Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-19 / 7. szám

I 4 Független Budapest Budapest, 1930 február 19. fii van a közmunkákkal! Mié rí hésih az isholaépiíés! — Miért nem épít a város több kis és szükséglakást?! írta: TÓTHI VILMOS, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag ii. A régi «mérnöki hivatal» helyett — a város rohamos fejlődése által felgyülemlett mun­kálatoknak célszerű és gyors lebonyolítása ér­dekében — éppen a centralizáció elvétől vezet­tetve, igen helyesen és bölcsen létesítették a mostani II. és III. ügyosztályokat. A volt «mérnöki hivatal»-ba voltak centralizálva az összes fővárosi közmunkák létesítésével vég­zendő teendők, ez a hivatal végezte mindama teendőket, melyek az egyes gazdasági ügyosz­tályok által létesíteni szándékolt épületek, in­tézmények felépítésével felmerültek. Tervezési, költségvetési, kiírási teendőket végzett és a «mérnöki hivatal» véleménye alapján döntött a Tanács és adta ki a munkálatokat-iparosok­nak. vállalkozóknak. A «mérnöki hivatal» vé­gezte a munkálatok kivitelével járó ellenőrzést és bonyolította le a vállalkozókkal való vég- elszámolást is. Magától értetődőnek kellene lennie tehát annak, hogy a «.mérnöki hivatal» helyett létesített két szervbe, a II. és III-ik ügy­osztályokba legyenek centralizálva az egyes gazdasági ügyosztályok és a közben keletke­zett üzemek által létesíteni szándékolt épüle­tek, intézmények felépítésével járó összes mű­szaki teendők és ezen két szerv véleményezése szerint döntsön a Tanács a munkák vállalatba adásáról ellenőrizze a kivitelezés és végezze a leszámolási műveleteket js^ Ma — midőn a magánépítkezés, mondhatni, teljesen szünetel és az iparosok, vállalkozók és munkások csakis az állam és a város által esz- közlendő építkezési munkálatoktól várják megmentésüket, megváltásukat — igen fontos közgazdasági probléma a közmunkáknak mielőbbi gyors ki­adása és a vállalkozók, iparosok közötti igazságos elosztása. Fontos ez nemcsak az iparosok és vállalkozók, hanem a kereskedők és a munkások szempont­jából is, mert: minden vállalkozónak és ipa­rosnak megvannak a maguk megszokott külön- külön kereskedői, akik nékik kedvezőbb árat, kedvezőbb fizetési feltételeket, esetleg hitelt adnak és megvannak régi kipróbált, jól begya­korolt, ugyancsak bedolgozott szakmunkásaik is. Munkavállalás esetén tehát minden vállal­kozó, minden iparos külön-külön vásárol saját régi kereskedőjénél, ezeknek kereseti lehetőséget nyújt és kenyeret, munkát ad külön-küiön meg­szokott, régi, begyakorolt munkásainak is. Ha tehát munkavállalat-megosztás van, eloszlik a megélhetési, kereseti, munkalehetőség több ipa­rosra, több kereskedőre, több munkásra. De ha több munkát ad a köz egy és ugyanazon ipa­rosnak, vállalkozónak, úgy nemcsak ezen több munkát nyert vállalkozónak és az ő megszo­kott kereskedőjének adunk kereseti lehető- ség’et — ami magában véve elég rossz gazda­sági politika —, hanem módot adunk a több munkát nyert ugyanazon vállalkozónak, ipa­rosnak arra, hogy a náluk bedolgozott s állan­dóan elfoglalt munkásokon felül még szük­séges munkásaikat nem a munkanélküli, jól begyakorolt másik vállalkozó, iparos munka­hiánya miatt munkanélküli