Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-12 / 32. szám
7 Budapest, 1931 augusztus 12. Független Budapest Nem lesz éjjel-nappali luxus-uszoda a Dunán A hajóslarsaságoh ellenzésén dőlt meg a terv. miután a vállalhozó 80 ezer pengőt már beleült az építkezésbe Nemrégen megírtuk, hogy dr. Bogda/novics Milosné világvárosi, újszerű uszodát akar építeni a pesti Duna ^szakaszon és ezirányú kérvénye már az illetékes hatóságok előtt fekszik. Bogdanovicsné már a múlt évben is kísérletezett terve megvalósításával, de mielőtt az engedélyt megkaphatta volna, elmúlt a nyár és az új Dunauszoda megnyitása elvesztette aktualitását- Bogdanovicsné az idén korábban adta be kérvényét a fővároshoz és előadta, hogy a parlament és a Margithíd közötti pesti Dunapar- ton szeretne nagyobbszabású uszodát felállítani, mely nemcsak nappal, hanem éjjel is üzemben lenne és az uszodán kívül kávéház, vendéglő és bár is működnék az, éjszakai órákban a víziépítményén. Vágó László műépítészt bízta meg az új uszoda tervének elkészítésével, a finanszírozásban pedig a Fejér és Dános cég vett volna részt. Mindenütt ígéreteket kapott Bogdanovicsné az engedélyezést illetően, úgyhogy a kedvező kilátások birtokában meg is vásárolta az új uszodához szükséges uszályokat és a Szúnyog- szigeten megkezdték Vágó László tervei szerint a nagy üvegterraszos uszoda építését. Idáig több mint S0.000 pengőt öltek bele az építkezésbe, melynek költségelőirányzata 200.000 pengő körül mozgott. A szép terv megvalósítása azonban váratlanul meghiúsul. A Margithíd alatt állomásozó hajóstársaságok tiltakozásukat jelentették be a hatóságoknál a közelükben tervezett dunai uszoda engedélyezése ellen és arra hivatkoztak, hogy közbiztonsági szempontból nem vállalnak felelősséget, mert könnyen lehetséges, hogy ezen a forgalmas helyen valamelyik hajó nekiütődik az uszodának es azt elsodorja. A hajóstársaságok a Közmunkatanácsnál is bejelentették óvásukat és értesülésünk szerint a hatóságok meg is tagddják az uszoda engedélyezését. Felajánlották ugyan a budai partot, ezt azonban a váltakozók nem tartják alkalmasnak a nagy befektetési! üzlet jövedelmezőségének biztosítására. The Neucüöfel Asphalte Corapanu Limited BUDAPESTEN, Iroda: VI.. Vilmos császár út 31. sz. Telefon: Ant. 212—46. Gyár: VI., Váci út 35. Telefon: Aut. 914—88. Alapítva: 1873. Alaptőke: I millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val d. Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinéi aszfaltbányáknak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad: Val ■de Traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltutakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé- nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdőszoba-, mosdó-, klosett-berendezések nxgy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 Teherautókarosszériák Teherautópótkocsik Autóbuszok Gyártja: NAY..RÓNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rf Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463 88 KÖNIG JUNOS OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK Műszaki iroda, grafikai szaküzlet Budapest, IX., Remete ucca 23 Saját gyártelep. Telefon: József 453—58 , A modern orvosi tudomány miiiden eszközével éaa külön, »bözó'gyógyeljárásokhoz szükségéé fölszerelésiekkel, ellátva. A váróé minden pontjáról könnyen megközelíthető. UNITfiS OUTÓGVPR^fciá^V. ZOPOLVO-U.13. Telefon: Aut. 923—85 Az alsórákosi rétek — Potemkin-kertváros írta a PIROVITS ALADÁR, ny. székesfővárosi műszaki főtanácsos A Független Budapest július 15. számának egyik cikke azt a kérdést veti fel, miért nem lehet építkezni az alsórákosi réteken. Mielőtt erre a kérdésre érdemleges választ adnánk, nagyarázatképpen meg kell mondanunk, hogy itt egy ll év óta húzódó, még gondolatban is szerencsétlen Potemkin-kertváros vergődéséről van szó. Valóban felette kívánatos volna ezt a kérdést egyszer már a való és igaz tényállás