Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

Budapest, 1930 december 24. Független Budapest 17 Kovács Imreb4d080S és szerelő Budapest, VI., Rózsa uccu 84. Elvállalja új épületek bádogos és vízvezetéki mun­kálatait, valamint átalakítást és jókarbantartást feiefonhivó : Hűt. 176—99 clielDer Milliós gépészmérnök f . • W központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : J 352-92. Reich épület- es müiohafos 1 aiAfi Budapest, VI., LflgjUS Aradi ucca 62 Telefon: Aut. 291-76. (SzéKely Bertalan ucca 1. o/chufz TÜZELÉSTECHNIKAI _ ÉS ÉPÍTÉSI R.T. GYÁRKÉMÉNYEK, KAZÁNBEFALA- ZÁSOK,IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII. AR ÉN A - ÚT 80. TEL. JÓZSEF 32 9-OH-. DOÖMSY ÁSVÁNYOLAJ ES ASPHALT- rnUillA IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RS in A DCQT Központi iroda: VI., ANDRÁSSY-ÚT 19. SZÁM DUUMrCO I Telep : VI, BABÉR-U. 96. ::: Tel. : Aut. 236-84 ÁSVÁNYOLAJ OSZTÁLY: ▼ ÚTÉPÍTÉSI OSZTÁLY : Adózott és adómentes petró­leum, benzin, gázolaj, gépkenő shengerolajok,zsiradékok Ame­rikai legjobb minőségű Phönix autó- és tractor-márka olajok Modern út-és járdaburkolatok, hengerelt, asphalt, beton ma­cadam, kockakőburkolat. Bitu- phönix felületi kezelés hideg ::: és meleg eljárás szerint ::: Nyilvános benzinföitöáüomások az ország legtöbb városában |f ulás János fü \eaa útépítő- és kövezömester Budapest, Ili., Örömi ucca 41. sz. Teleffónbívó : Automata 543— 37 A modern orvosi tudomány minden eszközével és n külön­böző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. Könyves! Vince képkeretező, tükör Budapest, VII., Dohány ucca l/h. — Telefon: 423—45 Salgótarjáni ^ Rész vény társulat Budapest, V., Arany János ucca 25. sz Bányák: Nógrád inegyében: Salgótarján, Pálfalva, Baglyasalja, Csibaj, Kisterenye, Mátranovák. Esztergom megyé­ben : Dorog, Tokod, Csolnok, Annavölgy. Tolna ós Baranya megyében : Nagymányok, Szászvár, Máza. Szénosztályozás: Darabos (tömör) kocka és di.ószén, szoba, takarék­tűzhely, cséplőgép- és gőzekefütösre. Dió,szón, rostált aknaszén, aknaszén, rostált daraszén gyári kazán- fűtésre. Apró szón kőkemence fűtésre. Kovácsszén. Bánvölgyi Szénbánya Részvénytársaság: Borsodi szénbányák : Darabos, dió- és daraszén. Mésztelep és Karbidgyár: Dorog. Megrendelések: Központi irodánkhoz, Budapest, V. Arany J. u. 25. intózeudők. Társasvállalatok: Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. V., Has ucca 25. Cement, tégla, totőcsetép, mész. Magyar Kerámiai Gyár Rt. VIII., József körút 14. Chamotteáru, keramit, tégla. Salgótarjáni Palackgyár Itt. V., Sas u. 25. Mindenfajta zöld, fehér, öhlösüvep ós palackok gyártása. Az új rakpart építések négy milliós költsé­geiből csak egy ötödrészt vállal az állam 3.200,000 pengő költség a főváros nyakába szakad A polgármester kiírta a pályázatot a buda­pesti rakodópartok jövő évi bérletére. Már a múlt évben is erősen érezhető volt a partbér­leteknél az egyre nyomasztóbb gazdasági vál­ság, mert a régebben tapasztalt tülekedés a partokért megszűnt és protekciót sem kellett igénybevenni, hogy a kérvényezők megfelelő iiiiagysiágú területhez jussanak. Ellenkezőleg: idén már meglehetősért, hosszú