Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-06 / 18. szám
2 Független Budapest Budapest, 1931 május 6. újjáalakítására. Ez alatt a három hónap alatt letárgyaljuk az egész üzemi problémát és megállapítjuk, hogy melyek azok az üzemek, amelyeket egyesíteni lehet, Feltétlenül egyesítjük a BSzKRt-t és az Autóbuszüzemet. Ugyancsak egyesítjük a főváros összes fürdőüzemeit, szó van ezután a Vízművek, a Gázművek és az Elektromosművek központi igazgatásának egyesítéséről, vagyis arról, hogy a három nagyüzem szolgáltatásainak az ellenőrzésére és a, pénzbe szedésre vonatkozó költségeket leszorítsuk. Nem lesz szükség három óra-leolvasóra és három pénzbeszedőre, hanem csak egyre. Ugyanekkor lefektetjük az egységes üzletviteli elveket is. Ezt az új fővárosi törvény is előírja. Mindezeknek a kérdéseknek a letárgyalására bizottságot küldünk ki, amelynek legfőbb feladata az •lesz, hogy javaslatot tegyen mindazoknak az üzemeknek a megszüntetésére, melyek nem közszükségleti cikkeket termelnek s amelyek fölösleges konkurrenciát csinálnak a magániparnak. Bizonyosra veszem, hogy ez a bizottság hivatása magaslatán állva, olyan határozatot hoz, amely az üzemi problémát végre nyugvópontra fogja juttatni. — Ami a BSzKRt. részvénytársasági formájának a megszüntetését illeti, ezt valóban tervbevettük. Egyelőre azonban ezt a tervet még nem lehet végrehajtani, mert hiszen a BSzKRt-nak kötvényei vannak és így mielőtt a részvénytársasági forma megszüntetését határoznánk el, előbb meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést közhiteit szempontból. Szóbakeriilt sok más városházi kérdés is, amelyeknek megvitatása sürgős és szükséges volna. Kozma Jenő azonban rezignáltan állapította meg, hogy úgy ő, mint a törvényhatósági tanácsnak más tagjai is, belefáradtak a munkába. Ez az őszinte kijelentés a legélesebb kritikája az új fővárosi törvénynek, amely a hivatalnoktanács helyébe a bizottsági tagokból alakított új tanácsot állította. Régebben minden héten, - csütörtökön, — ülést tartottak a tanácsnokok s a polgármester, vagy valamelyik alpolgármester elnöklésével minden felgyülemlett anyagot gyorsan, zökkenő nélkül elintézték. Most folytonosan ankéteznek, tanácskoznak, üléseznek és a tanácskozások eredménye: teljes fásultság az egész vonalon ... Dr. Rátkai Károly. NAGY ANTAL bútorgyára Budapest, Vili., Víg u. 22. Tel.: J. 438-64 Lakásberendezések művészi tervek után. IljübD választások előtt Kél Oj (aitácsnohi. íöieíipfti és tanacsjégíjzöi választások máiusban Három ..pálfiszfüjiias" egymás után A jövő héten jár le az elöljárói, főjegyzői, valamint az ezek betöltésével megüresedő kisebb állásokra a pályázati határidő. A városházán máris nagy az izgalom e pót-tisztüjítás miatt és heves korteskedés folyik a jelöltek ér- I dekében. A választást előreláthatólag egy ülésen intézi el a törvényhatósági tanács. Alkalmasint május 21-én, vagy pedig közvetlenül pünkösd után, de minden körülmények közt még májusban megtartják a választást. Az új fővárosi törvény értelmében most már nem elöljárói, hanem tanácsnoki állásokat tölt be a törvényhatósági tanács és így a megválasztandó tanácsnokok ép úgy kerülhetnek valamely központi ügyosztály élére, mint valamely kerületi elöljárósághoz. A beosztás tekintetében a polgármester dönt. Ezidőszerint hét jelölt van a két tanácsnoki állásra. Amennyiben a pártok úgy döntenének, hogy a megválasztandó új tanácsnokok kerületvezetők legyenek, úgy Tatár Béla, Gömöry Albert és Márkus József jöhet számításba. Amennyiben a megszaporodott két jogi ügyosztály élére kívánnak tanácsnokokat, úgy Schara Béla, Mor- vay Endre, Babarczy István báró és Vigyázó Géza. közt dől el a két tanácsnoki állásért folyó küzdelem. A pártok vezetői most kevesebbet fognak tanácskozni és hamarabb fognak dönteni, mint a nagy tisztújítás alkalmával, mert belátták, hogy a sok húza-vonával csak elmérgesítik a helyzetet. Sokkal nehezebb lesz a választás a két főjegyzői állásnál. A legutóbbi tisztújításnál sok sérelem esett, melyeknek orvoslását a pártvezérek meg is Ígérték, de bizony ez a két állás aránytalanul kevés az