munkások sorá­ból — kiknek megfelelő és a létminimumra elegendő munkabért kellene fizetni —, hanem az előző közleményemben említett, vidékről be­özönlő olcsó «csizmás munkások»-ból sorozza be, amit eléggé elítélni nem is tudunik. Mindezt többször hangoztattuk több közgazdasági ér­zékkel bíró bizottsági tagjtársammal, csak azért, hogy az uralkodó decentralizációi a, Ta­nács megszüntesse. Ily értelmű javaslatom im­már két éve nyugszik a Tanácsnál minden eredmény nélkül. Mert mit látunk? Látjuk, hogy a közüzemek és egyik-másik gazdasági ügyosztály teljesen önállóan, függetlenül a l-ik vagy III-ik ügyosztálytól, sőt.ezeket neg- terveznek, kiviteleznek és adnak ki tobbinilliot kitevő közuiunkEik'cit eléig“ kényei- niesen, lassan és elég nagy késéssel, úgyszin­tén minden tekintet nélkül a munkáéi osztásra, hogy a vállalkozó a kollektív szerződést be­tartja-e? A mai leromlott közgazdasági helyzet­ben azonban ezt az eljárást eléggé kárhoztatni szinte képtelen vagyok. , III-ik ügyosztály összeköttetés­ben all es közösen értesítik egymást a mun- kat nyert iparosok es vállalkozókról, a munká­éi oszláshoz szükséges ! nyilvántartás végett Azonban, hogy csak egy példát hozzak fel, " rHHd> ü ftebolaj lepyen minden menfőszehrényben. rfozésíöl megvéd és gyorsan gyógyít. Feri M. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 72,455/1924. sz. körrendelet. M. kir. kereskedelemügyi miniszter 92,062/XX. 1925. sz. rendelet. a VIII-ik közélelmezési ügyosztály — ahol íöbbniilliót érő munkát terveznek és adnak ki, teljesen függetlenül az erre törvény szerint egyedül illetékes Il-ik ügyosztálytól, és ennek még csak megkérdezése nélkül, nem törődik semmivel: se munkaielosztással, sem azzal, hogy a munkát nyert vállalkozó a kol­lektív szerződést betartja-e stb., holott ezekkel a munka odaítélése alkalmával törődni kell. Legutóbb is milliókat kitevő munkát adott ki. ahol a vállalkozó az olcsó, vidékről beözönlő «csizmás munkásokkal» csinál konkurrenciát a munkanélküli, jó budapesti munkásoknak. Hogy rá lehessen mutatni a közmunkák késedelmes, lassú kiadását illetően is a közre káros, decentralizálásban rejlő okokra: ugyan­csak a VIII-ik ügyosztály egyik legutóbb ta­pasztalt eljárására kell hivatkoznom. Még 1928-ban jóváhagyta a középítési hizottsáig a külső Soroksári úton létesíteni tervezett élel­mezési nagy vásárcsarnok építését. Ezen vá­sárcsarnok végleges terveinek jóváhagyására és a munkák kiírására 1929 december elejére hívták össze az középítési bizottságot, ürül­tünk valamennyien, hogy még e folyó 1930. év első hónapjaiban többmillió pengős köz- nrunkát lesz módunkban a Tanáccsal jóvá­hagyatni. Sajnos, a december elejére össze­hívott bizottsági gyűlést lemondották, Miért, nem tudom? Pedig ha már egy éve jóváhagy­ták az ideát, úgy a kivitelt a mai közgazdasági viszonyok között igazán minden lehelő módon és áldozattal is forszírozni kellene. Ez év ja­nuár közepén végre (tehát másfélhavi késés­sel) összeült az építési bizottság* és az eléje tárt fait accompli-t tekintve, igazán csakis a mostani nagy munkahiányt mérlegelve hagyta jóvá a bizottság a terveket s végre remélni le­het, hogy a munkálatokat áprilisban kiírják, ki­adják, ha hinni