Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-15 / 28. szám
Budapest, 1931 július 15 Független Budapest 7 SzállótulajdonosoK aKciója az idegenforgalmi járuléK ellen A szállodások maguK akarják irányítani a főváros idegenforgalmi propagandáját Legalább is beleszólási jogot kívánnak Az idegenforgalmi járulék ellen sokat és régóta hadakoznak a szállodatulajdonosok, akik nem akarnak belenyugodni abba, hogy évente 200.000 pengőt fizessenek a, városnak ezen a címen. Legutóbb is panaszos memorandumot nyújtottak tn-p a minisztériumokhoz és kérték, hogy a kormány tiltsa meg a fővárosnak az idegenforgalmi járulék további fentar- tását. Annál is inkább követelik ezt, mert a b el ügy miniszter csak egy-egy évre engedélyezte ennek az adónemnek fentartását és legutóbb is leiratban közölte a fővárossal, hogy az idegenforgalmi járulék érvényességét csak 1931 végéig engedélyezi. A szállótuiajdonosok azt panaszolták a belügyminiszternél és a pénzügyminiszternél, hogy nincsenek megelégedve a főváros idegenforgalmi propagandájával, és annak ellenére, hogy a 200.000 pengős járulék az idegenforgalmi hivatal céljait szolgálja, a főváros nem enged nekik beleszólást a külföldi propaganda irányításába. Ezt különösen sérelmezik és azt hangoztatják, hogy a pénzükért legalább tanácsokat adhatnának az összeg felhasználására nézve. Mivel ennek lehetőségét a főváros nem adja meg, a szálló- tulajdonosok az idegenforgalmi járulék beszüntetéséi sürgetik és azt ígérik, hogy ez esetben ők maguk gondoskodnának az idegenforgalmi propaganda megszervezésével, melynek, szerintük, nagyobb sikere lenne, mint a főváros irányítása mellett. A szállodásoknak ezzel a manőverével szemben a főváros természetesen tiltakozást jelentett be, mert nem járul hozzá az idegen- forgalmi járulék megszüntetéséhez. Ez az ösz- szeg az idegenforgalmi hivatal költségvetésének a felét fedezi és elvonása súlyos válságba sodorná Budapest idegenforgalmát. Ép ezért a főváros most felirattal fordult a belügyminiszterhez és kérte, hogy a szállodások akciója ellenére a jövő évre is hosszabbítsák meg az idegenforgalmi járulék fentartását. A számszék revízió alá vette az üzemeket Papanek Ernő dr. meg van elégedve az eddig látottakkal Folytatják az üzemek revideálását A nyári szünetet nem tölti tétlenül a főváros éij intézménye, a számszéki hivatal, hanem beható revíziókat végez az egyes üzemek gazdálkodásának megvizsgálása érdekében. Néhány hét óta permanensen folynak a számszéki kiküldöttek által foganatosított revíziók és Papanek Ernő számszéki igazgató az egyels üzemeknél befejezett vizsgálatok eredményéről jobban mondva észrevételéről, már jelentést tett a polgármesternek. A Gellért-fürdő, a Községi Temetkezési Inté- .zet és még néhány kis üzem esett tiíl eddig a revízión és a számszéki igazgató általában elismeréssel adózott az üzemek vezetését illetően. Meg-állapította, hogy a takarékos gazdálkodást mindenütt szemelőtt tartják és a lehetőséghez képest további gazdaságos intézkedéseket készítenek elő. Bizonyos tekintetben kifogásai is vannak a számszéki igazgatónak. Észrevételezi például a számszéki ig'azgató, hogy egyes üzemek egyik-másik tételnél tulkia- dással dolgoznak. Minderre a szám-széki igazgató csupán felhívja a polgármester figyelmét, de különösebb intézkedést nem kér. Még a nyár folyamán az összes üzemeknél lebonyolítják a vizsgálatot és a jövőben évente egyszer-kétszer minden hivatalt különböző szempontokból hasonló revízió alá vesznek. A városházán a legteljesebb megelégedéssel nyilatkoznak Papanek Ernő dr. eddigi működéséről, aki a számszék élén is beigazolta, hogy a főváros iránt a legnagyobb jóindulattal van eltelve. Mindenesetre örvendetes csalódás ez azoknak, akik kezdetben aggodalmaskodtak amiatt, hölgy állami státuszból kinevezett férfiú fog felügyeletet gyakorolni a főváros gazdálkodása felett és attól féltek, hogy ez a körülmény sorozatos civódásoknak lesz a kútforrása. A számszéki igazgató igyekszik közeli nexusba kerülni a főváros közigazgatásával és különösen az üzemi gazdálkodás helyes mederbe terelésére veti a súlyt. De erősen belefekszik a főváros g-azdálkodásá- nak ellenőrzésébe a főszámvevői hivatal is. mert minden körülmények között arra törekszenek, hogy a főváros kiadásai a legszükségesebb térre szorítkozzanak. Kölcsönpénzek igénybevétele például a főszámvevő személyes hozzájárulásához van kötve és a kölcsönpénzekből j egyetlen fillért sem szabad kiadni, míg a tétel- ! hez a főszámvevő beleegyezését nem adja. Új szüKséglaKásoKat építenek A jövő hónapban kerül a javaslat a tanács elé — Nem kellenek a 3-4 szobás lakások, de kislakásokban még nagy a hiány A Független Budapest adott először hírt, — mtár hónapokkal ezelőtt — arról a tervről, hogy a főváros a kislakásokban uralkodó nagy Ínség leküzdésére újabb szükséglakásokat akar építeni. Fedezet hiányában azonban kénytelenek voltak ezt a tervet a napirendről levenni. A kislakások terén a helyzet