Ígéretek beváltására. Mindenekelőtt Rosta János és Farkas Ákos valóban jogos sérelmei várnak reparálásra és ha a pártok vezetői nem feledkeztek meg^ Ígéretükről, úgy a két főjegyzői állásra Rosta és Farkas egyhangú megválasztását kell biztosnak tekinteni. Ez a kérdés még a jövő héten eldől és köny- nyen lehetséges, hogy a pártvezetők ilyen értelmű állásfoglalása után meg is szűnik a főjegyzői állásért a további korteskedés. Ha ellenben más oldalú befolyások érvényesülnek, úgy a főjegyző választási harcban nagy szerepe lesz Zielinszky Tibornak, a pénzügyi ügyosztály helyettes vezetőjének, Günther Ferencnek, a főpolgármesteri hivatal vezetőjének, Szvo- boda Endrének és még egy néhány kiváló tanácsjegyzőnek. A tanácsjegyzői állásokra elsősorban Széchy András, Schön Elemér, Bernáth Gusztáv, Keil Tibor, Hegedűs Sándor, Pacher Béla, Sándor Dénes, Lukácsy István jönnek figyelembe. A városházi tisztviselők körében erősen kifogásolják, hogy a választásokat még most is csak részletekben bonyolítják le, ami a tisztviselők állandó nyugtalanítását eredményezi. Küszöbön van ugyanis a harmadik alpolgármesteri állás újraszervezése, ami ismét maga után fogja vonni a választások sorozatát, majd a négy új kerületi elöljáróság tanácsnoki állásainak betöltésére kerül sor. Mindezt sokkal célszerűbben meg lehetett volna oldani, ha ezeket az összes esedékes választásokat vagy a tisztújítás keretében, vagy most egyszerre, egy póttisztújítás során töltik be. így azonban az általános tisztújítást még háromszor követi tisztviselőválasztás, ami semmiképpen sincs hasznára az adminisztrációnak. A közgyűlés egyébként szerdán dönt a harmadik alpolgármesteri állás minősítése kérdésében és a jelek szerint oly értelmű határozatot hoz, hogy ezt a főtisztviselői állást a műszaki képesítésű pályázók előtt épp úgy megnyitja, mint a jogászok előtt. Természetesen ez a határozat egyáltalán nem fogja befolyásolni azt a körülményt, hogy ezúttal a közgyűlés a harmadik alpolgármesteri állást is jogászemberrel töltse be. A belügyminiszter egy-két héten belül jóváhagyja a közgyűlési határozatot, úgyhogy június közepén a harmadik alpolgármestert már megválaszthatják és még a nyári szünet előtt a folytatólagosan megürülő többi állások betöltésére is sor kerül. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL SZERENCSÉS NYERŐK — A montekarlói kaszinó irattárából — A közelmúltban az egész világ sajtóját bejárta az a hír, hogy Montekarlóban egy társaság hallatlan szerencsével játszik; a kaszinó igazgatósága egészen megrémült, mert a játékosok mesés szerencséje vagy talán titokzatos rendszere óriási veszteséggel fenyegeti. Akik valaha jártak Montekarlóban és azok is, akik itthon próbálkoznak mindenféle rendszerrel, hogy végre megtalálván a „csalhatatlant“, vele jól megkoppasszák Montekarlót: bizonyára nagy érdeklődéssel olvasták ezt a hírt és alighanem irigykedve is, mert íme, másolt, mint szerencsés nyerők, már rájöttek a „biztos“ nyerés titkára. Ezeket a különféle metódusok ki- eszelésében faradozókat szeretnék megnyugtatni, bár tudjuk, nehezen megy, hogy a gva- korlatban a legjobbnak vélt rendszer is csődöt mond és legföljebb azoknak lehet belőle hasznuk, akik a „feltétlenül biztos“ rendszer finanszírozásához hiszékeny lelkektől pénzt gyűjtenek össze és ezt az üzemi tőkét megtartják maguknak. Rendszer nincs, csak szerencse van. A montekarlói kaszinó igazgatóságának irattára hűségesen őrzi azokat az eseteket, amikor valaki „remiszerrel játszott. A rendszer szerint játszókat a kaszinó fönnállása óta alaposan megfigyelték, a rendszerüket ellesték, komplikált számításaikat aprólékosán átvizsgálták és „véleményes jelentéssel“ együtt: az irattárba tették, mert mindeddig kudarcot vallott a gyakorlatban a legjobb és a legalaposabb valószínűségi számítás is. Vannak ebben az irattárban olyan tabellák, amelyeken fanatikus játékosok, munkatársak egész seregével, éveken át föl jegyeztek minden egyes asztalon folyó minden egyes játékot és ebből kovácsolták össze a maguk rendszerét, — de nem volt, vele. szerencséjük. Ilyen állandó megfigyelés — az irattár adatai