megismertetése útján tisztázni, vagyis megadni azt a feleletet, mely azonnal mindent felderítene ami erre a misztikus problémára tartozik. Az abszolút merev jog még soha akkora rést nem ütött bírói ítéleten, mint ütött maga az élet az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak azon az ítéletén, mellyel az Alsórákosi Rétek dűlőjében már- már hírhedté vált „Nagyszuglói Kertvárosépítési Szövetség■“ számára 600—700 telekigónylő részére a megállapított megváltási áron (5—8 pengő négyszögölenként) telkeket jelölt ki a földbirtoktörvény alapján. Ennek az egész ominózus ügynek keletkezési idejét az 1920. évre vihetjük vissza, amikor is közéleti előkelőségek vezetése alatt megszervezett ú. n. Kertváros-Szövetség arra határozta magát, hogy az akkor már a földbirtoktörvény alapján gyakorlatba vett vitézi telkek kiosztásának mintájára, itt Budapest székesfőváros területére tartozó és arra érdemeket szerzett házhelyigénylők részére is kérnek az Országos Földbirtokrendező Bíróság útján telkeket, illetve azoknak a vitézi telkek mintájára való megítélését. A bíróság a földbirtoktörvénynek betűszerinti értelmezése alapján, mely szerint t. i. a> kérelem nincs ellentétben a törvénnyel, — annak helyt adott és ezen az alapon történt azután, hogy az említett kertvárosérdekeltség által már előzetesen kiszemelt fővárosi területen a bíróság az említett számú telket a jelentkező igénylőknek megítélte. Jött azonban a főváros és kereken kijelentette, hogy a házhely igénylésnek helyet adni nem lehet. Mert a kertváros céljaira kiszemelt és a földbirtoktörvény által követelt egész telekkomplexum a főváros érvényben levő városszabályozási terve és az ezzel szerves kapcsolatban álló építési szabályrendeletek szerint a kiszemelt nagy telekterületnek egész más rendeltetést jelölt ki, semhogy ott az érdekeltség a saját szabályozási terve alapján és építkezési tervei szerint kertvárost létesítsen. Egyébként pedig azíérdekeltség által kijelölt terület a Rákos-patak árterébe tartozik és jelenleg teljesen ősállapotában művelés alatt áll, ahol hosszas esőzések után a terület egy része víz alá jut, úgyhogy horribilis költségekkel lehetne csak ezt a területet városiasítani és ez a kertváros csak az elsősorban érdekelt köz- tisztviselőség, mint házhelyigénylők anyagi romjain volna megvalósítható. A főváros tehát — miként a jóságos édes anya a gyermekeiért — küzdött a tervbevett kertváros megvalósítása ellen, miközben tiltakozott az ellen is, hogy az O. F. B. oly szuverén módon akar beleavatkozni a főváros teiiiletén a városfejlesztés rendjébe. így keletkezett azután az a nagy harc a főváros és az O. F. B. között, miközben maga a nemzetgyűlés is észrevette, hogy a földbirtöktörvény körül baj van, mex-t ez a törvény hiányos, nem tesz különbséget falu és város, de sőt város és Budapest székesfővárosa között sem, miért is határozatba ment, hogy a törvényen novelláris úton változtatni fognak, mely szerint annak rendelkezései alól Budapest ki fog vétetni. Ámde ez nem sikerült, mert a nemzetgyűlés terve akkor már törvényes úton meghozott kész bírói ítélettel állt szembe, amelyet tehát új törvénnyel hatálytalanítani nem lehetett, azért is a nemzetgyűlés többsége a szociális úton való reparálásba nem ment bele. Így folyik még a harc 11 év óta tovább most is. Minden bajnak és bonyodalomnak egyetlen és igazi okozója a Földbirtokrendező Bíróságvolt, illetve az általa alkalmazott földbirtoktörvény, mely az abszolút doktrinerség .jegyében születve, teljesen merev voltánál fogva egyszerűen képtelen most a saját eredeti rendelkezéseit az érdekelt felek kölcsönös megnyugtatására az életbe átültetni. Felette érdekes volt, mikor annak idején a székesfőváros városrendezési szakértője Vargha László, ezidőszerint műegyetemi tanár, a bíróság előtt fölvetette azt a kérdést, vájjon a. kertváros teljes megépítésével járó horribilis költségeket ki fogja viselni? A bíróság az akkoriban a tárgyalások