Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-10 / 23. szám
Budapest, 1931 június 10. 5 Független Budapest M HÉT rr nr\rv Megjegyezett a liberális ellenzék rvJC LJLJ két pártja, a Nemzeti Szabadelvű Párt és a Demokrata Párt. Együtt indulnak a választási küzdelembe és nem egymás ellen, hanem egymás mellett fognak küzdeni. A megegyezés híre örömmel és megelégedéssel tölti el a főváros dolgozó népét, amely eddig sem értette, miért kell testvérnek a testvér ellen harcolnia, azért nem küzdhet a reakció, a közös ellenség ellen. Hogy kifejeződik-e ez a megegyezés a mandátumok száméiban, az a jövő titka. De hogy ennek a kibékülésnek nem szabad csupán a választási aktusra, szorítkoznia, hanem egy táborban kell maradnia a szövetkezett két pártnak, az már most is bizonyos: kiderült ez a szükségesség abból a megelégedésből-, amellyel Budapest szenvedő népe fogadta a testvéri kézfogást. ^ 7 P R n A Gyűjtenek Budapest uccáin. kik és milyen célra. azt nem tudja senki sem, nem is érdekel mást, csak azokat, akiknek számára a gyűjtés folyik. Gyűjtöttek tegnap és gyűjtenek holnap is, kétségtelen, hogy azoknak, akikért az akció folyik, szükségük van a befolyó összegekre, de a fásult polgárságot ez már nem érdekli, közönyösen inti le a perselyt csörgető hölgyeket: nincs, nincs, miből adjak?! Szegény gyermekeknek? Mindnyájan szegény gyermekek vagyunk, gondoktól tépázó ttok, nyomorultak ... budapestiek. Adjunkf Igen, adunk, odaadunk és odaadtunk mindent, nincs már semmink sem, csak a sziláink. Budapest szíve csörög a perselyekben, egyebe nincs már ennek a. városnak és ez is elfogy, ezt is elvették, beledobták a közöny és fásultság nagy urnájába. CSÜTÖRTÖK A főváros kibérelt Becsben, a. Kärntner- strassén egy üzlethelyiséget, hogy onnan irányítsa az idegenforgalmi propagandáit. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az európai idegenforgalom mindenütt csökken, az embereknek nincs pénzük utazásra és a számok egyre kisebbek lesznek. Ezzel szemben a budapesti idegenforgalom ebben az évben sem maradt el a múlt évi mögött. Mit jelent ez? Azt, hogy Budapest vonzóereje növekedett és ez okozza, hogy a világátlag nem terjedt ki reánk? Nehezen hisszük. Inkább az az érzésünk, hogy a mi idegenforgalmunk csak azért maradt meg a régi nívón, mert alább már nem szállhatott. A Kärntnerstrdssén negyedmillió idegen forog, ennek a. tíz százalékát szeretné az új iroda Budapest felé terelni. Sikerül-e, nem-e, majd meglátjuk, de akár sikerül, akár nem, nem az iroda lesz az oka. Ezt a propagandáit meg kellett csinálnunk, ez az alapvető ábécéje Budapest idegenforgalmi kistükrének: régi, önmagunkkal szemben való adósságot törlesztünk le, mikor most megcsináltuk, köszönet illeti érte Kovácsházi/ Vilmost, ezt a fiata, agilis européert, aki megértette, mit követelnek az új idők az új Budapesttől. PFNTFA mondják, az elkövetkező r 1 Cj iv választásoknál a kormány szabadjára ereszti a népakaratot, nem lesz erőszak, nem lesz csendőrszurony, mert erre most nincs szüksége már a kormánynak. Bethlen tízéves munkája olyan propaganda, hogy az ország jó kritikája felől biztos a kormány. A nyílt szavazás azért megmarad, mert így még- biztosabb ez a kritika. Akár lesz csendőrszurony, akár nem, mégse bízunk abban, hogy az összeülő új képviselőház az ország igazi hangulatát fogja kifejezni, aminthogy a kormány is ebben.' bízik. De ma —• pénteken —, megjelent az első plakát a pesti uccáin, amelyen azt olvashatjuk, hogy Bethlen István az egész világ ellen egymaga, harcol. Hát ez bizony szép. De még szebb az ellenzék küzdelme, mert az ellenzék egymaga harcol az egész világ és még ezen kívül Bethlen István ellen is. C 7 fA M R A T Neloszlatták az órszággyű- ^^ ‘ VS. 1 lést. Előbb a képviselőházat, aztán a