Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-02 / 35. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 szeptember 2 35. szám független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: udapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Poetatakarékpénztári csekkszámla: 46476 mez Keresztes-Fischer Ferenc az ú| belügyminiszter nyilatkozik a fővárossal szemben követendő politikájáról Az új belügyminiszter kijelenti, hogy alaposan áltanulmányoz minden iővárosí problémát — „Vérig menő takarékosságot követelek a iöváros minden tényezőjétől, minden vonalon“ Keresztes-Fischer belügijiníniszter nudalhozafa a Független Budapestnek Az űj beliUte'Blnlszfer nyilatkozik a Független Budapestnek hogy most készül a főváros jövőévi költségvetése, amelynek nyers tervezete deficites és e deficit eltüntetése súlyos gondokat okoz. Vitéz Keresztes-Fischer belügjmiinisztér ebben az ügyben a következőket mondotta: — Az a kormány, amelynek tagja vagyok, minden vonatkozásban a legszigorúbb takarékosságot óhajtja keresztülvinni. Már csak azért is, de egyéni álláspontom következtében is, mindig; arra fogok törekedni, hogy a főváros vezetőségét a legmesszebbmenő takarékoskodásra intsem. Ellenőrző és felügyeleti hatáskörömben minden eddiginél ridegebb és radikálisabb takarékosságot fogok megkövetelni. Vérig menő takarékosságot követelek műiden városházi tényezőtől, minden vonalon! Meggyőződésem, hogy az általam képviselt radikális takarékossági szempontok érvényesítésével kiszabadulhat a főváros mai szorongatott pénzügyi helyzetéből. Ezeket mondotta Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter, a főváros irányában tanúsítandó magatartásáról. Az új belügyminiszter határozóit, kemény egyéniség. így ismerik őt politikai barátai és mindazok, akiknek módjuk volt vele érintkezni. Ez a kemény határozottság érvényesülni fog a főváros ügyei fölött gyakorolt ellenőrzésnél is. Egyelőre elejteiléb a iővárosí íorvény iiovelSáns HióűosüásánaSí fervéí mek üzletviteléről, milyen felfogást vall a takarékosságról? Talán sohasem volt még olyan sok, égetően sürgős, megoldásra, váró problémája a főváros igazgatásának, mint a mai időkben. Éppen a Független Budapest legutóbbi számában tettük szóvá azt az ellentétet, amely a kormány városházi pártjának vezetői és a belügyminisztérium városi ügyosztálya között tapasztalható. Becsey Antal egyenesen harcot hirdetett a belügyminiszteri gyámkodás megszüntetése érdekében. A fővárosi pártok vezetői most, a kormányválság elintézése után nagy várakozással tekintenek az új belügyminiszter személye felé. A Független Budapest munkatársának alkalma volt ezeket a kérdéseket felvetni vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter előtt. „Vérigmenő takarékosság“ Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter nyilatkozott a Független Buda- pest-nek és ebben, a városi politikáról szóló megnyilatkozásban gazdasági programként a „vérigmenő takarékosságot“ jelölte meg iránymutatóul. Hogy mit nevezünk „vérigmenő takarékosságnak“, az majd ezután dől el. A takarékosság régi jelszó a városházán. Éppúgy, mint az országos politikában. Emitt úgy kezdődött a takarékosság, hogy csináltak egy takarékossági bizottságot és a takarékos- sági bizottság elnökének rendelkezésére bocsáj- tottak egy hatalmas Minerva-kocsit, hogy azon kezdje az országos takarékosságot. Hogy a főváros takarékossága hol kezdődött és hol végződött, azt nehezen tudnánk megjelölni: annyi felesleges pénzt dobtak ki az ablakon, hogy nehéz lenne a válogatás. De attól tartunk, hogy nem a számszék berendezésén végződött. Az új belügyminiszternek egyébként még nincs fővárosi programja: most kezdi tanulmányozni a pesti városháza ügyeit. Vidéki ember, Budapest idegen terület az ő részére, könnyen eltévedhet abban a labirintusban, amelyet ennek a rengeteg városnak közigazgatása jelent. De bízunk benne, hogy Keresztes-Fischer megtalálja majd a helyes utakat és sem a takarékosságot, sem pedig a városvezetésnek egyéb módszereit nem fogja úgy értelmezni, mint ahogy elődje tette. Keresztes-Fischer Ferenc új belügyminiszter körül nagy most a tolongás. Nem lehet tudni róla, mit akar és mit nem, körülveszik és elárasztják mindenfelől: különösen pedig éppen arról az oldalról, ahol érzik, hogy joggal kell félniük a „vérigmenő takarékosságtól.