Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-20 / 20. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 május 20 20. szám Függefen Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPÁY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 .r«. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 Fekete pünkösd Piros pünkösd ünnepére készül a világ, ia legszebb, legpoétikusabb ünnepre. Szomorúbb, vigasztalanabb pünkösdje aligha volt még a magyar főváros népének, mint a mostani. A tüzes nyelvek ünnepe pünkösd. A tüzes nyelvek szimbóluma valósággá vált itt nálunk, ahol mindenki beszél, mindenki ígér, és senki sem cselekszik. Nagy nehezen talán megindul valami a nyár folyamán azokból a közmunkákból, melyeknek — a múlt év tavaszán kellett volna elkezdődniük, pedig de sok szép fogadkozás, ígéret és optimizmus csöpögött a városháza ereszéről a polgárság fejére az évek hosszú során. Budapest a világ legpechesebb városa. Itt mindenki segíteni akar, mindenki tele van jó szándékkal, segíteni akarással, és még sem történik s'emmi, vagy ha történik is, nem az, aminek kellene. A szörnyű gazdasági válságon és a még szörnyűbb munkanélküliségen nem lehet borogatásokkal enyhíteni. A csodadoktorok, az optimizmust lehelők pedig csak borogatásokkal tudnak operálni, és elvárják, hogy ettől a beteg nyomban felugrik és vidám táncra lendül. A hídépítés is ilyen borogatás. Hiszen szép és helyes, hogy egyszerre nem is egy, hanem két nagy hidat kapunk, azt se mondjuk, hogy szerencsésebb körülmények közt feleslegesek ezek a hidak, de mért éppen itt kezdik meg a gyógyítást? Nem akad jobb, sürgősebb, hasznosabb és hatásosabb építkezés, mint éppen ezé a két hídé? Mindenki tudja, hogy az építés — nem a hídépítés — harmincegy néhány ipart foglalkoztat. A segítség legegyszerűbb módja tehát az építkezés. A fővárosnak lenne mit építenie, hogy csak egy példát mondjunk: itt lenne az új Rókus. De az új Rókus nem épül fel, két hidat kapunk helyette. Amikor Ripka főpolgármester bejelentette, hogy a fürdőváros kialakítását és az idegenforgalom megteremtését teszi programjának tengelyévé, az egész város fellélegzett. Mindenki érezte, hogy ez az az út, . amelyen Budapest elindulhat új, biztatóbb jövője felé. Volt is egy eszmei pályázat, melynek eredménye annyira, amennyire kielégítő volt, de lényegében nem történt semmi sem. A Tabán rozoga viskói a helyükön maradnak, mert csak légvárakkal tudjuk őket pótolni. Holott a fürdőváros megteremtése lenne a legproduktívabb befektetés, építést, és egyéb munkát jelentene, nem szólva arról, hogy mellékesen Budapest jövőjét, igazi felvirágozását hozná magával. Ennek a fekete pünkösdnek küszöbén el kell tűnődnünk azon: mért nem történik itt sohasem az, aminek történnie kellene? Miért ül egy végzetes átok rajtunk, miért nem tudunk szisztematikusan, programszerűen, egységes vonalban haladni, miért kell ötletszerű- leg előrángatott megoldásokat vállalnunk? Annyi a megoldásra váró feladat, annyi a sürgős tennivaló, hogy nem látjuk se elejét, se végét. De jön valami ötlet (nem is jön, előrángatják, mert valakin, vagy valakiken segíteni kell sürgősen) és szó sincs többé rendszeres előrehaladásról, mindent, mit tér- 1 veztünk, eldobunk és megcsináljuk azt, amit nem akartunk. Hiszen szép és jó az ürügy: munkaalkalmakat kell teremteni. De miért éppen lovardaépítéssel, Tattersalial, hidakkal és egyebekkel? Miért nem veszik elő azokat a munkákat, amelyeket esengve vár Budapest népe? Itt a pünkösd és tudjuk már, hogy sem ! a Rókus-kórház, sem a fürdőváros ügye nem mozdul. A nagy városépítő, városrendező koncepciók eltűntek, eltették őket az irattárba. És ugyanoda, a nagy Irattárba került Budapest népének boldogsága is, ahonnan nincs feltámadás, nincs reménység. Egy boldogtalan város millió szerencsétlen lakója néz félelemmel a pünkösd elé, melytől nem kapja azt, amire felbiztatták. Sipőez polgármester nyilatkozik az üzemi