délelőtt 10 — 1-ig, délután 5 — 7 óráig Telefon : Aut. 694—33 A békebeli és mai tisztviselői fizetések Érdekes összehasonlítás a tiszti fizetésekről — A főbb tisztviselők fizetése ma nagyobb, mint a békében volt, csak a vásárlóereje kisebb A fővárosi tisztviselők fizetésleszállításának dolga nemsokára fog'lakoztatja az autonómia intézőköreit. Úgy látszik, hiábavaló a F ANS z memoranduma, me­lyet lapunk más helyén ismertetünk a, városházán is redukálják a fizetéseket. Hogy a mérséklés ugyan­olyan arányú lesz-e, mint az állami közalkalmazot­taknál, az még kérdés, annyi azonban bizonyos, hogy az üzemi alkalmazottak hasonló arányú fizetéscsök­kentést fognak szenvedni. Liber Endre alpolgármester különben a FANSz vezetői előtt ki is jelentette, hogy a fiztéscsökkentést elkerülhetetlennek látja. Ebből az alkalomból bizonyára érdekes lesz meg­említeni, hogyan aránylik a különböző ‘Városi tiszt­viselő- és alkalmazottkategóriák mai fizetése, a béke­belihez. Kiderül az összehasonlító kimutatásból, me­lyet egyenesen a fizetéscsökkentés hírére állítottak össze, hogy összegszerűleg a mai pengöfizetések magasab­bak a békebeli koronafizetéseknél, azonban, ha az aranykorona és a mai pengő vásárló­erejét összehasonlítjuk, úgy a tisztviselő- kategóriák nagy részének fizetése messze alatta van a békeparitásnak. A kimutatás szerint ;a különbözetek így alakulnak: A polgármester legmagasabb fizetése 1911-ben, a pótlékokat beleértve, évi 44.000 korona volt, ma 51.153 pengő. Az alpolgármesterek legmagasabb fizetése 27.600 korona volt békében, most 36.753 pengő. A tanácsnokok, elöljárók, főtisztviselőhelyettesek 11— 13.000 korona fizetést kaptak a békeévekben, az árva­széki ehiök, tiszti főügyész, főszámvevő, tiszti főorvos pedig 14—16.000 koronát. A tanácsnokok és a főtiszt­viselők illetményei most egyenrangúak és 20.596— 24.052 pengő között váltakozik. Meg kell még je­gyezni, hogy az 1911. év előtti státusrendezés előtt voltak másodosztályú tanácsnokok és elöljárók is, akiknek fizetése csak 10.000 korona volt. A tisztiügyészek, árvaszéki ülnökök, tisztiorvosok, pénztárigazgatók, könyvtárigazgató, tűzoltó főpa­rancsnok, főszámtanácsosok, műszaki főtanácsosok 94C0—10.400 korona fizetést kaptak. $lai illetményük maximális összege 9269 pengő. Ugyanennyi fizetésük van most a főjegyzőknek is, akiknek a békében 8800 korona volt az összjövedelmük. Az elsőosztályú ta- nácsjegyzők, főmérnökök, pénztárosok, alügyészek békebeli fizetése 6400—7600 korona volt, míg ma 7789 pengő. A másodosztályú jegyzők, másodosztályú fő­mérnökök 5900 koronás fizetéssel szemben most 6510 pengőt kapnak. Az elsőosztályú fogalmazók, mérnö­kök, piűszaki főtisztek 4800 koronás illetményei most 5328 pengőt tesznek, a másodosztályú hasonló tiszt­viselők 4000 koronás illetményei 4932 peng'őt tesznek ki ma. A segédfogalmazók, műszaki tisztek, adótisz­tek 3100 korona maximális fizetést értek el békében, mostani illetményük 4085 pengőre rúgnak. A fővárosi ideiglenes hivatalnokok javadalmazása évi 960—1400 korona volt 1914-ben. A legkisebb fize­tés ma '2373 pengő, ami maximálisan 3661 pengőre emelkecllietik. Az altiszteknél már nincs ilyen nagy differencia. Békében 1500—2500 korona volt egy al­tiszt évi fizetése, míg ma 1896—2733 pengő. A tűz­oltók fizetése azonban szépen emelkedett. A háború előtt 2500 korona volt a legidősebb tűzoltóőrmester fizetése, a közönséges tűzoltóé 1900 korona. Most a legmagasabb tűzoltói fizetés évi 3389 pengő. Emelkedett az áramfogyasztás — csökkent a bevétel Az Elektromosművek félévi mérlegének különös eredménye Olcsóbbítják a termelést Az Eletromosművek igazgatósága legutóbbi évi jelentésében már rámutatott arra, hog’y az üzem jövedelmezősége megállóit, mert bár az áramtermelés emelkedik, a különböző ked­vezmények miatt a bevételek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel. Az Elektromosmű­vek mostani félévi kimutatásából pedig az a megdöbbentő tény alakul ki, hogy az áramfogyasztás további nagyarányú emelkedése mellett a bevételek jelen­tősen visszaestek. Az idei. első félévben 119 millió kilowatt­éra áramot termelt az üzem. 10 millióval töb­bet; mint a múlt év első felében, az értékesí­tett árammennyiség pedig 99,226.000 kilowatt­óra volt, ami közel 6.2 millióval több a ta­valyi első félévben eladott árammennyiségé­nél. A magán fogyasztás 4.5 millió, a közvilá­gítás 870.000, az ipar 1 millió kilowattórával több áramot vett igénybe, mint a múlt évben. TI yen szép eredmény mellett feltűnő, hogy az Elektromosművek árambevétele az év első fe­lében mindössze 24 millió pengő volt, ami 500.000 pengővel kevesebb, a múlt esz­tendei félévi bevételnél, amikor 6.2 mil 1 ió kilowattórával kevesebb I áram fogyott. , Érdeklődtünk ennek oka felől s azt az infar- I mációt kaptuk, hogy az árambevételek jelen­tős visszaesése a különböző fogyasztó rétegek­nek adott díjkedvezmények következménye. Egyre-másra a különböző iparágak kedvez­ményeket kértek, melyeket a főváros a lehető­ségekhez képest igyekezett kedvezően elin­tézni. Ez a méltányosság alaposan igénybe­veszi az üzem jövedelmeit, de hozzájárul a be­vételek hanyatlásához az a körülmény is, hogy a nehéz gazdasági viszonyok folytán egyre növekszik az olyan fogyasztók száma, akik nem fizetik pontosan az áramdíjakat. Az Elektromosművek a bevételek csökke­nését igyekszik fokozott takarékoskodással ellensúlyozni. A gazdaságosabb termelés érde­kében teljesen beszüntették a Révész uecai és a Berzenczei uccai régi telepek működését és az áramtermelés csak a modern kelenföldi te­lepen folyik. Az utóbbi időben a Talbot- eentrálé áramszolgáltatásában sem volt fenn­akadás és ezért a két régi telep kikapcsolása zavartalanul mehetett végbe. A közeljövőben egyébként napirendre tűzik a Talbot-eentraléval való végleges megállapodás kérdését, tekintve, hogy az ideiglenes szerződés érvénye ez év végén lejár. CYKLOP áí M IF Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto­%9 Hs. 8S. ű_, garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, központi fűtés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely kiszolgálás. Autószalon, bérautók. VII., Kerté;’.ucca 24-28. ;StS,iiiÄ*ii5??..#Ä^sjT22“.iS

Next

/
Thumbnails
Contents