Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-19 / 33. szám
Budapest, 1931 augusztus 19. Független Budapest 7 — Body Tivadar Lillafüreden tanulmányozza a státusrendezést. A főváros törvény- hatósági bizottsága a nyári szünet előtt külön bizottságot küldött ki a városházi tisztviselők státusrendezésének előkészítésére. A státus- rendezési bizottság- egyrészt a városházi adminisztráció végleges létszámát lesz hivatva meg'- áUapítani, de feladata az is, hogy a fővárosi tanszemélyzet aktuális problémáival is foglalkozzék. A kiküldött szakbizottságnak Bódy Tivadar az elnöke, aki a közoktatási szakbizottságnak is élén áll. Bódy Tivadar a legutóbbi napokban össze akarta hívni a státusrendezési bizottságot, hogy a közgyűlésnek teendő előterjesztés előkészítése céljából megkezdjék működésüket. Kiderült azonban, hogy a bizottság tagjainak legnagyobb része nyaral. Bódy Tivadar ilyen körülmények között az elnöki ügys osztályhoz fordult, ahonnan adatokat kért. Az elnöki ügyosztály BódA Tivadarnak megadta a sziikség-es felvilágosításokat, mire Bódy Tivadar is elutazott Budapestről — Lillafüredre, ahonnan szeptember első napjaiban tér vissza. Bódy Tivadar tehát most Lillafüreden tanulmányozza a városházi tisztviselők és tanerők státusrendezésének\ problémáit. — Liber Endre alpolgármester értekezletet tart a közmunkák ügyében. A városházi közmunkák megszorítása élénken foglalkoztatja a várospolitikusokat, akik kénytelenek hangot adni azoknak az ér- delkcltségeknek, amelyeket létalapjukban támadott meg a közmunkaellenes hangulat. A főváros köz- igazgatási bizottságának, valamint a tanácsnak legutóbbi ülésén is éleshangú felszólalások követelték ■ennek a közmunkaellenes hangulatnak a megszűnését. A Független Budapest munkatársa beszélt ebben az ügyben Liber Endre alpolgármesterrel, akitől megkérdeztük, hogy fenntarthatónak látja-e továbbra is a fővárosnak közmunkaellenes álláspontját. Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A bevételek nagyobbarányú csökkenése következtében kénytelenek vagyunk a költ ség vetésű eg előirányzott közmunkáknál is megszorításokat tenni. Ezt a polgármester úr külön rendeletben írta elő, Azért kell ilyen irányban is takarékoskodnunk, nehogy az előirányzott bevételek elmaradása következtében a főváros háztartásának az egyensúlya felboruljon. Természetesen vannak olyan munkálatok, amelyeket e takarékossági rendelet ellenére is el kell végeztetnünk. Főként útépítésekre és csatornaépítésekre gondolok. Ezek teszik ki ma a fővárosi közmunkák legnagyobb részét. Mindenesetre szeretnék tisztán látni ebben a kérdésben és ezért elhatároztam, hogy a műszaki ügyosztályok vezetőivel, valamint a pénzügyi ügyosztály vezetőjével a legközelebbi napokban intern megbeszélést tartok, amelyen megállapítjuk, hogy melyek a feltétlenül elvégzendő közmunkák. Ezeknek a kiadása iránt sürgősen fogok intézkedni, hogyha főváros segítségére siethessen a válsággal küzdő iparostársadalomnak. — Árky (Schön) Nándor ünneplése. Árky Nándort, az ismert válogatott játékost, a Független Budapest technikai személyzetének szimpatikus tagját a múlt héten ünnepelte a sporttársadalom abból az alkalomból, hogy húsz év óta lelkes tagja és művelője a magyar sportnak. Árky Nándor egyik vezető tagja a BLASz-nak. Ritka korban érte el a húszéves jubileumot: 34 éves fiatalember, aki 14 éves korában már intézője volt az általa alapított szentlőrinci egyesületnek. Jubileuma megmutatta, milyen népszerű alakja Árky a magyar labdarúgósportnak: Több sportszövetség és helyi egyesületek ajándékokkal meg üdvözlésekkel árasztották el jubileuma alkalmából. Az üdvözlők sorában helyet kér a Független Budapest is, melyet a szeretet és megbecsülés szálai fűznek a derék jubilánshoz. — Fővárosi tisztviselő Genfben. Zakariás G. Sándor dr. székesfővárosi s. fogalmazó, az Erdélyi Férfiak Egyesületének főtitkára, a kisebbségi kérdés tanulmányozására egyhavi időtartalmra Genfbe utazott. — Házasság. Fürst