Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-19 / 33. szám
Független Budapest Budapest, 1931 augusztus 19. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul “ Végleg elejtették az új Rókus kórház tervét Itt közbevetően megkérdezzük: mi tesz az új Róhus-kórhds megépítésére vonatkozó tervekkel? Lehet-e szó az iskolaépítési akció folytatásáról? Lamotte tanácsnok válasza így hangzott: — Az új Mókus-kórház terveinek megvalósításáról belátható időn belül nem lehet szó. Itt helyre kell igazítanom egy tévedést, amely állandóan felbukkan a napisajtóban Folyton azt olvassuk, hogy az új Rókus-korhaz megépítésére tartalékolt négymillió Rengő felhasználható volna. Ez tévedés. A főváros legutóbbi zárószámadásai ezt a négymillió pengőt nem tartották fenn, ami azt jelenti, hogy ez a pénz nincsen meg. Elfogyott. Bármilyen fájdalmas is; új Rókus-kórház építéséről beszélni sem lehet. De kérdezem én, akad-e felelősségteljes ember, aki a mai súlyos viszonyok között, amikor égető napi kiadásokra is nehezen tudunk pénzt előteremteni, húsz-huszonötmillió pengős befektetésre tenne javaslatot? Természetesen iskolaépítési célokra sem tudunk költséget előirányozni. A karbantartási és dologi kiadásokat a szokásos mértékben irányozzuk elő, természetesen itt is igyekszünk megtakarításokat elérni, új beruházásokról azonban szó sem lehet. n. fizetés le szállít ás Felvetjük itt a kérdést: a beruházási költségek teljes leszorítása révén remélhető-e a fizetésleszállítási tervek elejtése. Megemlítjük, bogy a városházi tisztviselők körében érthető izgalom uralkodik a fizetésleszállításról szóló hírek miatt. Beszélnek | húszszázalékos redukció lehetőségéről is. La- motte tanácsnok ezeket mondja: — Végleges választ ebben a kérdésben még nem tudok adni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy fizetésleszállításra ne kerüljön sor. Úgy látom azonban, hegy a tisztviselőknek is áldozatot kell hozmok — legalább átmenetileg. Minden attól függ, mennyire redukálhatjuk a kiadásokat és mennyiben tudunk új bevételi forrásokat megnyílni. Amennyiben ^ sikerülne az egyensúlyt ezen az alapon biztosítani, nem nyúlunk a tisztviselői fizetésekhez. Sajnos, erre kevés a remény. Annyi bizonyos, hogy a tisztviselői fizetés- leszállítást legvégső eszköznek tartjuk az t 'gyen s úly meg ó vés ára, Esnek a bevételek A beszélgetés további során aziránt érdeklődünk, hogy lehet-e egyáltalán új bevételi forrásokat Icclálni, hiszen az adófizető polgárság teherbíróképessége teljesen kimerült. A következő választ kaptuk: — Gondjainkat éppen a bevételek kedvezőtlen alakulása okozza. A most megjelent kimutatás szerint tovább folytatódott a forgalmiadók és a vámbevételek visszaesése. Tavaly július végéig forgalmiadóban 7.1 millió pengőt bevételeztünk, az idén e címen csak 5.7 millió peng'ő folyt be. Esik és pedig meglehetősen nagy arányban az alkalmazottak kereseti adójából származó bevétel is. A legutóbbi tapasztalatok arra kényszerítenek bennünket, hogy a jövőévi költségvetési tervezetben a bevételeket fokozott óvatossággal állítsuk be. A revíziós munkálatok során egyelőre nem tudtunk új bevételi forrásokat kieszelni, sőt a rendelkezésre álló bevételi források hozama tekintetében is további csökkentést kellett eszközölnünk a tavalyi előirányzatokhoz képest. Számolnunk kell ugyanis a súlyos gazdasági helyzet