felsőházat. A kormány választatni akar, el akarja, vetni a gondokat hat esztendőre. Elment, a nmlté lett az a parlament, amelynek munkálkodása közönybe fulladt, érdektelen volt és jön helyébe egy másik, amely époly érdektelen lesz, époly tehetetlen, mint az előbbi volt. Lesz benne egy miniatűr ellenzék és egy túltengő kormánypárt, amely megszavaz mindent, amit felülről, diktálnak. Ez az „alkotmányos küzdelem“ amely három hétig tart, nem lelkesít és nem melegít, hidegen hagy teljesen, mert a rendszer mxirad a, régi, a reakció marad továbbra is, legfeljebb a fogaskerék egy-két fogát cserélik ki. A taposómalom, amely minket letaposott, tovább is őrölni fog, míg csak minden és mindenki fel nem őrlődik benne. TIp'TpöS -4 zuglói, választások eredménye nßl FU nem meglepetés, nincs benne semmi búsulni, vagy örülnivaló. Nem hisszük, hogy lelt volna olyan ember, aki azt hitte, hogy ennél a második választásnál változatlan marad az eredmény és hogy nem történt sérelem az anyagi igazságon az első választással. Ha mos! már tanulságot keresünk, meg kell állapítani, hogy a két szélsőség veszített csupán és az aranyközépútnak nevezett pártot: nyertek ezen a megismételi választáson, ami hizlaló elégtételül szolgálhat ezekben a súlyos időkben, amikor a titkos választás kiterjesztése ellen azzal szoktak érvelni, hogy mm ugorhatunk, sötétbe. Másodszor választott a Zugló és íme, nincs semmi meglepetés, nincs csalódás: nem kell félni a néptől, hiszen tizenkét teljes év választ el bennünket a forradalmaktól és mindenki nyugalmat, összefogást kíván. Ezzel mi levontuk a, zuglói tanulságokat, reméljük, hogy a felelős kormánytényezők is levonják a maguk részéről a demokrácia javára. Egu hang a túlsó partról... A mammuffízefések — nem is mammutfízefések — „Az elkeseredett és meghurcolt üzemvezetők esetleg otthagyják a várost és magánüzemeknél helyezkednek el“ Az üzemvezetők fizetéseinek ügyét, mint ismeretes, csak ideiglenesen intézték el és őszszel módosított formában újabb tárgyalás alá veszik. Addigra — mint lapunk más helyén megírjuk — új javaslatot dolgoznak ki és úgy az üzemek csoportosítása, mint a fizetések maximálása tekintetében lényeges változtatásokat eszközölnek. Nem csak az érdekelt üzemvezetők között, de komoly fővárosi tisztviselői körökben is elkeseredést váltott ki az a meghurcoltatás, amelyben az utóbbi időben az üzemigazgatóknak lépten- nyomon részük van. Tudomásunk szerint többen azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy megválnak a főváros szolgálatából, nyugdíjba vonulnak és magánvállalatnál keresnek módot, és alkalmat szakértelmük értékesítésére. Egyik előkelő üzemünk igazgatója máris konkrét ajánlatot kapott egy nagy magánvállalattól, hogy évi 60.000 pengő jövedelem biztosításával átveszik saját alkalmazásukba. Beszéltünk egy „illetékes tényezővel“, aki jól ismeri az üzemvezetők körében kialakult elkeseredett hangulatot. Személy szerint érdektelen, tehát objektíve tudja megítélni a helyzetet. Ez a pártatlan tényező így nyilatkozott a sok vihart keltő kérdésben:- A közvélemény hangulata nagyon ellenségessé vált a köztisztviselőkkel szemben, akiket úgy tekint, mint, akik nagy fizetések ellenében semmit,sem tesznek, jót pedig véletlenül sem cselekszenek. Különösen a közüzemek vezetői ellen irányulnak a támadások, mesterségesen uszították a dolgozó társadalmat a közüzemek ellen, azt állítva, hogy minden gazdasági bajnak a közüzemek a kútforrásai és miközben a szegény kisiparosnak, kiskereskedőnek nincs meg a betevő falatja sem, a közüzemek vezetői százezres honoráriumokat vágnak zsebre. A közvélemény, amely a tendenció- | zus izgatásokra mindig reagál, száz százalékosan hitelt ad az ilyen uszításoknak, aminek azután az a következménye, hogy a. legképtelenebb