lehet a napi- és esti lapokban nagy garral hirdetett ügyosztályi értesülések­ben. Járt volna el így a Il-ik ügyosztály, mi lett volna akkor? De különben is a közvéle­mény nem tudja azt, hogy mindezen történtekről a Il-ik ügyosz­tály semmit sem tud, mindehhez semmi köze, mindezek az ő bevonása nélkül történ nek. És mégis a közvélemény előtt még ma is a «mérnöki hivatah-ként szereplő Il-ik ügy­osztály szenved és az ehhez beosztott bizottság lesz felelőssé teve. Meggyőződésből mondhatom' pedig*, hogyha az említett gazdasági ügyosztálynak nem volna ilyen érthetetlen privilégiuma, mint amilyent ezen építési ügyekben élvez, úgy ilyen dolgok, mint a vásárcsarnok tervezésé­nek kiadása, a kiviteli terveknek és munka kiírásának késése, sem pedig az illetékes bi­zottságnak fait accompli elé állítása meg nem történhetett volna. De van még több gazdaügy osztály és üzem hasonló privilégiummal. A VIII-ik ügyosztály fentem! itett két ese­tét, részben mint legutóbb történt dolgokat, példának hoztam fel, tisztán azért, hogy az ügyosztály vezető tanácsnokát emlékeztethes­sem arra az időre, midőn a fővárosnak igen szép, nagy és Ő maga által dicsért három nagy létesítménye: a sertésvádóhíd, a; marha- v ágó híd (istállótelep és alápincézett istállók), végül a bombatéri vásárcsarnok épült. Amikor a jelenlegi Il-ik ii. o. még «mérnöki hivatal» elnevezésű volt. És kérdezzem tőle, hogy: váj­jon az akkori ügyosztályt vezető tanácsnok, vagy az akkori tanács talán nem volt megelé­gedve a «mérnöki hivatal» akkori tisztviselői karának közös munkájával? És talán azétrt kell most a VIII-ik ügy osztálynak külön privi­légiummal rendjelkleznie? Tehát miért c ki­váltság? Én csakis téves felfogásban találom ennek a törvénynek és közre káros állapotnak magyarázatát. Elvitathatatlan, hogy a VIII-ik ügyosztály külön mérnöki karának vezetője egy_ közbecsült, érdemes, nagy tudású mérnök. Teljes tisztelettel vagyok iránta, nagyra be­csülöm, mert ismerem még abból az időből, midőn a fen tenni itett létesítmények egyikónéi munkát végző, Nagy-Magyarország egyik leg­nagyobb vállalatánál mint kiváló konstruktőr tervezte, vezette a vasszerkezeti munkákat. Örülni kell, hogy a város szolgálatába őt meg­nyerni lehetett. Mindez azonban nem ok arra, hogy az ő tervei, működése ne legyen az ille­tékes ügyosztály vezetőjének ellenőrzése alatt! A törvény értelmében ezen ellenőrzés meg­követelhető és a köz érdekében feltétlen meg­kívánható — mert állam az államban tűrhetet­len■ Kérdem: vájjon az előbb említett három mű létesítésénél az akkori tanácsos, ki később a Il-ik ügyosztály tanácsnoka lett, akit érdem­telenül ejtettek el — nagy koncepciója, kiváló’ tehetsége, tudása, határtalan becsületes voltára való ekintet nélkül—, nem volt-e legalább is oly értékes és megbecsülendő erő, mint a szóban- forgó, közbeosülésre érdemes szaktekintély? Ügy-e, hogy volt! Mégis az akkori «Városi mérnöki hivatal» középítési igazgatójának referálni toldozott. Az a magyarázat pedig, hogy a vasárcsarnoki bizottság megelégedet- lenségét idézné elő, ha az építési munkák ki­adása és ellenőrzésével nem ez a bizottság fog­lalkoznék: igen erőltetett és fenn nem állhat. Mert más hivatást tölt be