következményeivel és a bevételeknek optimisztikus előirányzásával nem, hozhatjuk zavarba a főváros jövőévi háztartását, Lamotte tervei a deficit eltüntetésére Reflexiók Ugrón Gábor álláspontjához írta: Dr. VÁKÁR P. ARTHUR v. miniszteri biztos, m. kir. kormányfőtanácsos Vájjon mik lehetnek Lamotte tanácsnok tervei? Akik a helyzetet ismerik, azok előtt nem lehet kérdéses, hogy melyik lesz az az út, amelyen Lamotte tanácsnok a deficitprobléma megoldását fogja keresni. A tisztviselői fizetéseket feltétlenül le kell szállítani. Ez a fizetésleszállítás azonban nem lehet olyan nagyarányú, hogy a felmerülő deficitet eltüntesse. Az üzemek hozzájárulási összegeit kell tehát, emelni. Ha nincs más mód, ebbe is bele kell nyugodni. Nem kétséges ugyanis, hogy Lamotte Károly kitűnő képességeivel az egyedül járható útat fogja kiválasztani. Dr. Rátkai Károly. A Független Budapest aug. 12-iki számában olvastam Ugrón Gábornak, az Országos Takarékossági Bizottság elnökének nyilatkozatát a fővárosi gazdálkodásban szükséges takarékosságról, a mammutfize- lésekről és a Hév. megváltásának inaktualitásáról. Budapest az ország egynyolcad részét reprezentálja, tehát már számbeli súlyánál fogva is hivatva és kötelezve van arra, hogy jó példával járjon elől. Ha tehát igaz az, hogy a főváros polgárának teher- bíróképességét nem lehet tovább igényhevenni, mert a polgárság elérkezett teljesítőképessége határához, akkor ebből természetszerűleg folyik, hogy tehát valóban elérkeztünk oda, amikor a dolgok intézésénél el kell tekinteni a személyes vonatkozásoktól. A leghatalmasabb javítóerő és tényező: « nagy nyilvánosság! m tehát személyi és dologi kiadások nál megtakarítasokat akarunk eléírni, akkor nem kell fázni attól, hogy kataszter készíttessék azokról, akik az emberi és családi noitaáligénycken fölül olyan személyi és dologi járandóságokat élveznek, amelyet ez a főváros es ez az ország nem bír el, meri elérkezett teljesítőképessége határához. Aki azt várja, begy a mammutfizetésesek és üövedelcmhalmozók etikai hatásokra és erkölcsi nyomásokra le fognak mondani a főváros polgárait, az ország polgárságát megkárosító javadalmakról és jövedelmekről, az meddő szórakozásban ringatja magát. Nyilvánosság és kérlelhetetlen erős kéz kell, mert sem a főváros, sem az ország nem viselheti tovább azokat a. terheket, amelyek ezekből az anomáliákból születnek s nem nézheti összetett kézzel azt, hogy ifjúsága, a jövendő Magyarország diplomával kezében átkozza sorsát, amiért az apák mulasztásáért és gerinctelenségéért, a dolgozni akaró magyar életből kizárattak. Az Országos Takarékossági Bizottság törvényes úton nyert szervezeténél fogva nem rendelkezik a végrehajtóhatalom jogával és. kötelmével, de mert mint tanácsadó szerv részére a minisztortanácsolf- nak, ad hoc esetek alapján döntő véleményt adhat takarékossági kérdésekben. Miutáu a takarékosság nemcsak a közpénztárak részére megmentett összegekből áll, de a takarékosság fogalma alá sorolható az is, ha munkabíró egyedek s ezek között az ifjú diplomások ■munka.birásukát és tudásukat a. közjó javára s a nemzeti vagyonosodás érdekében kifejthetik, ezért mi akadálya sem lehetne annak, ha az anyagi és szellemi javakkal való takarékoskodás nagy problémáját Ugrón Gáborral az élén, az Orsz. Takarékossági Bizottság elaborálná és oldaná meg. Nagy tragédiák alkalmával tisztázódnak sokszor a kérdések s nagy események alkalmával derül ki, hogy az a város, az az ország gondolkozik és gazdálkodik helyesen, amelyik a társadalom minél nagyobb rétegét vonja be a közéletbe, a közigazgatásba, Most, a pénzkrízis alkalmával tűnt ki, hogy nem a nagy tömegek mentették külföldre pénzüket, valutájukat, hanem a jövedelem- és álláshalmozók, akik amellett, hogy a társadalmi élet nyugalmát veszélyeztették, a gazdasági krízist is fokozták. A Hév. megváltásának kérdésével minden fővárosi ügyekkel foglalkozó ember tisztában van. Nemcsak a súlyos közgazdasági és pénzügyi viszonyok teszik lehetetlenné a Hév. megváltását, hanem az a körülmény teszi időszerűtlenné, hogy a Hév. megváltásának kérdése sem közigazgatási, sem pénzügyi tekintetben nincs kellőleg előkészítve. Erre a kijelentésemre igen sokan a tájékozatlanság vádját dobják felém, amit én eleve visszahárítani vagyok kénytelen, mert a Hév. megváltásának kérdése valóban nincs kellőleg előkészítve közigazgatási és pénzügyi tekintetben. Ha a Hév. kizárólag csak Budapest területén közlekednék, akkor a megváltásról kizárólag Budapest dönthetne, de mert a Hév. a Budapest környéki megyei városok területén is közlekedik és a távolabbi községeket is érinti: így a Hév. megváltásának kérdése az összes érdekelteket érinti. Óva kell inteni Budapest főváros közönségét attól, hogy azért és úgy oldja meg a Hév.-kérdést, mert a főváros egyes prepotensei vagy omnipoten- sei a Hév. megváltásának ügyét előkészítették. A Hév. engedélyezésével kapcsolatban folyó tárgyalásoknál a törvény intenciói szerint meg kell hallgatni az összes érdekelteket s csak az érdekek és követelmények tisztázása után ejtik sorát az illető helyiérdekű vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának. Ezzel nem azt mondom, hogy a meglevő és megváltásra kerülő Hév. ügyét törvényhozási úton újból rendezni kell. De hogy a Hév. megváltása, annak természetszerű továbbfejlesztése az érdekelt városok és községek meghallgatása és partici- pálása nélkül volna keresztülvihető, ezt a közérdekkel összeegyeztethetönek nem tartom. A főváros polgársága s az illetékes körök és érdekeltségek mérlegeljék ezt a problémát, mert a Hév. mikénti fejlesztése valóban hozzátartozik a főváros fejlődéséhez, de Budapest fejlesztése és naggyátétele problémájából nem kapcsolható ki Budapest környéke, a Budapestet környező városok és községek, mert Budapest élete, jövendője, leve- űöje csak harmonikus és önzetlen elgondolással teremthető meg. Moiret F. Ödön Rt paVÍTneTtliígyáV Budapest, IX, 1 ° Közraktár-u. 24 TUDOR ii ACCUIULÁTORGYÁR 99 B w RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Váci-út 137—139. Telefon : L. 923-08. Gyárt: Tudor és Varta rendszerű accumulátorokat. és Béla : József 304 — 97. sz. I Pesszimisztikus hangulat árad Lamotte pénzügyi tanácsnok kijelentéséből. Ugylát- szik, hogy a helyzet súlyossága következtében a pénzügyi ügyosztály sem fogja tudni kiküszöbölni a deficitet a tervezetből. Mi lesz hát a megoldás? Lamoile tanácsnok ezeket mondja: — Vannak különböző terveim, amelyeket annakidején nyilvánosságra hozok. Egyelőre feldolgozzuk az előirányzatokat, és lia a. legszigorúbb takarékossági szempontok érvényesítése után is deficites lesz a költségvetési tervezet, akkor a deficit eltüntetésére vonatkozó terveimet az illetékes tényezők elé terjesztem.
