Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-01 / 26. szám
Budapest, 1931 július 1. Független Budapest 9 Versttigfórggatósi hirdelménu Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek a VII. kér., Szatmár ucca, Fűrész ucca és öv ucca közötti szakaszának és a keresztező uccák egy részének csatornaépítési munkálataira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2°/o-a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi Városháza II. emelet 285. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1931. évi július hó 14-én (kedden) délelőtt 'All óráig a II. emelet 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi július hó 14-én (kedden) délelőtt 11 órakor lesz a II. emelet 285. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi június hó 13-án. A székesfőváros polgármestere. Beér Sándor müintézete Zománc és marott táblák, ruggyanta bélyegzők gyártása Budapest, V., Gróf Tisza István ucca 5. szám. (Fürdő u.) Telefon: Automata 824—29. Neusfadfl Ernő és Fiai hépherefgyára Alapítva 1892 Budapest, V, Vilmos császár út 56. Telefon: 151-80 • Képkeretek, függönytartók (karnizsok), szentképek, festmények, btitoraranyozások a legolcsóbban! Schaffer Antal Székesfővárosi út-, betöltés csatornaépítési vállalata Budapest; IS., Bias út 21. Tel.: 522-91 II £ 7UVG ISTVJIN épület• és bútor asztalos’mester Budapest, VJ!., Vörösmarty u. 17 Teletöm József 373—58. szám. Vállal minden e szakmába vágó munkát Magyarország aranykoszorús mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntöde. harangfelszerelés és haranglábgyár Budapest, VI., Frangepán u. 77. szám Telefon: A. 913-53 Bazilika részére készült 7965 kg úf harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydiszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerölevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Előnyös fizetési feltételek! REDNER JENŐ mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, VIII, Népszínház u. 13. Tel.: J. 394-32 Buhova Lajos épületüvegező és képkeretező IX., Lónyay ucca 48 Telefon : Automata 870—26 verseiiijlíárátjöiási tiirdefménij Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, az új élelmiszer nagy vásárteleppel kapcsolatosan tervezett hajóállomás két csoportba foglalt munkájára nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek. Az egyik munkacsoporthoz a hajóállomáshoz vezető út-, föld- és kövező munkája és egy csőáteresztő létesítése, másik munkacsoporthoz a hajóállomás előterén tervezett föld-, bélésfalak, kerítések, korlátok, csatornák, továbbá a hozzájáró úton korlátok készítésével járó munkák tartoznak. Mindegyik munkacsoportra a nyomtatványoknak megfelelően külön ajánlat teendő. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi Városháza II. em. 197. ajtószám alatt a hivatalos időben d. e. 12—2 óra között díjtalanul beszerezhetők. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett aján latokat folyó év július hó 20-án d. e. 11 óráig a II. em. 193. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása folyó év július hó 20-án d. e. 12 órakor lesz a VIII. ügyosztály tanácstermében, ahol a vállalkozók, vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi június hó 15-én. A székesfőváros polgármestere. Kártérítést követel a kísérleti szemétégető pályázatára meghívott hét külföldi cég Az építkezés elmaradása folytán veszendőbe megy pályázatuk és a vele járó nagy költség A budapesti kísérleti szemétégetőtelep ügyével sokat foglalkoztunk. A köztisztasági hivatal vezetőségének régi terve egy ilyen intézmény létesítése, de az anyagi eszközök hiányán mindig meghiúsult a terv megvalósítása. A múlt évben már ágy látszott, hogy mégis csak testet ölt a terv: sikerült a költségvetésbe belementeni azt a negyedmilliós előirányzatot, melyet az építési költségekre szántak, de az előző években következetesen kihúztak a költségvetésből. A Független Budapest annak idején bőven ismertette a köztisztasági hivatal tárgyalásait, megírtuk azt is, hogy nemzetközi pályázatot tartottak és 7 nagy külföldi gyárat szólítottak fel ajánlattételre. A főváros azt remélte, hogy az előirányzott 250.000 pengőből bőven telik építési költségre és gépiberendezésre, de^ szomorúan csalódott, amikor az árajánlatokból kiderült, hogy a legolcsóbb megoldás esetén is legalább 750.000 pengőbe kerül a kísérleti szemétégetőtelep. A köztisztasági hivatal abban reménykedett, hogy vagy hitelátruházás útján, vagy a következő évi költségvetésbe való beállítással a hiányzó összeget pótolhatják és így az építkezés mégis megkezdődhetik. Most már bizonyossá lett azonban, hogy erre hosszú ideig nem kerül sor. Az történt ugyanis, hogy aj szemétégetőtelep részére hiányzó összeg engedélyezése helyett még az említett 250.000 pengőt is elvették és más célra használták fel. Mint már legutóbb is megírtuk, az elmúlt évben felmerült és rendes fedezettel nem bíró póthitelek egy részénél a szemétégetőtelep ncgyedmiiliós hitelét jelölték ki fedezetként. Ebből a pénzből a Fővárosi Faárugyár értékeinek elszámolását és a betegápolási költségek deficitjét térítették meg. 50.000 pengő jutott még ebből a költségből az új leányárvaház berendezésére is. A szemétégetőtelep ügye tehát megint elbukott és nem is kerül hamar újból napirendre, mert « következő évi költségvetésekben rendkívüli beruházásokat nem irányoznak elő. Más oldalról azonban még sokáig foglalkoztatni fogja a fővárost a szemétégetőtelep dolga. Ugyanis a külföldi gyárak, melyek a főváros felhívására a pályázaton részt vettek, nem nyugszanak bele abba, hogy fáradságos munkájuk és a pályázatba befektetett költség kárba vesszen. A gyárak külön megbízottakat és mérnököket küldtek annak idején Budapestre, akik itt megbeszélték a szemétégetőtelep építésének speciális ügyeit és személyesen érdeklődtek a főváros elgondolásai iránt. Ezek figyelembe vételével készültek el a gyárak tervei, amelyeket mintegy 3/4 éve őriz a főváros. A pályázatban résztvett cégek azt követelik, hogy döntsön a város az ajánlatok felett és adja ki a megbízást valamelyik gyárnak, mely esetben a többi cég semmiféle igényt sem támaszthat. Ellenben ha a főváros csak most jön rá arra, hogy szemétégetőtelep építésére nincs pénze, úgy fizessen kártérítést a gyáraknak és térítse meg azok összes kiadásait, mert nem kívánható, hogy a főváros hibájából a pályázókat érje súlyos veszteség. Előrelátható, hogy a főváros méltányossági alapon rendezi is a külföldi gyárak igényét és így sokba kerül a szemétégető, amely — nincs és egyelőre nem is lesz. Budai háztulajdonosok panaszai különböző illetékek és járulékok kivetése miatt Memorandum a polgármesterhez — Budán sokkal nagyobb járulékokat fizetnek az ingatlantulajdonosok, mint Pesten Az ingatlantulajdonosok újabban nagyon elégedetlenek a fővárossal. Sok a panaszuk a különböző illetékek kivetése miatt és tömeges fellebbezéssel támadják meg az útburkolási és csatornázási járulékok megállapítását is. A városházán hosszú ideje húzódik már az ezekről a járulékokról intézkedő szabályrendeletek módosításának ügye és amíg az ríj szabályrendelet el nem készül, nem is várható megnyugvás ezen a fronton. Az elégedetlenségben a budai ingatlantulajdonosok vezetnek. A budai ingatlantulajdonosok — kik külön egyesületbe tömörültek — memorandumot nyújtottak át a polgármesternek, amelyben előadják, hogy súlyos sérelem éri őket az útburkolási és csatornázási illetékek kivetése által. A főváros nemcsak az új útépítések költségeit hárítja rájuk, hanem olyan esetben is kivetik a burkolási járulékot, amikor valamilyen munka után a kövezetei felbontják és újra helyreállítják. Hangsúlyozzák, hogy a budai teléktulajdonosok nagyobb terheket viselnek e járulékok fizetése után, mint á nagy pesti bérházak tulajdoncisái. Az útburkolási és csatornázási járulékot az ingatlan homlokzati hosszának arányában vetik ki, márpedig egy bér- ház homlokzata rendesen sokkal kisebb, mint egy budai telek homlokzata, már csak azért is, mert az érvényben levő szabályok szerint a budai oldal egyes részein 600 négyszögölnél kisebb telket nem lehet alakítani. Sok telek 2—3 uccát is érint és nem egy esetben az útburkolási és csatornázási illetékek összege meghaladja a telek valóságos értékét. A főváros a kivetett összegeket és a felszállniSCHMIDT TESTVÉREK Tel.: Aut. 952-85. Táviratcím: Farbenschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpénztárt csekkszámla szám: ’*52850 Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánáj Gyárt: Kő-« könyvnyomdái-, valamint offfsetffesftékeket. Mint különlegességet készít: m2iTsé,?X”nyor6i,iTeSnKyeT Gyár és központi iroda i Rákospalota, Pázmány-u, 41 Nuomdaícstéhguár Rt tott kamatokat is betábláztatja az ingatlanokra, aminek következménye, hogy sok esetben a tulajdonos már nem is birtokosa a teleknek. Sérelmezik azt is, hogy egyszerre vetik ki az összes közmunkák járulékait és miután az ingatlantulajdonos a hatalmas összeget egyszerre nem tudja megfizetni, 12%-os kamatot számítanak fel a járulékok után. Általában helytelenítik, hogy ezeket a költségeket az egyes ház- és telektulajdonosokra hárítják át, ahelyett, hogy az összlakosság; viselné az út- és csatornaépítésekkel járó terheket. A memorandum pontokba foglalja az ingatlan tulajdonoisok konkrét követeléseit es azt kérik a polgármestertől, hogy ezeknek figyelembevételével minél előbb készíttesse el az^ ütés csatornaépítési járulékok* szabályrendeletének módosítását. A követelések közé tartozik az, hogy lehetőleg szüntessék meg e járulékok további kivetését és a jövőben az útadó, az autóadó és a városi vám jövedelméből fedezzék az út- és csatornaépítés költségeit. Ha azonban ez nem lehetséges, úgy ezentúl pontosan számítsák ki az egyes közmunkák költségét és csak a tényleges költségek arányában állapítsák meg a fizetendő járulékokat. Megtörténik ugyanis gyakran, hogy csak boz: závetőlegesen állapítják az építési költségeket, de oly módon, hogy azzal a főváros jár jól és az ingatlantulajdonosok többel fizetnek, mint ai mennyire kötelezve volnának. A hozzájáru- 1 ás tekintetében kétféle mérték megállapítását kérik. A beépített belső városrészekben a tényleges költségeknek 25%-a, a beépítetlen helyeken és Budán csupán 15%-a lenne a kivetendő járulék. A 1 íegyvízlevezetésre szolgáló csatornák költségeit teljesen a főváros viselje. Azt kérik végül, hogy a járulékok fizetésére 21 havi. törlesztést engedélyezzen a tőváros, maximálisan 6% kamattal és kétévenként csupán égy közmunka költségeit vessék ki. A szabályrendeletek ilyértclmü módosítását 1929 január 1-ig visszaható hatállyal kérik'.
