Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-19 / 33. szám

Független Budapest Budapest, 1931 augusztus 19. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul “ Végleg elejtették az új Rókus kórház tervét Itt közbevetően megkérdezzük: mi tesz az új Róhus-kórhds megépítésére vonatkozó tervekkel? Lehet-e szó az iskolaépítési akció folytatásáról? Lamotte tanácsnok válasza így hangzott: — Az új Mókus-kórház terveinek megvaló­sításáról belátható időn belül nem lehet szó. Itt helyre kell igazítanom egy tévedést, amely állandóan felbukkan a napisajtóban Folyton azt olvassuk, hogy az új Rókus-korhaz meg­építésére tartalékolt négymillió Rengő felhasz­nálható volna. Ez tévedés. A főváros legutóbbi zárószámadásai ezt a négymillió pengőt nem tartották fenn, ami azt jelenti, hogy ez a pénz nincsen meg. Elfogyott. Bármilyen fájdalmas is; új Rókus-kórház épí­téséről beszélni sem lehet. De kérdezem én, akad-e felelősségteljes ember, aki a mai súlyos viszonyok között, amikor égető napi kiadá­sokra is nehezen tudunk pénzt előteremteni, húsz-huszonötmillió pengős befektetésre tenne javaslatot? Természetesen iskolaépítési célokra sem tudunk költ­séget előirányozni. A karbantartási és dologi kiadásokat a szoká­sos mértékben irányozzuk elő, természetesen itt is igyekszünk megtakarításokat elérni, új beruházásokról azonban szó sem lehet. n. fizetés le szállít ás Felvetjük itt a kérdést: a beruházási költségek teljes leszorítása révén remél­hető-e a fizetésleszállítási tervek elejtése. Megemlítjük, bogy a városházi tisztviselők körében érthető izgalom uralkodik a fizetés­leszállításról szóló hírek miatt. Beszélnek | húszszázalékos redukció lehetőségéről is. La- motte tanácsnok ezeket mondja: — Végleges választ ebben a kérdésben még nem tudok adni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy fizetésleszállí­tásra ne kerüljön sor. Úgy látom azonban, hegy a tisztviselőknek is áldozatot kell hozmok — legalább átmenetileg. Minden attól függ, mennyire redukálhatjuk a kiadásokat és mennyiben tudunk új bevételi forrásokat megnyílni. Amennyiben ^ sikerülne az egyensúlyt ezen az alapon biztosítani, nem nyúlunk a tisztviselői fizetésekhez. Sajnos, erre kevés a remény. Annyi bizonyos, hogy a tisztviselői fizetés- leszállítást legvégső eszköznek tartjuk az t 'gyen s úly meg ó vés ára, Esnek a bevételek A beszélgetés további során aziránt ér­deklődünk, hogy lehet-e egyáltalán új bevé­teli forrásokat Icclálni, hiszen az adófizető polgárság teherbíróképessége teljesen kime­rült. A következő választ kaptuk: — Gondjainkat éppen a bevételek kedvezőt­len alakulása okozza. A most megjelent kimu­tatás szerint tovább folytatódott a forgalmiadók és a vámbevételek visszaesése. Tavaly július végéig forgalmiadóban 7.1 millió pengőt bevételeztünk, az idén e címen csak 5.7 millió peng'ő folyt be. Esik és pedig meglehe­tősen nagy arányban az alkalmazottak kereseti adójából származó bevétel is. A legutóbbi ta­pasztalatok arra kényszerítenek bennünket, hogy a jövőévi költségvetési tervezetben a bevételeket fokozott óvatossággal állít­suk be. A revíziós munkálatok során egyelőre nem tudtunk új bevételi forrásokat kieszelni, sőt a rendelkezésre álló bevételi források hozama tekintetében is további csökkentést kellett esz­közölnünk a tavalyi előirányzatokhoz képest. Számolnunk kell ugyanis a súlyos gazdasági helyzet következményeivel