Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
8 Független Budapest Budapest, 1930 december 24. Balkái yi Kálmán a baloldalnak a választási törvény minden fortélya és az ^ajánlások visszautasaasa korul qua kor olt nyers erőszakosságok dacara túlnyomó többséget fog juttatni a szabadon választottak közt. Es még ha a baloldalnak többsége nem is [lenne akkora, hogy vele szemben a legyöngült jobboldal az egyéb jogcimesek segítségével a■ közgyűlésen valamely csekély többletet ne szerezzen: kizártnak kell tartanom, hogy a pol- gár ságnak a választással megnyílva- nított akaratát az ő ki mesterkedett többségével egyszerűen semmibe se vegye. De döntő hatást várok attól is, hogy a törvényhatósági bizottságban fogjuk találni Ráüssay Károlyt, lakinek politikai, értelmi és erkölcsi súlya leinteni, de legalább is mérsékelni fogja a jobboldalnak merőben numerikus többségre alapított egyoldalú elgondolásait. Egyetlen mondatba összefoglalva várom tehát az új törvényhatósági bizottságtól: annak megszűnését, hogy a városnak igazgatási, kulturális és gazdasági hatalmát privilegizált pártok a maguk párturalmi céljaiknak szolgálatába állítsák és várom a város ügyeinek intézésénél a polgárság akaratának érvényesülését. Baikányi Kálmán: Váram először is azt az imperativ határozatot, amely a fővárosi törvény revízióját, követeli a kormánytól és parlamenttől. Lehtetlenné kell tenni egyszersmindenkorra a választ óközönség százezreinek kisemmizését, a legelemibb állampolgári jogok kijátszását,, azt a frivolitást, amivel arcába kacagtak Budapest száz és százezer ellenzéki érzelmű polgárának. Várom az új közgyűléstől, hogy hétről-hétre behatóan fog foglalkozni a gazdasági élet komoly problémáival, határozott állást fog foglalni a köztelkeknek sürgős csök- kentése mellett és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is hozzáfog végre a nem monopolisztikus üzemeknek a megszüntetéséhez, a leg- szé gyen teljesebb versenynek a ki- ' irtásához, amit valaha városi közület folytatott a saját adófizető polgárai ellen. Végül várom az új közgyűléstől azt, hogy szakítani fog azzal a rendszerrel, amely o monopolisztikus közüzemeket, a villamosságot, a gázt és közlekedést csak úgy fogta fel, mint az adó- szedésnek egy kiegészítő instrumentumát, ahelyett, hogy az elg-yötrött, agyonkínzott közönségnek előzékenységgel segítségére sietett volna á közüzemek árának leszállítása által. Friedrich. István — Az új törvényhatóság legfontosabb feladatának azt tartom, hogy összhangba hozza a főváros költségvetését a dolgozó társadalom teherbíróképességével. Tudom, hogy a legutolsó költségvetés is a takarékosság jegyében született, de én meg vagyok győződve arról, hogy — amint az állami költségvetéssel kapc-o- latosan is szükségessé vált' a kölségvetési év folyamán bizonyos megtakarítások keresztülvitele — a városházán is lehet ezen a téren ■eredményeket kiharcolni. Ebben a munkában látom én az új törvényhatósági bizottság első esztendejének legfontosabb teendőjét. Gaár Vilmos dr. Arra a kérdésre, mit várok az új közgyűléstől, nagyon nehéz a felelet; mert amikor e sorokat írom,’ még- nem lehet tudni, kik lesznek tagjai a közgyűlésnek, enélkül pedig nem igen le- \ hét előre értékelni azt a munkát, ; amelyet az új közgyűlés majd kifejt. Ha abból indulok ki, hogy az egyes pártok listavezető vezérei mind bekerülnek az új törvényhozási bizottságba, akkor arra kell gondolnom, vájjon a pártvezéreknek mi lesz kedvesebb: a fővárosi önkormányzati közigazgatásnak minél tökéletesebbé tétele, a közszolgáltatásoknak olcsóbb!tása, a városi közoktatás fejlesztése, az utak- Gaár Vilmos nak, tereknek jókarbantartása és szépítése stb., avagy a városi közgyűlési terembe nem tartozó országos politikai kérdéseknek gravaminális tárgyalása. Ha az új törvényhatósági bizottság minden, egyes tagja a város érdekeiért fog- Síkra szállni, akkor az új közgyűléstől várom az önkormányzati közigazgatásnak évtizedeken ál kifejlődött bürokratizmustól való megszabadítását, jó, olcsó es gyors közigazgatásnak megteremtését, akták gyártása helyett gyors és okos közigazgatási intézkedések lehetővé tételét. Glückstahl Samu dr. Azt kérded tőlem, hogy nyilatkozzam arra vonatkoólag, hogy mit várok az új közgyűléstől. Válaszom a következő: Elsősorban várom az éles politikai ellentétek megszűnését, mert a mai súlyos viszonyok közepette együtes erős munkára van szükség. A gazdasági válság arányai napról- napra szélesednek, mindig több Glückstahl Samu és ibb a foglalkozás- és munkanélküli és mindig jobban süllyed kereskedőnek, iparosnak és szabad- foglalkozásának jövedelme a létminimum alá. Ezek a viszonyok maguktól nem fognak megjavulni. Szakértelemmel és hozzáértéssel kell az okokat felkutatni és az orvoslásról gondoskodni. Minden más kérdés egyelőre háttérbe kell, hogy szoruljon. tHarrer Ferenc dr.] ny. n/poí<j(íírnn?