a vásárcsarnoki és mást az építési bizottság. Más szak- és gyakor­lati tudású emberek foglalnak helyet a vásár- csarnoki cs mások az építési albizottságban. Amióta; Ereky bizottsági tagsága megszűnt, a vásárcsarnoki bizottságban nem is foglal he­lyet egyetlen mérnök, építész, vagy építőmes­ter sem. Nyugodt lelkiismerettel hogy szólhat bele tehát a munka kiadásába az, akinek az előbb vázolt több okozatra kiterjedő okoknak mérlegelésére nincs kellő szaktudása? Hogyan ellenőrizhet, szólhat bele, tehet jogos kifogáso­kat és állíthat fel kívánságokat építési, tech­nikai munkák kivitelénél az, kinek nincs meg a kívánt minimális műszaki tudása, gyakor­lata? Nem hiszem, hogy fővárosunk oly sze­rencsés volna,^ hogy annyi kiváló zseni, annyi univerzális, képességű és tehetségű bizottsági tagjai volnának, hogy fenti kérdést jogtalan­nak mondhatnánk. Szűnjön meg tehát a törvény- és szabály­zatellenes, tekintélyt rontó, közre igen káros decentralizáció és folyjon, menjen a munka törvény és szabályzat szerint és ha lehet, hoz­zanak be valamit a késedelemből és ne ápri­lisban, hanem, hacsak lehet, még ebben a hó­napban írják ki a vásárcsarnok építésével kapcsolatos, sok milliót kitévő munká­latokat, hogy azok márciusban megkezdhetők legyenek, Isten áldása lesz rajta. Hogy a múltban miért nem épített a város több kis- és szükséglakást, holott erre módja lett volna és hogy miért néni épít a közeljövő­ben. erre rámutatni nem nehéz. He annak el­kerülése, hogy türelmetlenek részéről ne le­gyek érdemtelen vádnak kitéve, csakis úgy le­hetséges, hogyha keresztényi türelemmel, meg­értéssel kísér az olvasó. (Folytatjuk.)-karbantáríás és javítás mi V. Z. Alt. Karb. Váll. Budapest, VIII.. Sziget- vári-u. 7. Tel. J. 363—52 90.000 P vételár, 12 000 P jövedelem 145.000 P vételár, 20.000 P jövedelem 30 évig adómentes teljesen modern kislakásos bérházak eladók. Az összes szobák parkettázva, gáz és villanyt előszoba, konyha, kamara, klozett, fürdőszoba, részben közös fürdőszoba. Kedvező fizetési feltételek mellett. Azon­kívül lOO négyszögöles telkek Kőbányán iparvágány mel­lett ipari célokra kisebb épületekkel, továbbá kétemeletes bél-ház, vagy családiház részére. Bővebbet a tulajdonosnál: Fővárosi Telekforgaims Rt. VII., Síp-utca/. szám. Telefon: József 425—96 csak d. u. 3—5-ig. LANDAU JÓZSEF KÖNYV- ÉS PAPÍRKERESKEDÉSE Budapest, VIII., József-körút 48. Tel.: József335 — 90 NOVOTNY VILMOS autoginhegesztő lakatos Készít mindennemű lakatos munkát, úgymint: Vasredőnyöket, napellenzőket, víztartányokat, bojlerokat. Budapest, VI., Ó-utca 41. — Telefon : Automata 260-80. Magyar Elektroművek Budapest, Vili., Baross-utca 86. szám. Gyártmányai : Villamosfőző-, fűtőkészülékek, porszívó- és padlófényesítőgépek. Kézszárítók. — Magyar gyártmány. Dipl. Ing. Architekt- Tnoáll/ ilHfin okL építészmérnök Baumeister MJofllJ UUUH építőmester Budapest, II., Keleti Károly-utca 15 B. Telefon: Automata 570—41. OÓR GÉZA mester Budapest, VI., Reiter Ferenc-utca 103. Telefon: Lipót 911-13. BERÉNYI 1R.NÁC építőmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295—64. KAM&Rft mozgóképszínház " ^ ^ " + * \> * ^ * \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents