Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-18 / 11. szám

Budapest, 1931 március 18. Függeclen Budapest 1) mindenesetre könnyebben tudnánk a vigalmiadókból befolyó összegeket nélkülözni. Sajnos, a főváros pénzügyi helyzete sem valami rózsás... — Igaz, belátom, hogy mint az egész világon, úgy nálunk is megérzik a színházak a gazdasági válságot, sőt egyik-másik komoly nehézségekkel is küzd. — Nem tudom azonosítani magam azonban azzal az állásponttal, hogy a színházak nehéz helyzetét kizárólag a vigalmiadó fenntartása okozná. — A vigalmiadót már egy ízben 10%-ról 3%-ra szállítottuk le méltányosság alapján. Ezt a csökken­tett adót sem fizette mindegyik színház. — A főváros mindig a legnagyobb megértéssel viseltetett színházainkkal szemben és számtalan eset­ben, amikor a vigalmiadét nem fizető színház be­bizonyította, hogy a rossz üzletmenet volt a befizetés elmaradásának kizárólagos oka, a legmesszebbmenő méltányosság alapjára helyezkedve, sokszor '/a%-rrt mérsékelte az adót. — Véleményem szerint a színházak válsága a világgazdasági depresszió következménye és az a színház, amelyik a vigalmiadó eltörléséből származó jövedelemtöbbletével akarja kivontatni Tália kátyúba jutott szekerét, annak kevés reménye van arra, hogy a nagy válságot túl tudja élni. — Természetesen a magam személyében amellett vagyok, bogy a lehetőség határain belül segítségére legyünk színházainknak, amelyek hivatásuk­nak magaslatán állva jelentős tényezői voltak mindenkor nemcsak a magyar, hanem a világ kultúrájának is. Kívánatosnak tartom 1— mondotta végül Liber alpolgármester — az ankétnek mielőbbi egybehívását, hogy a véleményeket kicserélve, egymás panaszait meghallgatva, a lehetőségek és a kölcsönös megértés alapján olyan megoldást találjunk, amely a főváros pénzügyi helyzetével es a színházak kívánságával Összeegyeztethető lesz. A magunk részéről csak annyi hozzáfűzni valónk van Liber alpolgármester nyilatkozatához, hogy mi is az audiatur et altera pars elvén állunk és csak egy mielőbbi ankét összehívásában látjuk a lehető­ségét annak, hogy ez a régóta húzódó és a színházi világot joggal idegesítő kérdés közmegelégedésre nyugvópontra jusson. Száz százalékos differenciák egy versenytárgyalásnál Adatok a fővárosi bútorszállítási pályázat rejtelmeiből Nagy a felzúdulás az asztalosipari szakmá­ban egy fővárosi versenytárgyalás eredménye nyomán. A Független Budapest többször írt a versenytárgyalásoknál tapasztalható irreális versenyről, a lehetetlenül olcsó vagy túldrága árakról, a vállalkozók különböző fortélyairól, ami mind a közszállításokba vetett bizalomnak, a vállalkozói tisztességbe vetett bit megrendü­lésére vezet. A múlt héten pedig olyan esemé­nyek történtek a fővárosi bútor szállítási ver­senytárgyalás körül, melyek a szakma hivata­los vezetőinek figyelmét is magukra vonták és közbelépésüket tették szükségessé. A Független Budapest legutóbbi számának vállalkozási rovatában közöltük a gondnoki hi­vatal bútorszállítási pályázatára beérkezett árajánlatokat, melyekből kiderül, hogy százszázalékos különbségek vannak az asztalosok pályázatai között és az ajánlatok nagyrésze már azért is irreális­nak tekinthető, mert lényegesen alatta marad a főváros által előirányzott költségeknek és sokkal olcsóbb azoknál az