Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-21 / 3. szám

8 Független Budapest Budapest, 1931 január 21. Szalöálif€«s:á§€ a vásári árusítást & belügyminisztse rgEideSeMervezete a vásári árusítás rendezésére £& vándg^rárusítás k©rSát©zása A kereskedelemügyi miniszter a piaci áru­sokat közelről érdeklő következő leiratot intézte a fővároshoz: — Egyre sűrűbben ‘érkeznek hozzám pa­naszok amiatt, hogy az országos hetivásáro­kat nagy számban látogatják olyan egyének, köztük külföldiek is, akik az ország terüle­tén sem műhelyet, sem üzlethelyiséget, sem állandó jellegű árusítóhelyet nem^ tartanak fenn, hanem tevékenységüket kizárólag az országos hetivásárra korlátozzák és többnyire selejtes árujukkal érzé­keny versenyt okoznak a rendes mű­helyt, illetve üzlethelyiséget fenn­tartó megtelepedett iparosoknak és kereskedőknek, akik főtevékenységük mellett az országos hetivásárokat is látogatják. Bármennyire is kívánatos volna a megtelepedett iparosok és kereskedők érdekében annak az elvnek érvé­nyesülése, hogy az országos hetivásárok _ lá­togatásának joga csupán járulékos jog, ameiy az i arnak és kereskedésnek megtele­pedve gyakorlásához fűződik, azt az elvet nem érvényesíthetem, mert a kereskedelmi és iparkamarától nyert adatok szerint a külföl­diek mellett azoknak a magyar állampolgá­roknak száma is nagy. akik különösen a ked­vezőtlen gazdasági viszonyok hatása alatt, nyílt üzleteiket felhagyva, a vásári árusí­tásra rendezkedtek he és ezzel keresik ke­nyerüket. — Múlhatatlanul szükségesnek látom azonban azt, hogy az országos hetivásárok látogatása tekintetében mégis bizonyos kor­látozások állapíttassanak meg. Vitathatat­lan, hogy az a foglalkozás, amely abban áll, hogy valaki műhely, illetve üzlethelyiség, vagy álandó jellegű elárusítóhely nélkül ki­zárólag vásárról-vásárra árusít, vándoripari tevékenység, mert az illető működését nem egy helyen, hanem vándorolva űzi. Kézen­fekvő ennélfogva, hogy ezt a tevékenységet külön vándor­árusítási engedélyhez kell kötni. Ezzel a vásári vándorárusítók kérdése meg­oldható és elérhető az is, hogy a külföldiek, akiket a vándoriparok gyakorlásától a maga területén miinden állam kizár, s akik egyre erősebb mértékben szivárogtak be az ország területére, nálunk is kizárhatók legyenek. Ilyirányú rendelkezés azonban magában nem vezetne eredményre, ha egyidejűleg nem helyeztetnének ellenőrzés alá a vásárt, hetivásáirt látogató megtelepedett iparosok és kereskedők is, mert kézenfekvő, hogy epéikül tág tér nyílna a vásári vendégáru­sokra vonatkozó rendelkezések kijátszására. Ennélfogva az iránt is rendelkezni kell. hogy a megtelepedett iparosok és kereske- doK az iparigazolványra vezetett hatósági záradékkal igazolni legyenek kötelesek azt, hogy műhelyt, üzlethelyiséget vagy állandó árusítóhelyet tartanak fenn. Ezt a záradéko­lást lehetőleg egyszerűbbé kívánom tenni, mert sem az érdekelt iparosokat és kereske­dőket nem kívánom nehézkes utánjárással megterhelni, sem az illetékes szervek mun­káját nem akarom növelni. Ezeknek a követelményeknek a szem előtt tartásával e tárgyban rendelet-terveze­tet készítettem. Annak rendelkezéseihez feles­leges lenne megokolást fűznöm, hogy azok­kal a külföldiekkel szemben, akik a vásári árusítás szóbanlevő módját az ország terü­letén már hosszabb idő óta iparigazolvány alapján gyakorolják, méltányosságból indo­koltnak látszik egy évre lehetővé tenni, hogy átmenetileg vándorárusítási engedélyt nyerhessenek. A leirathoz mellékelte a. kereskedelemügyi miniszter a szóbanlevő rendelettervezetet, skolni* KArq • J ■» « pit esi vállalkozó fisa W VII, Dob-utca 10b, földsz 6. — Telefon : J. 363—02 “ Fischer es Hartmann mázolómesterek és festékkereskedők Budapest. IV., Képíró ucca 3 — Tel.: Aut. 847-73 Fióküzlet. IX., Tompa ucca 30 — Alapítási év 1S44 amely pontosan megállappítja, hogy kik láto­gathatják, illetve kik vásárolhatnak az orszá­gos hetivásárokon. Országos vásárokon árusítás végett megjelenhet m nden iparos, illetve ke­reskedő, aki iparigazolvány alapján műhelyt, üzletet tart fenn. Megjelenhetnek országos vásárokon továbbá azok az őstermelők és háziiparosok, akik saját termesztvényiiket vagy házilag készített árui­kat adják el. Alkalomszerű árusításra joga van minden magyar állampolgárnak. A heti­vásárokon élelmiszert, mezei és kerti terméke­ket bárki árusíthat, kivéve, ha azt a törvényes kívánságok akadályozzák. Háziiparcikkeket ipar-igazolvány alapján lehet árusítani a heti­vásárokon. Nem helybeli árusok, ha az illető községtől engedélyt kapnak, idegen városokban is látogathatják a hetivásárt. A vándor ipar ű zésére jogosító engedélyek számát kontingenshez fogják kötni. A kiad­ható engedélyek számát három évenként a vá­ros polgármestere, vagy a törvényhatóság ve­zetője állapítja meg. A vándorigazolványt csak egy-egy évre adhatják meg, amit azután meghosszabbítanák. A külföldi állampolgárokra vonatkozólag úgy intézkedik a rendelet-tervezet, hogy átme­netileg egy évre vándoriparigazolványt kaphat az a külföldi, aki 1920 január 1-e óta. Magyar- országon lak k és 1927 január 1-e óta ipariga­zolvány alapján vándoripart folytat. A vásári és hetivásári árusok segédszemélyzete legfel­jebb egy családtagból és egy segédből állhat. A kereskedelemügyi miniszter más tör­vényhatóságok vezetőinek is megkiildötte a rendelet-tervezetet azzal a megjegyzéssel, hogy egy hónapon belül kéri az esetleges észrevéte­lek közlését. FÉMTISZTÍTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SÍBŐL" VsgyitsrmékeK Gyára Rt, Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 65-85 és 68-27 relálíQák i számszéket A száiMevőslgbdl tielyezih át a szükséges személyzetet A szám szélt és számvevőség új vezetői: á régiéit Most, hogy a törvényhatósági bizottság újjáalakítása is megtörtént, megkezdődik a vá­rosháza vezetőségének újjáala­kítása is. A tisztviselők rész­iben választás útján, másrészt a főpolgármester, illetve a pol­gármester kinevezése alapján jutnak majd állásukba. Két olyan pozíciója van a város­háza újjáalakuló tisztikarának, amelynek betöltése a belügy­miniszter kinevezési hatáskö­rébe tartozik. Sebő Béla Ez a számszéki igazga- gatói és az igazgató - helyettesi állás. A számszék személyzete csak néhány tagból fog állani és előreláthatólag létszámszaporítás nélkül oldják meg a személyzeti kérdést olymó­don, hogy a tisztviselőket a számvevőség létszá­mából helyezik majd át. A számszék egyébként a főpolgármester ellenőrzése alá fog tartozni. A számszéket az új fővárosi törvény sta­tuálta és ennek a hivatalnak a működésétől a főváros pénzügyi gazdálkodásának hatékonyabb ellenőrzését várják. Értesülésünk szerint esetleg még január vége előtt, de legkésőbb február első napjaiban megtörténik a számszék megszervezése, mely­nek első mozzanata lesz a számszéki igazgatói és helyettesigazgatói kinevezés. Amint a Füg­getlen Budapest már hetekkel ezelőtt megírta, a fővárosi számszék első igazgatója Sebő Béla. az ezidőszerinti főszámvevő lesz, akinek kiváló képességeit és a főváros pénz­ügyeinek ellenőrzése leién kifejtett eredményes működését fogják ezzel a kinevezéssel honorálni. A kormány már a fővárosi törvény megalkotá­sakor gondolt Sebő Béla személyére a kineve­zéssel kapcsolatban és éppen ezért vették fel a törvény átmeneti intézkedései közé azt a sza­kaszt, mely lehetővé teszi, hogy a számszéki igazgatói és helyettesi állásra jogi képesítés hiányában is ki lehessen nevezni azokat, akik a törvény életbelépésekor a főváros számvevő­ségénél vezetőállást töltenek be, vagy már 1918 óta ,a számvevőségi tiszti létszámban működ­nek. A számszéki igazgatói állás betöltése tehát Sebő Béla kinevezése által megoldottnak tekint­hető. Helyettese Klázer Kálmán helyettes fő­számvevő, vagy Szemes Ferenc főszámtaná- esos, a főszámvevő jelenlegi helyettese lesz. Nagy reménye lehet erre a kinevezésre Grosz- mann Béla számtanácsosnak is. Ami a főszámvevői állás betöltését illeti, ebben a tekintetben ismét csak Klázer, Szemes és Groszmann neve van forgalomban, illetve ha valamelyikük .számszéki igazgatói helyettes lesz, úgy a főszámvevői állásért már csak ket­ten fognak harcolni. Megállapítható tehát már most is teljes bizonyossággal, hogy a fővárosi számszék és számvevőség élén Sebő Béla, Klázer Kálmán, Szemes Ferenc és (íroszamnn Béla fognak mű­ködni és tevékenységük bizonyára nagy mérté kiben fog hozzájárulni a fővárosi gazdálkodás megszilár­dulásához. UNITÖS OUTOGVOR _ QUTO V. ZflPOLVÖ U 13. Telefon: Aut. 923—85 FAHNSÁNDOR VÉSNÖKI MŰTEREM BUDAPEST, VII., KÁROLY KÖRÚT 9. I. emelet 32 Speciális zászlószegekben. Egyleti-, sportjelvények es plakettek —TELEFON: JÓZSEF 415—16 UIDI Ügl Búdé mm építőmester Budapest, Vili., Német u. 41-43 Telefon: József 401—83 KREMER IMRE bádogos, szerelő, légszesz-, víz­vezeték és egészségügyi berendező Budapest, V3.s PodmaniczSíjf ucca 29 Telefon: ulomata 280 — 23. szám. Guth Hermann Budapest, VI. DesscwSfy u. 28. Tel. Javítások elfogadtatnak. | villanyszerelő, bádo­gos, légszesz- és vizvezetekberendező 119-91 Az összes fa|ta szíjkapcsok azonnal és legolcsóbban raktárról szállíthatók. Klug Nándor okleveles gépészmérnök műszaki irodája Budapest, Vili., Aggteleki ucca 11. sz. Telefón : József 359—32 Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatornakészle- tet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok részére iratköt ö- hevedert, po>- és padlőtörlöruhát Telefón i J. 415—07 Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Baross Szövetségi tag Budapest, VII., Károly kőrút 15. sz. Felsenfeld Rudolf bélyegző-és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-müterem Budapest, V., Bálvány ucca 16-18. Telelőn: 103—94 Barakovits János műorgona építő, törv. bej. cég Rákospalota, Pázmány ucca 72 (Saját ház) Á A I a p í 11 a t o 11 1920-ik évben /JltM

Next

/
Thumbnails
Contents