Györgynek, a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatójának Magda leánya f. hó 23-án köt házasságot dr. Deutsch Jenővel, a DolTSny uccai izr. templomban. Gratuláció ugyanazon nap déli fél 12 órakor a Hungária-szál- lóban. — Elseje előtt nem vehetik fel fizetésüket a fővárosi tisztviselők. Liber Endre alporgármesternek tudomására jutott, hogy egyes tisztviselők és nyugdíjasok a _ hónap elsején esedékes fizetésüket már napokkal az esedékesség előtt felveszik, különböző megokolással. Az alpolgármester most kiadott rendeletében megtiltja, hogy a fizetéseket a hónap elseje előtt kiutalják és e rendelkezés betartásáért felelőssé teszi úgy a tisztviselőket, mint az illetmények esetleges korábbi kifizetőit. Fizessünk elő a ,,Független Bud VÁLLALKOZÁS KÖZGAZDASÁG Hétfőn délután megalakult a Magyar Szavatossági Bank A kormány a pénzintézeti betétek felszabadításával kapcsolatban a 33-as bizottság jóváhagyásával 4570/1931. M. E. rendeletével felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy oly közérdekű hitelintézet létesítéséhez, amelynek célja, hogy átmenetileg szükség esetén a pénzintézetek teljes felkészültsége szempontjából rendelkezésre álljon, üzletrészek átvételével hozzájárulhasson. A rendelet alapján a TÉBE kötelékébe tartozó fővárosi pénzintézetek és a GYOSz-ba tömörült nagyvállalatok a kincstár hozzájárulásával elhatározták a Magyar Szavatossági Bank megalakítását; _____ az új intézet alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ tanácstermében augusztus 17-én este 6 órakor tartották dr. báró Korányi Frigyes elnöklete alatt. A pénzügyminisztert a közgyűlésben dr. Iklódy- Szabó Andor miniszteri főtanácsos képviselte. A közgyűlés az új intézetet 50 millió pengő üzletrésztőkével alapította meg. • Pénzintézeteinknek az új hitelintézet nem csupán ezzel a jelentékeny saját tőkeerejével, hanem a Magyar Nemzeti Bank részéről neki engedélyezendő megfelelő hitellel is rendelkezésére állhat. Habár feltehető, hogy a közönség megnyugtatása céljából tett kormányintézkedések mellett az új intézmény nagyobb mértékű igénybevételére sor sem fog kerülni, mégis általános megnyugvást kelt, hogy szükség esetén ily jelentékeny hitelforrás áll bankjaink és azok közvetítésével iparvállalataink rendelkezésére. Az új bank természetesen csupán átmeneti, ideiglenes jellegű és annak ügyvitelét minden üzleti költség kirekesztésével a Pénzintézeti Központ saját személyzetével látja el. Az új intézet igazgatósági állásai is tiszteletbeliek. A közgyűlés elnökké báró Korányi Frigyest, alelnökké Pásztor Miksát, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját választotta meg, a pénzügyminiszter pedig kormánybiztosként- dr. Zsigmondy Kálmán miniszteri tanácsost, helyetteséül pedig dr. Par- nitzky Ede miniszteri osztálytanácsost rendelte ki. Igazgatósági tagok lettek: A pénzügyminiszter kijelölése alapján dr. báró Dirsztay Andor és dr. Szilágyi Ernő miniszteri osztálytanácsosok, a Pénzintézeti Központ jelölése alapján Leszl Jakab, Sándor Kálmán és dr. Deschán Achill, a TÉBE képviseletében dr. Nyulászy János, dr. Kresz Károly és dr. Nyári pál, továbbá a GYOSz képviseletében Besse- nyey Ferenc miniszteri tanácsos, dr. Schiller Ottó és dr. Knob Sándor. Drágulás és olcsóbbodás Statisztikai kimutatás a közszükségleti cikkek mai és békebeli árairól Nagyon érdekes statisztikai összeállítás jelent meg az elmúlt napokban. A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette a különUözö szükségleti cikkek áralakulásának összehasonlító kimutatását a mai és a békebeli árakkal. Ebből a kimutatásból arra az érdekes megállapításra jutunk, hogy míg a nyerstermények ára mélyen a békeparitás alatt áll, addig a főbb élelmiszerek ára az aranyszínvonalon, vagy a békeparitás felett mozog, az iparcikkek ára pedig magasan felette van a háborúelőtti áraknak. Az összehasonlítást a gabonaféléknél kezdhetjük, amelyeknek értéke átlag 60%-a a békebeli árnak. Egyedül a zab kerül ma többe, mint a háború előtt. Az állati takarmányok