áraknál, melyekért az asztalosok a múlt évben szállították ugyan­ezt a. minőségű bútorokat. A városházi bútorszállítás ügye az Aszta­los Ipartestület és az Asztalosmesterek Orszá­gos Szövetsége elé került, mely testületek elha­tározták, hogy az árromboló és nyilvánvalóan irreális pályázókkal szemben a legszigorúbb megtorló eljárást foganatosítják, A főváros 32.000 pengőt irányzott elő a kiírás­ban szereplő bútorok beszerzésére és,55 cég pá­lyázott a szállításra. A legdrágább ajánlat 36.110 pengő volt, a legolcsóbb 18 500 pengő, tehát kerek 100 százalék volt a differencia. Az ipartestület összeállította a pontos statisz­tikáját az egyes bútordarabok legolcsóbb és legdrágább árainak és feltüntette azt is, hogy a múlt évben ugyanezen bútorokat mennyiért vette meg ugyancsak nyilvános versenytárgya­láson a főváros. A statisztika a következő érdekes számokat mutatja; (az első szám a leg­drágább, a második a legolcsóbb árajánlat, a harmadik szám a főváros múltévi beszerzésé­nek összege): Nagy íróasztal darabja 148, 67, 115, más minőségben 136, 64, 98, olcsóbb kivitelű 130, 88, 94, kétajtós szekrény 132, 90, 103, köny­vespolc 50, 23, 28.50, írógépasztal 86, 42, 57, gar­nitúra-asztal 110, 26, 40, csukott mosdó 120, 38, 56 pengő. MEGBÍZHATÓ MM——■ Hajós és Szántó Elekftromosgyár fit. Központi irodák: VI., Andrássy út 59 Gyárlelop : I«, Darócati úft 1. sat. Telet óm *100—19. szám. ♦ Villamosszerelósi anyagok, magasfeszültségű és erős­áramú készülékek, váltó-, forgó- és egyenáramú áram-, mérők, főző- és fűtőkészülékek, KAN DEM világítótestek. Az Asztalos Ipartestület kimutatja, hogy reális alapon 33.340 pengőért lehetne a szóbanlévő bútorokat szállítani és bogy a főváros pontosan kikalkulálta, sőt olcsóbb árakat vett figyelembe, amikor 32.000 pengőben irányozta elő a beszerzés költségeit. Nyilvánvaló tehát, hogy az olcsó ajánlattevők legalább 10.030 pengőt ráfizetnének, vagy rossz anya­gokat és munkát szállítanának, ha a főváros náluk rendelné meg a bútorokat. Az asztalosiparosok érdekeltségei rendkívüli ülést fognak egybehívni, melyen elhatározzák az árromboló, irreális ajánlatokkal dolgozó asztaloscégek eljárásának példás megtorlását, egyben a fővárosnál is eljárnak, hogy az ilyen cégeket zárják ki a városi közszállításoknál való részvételből. Családi ház telekkel közművekkel, Újpesten, Dunaparti kertvárosunkban. Ideális, egészséges fekvés j 2 szobás, fürdőszobával 2000 P lefizetése után első öt évben 1200 P, további 15 évben 600 P törlesztéssel. 3 szobás, fürdőszobával 3000 P lefizetése után első öt évben 1600 P, további 15 évben 800 P törlesztéssel. Szt. István-telepen (Pálffy-térről induló HÉV állomás) levő kertvárosunkban még kedvezőbb feltételekkel. T F | W jF külön is kaphatók már 36 havi 27 pen- 1 5L IL Ba <L El gős ré.siettet. Foglaló nincs! Bővebbet- Építő' és Parcel! axó Rt. Újpest, Beniczky u. 3 Telefon: 940-54. — Városi iroda: V., Szabadság tér 7. I 40 Kérjen prospektust! Telefon: 138—16 A TÖKÉLETES AUTOPNEU Főelárus ítás i 9 52 TáF, PEST, VI., MOZSÁR UCCA 9 FAHRSÄNSOn VÉSNÖK I MŰTEREM BUDAPEST, VII., KÁROLY KÖRÚT 9. I. emelet 32 Speciális zászlószegekben. Euyleti-, sportjelvények es plakettek —TELEFON: JÓZSEF 415—16 KŐSZÉ*lDÁNYA-'$ TÉGIÁÖYÁR TÁRSULAT PESTTÉ Budapest, V., Klotild ucca 3 Telefon: Aut. 255—54, 255—55 <■< .' >5 Közönséges falitógla, KI inker-tégi a, nyersfalazat- és clisztégia, tetőcserép koramit, chamotte, csempe, padló­burkolólap, magas és alacsoiiy- leszültségü szigetelők. Ankét a színházak vigalmiadója ügyében Libor alpolgármester meghallgatja az érdekelteket A főváros a színházakért — Az alpolgármester nyilatkozata A fővárosi tisztújítás izgalmainak hullámai a múlt hét óta már Tália berkeire is átcsaptak. A szín­házak vigalmiadóeltörlésének kérdése a kultusz- miniszter ismeretes vigalmiadóelleues kijelentése után újra az érdeklődés homlokterébe került. A Színigazgatók Szövetségének szorgalmazására •egy évvel ezelőtt az összes érdekeltek bevonásával Buzüth alpolgármester elnöklésével ankétet hívtak össze a vigalmiadó, a rendőri és tűzoltói díjak eltör­lése, illetve leszállítása ügyében. Ezen az ankéten szenvedelmes viták indultak meg pro és kontra és végeredményben abban állapodtak meg, hogy a kér­dést a főváros 'pénzügyi ügyosztályához teszik át véleményadás végett, azután veszik majd végleges tárgyalás alá az ügyet. Hosszú hónapok teltek el azóta. A pénzügyi ügyosztály véleményének késedel­mével arányosan nőtt a színigazgatók türelmetlen­sége. De egyre félelmetesebb arányokban nőtt, az egyes színházaknál a vigalmiadóhátralék is. Az elmúlt év végén ismét megsürgették a félben- maradt ankét folytatását, de illetékes helyen azzal tértek ki az ankét összehívása elől, hogy a í’övidesen megejtendő tisztújításokat be kell várni. — Nem lehet tudni mit és kit hoz a jövő 1— mon­dották a városházán — a színigazgatóknak. A tisztújítások részben lezajlottak s mire e sorok napvilágot látnak, az összes fontosabb pozíciókat be­töltötték. Színházi körökben különös örömet keltett Liber Endrének alpolgármesterré történt meg­választása, mert tudják és számtalanszor tapasztalták is, hogy Liber alpolgármester mindenkor lelkes barátja volt színházainknak és pártfogója minden kulturális törekvésnek. Bizakodó tekintettel néznek Liber alpolgármester felé és remélik, hogy mint a múltban, úgy jelentős pozíciójában a jövőben még erősebb támaszukat fog­iák benne megtalálni. Kérdést intéztünk ez ügyben Liber alpolgármes- ;erhez, miként látja a kultúra szemüvegén keresztül, i vigalmiadó-probléma megoldhatóságát a főváros >s a színházak érdekeinek összeegyeztetésével. Liber Endre alpolgármester i következő érdekes választ adta a Független Buda­iest munkatársának: — A színházak vigalmiadókérdésében már több- izör ankéteztünk. A főváros nehéz pénzügyi helyze­tben nagy probléma előtt áll, amikor ebben a kér- léshen döntenie kell. Főként nehéz a döntés akkor, imidőn — mint ismeretes — a vigalmiadó cél-adó, izaz csak egy meghatározott célra, éspedig kizárólag óléti célokra használható fel, — Különösen nehéz ebben a kérdésben nekem íllást foglalni, akiben a kérdés eldöntésénél kulturális és szociális érzésem viaskodik egymással. — Mert ha a színházak mellé állok óa elvben lozzájárulnék a vigalmiadó eltörléséhez, ezzel az llásfoglalásommal elvonnék a főváros szegényházá­éi és árvaházaitól néhány százezer pengő többletet, mi a vigalmiadókból befolyik, helyesebben be kell olynia. —- Ha a főváros költségvetésében találnék más- ránvú fedezetet a ióléti intézmények dotálására,

Next

/
Thumbnails
Contents