Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-14 / 2. szám
4 Független Budapest Budapest, 1931 január 14. A főváros tőkésíti a 300.000 pengős havi részleteket, amit a Kormánytól betegápolási díjhátralék címén Kap Végleg elejtették az új Rókus megépítésének a tervét, mert a kincstártól járó 14 és félmillió pengőt a Községi alapnak kell adni Többesztendei viszálykodás után végre létrejött a megállapodás a főváros és a kormány között a betegápolási díjhátralékok rendezése ügyében. Ebben a megegyezésben nem sok öröm van, mert hiszen a fővárosnak betegápolási díjhátralék és díjdifferenciák címén több mint 24 m iliő pengő járna, a tárgyalásokon pedig a fővárosnak meg kellett elégednie 14 és félmillió pengővel. Mivel a 24 millió pengő a főváros zárószámadásaiban mint hiány mutatkozik, a 14 és félmillió pengő kifizetésével nem rendeződhetik ez a tartozás. Azért sem kielégítő ez a megállapodás, mert hiszen a főváros nem egy összegben kapja meg a 14 és félmillió pengőt. A pénzügyminisztérium csak arra vállalkozott, hogy havi 300.000 pengős részletekben folyósítja ezt a tartozást. Mivel a főváros nehéz költségvetési helyzetben van, komoly segítséget csak olyan megállapodás jelentett volna, amelyben az államkincstár arra kötelezte volna magát, hogy a 14 és félmillió pengőt egyösszegbeyi fizeti ki. A fővárosi háztartás pénzkészleti nehézségeit az a körülmény okozza, hogy az új költségvetést a legszigorúbb takarékossági szempontok érvényesülése mellett állították össze és a bevételek előirányzásánál 100 százalékig honorálták a gazdasági helyzet súlyosságát. Minthogy a főváros nem akar külföldi kölcsönt felvenni mindaddig, amíg az általános pénzpiaci helyzet meg nem javul, illetékes körökben azt a tervet vetették fel, hogy a főváros kölcsönfelvétele útján tőkésítse a 300.000 pengős havi részleteket. Ebben az esetben egyszerre kaphatná meg a főváros a teljes összeget, aminek a folyósítása nagy megkönnyebbedést eredményezne a főváros háztartásában. Itt azonban felmerül a kamatterhek v'selésének a kérdése. Mielőtt a főváros erre a tőkésítésre határozná el magát, tárgyalásokat fognak lefolytatni a kamatviselés ügyében. Amennyiben etekintetVillámcsapásként érte a fővárost az a váratlan tragédia, amely Karkas Rezső tanácsnok hirtelen halálával döntötte gyászba a városházát. Élete, munkássága, karrierje delén egy nagyraívelő pálya derekán távozott el a közélet színteréről Karkas Rezső tanácsnok, a középítési ügyosztály fiatal, , nagytehetségü és nagyra- hivatott vezetője. A halál liíre véldátlan megdöbbenést váltott ki nemcsak a városháza és a várospolitika, hanem a társadalom széles rétegeiben is, mert Karkas Rezső nem volt elvonult, magába zárkózott, szürke egyéniség, hanem nagy szerepet töltött he a társadalmi és sportéletben is. ahol neve és tevékenysége szintén az elsők közé emelkedik. Karkas Rezső azonban elsősorban a hivatásáért, eszméiért rajongó mérnökember volt. Nagy tehetségét, kultúrája, világismerete is növelte és ezek a kivételes tulajdonságok hatottak közre abban, hogy Karkas Rezső ritka gyors karriert futott be a városházán. ben elfogadható megállapodás jöhetne létre, a főváros hazai bankoktól veszi igénybe ezt a 14 és félmillió pengőt, amit azután az államkincstártól járó havi 300.000 pengős részletekben térítene meg. Várospolitikai körökben kezdetben az a vélemény alakult ki, hogy ezt az összeget az Új Rókus, kórház felépítésére kellene tartalékolni. Erről azonban — mint illetékes helyen közlik — szó sem lehet, mert ez a díjhátralék hiányként szerepel a zárszámadásban. Ez a pénz a pénztári készletből hiányzik, tehát oda kell visszajuttatni A 14 és félmillió pengő teljes egészében a községi alapé, onnan elvonni nem lehet és így az Üj Rókus kórház megépítésének a tervét el kell ejteni. Sajnos, a mai körülmények között véglegesnek kell minősíteni az Új Rókus kórház tervének az elejtését, mert