Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-20 / 20. szám

HUSZONHATODIK évfolyam 1931 május 20 20. szám Függefen Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPÁY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 .r«. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 Fekete pünkösd Piros pünkösd ünnepére készül a világ, ia legszebb, legpoétikusabb ünnepre. Szomo­rúbb, vigasztalanabb pünkösdje aligha volt még a magyar főváros népének, mint a mostani. A tüzes nyelvek ünnepe pünkösd. A tü­zes nyelvek szimbóluma valósággá vált itt nálunk, ahol mindenki beszél, mindenki ígér, és senki sem cselekszik. Nagy nehezen talán megindul valami a nyár folyamán azokból a közmunkákból, melyeknek — a múlt év tava­szán kellett volna elkezdődniük, pedig de sok szép fogadkozás, ígéret és optimizmus csöpö­gött a városháza ereszéről a polgárság fejére az évek hosszú során. Budapest a világ legpechesebb városa. Itt mindenki segíteni akar, mindenki tele van jó szándékkal, segíteni akarással, és még sem történik s'emmi, vagy ha történik is, nem az, aminek kellene. A szörnyű gazdasági vál­ságon és a még szörnyűbb munkanélkülisé­gen nem lehet borogatásokkal enyhíteni. A csodadoktorok, az optimizmust lehelők pedig csak borogatásokkal tudnak operálni, és el­várják, hogy ettől a beteg nyomban felugrik és vidám táncra lendül. A hídépítés is ilyen borogatás. Hiszen szép és helyes, hogy egyszerre nem is egy, hanem két nagy hidat kapunk, azt se mond­juk, hogy szerencsésebb körülmények közt feleslegesek ezek a hidak, de mért éppen itt kezdik meg a gyógyítást? Nem akad jobb, sürgősebb, hasznosabb és hatásosabb épít­kezés, mint éppen ezé a két hídé? Mindenki tudja, hogy az építés — nem a hídépítés — harmincegy néhány ipart fog­lalkoztat. A segítség legegyszerűbb módja tehát az építkezés. A fővárosnak lenne mit építenie, hogy csak egy példát mondjunk: itt lenne az új Rókus. De az új Rókus nem épül fel, két hidat kapunk helyette. Amikor Ripka főpolgármester bejelen­tette, hogy a fürdőváros kialakítását és az idegenforgalom megteremtését teszi pro­gramjának tengelyévé, az egész város fellé­legzett. Mindenki érezte, hogy ez az az út, . amelyen Budapest elindulhat új, biztatóbb jövője felé. Volt is egy eszmei pályázat, melynek eredménye annyira, amennyire ki­elégítő volt, de lényegében nem történt sem­mi sem. A Tabán rozoga viskói a helyükön maradnak, mert csak légvárakkal tudjuk őket pótolni. Holott a fürdőváros megterem­tése lenne a legproduktívabb befektetés, épí­tést, és egyéb munkát jelentene, nem szólva arról, hogy mellékesen Budapest jövőjét, igazi felvirágozását hozná magával. Ennek a fekete pünkösdnek küszöbén el kell tűnődnünk azon: mért nem történik itt sohasem az, aminek történnie kellene? Miért ül egy végzetes átok rajtunk, miért nem tu­dunk szisztematikusan, programszerűen, egy­séges vonalban haladni, miért kell ötletszerű- leg előrángatott megoldásokat vállalnunk? Annyi a megoldásra váró feladat, annyi a sürgős tennivaló, hogy nem látjuk se elejét, se végét. De jön valami ötlet (nem is jön, előrángatják, mert valakin, vagy valakiken segíteni kell sürgősen) és szó sincs többé rendszeres előrehaladásról, mindent, mit tér- 1 veztünk, eldobunk és megcsináljuk azt, amit nem akartunk. Hiszen szép és jó az ürügy: munkaalkal­makat kell teremteni. De miért éppen lovar­daépítéssel, Tattersalial, hidakkal és egyebek­kel? Miért nem veszik elő azokat a munká­kat, amelyeket esengve vár Budapest népe? Itt a pünkösd és tudjuk már, hogy sem ! a Rókus-kórház, sem a fürdőváros ügye nem mozdul. A nagy városépítő, városrendező koncepciók eltűntek, eltették őket az irat­tárba. És ugyanoda, a nagy Irattárba került Budapest népének boldogsága is, ahonnan nincs feltámadás, nincs reménység. Egy bol­dogtalan város millió szerencsétlen lakója néz félelemmel a pünkösd elé, melytől nem kapja azt, amire felbiztatták. Sipőez polgármester nyilatkozik az üzemi problémák me „71 legsürgősebb