partszakaszok gazda tta nu l m a ra diak. Ügylátszik, a jövő évi bérleti szezon sem kecsegtet több reménnyel. December 31-én jár le a pályázatok benyújtásának határideje, de már most is látható, hogy a bérelni szándéko­zók száma az ideit sem fogja elérni. Mindezek ellenére a főváros mégis foglal­kozik a rapkartok továbbépítésének gondolatával. Már a múlt évben szó volt ar­ról. hogy a partokat továbbépítik, de a terv kivitelét elhalasztották. Most azonban, hogy a két dunai híd megépítése kü-zöbön van, már ez okból is szükséges a rakodópartok ki­építésének folytatása. A Lágymányos felé csak kis szakaszon kell új rakpartot építeni, ellenben Óbuda és Újpest irányában már sokkal kosza,bb part- terület kiépítéséről van szó. A pesti oldalon, a Dráva uccától felfelé, az újpesti télikikötőig kell a rakpartokat megépíteni, valamint az óbudai gázgyár közötti partrészt. A pesti oldalon másfél millióba, a bu­dai oldalon két és fél millió pengőbe kerül a munka. A főváros most felterjesztést intézet a kor­mányhoz, kérve, hogy a rakpartépítkezést kezdje meg, miután a hídépítések közelsége ezt sür­gőssé teszi. A törvény az állam feladatává teszi a partok kiépítését, aminek eddig a kor­mányok mindig eleget is tettek. Csak leg­utóbb, a Műegyetem előtti szakaszon építette a főváros saját költi végén a partokat, ezeket a költségeket azonban utóbb az állam vissza­térítette. A rakpartépítkezések ügyében egyébként már folyik egy idő óta a tárgyalás a kor­mány s a főváros között. Ezek a megbeszé­lések nem sok reménnyel kecsegtetnek arra nézve, hogy a főváros jogos igényeit kielégí­tik. A kormány ugyan elismeri, hogy állami kötelesség a rakpar'tépítés, de ennek a köte­lezettjégnek a teljesítését azzal az egyszerű válasszal igyekszik elhárítani, hogy a költ­ségvetésben e célra, nincs fedezet. 800.000 pen­gőt ugyan megszavaztak a rakpartépítkezés­hez. azonban ezt is csak hozzájárulás címén. A kormány tehát az összes költségek­nek csak egyötödét akarja vállalni, még négyszer annyit a főváros lenne kényte­len viselni. Most tehát az a helyzet, hogy míg a gaz­dasági válság lerontotta a dunai rakodópar­tok jövedelmezőségét, másrészt mégis elkerül­hetetlen a partok további építése. Az állam, a már ismert gesztussal, nem akar tudomást venni erről, csak nagylelkű hozzájárulást igér és a vita valószínűleg ismét azzal végződik, hogy a rakpartok építésének költségét a, fő­város lesz kénytelen tetemes arányban elvál­lalni. Mzanyagszertárt önálló üzemmé fejlesztik 30—40 és lOO százalékkal olcsóbban szerzi be az egyes cikkeket az anyagszertár, mint az üzemek Az anyagszertár üzemesítésének terve nem újkeletű, de mostanában lépett a gondolat a komoly megvalósulás stádiumába. A városhá­zán ki is dolgozták az üzemesítés tervezetét, amelyet azonban eddig csak azért nem terjesz­tettek az illetékes fórumok és a nyilvánosság elé, mert a mai közüzemellenes hangulatban könnyen félremagyaráznák a szándékot és úgy állítanák ibe a közvélemény előtt a kérdést, hogy a főváros ismét újabb üzem alapítására készül. Már pedig a központi anyagszertár üzemesítése nem nevezhető üzemgründolásnak, mert csupán adminisztrációs