és a bevételeknek optimisztikus előirányzásával nem, hozhatjuk zavarba a főváros jövőévi háztartását, Lamotte tervei a deficit eltüntetésére Reflexiók Ugrón Gábor álláspontjához írta: Dr. VÁKÁR P. ARTHUR v. miniszteri biztos, m. kir. kormányfőtanácsos Vájjon mik lehetnek Lamotte tanácsnok tervei? Akik a helyzetet ismerik, azok előtt nem lehet kérdéses, hogy melyik lesz az az út, amelyen Lamotte tanácsnok a deficit­probléma megoldását fogja keresni. A tiszt­viselői fizetéseket feltétlenül le kell szállí­tani. Ez a fizetésleszállítás azonban nem le­het olyan nagyarányú, hogy a felmerülő de­ficitet eltüntesse. Az üzemek hozzájárulási összegeit kell tehát, emelni. Ha nincs más mód, ebbe is bele kell nyugodni. Nem kétsé­ges ugyanis, hogy Lamotte Károly kitűnő képességeivel az egyedül járható útat fogja kiválasztani. Dr. Rátkai Károly. A Független Budapest aug. 12-iki számában ol­vastam Ugrón Gábornak, az Országos Takarékossági Bizottság elnökének nyilatkozatát a fővárosi gazdál­kodásban szükséges takarékosságról, a mammutfize- lésekről és a Hév. megváltásának inaktualitásáról. Budapest az ország egynyolcad részét reprezen­tálja, tehát már számbeli súlyánál fogva is hivatva és kötelezve van arra, hogy jó példával járjon elől. Ha tehát igaz az, hogy a főváros polgárának teher- bíróképességét nem lehet tovább igényhevenni, mert a polgárság elérkezett teljesítőképessége hatá­rához, akkor ebből természetszerűleg folyik, hogy tehát valóban elérkeztünk oda, amikor a dolgok intézésénél el kell tekinteni a sze­mélyes vonatkozásoktól. A leghatalmasabb javítóerő és tényező: « nagy nyilvánosság! m tehát személyi és dologi kiadások nál megtakarítasokat akarunk eléírni, akkor nem kell fázni attól, hogy kataszter készíttessék azokról, akik az emberi és családi noitaáligénycken fölül olyan személyi és dologi járandóságokat élveznek, amelyet ez a főváros es ez az ország nem bír el, meri elérkezett teljesítőképessége határához. Aki azt várja, begy a mammutfizetésesek és üövedelcmhalmozók etikai hatásokra és erkölcsi nyo­másokra le fognak mondani a főváros polgárait, az ország polgárságát megkárosító javadalmakról és jövedelmekről, az meddő szórakozásban ringatja magát. Nyilvánosság és kérlelhetetlen erős kéz kell, mert sem a főváros, sem az ország nem viselheti tovább azokat a. terheket, amelyek ezekből az ano­máliákból születnek s nem nézheti összetett kézzel azt, hogy ifjúsága, a jövendő Magyarország diplo­mával kezében átkozza sorsát, amiért az apák mu­lasztásáért és gerinctelenségéért, a dolgozni akaró magyar életből kizárattak. Az Országos Takarékossági Bizottság törvényes úton nyert szervezeténél fogva nem rendelkezik a végrehajtóhatalom jogával és. kötelmével, de mert mint tanácsadó szerv részére a minisztortanácsolf- nak, ad hoc esetek alapján döntő véleményt adhat takarékossági kérdésekben. Miutáu a takarékosság nemcsak a közpénztárak részére megmentett össze­gekből áll, de a takarékosság fogalma alá sorol­ható az is, ha munkabíró egyedek s ezek között az ifjú diplomások ■munka.birásukát és tudásukat a. közjó javára s a nemzeti vagyonosodás érdekében ki­fejthetik, ezért mi akadálya sem lehetne annak, ha az anyagi és szellemi javakkal való takaré­koskodás nagy problémáját Ugrón Gáborral az élén, az Orsz. Takarékossági Bizottság elaborálná és oldaná meg. Nagy tragédiák alkalmával tisztázódnak sokszor a