belátható időn belül a főváros költségvetési helyzete nem fogja megengedni nagyobb összegeknek a tartalékolását. jesiilése rendkívüli vesztesége a fővárosnak. A tragikus esemény nemcsak a jövő szempontjából, hanem pillanatnyilag is súlyos helyzetet teremtett a főváros vezetésében. A műszaki adminisztráció, amely a közelmúltban annyi viszontagságon ment át és amelyre már nagyon is ráfért volna a nyugodt alkotó munka lehetősége, újra hatalmas zökkenőn esik át. A középítési ügyosztályban az utóbbi években egymást követték a személyi változások, úgyhogy a megnyugvásra alkalom se volt. Orczy, Kabdebó, Soliy, Csármán, Karkas állottak rövid néhány év alatt az ügyosztály élén és eközben nem egyszer hosszabb-rövidebb időre ideiglenes vezetők is működtek ebben a hivatalban. Most, e szomorú esemény után sem állhat meg az élet folyamata. Karkas Rezső teste alig pihent meg az anyaföldben, máris felmerült a kérdés: ki veszi át az irányítást? Tisztújítás előtt állunk és hír szerint addig nem is töltik be a megüresedett tanácsnoki széket, hanem Karkas Rezső tragikus halála A főváros súlyos vesztesége — Ki lesz Karkas Rezső utóda? Kombiuálgatások, híresztelések Db FtnnszTfTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SID0L“ Vegyitermékek Gyára Bt, Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 65-86 és 68-27 A pénzzel lehet várni. Sőt: a kapitalisztikus gazdasági rendszer mellett azt ki lehet adni kamatra s vele új értékszerzőket lehet szerezni. Természetes, hogy az aranyat darabolták. A sürgős, keresettebb, ritkább, hasznosabb érték jelöltért több darabot adtak, mint a nem sürgős, bőven meglevő, nem nagyon vágyott hasznú értékjelöltekért. S ugyan egy érték jelöltért is egyszer többet, máskor kevesebbet, egy helyütt sokat, másutt alig néhány darabot adtak. Ezeket a da- rabszámokat, amelyeket később a pénzekre rá is írtak, a dolgok árának hívjuk. A pénz tehát értékszerző értéktelenség. A pénz ár- jelző csereeszköz. Csák egyet jegyezzünk meg azonban: a pénz nem értékmérő. A pénznek az értékekhez úgyszólván semmi köze Sincsen. A nagyobb érték — a várt nagyobb haszon, érzés, élvezet — indítja ugyan az embert arra, bogy nagyobb árat adjon érte. De ezt nem az érték mérése alapján teszi, hanem a köny- nyebb és gyorsabb megszerezhetőség kedvéért. A pénz csak csíkiandozó-szer. A nagyobb értékek meg- szerezhetéséért tehát az embereket jobban kell meg- csiklandozni. Az értékeket pénzzel mérni azonban lehetetlenség. Oly messze van a pénz a dolgok értékétől, mint a csiklandozó« az értelemtől. Csak a mindennapi felületesség engedheti meg magának azt, hogy az értékeket a pénzzel felcserélje. Megteszi azért, mert igaza van abban, hogy a pénz oly kitűnő évtékszerző, hogy az értéket bármely pillanatban elő tudja teremteni. De azért mégsem szabad a kettőt bármikor egymással helyettesíteni. Az országban elszívott dohányra nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy „elfüstölt milliók“. Egyetlen egy Iliiért sem füstölnek el, hanem a dohányra kiadott pénz mind befolyik az állam pénztárába s alrból a dohánygyárba « a dohánytermelőkhöz. Vagy talán az a baj, hogy a cigaretta csak bárom percig érték? Hát minden pénzért övökkétartó festményt vásároljunk? Hiszen bármilyen legyen is az érték, vagy ő hagy el minket, vagy mi hagyjuk el ől! örökké tar lé érlek, — haszon, érzés, élvezet és élet, — nincs. Ezekből látja már, tisztelt számtanácsos úr, hogy a pénzt az emberi szolgáltatásokon kívül, amikor fize22 évi közszolgálat után jutott a felelősségteljes tanácsnoki székbe, amely közéleti szereplésének még nem jelentette zenitjét, mert a most küszöbön átló tiszt- újítással kapcsolatban mint egyik legkomolyabb alpolgármester jelölt került a legilletékesebbek előtt kombinációba. Karkas Rezső halálával letűnt a főváros egéről egy nagy ígéret, amelynek be nem féltés, munkabér címén adjuk, a dolgok értékéért sohasem