problémák me „71 legsürgősebb teendő: a rokonüzeme ft összevonása“ — mondja a polgármester — 71 közgyűlésnek kelt megállapítania a főváros üzemi politikáját — 71 polgármester tüzetes vizsgálat tárgyává teszi, hogy mely üzemeket lehet a közérdek sérelme nélkül megszüntetni Borvendég alpolgármester készíti az egyes üzemek megszüntetésére, a fentartkató üzemek összevonására és centralizálására vonatkozó előtériésztésí A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén sok szó esett a fővárosi üzemekről, amelyek most különben is a közérdeklődés előterébe kerültek. A közgyűlés külön üzemi bizottságot küldött ki az üzemi problémák megvizsgálása és részletes javaslattétel céljából. Ez az üzemi bizottság, amelyben a pártokat vezetőembereik képviselik, — köztük Rassay Károly és Éber Antal, — a pünkösdi ünnepek után kezdik meg az üzemek felülvizsgálását. De készül az üzemek ügyében hivatalos előterjesztés is. Sipőez Jenő polgármester ugyanis megbízta Borvendég Ferenc alpolgármestert, hogy az üzemi kérdést minden vonatkozásában tegye alapos tanulmányozás tárgyává és vizsgálatának eredményéhez képest készítsen előterjesztést a törvényhatósági tanács számára. A fővárosi üzemek sorsáról beszéltünk Sipőez Jenő polgármesterrel, akit mindenekelőtt arról kérdeztünk meg, hogy véleménye szerint miképpen képzelhető el legkönnyebben az üzemi problémák megoldása. Sipőez Jenő p a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —- Rendeletemet a fővárosi törvény 87. szakasza alapján bocsátottam ki. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy a rokoncélú, vagy hasonló természetű üzemeket lehetőleg közös igazgatás alá kell vonni. Nézetem szerint ez a legsürgősebb teendő. Az egyes üzemeknek közös igazgatás alá rendelése ugyanis lehetővé tenné az üzemek üzletvitelében bizonyos szerves kapcsolatoknak a kiépítését, egyes azonos üzletviteli ágazatok teljes összevonását, az észszerű gazdaságosság érdekében olyan leegyszerűsítéseknek, esetleg üzemegyesítéseknek a keresztülvitelét, amelyek az üzemköltségek csökkentésével módot nyújtanak arra, hogy az üzemek rendeltetészszerű tevékenységüket — a szükségletek kedvezőbb, jobb és olcsóbb kielégítését, valamint a székesfőváros háztartásának a könnyítését, — minél teljesebben kifejthessék. Ez az átszervezés azonban csak akkor biztosíthat, tartós eredményt, ha ezzel kapcsolatban az önkormányzat véglegesen állást foglal az üzemekkel kapcsolatos összes kérdésekben. főleg abban a vonatkozásban, hogy mik legyenek azok a keretek, amelyek a székesfőváros üzemi politikáját a, jövőben megszabják. Meg kell állapítani azt a határvonalat, amelyen a fogyasztó nagyközönségnek, az iparnak és a kereskedelemnek, valamint a székesfőváros háztartásának az érdekei megnyugtató ki- egyenlítést nyernek. Éppen ezért újból tüzetes vizsgálatnak a tárgyává kívánom tenni azt is, hogy a köz érdekeinek a sérelme nélkül mely üzemek, illetőleg az egyes üzemeknek mily üzletágai szüntethetők meg, amelyeknek a megszüntetése egyúttal az iparnak és a kereskedelemnek mai nehéz helyzetében enyhítően hathatna. A Független Budapest munkatársa a városházán érdeklődött a polgármesteri rendelet végrehajtása iránt. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kiküldött üzemi bizottság, amelynek tagjait most választotta meg a közgyűlés, már pünkösd, után megkezdi tanácskozásait Borvendég Ferenc alpolgármester irányítása mellett. Felülvizsgálják sorra az összes üzemeket, amelyeknek a szánta ezidőszerint 21. Megállapítják, hogy melyek azok a. rokonüzemek, amelyeket egyesíteni lehet és megvizsgálják a •nnnvü.ze.m.ek. centralizálásának, a lehetősénfíit is. Legmodernebb 1 gyógyintézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJORSANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY ^ _ _ _____ Idegbetegek, lidíi- Budapesftp Vili, lök gyógyhelye, Vas ucca 17- SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfürdök.