folyamán nyilvánított szak- véleményt azzal a megokolással mellőzte, bogy: A földbirtoknak az illető házhely igény elök számára való megítélését kimondó törvény nem tartalmaz olyan irányú rendelkezést, mely szerint egyrészről a házhely igénylők anyagi viszonyai, másrészről pedig az építendő kertváros építési költségei a megítélés körül mérlegelendők lesznek. Itt rejlik minden bajnak oka. Ez az igazságszolgáltatás történetében szinte páratlannak minősíthető merev, egyoldalú bírói ítélet végzetes csapást mért nemcsak az egész kertvárosakció sorsára, hanem az abban érdekelt fővárosi polgárságra is, úgyhogy a már említett 11 év alatt fölmerült panasz-özön, az érdekelt házhelyigénylők anyagi károsodása, — mert hiszen ezeknek a házhelyigénylőknek egy része a befizetett pénzüket elvesztették és ebben az ügyben jelenleg bűnvádi eljárás van folyamatban, — végül pedig az a kálváriajárás, melyet nekik még külön elszenvedniük kell, — megállapíthatóan egyedül és csakis arra a megmagyarázhatatlanul téves bírói ítéletre vezethető vissza. Az egyoldalúan magyarázott hiányos földbirtoktörvény volt tehát az oka annak, hogy ez a kezdeményezők részéről tagadhatatlanul nemes intencióktól vezetett, de szerencsétlen kertváros-gondolat ahelyett, hogy csírájában halt volna el, — ellenkezően életben maradt és most csak az a szerencse, hogy mind a főváros, mind pedig a közmunkatanács hatalmi eszközökkel kénytelenek szabályrendeletekben gyökerezett akadályokat gördíteni az egész akció elé, csak azért, hogy ez az egész terv egy Potemkin-kertváros képében életre ne kelljen. Ezek után pedig most már a tárgyilagos ítéletre hivatkozva kérdezzük, vájjon lehet-e ilyen körülmények között olyan érvekkel előhozakodni, hogy 474 családiház építése volna azonnal megkezdhető és hogy ez a nagy munkatömeg 8 millió értékű foglalkoztatást jelentene 4000 iparos számára? A Pesti Hírlap július 23-ik számának fővárosi rovatában olvasom, bogy az O. F. B. erélyesen beleavatkozott ebbe az ügybe és 29.915 1931. sz. vég-zés alapján kéri Budapest polgármesterét, hogy közölje vele azokat az okokat, melyek miatt a törvényes úton (a valóságban azonban kényszer útján) házhelyhez juttatott telektulajdonosok házaik felépítésére miért nem kap jóik meg a közigazgatási hatóság építési engedélyét. Erre a kérdésre a főváros most frappáns választ adhat. Ugyanis azért nem kaphatnak építési engedélyt, mert még most sincs tisztázva az a kérdés (11 év óta!), amit a főváros szakértője annakidején a bíróság előtt felvetett, hogy tudniillik — miként elől már szóvátettük — „ki viseli azokat a horribilis városiasítási költségeket?“ Ez a fentemlített legújabb O. P. B. végzés most valóban kapóra jött abból a szempontból, hogy jelen cikkemet oly csattanós válasszal fejezhetem be. — A Szent István napi ünnepségek programja. Az Idegenforgalmi Hivatal csinos kiállítású füzetet bocsátott ki — a kiállítás a Házinyomdát dicséri — amely a budapesti Szent István napok egész programjóit felöleli. A vasúti és hajókedvezményekről, a vízummentességről, elszállásolásról, közlekedési tarifákról és a kereskedelmi árleszállításokról részletesen informál a praktikus kis tanácsadó, amely ezenkívül pontos kalauza a Budapestre zarándokló idegenek részére abban a sok látnivalóban, melyek az idei Szent István ünnepet az eddigiek fölé emelik. I utt lakk- és festékgyár r.-t. la w I Mm BUDAPEST, VII. KÉR., ŰRNAGY-UTCA 4, SZÁM. ÁNON ANTAL ÉS FIAI kövozőmesterok, út-, osaterna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, v>ay- fektetés, mész.kőb&nya Vili,, Futó-utca 10. Telefon: J. 305-05 SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZETI TELEPEI) BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pasaréti-út 129. Alit. 644-31. Pest megye HAUERJÓZSEF háztatarozási és tetőfedési vállalkozó I., Vár, Országház ucca 25. Telefon : Aut. 608-23 OLNÁR ISTVÁN építész Telefon: Lá. H-©9 Dudapest. I.. Vfortliu Miklós út 36