kérdések s nagy események alkalmával derül ki, hogy az a város, az az ország gondolkozik és gaz­dálkodik helyesen, amelyik a társadalom minél na­gyobb rétegét vonja be a közéletbe, a közigazga­tásba, Most, a pénzkrízis alkalmával tűnt ki, hogy nem a nagy tömegek mentették külföldre pénzüket, valutájukat, hanem a jövedelem- és álláshalmozók, akik amellett, hogy a társadalmi élet nyugalmát veszélyeztették, a gazdasági krízist is fokozták. A Hév. megváltásának kérdésével minden fő­városi ügyekkel foglalkozó ember tisztában van. Nemcsak a súlyos közgazdasági és pénzügyi viszo­nyok teszik lehetetlenné a Hév. megváltását, hanem az a körülmény teszi időszerűtlenné, hogy a Hév. megváltásának kérdése sem közigaz­gatási, sem pénzügyi tekintetben nincs kellő­leg előkészítve. Erre a kijelentésemre igen sokan a tájékozatlan­ság vádját dobják felém, amit én eleve visszahárí­tani vagyok kénytelen, mert a Hév. megváltásának kérdése valóban nincs kellőleg előkészítve közigaz­gatási és pénzügyi tekintetben. Ha a Hév. kizárólag csak Budapest területén közlekednék, akkor a megváltásról kizárólag Buda­pest dönthetne, de mert a Hév. a Budapest kör­nyéki megyei városok területén is közlekedik és a távolabbi községeket is érinti: így a Hév. megvál­tásának kérdése az összes érdekelteket érinti. Óva kell inteni Budapest főváros közönségét at­tól, hogy azért és úgy oldja meg a Hév.-kérdést, mert a főváros egyes prepotensei vagy omnipoten- sei a Hév. megváltásának ügyét előkészítették. A Hév. engedélyezésével kapcsolatban folyó tárgyalá­soknál a törvény intenciói szerint meg kell hall­gatni az összes érdekelteket s csak az érdekek és követelmények tisztázása után ejtik sorát az illető helyiérdekű vasútra vonatkozó törvényjavaslat tár­gyalásának. Ezzel nem azt mondom, hogy a meglevő és megváltásra kerülő Hév. ügyét törvényhozási úton újból rendezni kell. De hogy a Hév. megvál­tása, annak természetszerű továbbfejlesztése az érde­kelt városok és községek meghallgatása és partici- pálása nélkül volna keresztülvihető, ezt a közérdek­kel összeegyeztethetönek nem tartom. A főváros polgársága s az illetékes körök és ér­dekeltségek mérlegeljék ezt a problémát, mert a Hév. mikénti fejlesztése valóban hozzátartozik a főváros fejlődéséhez, de Budapest fejlesztése és naggyátétele problémájából nem kapcsolható ki Budapest környéke, a Budapestet környező városok és községek, mert Budapest élete, jövendője, leve- űöje csak harmonikus és önzetlen elgondolással te­remthető meg. Moiret F. Ödön Rt paVÍTneTtliígyáV Budapest, IX, 1 ° Közraktár-u. 24 TUDOR ii ACCUIULÁTORGYÁR 99 B w RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Váci-út 137—139. Telefon : L. 923-08. Gyárt: Tudor és Varta rendszerű accumulátorokat. és Béla : József 304 — 97. sz. I Pesszimisztikus hangulat árad Lamotte pénzügyi tanácsnok kijelentéséből. Ugylát- szik, hogy a helyzet súlyossága következtében a pénzügyi ügyosztály sem fogja tudni kikü­szöbölni a deficitet a tervezetből. Mi lesz hát a megoldás? Lamoile tanácsnok ezeket mondja: — Vannak különböző terveim, amelyeket annakidején nyilvánosságra hozok. Egyelőre feldolgozzuk az előirányzatokat, és lia a. leg­szigorúbb takarékossági szempontok érvénye­sítése után is deficites lesz a költségvetési tervezet, akkor a deficit eltüntetésére vonat­kozó terveimet az illetékes tényezők elé ter­jesztem.

Next

/
Thumbnails
Contents