“ Mi sem ismerjük a belügyminisztert, mi sem tudunk többet abból, hogy mi van benne „belül“, de — tetszik első megnyilatkozása és reménykedve gondolunk arra, hátha komolyan és eredményes formában valósul meg az, amit így első pillanatban is már maga elé tűzött. A vérigmenő takarékosság programja megköveteli, hogy ott kezdjék a takarékosságot, ahol a pénzpocsékolás a legfeltűnőbb, a legfeleslegesebb. A Károlyi-kormány a miniszteri autókon, vagyis önmagán kezdte. A példa szép és nemes. De önmagunktól megvonni valamit — könnyű dolog, van ennél nehezebb is. Azoktól a polipoktól kell megszabadítani az adminisztrációt, amelyek karjaikkal körülölelnek országot, fővárost és szívósan tapadva szívják az állami háztartás vérét. Ne a fővárosi üzemeknél kezdjék, mert itt rendkívül fontos vagyoni érdekeket sérthetünk, mint azt az eddigi eredmények mutatják, bár lesz elég munka ezen a téren is. De az üzemeknél veszedelmesebbek az — üzelmek. A főváros életét tanulmányozó miniszternek könnyű meglátni őket: talán szerencse, hogy még idegen neki az új terület, könnyebben veszi észre azt, amit a benne élő, benne nevelkedett ember már meg sem lát. Nem kételkedünk az új belügyminiszter jóhiszeműségében, férfias energiájában és abban az egyetlen programpontban, melyet adott, a vérigmenő takarékosságban. A régi belügyminiszter takarékossága abból állt, hogy elvett annyi pénzt a fővárostól, amennyit csak lehetett — sőt ennél is többet — és szigorúan őrködött azon, hogy a főváros takarékoskodjék az — egyesületi segélyeken. Itt és csakis itt tudott spórolni a régi. De most, hogy itt az új és vérig akar menni, hisszük, hogy meglátja a főváros és állam háztartásának igazi takarékossági lehetőségeit, azokat, melyeket eddig is meg lehetett volna látni, ha akarták és merték volna. De nem akarták, nem merték. Keresztes-Fischerről hisszük, hogy akar és mer is. Az új fővárosi törvény rendkívül széles hatáskört ad a mindenkori belügyminiszternek, aki egyéniségének bélyegét rányomja a főváros egész igazgatására. A belügyminiszternek joga van a főváros költségvetésének bármelyik tételét törölni, új tételt felvétetni, joga van bármilyen elhatározásnak a végrehajtását megakadályozni. A főváros adminisztrációjának igazgatására nézve nem közömbös, hogy ki ül a belügyminiszteri székben. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, amely az új belügyminiszter: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. személye felé irányul. Keresztes-Fischer eddig Ba- ranya-Pécs főispánja volt. A főváros belső ügyeit legfeljebb a lapokból olvasta. Felmerül a kérdés: milyen álláspontra fog helyezkedni az új belügyminiszter a főváros aktuális problémáival szemben, mi lesz a véleménye az iizeAz ríj belügyminiszterrel folytatott beszélgetésünk során mindenekelőtt azt a kérdést tettük fel, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter milyen szempontokat óhajt szem előtt tartani a főváros vezetőségével való együtt működés, a, fővárosi autonómia életének ellenőrzése tekintetében. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest j munkatársának: — Fővárosi kérdésekkel eddigi közéleti működésem során még nem volt alkalmam foglalkozni. Éppen ezért a parlament őszi ülésezéséig terjedő időnek egyrészét arra fogom szentelni, hogy a főváros helyzetét, megismerjem, a főváros igazgatásának minden egyes problémáját áttanulmányozzam. A képviselőház előreláthatóan október lió közepéig szünetelni fog, a szünet alatt lesz időm ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. Budapest székesfőváros az ország megcsonkítása folytán zgynyolcadát teszi Magyarországnak. Tehát nemcsak kultúráljs és szociális jelentőségénél fogva, hanem nagyságánál fogva is olyan tényező, amelynek ügyeivel teljes alapossággal és komolysággal kell foglalkoznom. Feladatom teljesítésében számítok az összes illetékes tényezők támogatására. A öeiuaiimíniszíer a laharéhosságrói A beszélgetés további során szóbahoztuk a főváros nyomasztó pénzügyi helyzetét. Megemlítettük, Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e szó a fővárosi törvény novelláris úton való módosítóiéira _vitéz' Keresztes-Fischer Ferenc, az új be lügyminiszter nem tudott választ adni és pedig'azért, mert — mint fentebb mondotta — még nem ismeri eléggé a főváros belső ügyeit. Ezt a kérdést azért tettük fel, mert főként kereszténypárti oldalon híre jár, hogy a belügyminisztériumban már készül is a fővárosi törvény novellája. Az új fővárosi törvénybe ugyanis beszúrtak egyes olyan rendelkezéseket, amelyeket a Ke- reszt ény Közsófji Párt tóként ami fitt sgtoihigz, hogy a kormánynak túlságosan nagy a hatalma a főváros igazgatásának ellenőrzésében. Scitovszky Béla, a lemondott belügyminiszter, hajlott is a fővárosi törvénynek novelláris úton való módosítása felé. Készült egy nyers tervezet, ennek a kidolgozásáról azonban — legalábbis egyelőre — szó sem lehet. A .kormányváltozás időszaka nem alkalmas ilyen nagy horderejű lépés előkészítésére. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter, a legközelebbi betekben áttanulmányozza a főváros aktáit. Nagyon sok függ attól, hogy ezeket az aktákat kik milyen véle-