szerint — egyetlenegy esetben mégis szerencsét hozott egy Jaggers nevű mérnöknek, aki az asztalok állandó alapos megfigyelésével észrevette, hogy a rulettkerék bizonyos apró hibái befolyásolják a golyó futását. Segítőtársait csak azokhoz az asztalokhoz ültette le játszani, amelyeken egészen csekély technikai hibát talált és mivel maga precíziós gépekben szakértő volt, csakhamar kit adta, miként érvényesült a kis hiba. Megbízottai ennek megfelelően az ő útmutatása szerint játszottak és egészen csinos összeget nyert, mert .jó sokáig tartott, míg a kaszinó igazgatósága rájött, mily alapon mrer- tek Jaggers emberei. Amikor azután felfedezte a hiba forrását, új asztalokat állíttatott fel új kerekekkel és — Jaggers szerencséjének vége volt. Ekkorra már 300.000 dollárt nyert össze a mérnök, aki ezzel az összeggel elutazott Amerikába. Amióta a bankot ez az érzékeny veszteség érte, azóta, állandóan pontosan megvizsgálják és ellenőrzik a rulottasztalokat. Nem is találtak azóta hibát és ma már nem érvényesülhet Jaggers módszere, aki mint matematikus és mérnök itt éppen elemében volt. Az irattár szoros zár alatt őrzi egy Darn- borough nevű embernek a titkát. Ennek a nyugodt játékosnak drótból voltak az idegei. Milyen elvek szerint játszott, senki sem tudja, talán még a kaszinó igazgatósága sem, de Darüber ough 200.000 dollárt nyert és talán még többet is nyert volna, ha végül az ő idegei is föl nem mondták volna a .szolgálatot és abbahagyta a játékot, amikor reszketni kezdett a keze. Olykor-olykor három napra visszavonult Mont.e- lcnrló közelében vásárolt kis birtokára, hogy a játék izgalmát kipihenje. Darifborongli mindig másként játszott, mindig más mezőre, mindig uns összeget tett, folyton változtatva minden lehetséges variációval. Csak a keze mozgott, különben mozdulatlan volt, mint valami kőszobor. Egy napon fáradt volt, kimerült és azóta eltűnt. Fortuna istenasszony kegyeltje volt-e, avagy van-e valami rendszere, nem tudatik. Az irattár nem árulja el. Hogy egyébiránt a szerencsét mi mindenféle módon iparkodnak az emberek korrigálni, annak tanúja és megmondhatója a mai nemzedék, amely még jól emlékszik a nálunk divatos lutrizásra. Az ambo, meg a terno és a kvaterno megiitésére miként válogatták buzgó lutrizók a szerenese/számokat álmaikból és hogyan kombi- nálgatták a legfurcsább helyzetekből. Olaszországban még ma is nagy keletjük van azoknak a tanácsoknak, amelyeket a lottó bölcsei és álomfejtői adnak. Minden évben egy másik ilyen bölcs boldogítja a lutri híveit és a sajtó hasábokra terjedő tudósításokban számol be csalhatatlan jóslásairól és esetleges sikereiről. A montekarlói játék is csak tiszta lutri. puszta szerencse. Egyiket messzire elkerüli, a másiknak meg, mint mondani szokás, bolond szerencséje van. Három évvel ezelőtt volt Olaszországban egy lutri-jós, akinek néhány héten át valóban meglepő szerencséje volt az előre bemondott nyerő számokkal. Százezrek fordultak hozzá expresszlevéllel és távirattal, megszállták az intervjuolók és az újságolvasókat a legfontosabb események sem érdekelték annyira, mint ezek a lutrihistóriák. Ezidőszerint egy kis falusi sekrestyés a lutri hőse. A szerencsejáték e fajtáját űzők mindenből számot kovácsolnak. Mivel Olaszországban a szerzetesekben nagyon bíznak, mint akik értenek a jövendöléshez, nem régen egy derék paraszt el- kiidte fiát a kolostorba, tudja meg, hogy mi arra a hétre a „helyes“ lutriszám. A páter, akihez a legényke fordult, ezen az ostobaságon fölháborodva, kiét hatalmas pofont adott a kérde- zősködőnek és a paraszt ebből már összeállította magáinak a helyes számokat és — nyert. Legalább ezt írta az érdekes lutrihírekre szonit- jas olvasóknak egy riporter. Szó, ami szó: nyerni lehet, de n?m rendszerrel. hanem szerencsével, mint például az az angol ember, aki Montekarlón átutazóban — kél óra alatt — G0.000 aranyfrankot nyert, vagy az a kis szőke hölgy, akiinek sejtelme sem volt a rulettről és mégis háromszor egymásután a 17-esre tett összegnek harminchatszorosát kapta. Persze erre nagyokosán elutazott, mert nem szaluul a szerencsét megkísérteni.