azóta^ nem hogy javult volna, hanem: súlyosbodott és ez a körülmény késztette a főváros vezetőségét arra,- hogy ismét felvegye napirendre a szükség- iakások építését. A terveket már el is készítették. melyek szerint a Ceglédi úti lakótelep mellett szándékoznak 100, vagy legalábbis 50 új szükséglakást építeni. Minden attól függ, mennyi fedezetet tudnak rendelkezésre bocsátani, mert 100 szükség- lakás építései mintegy 350.000 pengőbe kerül és ha kevesebb pénzt fordítanának erre a célra, úgy ennek arányában csökkennék a szükséglakások^ száma is. Költségmegtakarítás szempontjából határoztak úgy, hogy az új szükség- lakásokat nem új területen, hanem a régiek mellett építik, mert így kevesebb a felügyeleti költség. Lehetséges, hogy az inségadó jövedelméből utalnak ki megfelelő költséget erre a célra, mert a szükséglakások létesítése szorosan hozzátartozik az inségakció programjához. A legközelebbi tanácsülés napirendjére fel is veszik az erre vonatkozó előterjesztést, úgyhogy a jövő hónap elején az építkezés megkezdődhetik és ősszel az új szükséglakások átadhatók lesznek a használatnak. Amíg a. szükséglakásokban és általában a kislakásokban nagy a kereslet, addig a nagylakások, sőt a 3 szobás lakások is egymásután ürülnek meg a főváros bérházaiban. Különösen a magaslakbérű új városi házakból távoznak a lakók és bizony nehezen talál a főváros új bérlőkre. Ezek a körülmények ismét felszínre vetik azt a tervet, hogy a városi házak lakbéreit revízió alá kell venni és az egészen alacsony lakbéreket méltányos emeléssel, a magas béreket pedig leszállítással kell összhangba hozni a mai viszonyokkal. Tárgyalások folynak arról is, hogy az új szükséglakások építése mellett üresen álló épületeket, nagyobb helyiségeket vegyen bérbe a főváros és azokat alakítsa át szükséglakásokká. SZÓT KÉREK! Lázár Miklós, Pakots, Payr, Szakács, Weltner és társai Tisztelt Szerkesztő Úr! Talán szokatlan, hogy én, aki aktív újságíró vagyok, ezen a helyen szólalok meg, amely a nagyközönség részére van. fenntartva és nem annak az orgánumnak a hasábjaim amelyet munkámmal szolgálok. De megokolom: személyi és újságírói örömömnek akarok kifejezést adni és erre a „Független Budapest“- nek ez a rovata a legalkalmasabb nyilvánosság. Örülni akarok, hogy a magyar törvényhozásban az újságírói kar néhány kiválósága helyet kapott. Ha a külföldről van szó, akkor nem különös örömet: a nyugati országok legkiválóbb politikusai azok, akik ma Európa, sorsát intézik, úgyszólván valamennyien újságírók voltak. Nálunk azonban nagy dolog, ha igazi újságírónak sikerül bejutnia a képviselőházba. Különösen nagy dolog, hogy nyílt- szavazásos, vidéki választókerületekben három ellenzéki újságírónak is sikerült mandátumhoz jutnia. Pakots József és Szakács Andor a hivatalos terror és az állami adminisztráció minden eszköze ellenére győzött: ezt a két kitűnő újságíród a név szeretető küldte a képviselőházba. Mellettük a harmadiknak. Lázár Miklósnak már könnyebb volt valamivel a dolga, nem kellett töretlen úton haladnia, hiszen, amikor nemrég megválasztották Tokaj követének, már látható volt, hogy ez a kerület örök időkre biztosította magának Lázár Miklós kiváló tehetségét. De vannak vadonatúj képviselő tagjai is a magyar újságírásnak. Ketten vannak, mindkettőjüket titkos választással Budapest küldte a parlamentbe. ahová magukkal viszik azt a morális tőkét, amelyet a titkos választás adta, mandátum jelent. Payr Hugó az egyik, Weltner Jakab a másik. Kormánypárti és szocialista. Különböző politikai pontokon küzdenek, de nemes ellenfelek, az újságírótársadalom legelső sorából valók és igaz kollégák. Levelem célja az, hogy az újságírás örömének adjak kifejezést; hogy szere- tetünkkel odaálljunk melléjük, amikor nehéz munkájukat megkezdik. És most■ még arra kérem Szerkesztő urat, engedje meg, hogy megemlékezzem még itt néhány olyan illusztris képviselőről is, akik félig-meddig szintén kollégák. Mert ha csak mellékesen űzik is a mi mesterségünket, mégis szeretettel és tehetséggel művelik azt. Friedrich Istvánra, Klebelsberg grófra, Lingauer Albinra és Bajcsy-Zsilinszky Endrére gondolok, ezekre a kitűnő publicistákra, akik az előbb említettektől csak a dolgok sorrendjében különböznek: előbb lettek politikusok, mint újságírók. Újságíró banketten gyakran szokták emlegetni ezt a mondást, amely, ha jól emlékszem, Csernátöny Lajostól származik: „Fiúk, szeressétek egymást, mert más úgy sem szeret benneteket!“ Szerkesztő Uram, levelemmel meg akarom mutatni, hogy igenis, szeretjük egymást és együtt tudunk érezni akkor is, ha az újságírócsaládnak öröme van. Levelem közlését köszönve, vagyok Szerkesztő úr igaz híve (Név és aláírás.) Vigadó kávéltáz IV. , Deák Ferenc ucca 2 Vigadó kioszk V. kerület, Vigadó tér I TULAJDONOS: Babócsy Lőrinc Üvegfestészeti és üvegmozaik műterem Palka József Magyarország ezüstkoszorús üvegfestőmestere Budapest, Vili., Baross u. 59. Tel.: J. 302-28. Alapittatott 1894