fizetjük. A dolgok értéke hat reánk, befolyásolja is az áralakulást, de annyira egyéni, ingadozó, bizonytalan, változó és főleg mérhetetlen, bőgj- a kényelmességre törekvő gazdasági élet számításba nem is veheti. Az áralakulásban azért mindig több része van az emberek akaratának és megegyezésének, mint a dolgok tárgyi értékének. S azért sakkal inkább az emberek akaratára és megegyezésére kell visszavezetni azt is, hogy a dolgokért magukért is, tehát eltekintve az azokra fordított munkától, bizonyos árat adnak. Számtanácsos úr jól látja már, hogy a tulajdonjog megváltásáról van szó. Téglát szeretnék készíteni, sa szomszédom telkén kitűnő agyag van erre a célra. De a szomszédom telke a szomszédomé s nem az enyém. A szomszédomnak van rá tulajdonjoga, ami azt jelenti, hogy neki van meg az a joga, hogy a telekre rámondhatja azt a szól „enyém“ s ennek következtében a környező társadalom által elismert módon és korlátok között rendelkezhetik is vele. Mint már említettem, ha vadember volnék, odamennek és megverekednék vele, amíg vagy ón kergetném el őt, vagy ő kergetne el engem. Minthogy azonban civilizált ember vagyok, felajánlom neki a teleknek vételárát, amely tehát valójában verekedés-megváltási díj s így szintén csak elismerése annak a személyes szolgálatnak, hogy a tulajdonos nem fejt ki munkát a védekező Verekedésben. De hogy ne csupán ily negatív szolgáltatás legyen a fizetésinek alapja, rámutathatunk arra a pozitív ténykedésre is, amely a telek- tulajdon átruházására vonatkozó szerződésnek meg- íoga 1 mazá fába 11, a 1 áí rásá ban, tel ékkő nyvi bejegyzésében és az egész jogügylettel kapcsolatos tárgyalásokban nyilvánul. Ezek alapján remélem, hogy számtanácsos úr elismeri annak az álláspontomnak helyességét, mely szerint a pénzt csakis a személyeknek személyi szolgáltatásokért és a személyeknek kedvéért fizetjük és a, szó szoros értelmében vett dologi kiadások nincsenek. az új műszaki tanácsnokot a többiekkel egy időben választják majd meg. Hogy addig miként gondoskodnak a középítési ügyosztály adminisztrálásáról, erre nézve még nem alakult ki az elhatározás. Valószínű, hogy az átmeneti időre ismét Csármán Ferenc tanácsnokot bízza meg a polgármester a köz- építési ügyosztály ügyeinek ellátásával is, de lehetséges egy más megoldás is. Beszélitek arról, hogy ideiglenesen Wossala Sándor, vagy Lanotta Gyula, az elhunyt Karkas tanácsnok valamelyik helyettese vezeti majd tanácsnoki jogkörrel a tisztújításig az ügyosztályt, de az sincs kizárva, hogy az ideiglenes állapot tartamára egy semleges műszaki embert, Molnár László műszaki főtanácsost, az út- és csatorna- építési ügyosztály helyettes vezetőjét bízzák meg a középítési ügyosztály tanácsnoki teendőinek ellátásával. A döntés mindenesetre néhány napon belül megtörténik, mert az ügyosztály nagy munkakörét nem lehet irányítás nélkül hagyni. Most tehát megindulhat a nagy kortézia az elárvult tanácsnoki állásért és miután valószínű, liogv meglesz a harmadik műszaki ügyosztály is, az újonnan bevált műszaki alpolgár- i n esterségge 1 egy ü tt, egyszerre három műszaki tanácsnoki állás kerülhet betöltésre. Jelöltek és aspiránsok persze lesznek bőven. Waidmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé" nyék, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdőszoba-, mosdó-, klosett-berendezések nagy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 ACZÉL KÁROLY fatermelési, fa ipari és építési részvénytársaság Budapest. V. Újpesti rakpart 1414 Telefón: Automata 909-12, 909 -13 Parkettagyára ajánl közönséges parkettapadozatokat tölgy és bükkfából, valamint saját szabadalma szerint készülő, olcsó „Reform" parkettapadozatokat (szö- gezés és ragasztás nélkül vánkosfára fektetve) továbbá hajópadozatokat és padozatjavításokat. Gőzfű része készít méretre kivágott fenyő- és tölgyfa építési anyagot, váltótalpfákat, hídfákat stb. Karkas Rezső
