Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-03 / 22. szám
6 Független Budapest Budapest, 1931 június 3. Csődöt mondtak az építési adókedvezmények Az érdekeltségek memorandumban adják elő kívánságaikat a kedvezmények kiterjesztésére nézve Az építkezés általánosan pang- és az egész ipar válsággal küzd. A kormány legutóbb rendeletekkel próbált a helyzeten segíteni és különböző adókedvezményeket biztosított átalakítások, tatarozások és egyéb építkezési munkák esetére is. Ez a rendelet nem elégítette ki az érdekelt iparosköröket és úgylátszik, az építtetőket sem, mert a rendelet hatása alatt sehol sem indult meg nagyobb arányban az építési tevékenység. Most az építőszakma érdekeltségei, így a Magyar Építőmesterek Egyesülete, a Budapesti Építőmesterek Ipart estül ete, továbbá az Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetsége memorandumban fordult a fővároshoz és a pénzügyminiszterhez a házadómentességi rendelet megfelelő módosítása érdekében. A memorandumban hivatkoznak a rendelet hátrányos feltételeire, amelyek megváltoztatása nélkül az építőmunka nem fog megindulni. Sajnálattal állapítják meg, hogy az emeletráépítések a toldaléképítkezésekből teljesen kimaradtak, pedig ezek a munkák, mint jól finanszírozható és nem túlnagy tőkét igénylő létesítmények kitűnő építési alkalmul szolgálhatnának. Hangsúlyozzák azt is, hogy az adómentességi kérdések gyökeresen csak teljesen új törvény megalkotásával rendezhetők. A továbbiakban részletezik a rendelettel szemben való kifogásaikat és kívánságaikat. Azt kívánják többek között, hogy az adókedvezmény akkor is érvényes legyen, ha az építtető csupán egy hiányzó közművet vezet be az épületbe, nehogy a hatóságok valamennyi közmű bevezetését követeljék. Adómentesség biztosítását tartják szükségesnek az esetben is, ha valaki vízvezetéket, villanyt, gázt vezet be házába, ha közös fürdőszobákat épít és ha etage-fűtést rendez be. Az üzletek és irodák felosztására, átépítésére szintén adómentességet kérnek. A padlásterek beépítésével^ kapcsolatban keveslik az 5 éves adókedvezményt, miután ez a munka nagy költséggel jár és csak 30 éves adómentesség esetén fizetné ki magát. Kérik, hogy a támfalak, kerítések megújítását szintén tekintsék átalakításnak és részesítsék adókedvezményben. Ez különösen a budai hegyvidéken volna célravezető. Hasonlóképpen adó- kedvezményt igényelnek a tűzfalak, kémények rendbehozatalára is. Sérelmezik az érdekeltségek, hogy a rendelet csak arra az esetre biztosít kedvezményt, ha az átalakítási költségek a házadó alapjának 30 százalékát elérik. Szerintük ez a kulcs túl- magas és emiatt ép a nagy házak tulajdonosai nem fognak kisebb tatarozásokat végeztetni. Hátrányos ez főleg a Belvárosban, ahol a legutóbb üzletet, irodát, vagy nagylakást kellene felaprózni, de ahol a házadóalap 30—40 ezer pengő. A rendelet így igazságtalanságok forrása, lehet, mert ugyanaz az átalakítás egy kisebb jövedelmű házban adómentes, míg egy nagyobb házban nem számíthat kedvezményre. Azt kérik tehát az érdekeltek, hogy a befektetés minimumát az adóalap 10 százalékában állapítsák meg, mert csakis így remélhető az átalakítási munkák nagyobbarányú megindulása. Kérik továbbá, hogy az adókedvezmény, illetve visszatérítés az évi 10 százalék helyett 13.5 százalék legyen. Olyan megoldást kérnek, hogy az adózónak jogában legyen az adóvisszatérítést nem 5, hanem 3 évre kérni. Az új, jelenleg is adómentes épületek részére ugyancsak további kedvezményt kérnek, mégpedig olymódon, hogy a kivetendő céladókból történjék az adóvisszatérítés. Kétség nem férhet hozzá, hogy az építőiparosságnak ezek a felsorolt kívánságai nem, mennek túl a józan belátás és méltányosság határain. Éppen ezért sürgősen várjuk a rendelet sérelmeinek orvoslását, mint már egyetlen remediumát annak, hogy szenvedő építőiparunk egy kis munkához - lélekzetvételhez jusson. Mégy új elöljárósági épület Hz. új kerületek részére új elöljárósági épületekre van szükség Szendy tanácsnok az új elöljáróságok elhelyezéséről A fővárosi törvényben kreált négy új kerületi elöljáróság papíron már megvan ugyan, gyakorlatilag azonban még eddig nem lépett életbe. Sok körülmény, főleg adminisztrációs érdekek, de a kerületek lakosságának érdeke is megköveteli, hogy ezek az új hivatalok mielőbb megkezdjék működésüket. Hogy az új kerületi elöljáróságokra szükség van, azt elsősorban a fővárosi törvény igazolja, mert ha a kerületek szétválasztása nem volna indokolt, úgy a mai viszonyok mellett a kormány bizonyára nem járult volna hozzá. A főváros régtől fogva sürgette az új kerületek engedélyezését és egészen érthetetlen, hogy most, amikor az engedélyezés megtörtént, a főváros nem él jogával és gyakorlatilag is nem lépteti életbe az új kerületeket. Ennek a halogatásnak azonban legfőbb oka az, hogy nem álltak és nem állanak rendelkezésre épületek, illetve helyiségek az új kerületi hivatalok elhelyezésére. Most azonban döntő lépés történt ennek a kérdésnek kedvező elintézésére. Az elmúlt héten Szendy Károly tanácsnoknál, a városgazdasági ügyosztály vezetőjénél tárgyalások kezdődtek az új kerületek hivatalainak elhelyezése, érdekében. A tárgyalásokon reszt vettek az illetékes társügyosztályok vezetői is és mint értesülünk, a kérdés pénzügyi vonatkozásait kedvezően intézték el. Szendy Károly tanácsnok a tárgyalásokkal kapcsolatban a. következőket mondotta a Független liutlapest munkatársának: Az újonnan felállított közigazgatási kendétek hivatalainak elhelyezési kérdése tény- leg egeiben aktuálissá, váll, meri a jövő év elején az új dől jár óság ok működéséi okvetlenül el akarják rendelni. Szükséges tehát, hogy mar most gondoskodás történjék a hivatalok elhelyezésére. Több lehetőség merült fel e tekintetben. Az ügyosztályban fekszik számos ajánlat, melyekben épületek bérbeadását, sőt eladását kínálják elöljárósági székház céljaira. Ezeket az ajánlatokat gondosan megvizsgáljuk és ha alkalmas mód kínálkozik, úgy esetleg bérleti, vagy vételi alapon oldjuk meg az új elöljáróságok elhelyezésének problémáját. Ha azonban az ajánlatok nem volnának kedvezőek, úgy nem maradna hátra más megoldás, mint új székházak építése. A jövő évi költségvetésben mindenesetre gondoskodni fogunk pénzügyi fedezetről és miután a költségvetés redukálása elkerülhetetlen, az ilyen halaszthatatlan beruházás költségét más oldalon kell megtakarítani. Mindenesetre a legközelebbi hetekben eldől, vájjon a bérleti, illetve vételi ajánlatok egyikét- másikát fogadjuk-e el, vagy pedig az új építkezés mellett határozunk-e, miután a megfelelő fedezetet a most készülő költségvetésbe be kell állítani. Értesülésünk szerint a főváros illetékes körei, bár pénzügyileg nagyobb terhet jelent, mégis az építkezést tartják célszerűbbnek. Komolyan felvetődön ezzel kapcsolatban ismét a VII. kerületi elöljáróság székházának felépítése is. Nagy építővállalatok most is megismételték^ régebbi ajánlatukat az elöljárósági székhazak^ hosszabb idejű törlesztési alapon való megépítésére. Ha a főváros tényleg új építkezések mellett határoz, úgy már idén megkezdenék az építkezést, azzal a kikötéssel, hogy a költségeket csak a jövő évben folyósítják. Ugyanis, ha csak a, jövő évben kezdenék meg a tervezési élőmunkát és építkezést, akkor legjobb esetben csak 1933 derekán lennének beköltözhetők az új elöljárósági épületek, márpedig a jövő év ' tavaszán működésüket okvetlenül meg kell kezdeniök. Illetékes helyen azt is kijelentették előttünk, hogy az új elöljáróságok életbeléptetésével kapcsolatban semmiesetre se lesz személyzeti létszámszaporítás, sőt elöljárók sem kerülnek az új kerületek elére, miután a belügyminiszter az állások szaporítását nem engedélyezi. A fővárosi törvény szerint az elöljáróságok vezetését a fogalmazási kar egy tagj'a látja el és ilyen körülmények között a négy új kerület vezetését a polgármester egy-egy idősebb főjegyzőre fogja bízni. Az 19Ü4. évi XVili. t.-o. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatakarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kisipari hitelakció: 44500. — G-irószámla : MAGYAR NEMZE'l I BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT BUDAPEST, VII, KAROLY HIRÁLY-ÚT3/C TELEFONSZAM: JÓZSEF 463-39 KOVÁCS NÁNDOR építőmester Budapest, VII., Káldi ticca 61. Telefon; Z. 65—39 Freu Nándor elektrotechnikai és mechanikai vállalata Budapest. Kazinizy utca 50 Telefon: József 401 —96. szám. Vállalja mindennemű mechanikai és tömegcikk gyártását, szabadalmak kidolgozását. Neustadtl Ernő és fiat héphereígtjára Alapítva 1892 Budapest, V, Vilmos császár út 56. Telefon: 151-80 • Képkeretek, függönytartók (karnizsok), szentképek, festmények, bútoraranyozások a legolcsóbban! V Radó Sándor építész és építőmester, építési vállalkozó Budapest, !., Szent Imre herceg útja 4. Tel.: Lágymányos 7-42 Jónké Kálmán SÄ™ Budapest, II., Retek u. 79 B Telefon : Automata 554—61 kar ban tartás ÍEillLDlOEP HUGO öélijegzögiiáro, vésnök! műiníézete Budapest, V!., Vilmos császár út I? MNG 1ST VMM épület• és bútorasztalos*mester Sadapest, VII., Vörösmarty u. 17 Teletöm József 373—58. szóm. Vállal minden, e szakmába vágó munkát Schaffer Antal Székesfővárosi út-, letörlés csatornaépítési vállalata Budapest, II., Biai űt 21« Tel.: 522-91 Beton, maKadám, aszfalt * trr>Ä.Tr\ felvágásához vegyen LI5ÜA JtNU okleveles gépészmérnök, kompressor -bérbeadó Orczy út 22. Tel.: J. 335-42 bérftompressorí Beér Sándor mü intézete Zománc és maróit táblák, ruggyanta bélyegzők gyártása Budapest, V., Gróf Tisza István ucca 5. szám. (Fürdő u.) Telefon: Automata 824—29.