teendő: a rokonüzeme ft összevonása“ — mondja a polgármester — 71 közgyűlésnek kelt megállapítania a főváros üzemi politikáját — 71 polgármester tüzetes vizs­gálat tárgyává teszi, hogy mely üzemeket lehet a közérdek sérelme nélkül megszüntetni Borvendég alpolgármester készíti az egyes üzemek megszüntetésére, a fentartkató üzemek összevonására és centralizálására vonatkozó előtériésztésí A törvényhatósági bizottság legutóbbi köz­gyűlésén sok szó esett a fővárosi üzemekről, amelyek most különben is a közérdeklődés elő­terébe kerültek. A közgyűlés külön üzemi bi­zottságot küldött ki az üzemi problémák meg­vizsgálása és részletes javaslattétel céljából. Ez az üzemi bizottság, amelyben a pártokat vezetőembereik képviselik, — köztük Rassay Károly és Éber Antal, — a pünkösdi ünnepek után kezdik meg az üzemek felülvizsgálását. De készül az üzemek ügyében hivatalos elő­terjesztés is. Sipőez Jenő polgármester ugyanis meg­bízta Borvendég Ferenc alpolgármes­tert, hogy az üzemi kérdést minden vo­natkozásában tegye alapos tanulmá­nyozás tárgyává és vizsgálatának ered­ményéhez képest készítsen előterjesz­tést a törvényhatósági tanács számára. A fővárosi üzemek sorsáról beszéltünk Sipőez Jenő polgármesterrel, akit mindenekelőtt ar­ról kérdeztünk meg, hogy véleménye szerint miképpen képzelhető el legkönnyebben az üzemi problémák megoldása. Sipőez Jenő p a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: —- Rendeletemet a fővárosi törvény 87. sza­kasza alapján bocsátottam ki. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy a rokoncélú, vagy hasonló természetű üzemeket lehetőleg közös igazgatás alá kell vonni. Nézetem szerint ez a legsürgősebb teendő. Az egyes üzemeknek közös igazgatás alá rende­lése ugyanis lehetővé tenné az üzemek üzlet­vitelében bizonyos szerves kapcsolatoknak a kiépítését, egyes azonos üzletviteli ágazatok tel­jes összevonását, az észszerű gazdaságosság érdekében olyan leegyszerűsítéseknek, esetleg üzemegyesítések­nek a keresztülvitelét, amelyek az üzemköltsé­gek csökkentésével módot nyújtanak arra, hogy az üzemek rendeltetészszerű tevékenysé­güket — a szükségletek kedvezőbb, jobb és ol­csóbb kielégítését, valamint a székesfőváros háztartásának a könnyítését, — minél teljeseb­ben kifejthessék. Ez az átszervezés azonban csak akkor biztosíthat, tartós eredményt, ha ezzel kapcsolatban az önkormányzat véglegesen állást fog­lal az üzemekkel kapcsolatos összes kérdésekben. főleg abban a vonatkozásban, hogy mik legye­nek azok a keretek, amelyek a székesfőváros üzemi politikáját a, jövőben megszabják. Meg kell állapítani azt a határvonalat, amelyen a fogyasztó nagyközönségnek, az iparnak és a kereskedelemnek, valamint a székesfőváros háztartásának az érdekei megnyugtató ki- egyenlítést nyernek. Éppen ezért újból tüzetes vizsgálatnak a tárgyává kívá­nom tenni azt is, hogy a köz érdekeinek a sérelme nélkül mely üzemek, illetőleg az egyes üzemeknek mily üzletágai szüntethetők meg, amelyeknek a megszüntetése egyúttal az ipar­nak és a kereskedelemnek mai nehéz helyzeté­ben enyhítően hathatna. A Független Budapest munkatársa a város­házán érdeklődött a polgármesteri rendelet végrehajtása iránt. Azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy a kiküldött üzemi bizottság, amely­nek tagjait most választotta meg a közgyűlés, már pünkösd, után megkezdi tanácskozásait Borvendég Ferenc alpolgármester irányítása mellett. Felülvizsgálják sorra az összes üzemeket, amelyeknek a szánta ezidőszerint 21. Megálla­pítják, hogy melyek azok a. rokonüzemek, ame­lyeket egyesíteni lehet és megvizsgálják a •nnnvü.ze.m.ek. centralizálásának, a lehetősénfíit is. Legmodernebb 1 gyógyintézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJORSANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY ^ _ _ _____ Idegbetegek, lidíi- Budapesftp Vili, lök gyógyhelye, Vas ucca 17- SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfürdök.

Next

/
Thumbnails
Contents