átszervezési kér­désről van szó és a külső tényezők előtt teljesen közömbös lehet az a kérdés, hogy egy üzem ön­álló vagyonkezeléssel, vagy hivatali formák kö­zött működik-e. Mégis az anyagszertár üzemesítésének ügyé­vel várni kell egy ideig, ami azonban nem je­lenti iaizt, hogy ez a terv kivitele sokáig késne. Az anyagszertár fejlesztése most van folya­matban. Egy évvel ezelőtt kezdődött meg az in­tézmény átszervezése és ez idő alatt n személyi kiadásokat 38 százalékkal, a dologi kiadásokat mintegy 4(1 százalék­kal sikerült csökkenteni. Nagy szó és nagy eredmény ez, mikor tudjuk, hogy más üzemek és intézmények folyton emel­kedő rezsivel dolgoznak és a takarékoskodás ál­landó hangoztatása mellett sem képesek önkölt­ségüket mérsékelni. Az anyagszertár, mióta, új vezetés alatt ált, forgalmát megnégyszerezte, aminek az az örvendetes következménye, hogy a beszerzett áruk is lényegesen olcsóbban jutot­tak a főváros birtokába, mert a nagy tömegek­ben való beszerzés mellett a gyárak és a cégek egyre lejjebb szállították áraikat. Ma körül­belül 2000 különböző cikk szerepel az anyag- szeri ár beszerzési listáján, és az árak egy év alatt átlag 30 százalékkal olcsóbbodtak. A polgármester a jövő évtől kezdve szigo­rúan fogja ellenőrizni, hogy a külső üzemek is az anyag,szertár út­ján fedezzék mindennemű szükségle­tüket, miután eddig az üzemek nagy része, többszöri felszólítás ellenére sem tett ezen kötelezettsé­gének eleget. így azután ma az ia> helyzet, hogy egyes üzemek különböző szükségleteiket köz­vetlenül, 30—40 százalékkal drágábban vásárol- j ják, mint ahogyan azt az anyagszertár útján i megtehetnék, sőt nem ritkák a 100 percentes I árdifferenciák sem. Az anyagszertár vezetö- j sége legutóbb bekérte az üzemektől az általuk vásárolt cikkek beszerzési árait és össze Inason­lítva saját beszerzési áraival, megállapította ezeket a megdöbbentő tényeket. Az üzemesítést azért is sürgetik a vá­rosházán, mert a kezelési költségeket ennek révén még jobban le lehetne szál­lítani. Különben is az anyagszertár vezetősége, a nagy forgalomra való tekintettel, a jövő év elején újabb költségleszállítást hajt, végre. Nem régen még 15 százalékos kezelési költséget számított az intézmény a kiszolgáltatott cikkek árához. Újabban ez a költség 10 percentre csökkent és a jövő évtől kezdve már csak ti% lesz. QPÍ10I8/ ÍCDCIIí1 teíőfsdömesfer és tetőket űímm rCnCNÜ jókarbantartó vállalkozó @ Vállal: pal«, műpala, cserép és kútnínylemezzel ^ fe4»it tetők iavitását és jókavban tartását W Budapest, Ifi., Pacsirtamező-utca 53. Tel.: Automata 625-72 Halmos István és Fsa “Ikövezomesterek és js átépítő vállalkozók \ Budapest, X., Halom-utca 25. ÉPÍTŐMESTER ÁKOS FRIGYES Budapíst, VII., Kertész u. 24 -28. Tel: I. 301-40 Asztal! és üfráiijipir ií. Budapest, V., Nádor ucca 12 sz. Telefon: Automata 262—81, 262—82 GYÁRAK: Budapest. IX., Illatos út 18—20 ) Szőreg (Szeged mellett) saiát iparvágány I I Építési anyagok Igl I Padló- és fal kunk otato ft | füj EMMGZM méenöA, építési any a <jr ftc r> e s ft e rí ff BUDXUPEST, VII., ERZSÉBET KIR&EVJVÉ Űr 12S (ipáfáwŰházfo. ikütűi a J/A /. íső-oj.

Next

/
Thumbnails
Contents