hírek kelnek, szárnyra a közpénzekkel való gazdálkodásról. — Odáig fajult a helyzet, hogy az üzemigazgatók ma már restéinek bemutatkozni, mint közüzemek vezetői. Arra nem kíváncsi senki, hogy a nagy közüzemek megváltása előtt menynyi jövedelme volt e magánvállalatok vezetőinek, pedig könnyen megállapíthatnák, hogy a villamos társaságok vezérei hány százezer aranykorona jövedelmet húztak a községesítés előtt? — Azt is elfelejtik, hogy közüzemeink élén a legkiválóbb szakemberek működnek, akiknek tehetségét messze külföldön is nagy elismerés kíséri. Konjunktúra idején magán- vállalatoktól csábított el a főváros több neves szakembert jelentős fizetéssel s ezekét most a konjunktúra végén, a válság mélypontján nem lehet becsapni. Sok szakemberünket szívesen fogadná most is akármelyik szakmabeli magánvállalat, mint ahogyan egy ajánlat máris történt egyik üzemigazgatónk részére. Ha a főváros így fog bánni becsületesen dolgozó, a köznek nagy hasznot hajtó kiváló embereivel, lígy annak az lesz a következménye, hogy a tehetségesek — amint kissé javulni fog a helyzet — egymásután fogják ott hagyni a várost és olyanok avatatlan kezébe fog kerülni az értékes közüzemek vezetése, akiknek szolgálataira másutt nem reflektálnak, vagy akiket politikai szolgálatok jutalmául ültetnek felelősségteljes, hozzáértést kívánó állásokba. A főváros nem fog sokat megtakarítani az egész fizetésrendezésen és az elérendő anyagi meg; takarítás nem éri meg azt a súlyos erkölcsi veszteséget, amelyet az üzemvezetők szenvedtek a meghurcoltatások során. Elhibázott volt az egész akció, amely egy cseppettsem szolgálja azt a célt, hogy a főváros vagyonát mindenkitől független, csupán a köz érdekét szemelőtt tartó tisztességes, becsületes emberek kezeljék. A főváros középületeiben egyik párt sem tarthat népgyűléseket Sipőcz Jenő polgármester szigorúan elutasítófáiláspontra helyezkedett a különböző pártszervezetek kéréseivel szemben — Fővárosi kultúrintézményt nem szabad a napi politika szolgálatába állítani, — mondja Liber alpolgármester Az országgyűlési képviselőválasztások közeledése fokozott tempói diktál az agitációban. Alig három hét áll rendelkezésre és így érthető, hogy minden kerületben, sőt úgyszólván minden körzetben napról-napra egymást érik a gyűlések. A főváros vezetőségéhez sűrűn érkeznek be kérések középületek átengedése iránt. Főként a Városi Színháznak, a városligeti Színkörnek, a Népszállónak és más fővárosi középületeknek az átengedését kérik a különböző pártszervezetek. A főváros vezetősége azonban úgy határozott, hogy ezeket az épületeket agitációs gyűlések céljaira nem engedi át. Egy konkrét kéréssel kapcsolatosan Sipőcz •fenő polgármester elé került ez a kérdés, aki határozottan elutasító álláspontra, helyezkedett. Biber Endre alpolgármester, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Fővárosi tulajdonban lévő középületek termeinek pártgyűlések céljaira való átengedését kezdet tői fogva elleneztem. Egész sereg ilyen kérés érkezett hozzám, en azonban azt javasoltam a, polgármester úrnak, hogy ezeket a kéréseket kivétel nélkül utasítsuk el. A polgármester úr teljes mértékben osztota felfogásomat. Elhatározásunknak legfőbb indoka az, hogy az ilyen nagy pártgyűléseken és népgyűléseken erősen rongálódik a közvagyon. Ezt pedig meg kell akadályozni. De nem másodrendű szempont azt a nézet sem, hogy kultúrintézményeket nem állíthatunk a napi politika szolgálatába. A főváros polgármesterének és alpolgármesterének az elhatározása folytán tehát fővárosi intézményben, fővárosi középületek termeiben agitációs gyűléseket egyik párt. sem tarthat. {"'IpiGINAL'f 'loHNEP svéd ft Budapest, IV, számológép Haris köz 6 <r magyarország i •■'te» IflK Telefon : Aut. eladási helye » 893 -85