szintén többe kerülnek, mint békében, csak az elsőrendű széna lett olcsóbb. Budapesten az élelmiszerek közül a burgonya 70%-kai drágább, mint 1913-ban volt A gyarmatáruk közül a kávé drágult a legnagyobb arányban, 56%-kal. Lényeges az áremelkedés a rizsnél és a teánál is. A budapesti piacon a mezőgazdasági terményekhez hasonló árkatasztrófa érte az élőállatok értékét is. A sertés élő állapotban 65, a szarvasmarba 70— 80, a boi'jú, juh 85%-át éri csak a háborúelőtti értéknek. Érdekes, hogy ezzel szemben a kimért borja], ás 10%-kal drágább, mint a háború előtt. Joggal merül fel tehát a kérdés, miért drágább a hús, amikor az élőállat ára óriási mértékben visszaesett? A békebelihez viszonyítva az igáslovalc ára is emelkedett kisebb arányban. A tojás 11%-kal lett olcsóbb, ellenben a vaj ugyanennyivel drágult, a tej ára pedig 18%-kal haladja meg a békebelit. Az ipari anyagok és termékek nagykereskedelmi árai csekély kivétellel szintén drágultak. Budapesten a legjobban drágult a mész és a cement, melyeknek drágulása 6a/o. Ezek az adatok válaszolnak arra a kérdésre, miéi t olyan drága az építkezés. A gyapjúszöveteknél 43%-os a drágulás, amivel szemben áll a a finom gyapjú közel 20%-os áresése. A hasznot tehát itt is a gyárosok és a közvetítők vágják zsebre, mert egyébként nem lehetne megmagyarázni, miért drágább a kész gyártmány, mikor a nyersanyag olcsóbbodott. Ugyanez áll a pamut szövetre is, mely 26%-kai drágult a pamutfonal olcsóbbodása ellenére. A tüzelőanyagok szintén drágultak a békebeli árhoz viszonyítva. A poroszszén 41, a hazai szén 22, a tűzifa 19%-kal drágult. Sokkal olcsóbb lett a bőráru, főleg1 a marhabőr, mely majdnem a békebeli ár felére esett vissza. A kiskereskedelemben az élelmezési cikkek áralakulásai érdemelnek figyelmet. Érlietetlen, hogy ugyanazon anyagú különböző szükségleti cikkek ára mennyire megváltozott. Egyes sajtfajták 30%-kal tdrágultak, mások ugyanannyival olcsóbbodtak. A liptói túrónál 77%-os drágulás tapasztalható, míg a tehéntúró 14%-kal olcsóbb lett. A búzaliszt lű-20%- kal olcsóbb, mint békében, a rozsliszt aranyparitáson áll. A fehér kenyér 28%-kal drágább, mint a háború előtt, a barna kens^ér 5%-kal olcsóbb. Az élelmiszerek közül a zsemlye drágult a legjobban, mert ennek ára 67%-kal több, mint a háború előtt volt. A makói hagyma 50%-kal, a cukor 15%-kal drágult. A ruházati cikkeknél jelentős a drágulás. Mégis legfeltűnőbb arányban a harisnyafélék ára emelkedett. A férfiharisnya ára 150%-kal több, a női harisnyáé 73%-kal. A ruhafélék 10—20%-kal kerülnek többe, míg a cipőféléknél 10%-os a drágulás. Mindezek az adatok a legfrissebb napiárak összehasonlításából alakultak ki. — Külföldi gépkocsival nem fuvarozhatnak a közhasználatú gépjármű-vállalatok. A hazai ipar helyzetére való tekintettel az újabb miniszteri határozatokban mindinkább érvényesül az a felfogás, hogy a jövőben csakis hazai gyártmányú gépkocsik használata esetében kaphasson valamely közhaszná- latii gépjárművállalat tulajdonosa engedélyi. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete kebelében tömörült gépgyárak nagy megnyugvással fogadták ezt az újabb joggyakorlatot, amely régi jogosult kívánságuk teljesítését jelenti. Uvegfestészeti és üvegmozaik műterem Palka József Magyarország ezüstkoszorús üvegfestőmestere Budapest, Vili., Baross u. 59. Tel.: J. 302-28. Alapittafott 1894 NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VI., LEHEL UCCA 14 TELEFON : JÓZSEF 344—68 Fényi Béla HEIMALÓL szigetelő anyagok Budapest, VII., Damjanich ucca 56 WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. SCHMIDT TESTVÉREK Tel.: Aut. 952-85. Táviratcím : Farbenschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpónztári csekkszámla szám: **52850 Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánál Gyárt: Kő-, könyvnyomdái-, valamint offsetfestékeket. Mint különlegességet készít • mó'ésf'bádognyomó''3 esVékeket* ÓS kÖZPOlUÍ M I RákOSpaiOta, PaZIMI^I], 41 Nyomdafestckguár Rí.