ííci> Nagyon elterjedt, szinte általános, az a vélemény, hogy az élj fővárosi törvény a. közgyűlés jelentőségét nagyon leszállította. Én ellenkező néze- nunk kell, liog-y a közgyűlés hatásköre csak annyiban szűkült, hogy a kisebb gazdasági ügyek, a hozzátartozott (nem túl nagy számú) felebbezések és a tisztviselői alkalmazások (a vezető tisztviselőké kivételével) kerültek a törvényhatósági tanács hatáskörébe; továbbá, hogy a közgyűlés tagjainak, a szigorúbb ügyrendi rendelkezések mellett ifi, megvan az interpellálási, az indítványozási és a rendkívüli közgyűlést összehívó joguk. Az új közgyűlés tárgyalásai a múlthoz képest összefogóbbak lesznek, mert a törvényhatósági bizottság tagjainak a szánra kevesebb, az új választási rendszer teljesen kifejlesztette a pártrendszert, alz előterjesztések a közgyűlés elé, a törvényhatósági tanácsból kerülnek, aliol már a pártpolitikai álláspontok is kialakultak. Legnagyobb jelentőségét azonban a közgyűlésnek a jövőben is a nyilvánossága. adja meg, mert egyetlen községi párt sem mondhat le arról, hogy programmját, törekvéseit és eredményeit ne a közgyűlési terem nyilvánosságában manifesztálja. Ezért vallóim, hogy az új közgyűlés jelentősége nem csökkenni, hanem emelkedni fog és pedig annál inkább, minél tartalmasabb és életrevalóbb programmal állnak ki a községi pártok a porondra. Joanovich Pái Dr. Harrer Ferenc Joanovigs Pál IOETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T, Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9, sz. TELEFON: József 308—32 és József 308—31. rffiprnTTry<‘n^iTrrr<yr0~yr'TTrrrfww~oii<w^~»iii>«n^N«w ny. óillawntitft&r’, tvhat. biz. örökös tag, a /eísö'fiZz tagja Az 1930. XVIII. te. a törvényhatósági bizottság közgyűlésének működési és hatáskörét nagyon megszűkítette (42. §) s a közgyűlés elé csak az eminenter politikai jogok gyakorlását, a szabályrendeletek alkotását, az önkormányzat feletti felügyeletet, a törvényhatósági tanács tagjainak, a választmányok, bizottságok és küldöttségeknek megválasztását, a főpolgármester, a polgár- mester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök és a főügyész megválasztását (58. §. I. 1. p.), az érdekképviselet’ és örökös tagok, a felsőházi tagok megválasztását, a fegyelmi jogkör gyakorlását, a költségvetés és a zárszámadás megállapítását, adók, pótadók stb. bevezetését, megváltoztatását és megszüntetését, kölcsönök kontra- hálását, üzemek létesítésének, egyesítésének vagy megszüntetésének ügyét, 500.000 pengőnél nagyobb vagyoni tranzakciókat és végül a varosszabályozási ügyeket utalja. Vagyis csupa oly ügyeket, aminők természetüknél lógva ritkábban fordulnak elő. Minden egyéb ügyet — amely eddig az 1872: XXXVI. te. és más törvényes rendelkezések alapján a közgyűlés elé tartozott — az új törvény vagy pol- garmesteri vagy törvényhatósági tanácsi hatáskörbe utal. Ebből következik, hogy sokkal kevesebb közgyűlési tárgy lévén, sokkal kevesebb közgyűlés lesz. Ha azután figyelembe veszem, hogy az új törvény 30. §-a nagyon megszorítja a rend- j kívüli közgyűlések összehívásának és terjen- gősségének lehetőségét (30. §. 0. p.), a 36. § pe- dig nemcsak hogy az utóbbi időben elfajult, erőszakos és sokszor céltalan obstrukciókat teszi lehetetlenné, hanem megkorlátozza a felszólalási időt és lehetőségeket, napirend előtti, ügyrendi meddő viták rendezését, interpellációk előterjesztését, önálló indítványok feletti viták kialakulását stb., végül, ha utalok az uj törvény 38. §-ában foglalt megtorló intézkedésekre: következik, hogy az új törvény alapján működő közgyűléstől gyors, békés hangulatú, csendes munkát várok, s a közgyűlés nem lesz ádáz harcokat vívó, szónokló, agitáló testület, hanem a kellően előkészített ügyek döntő fóruma. Egyet azonban nemcsak én várok, hanem mindnyájan várunk az új közgyűléstől, hogy az autonómia tulajdonképeni gyakorlószervét képező törvényhatósági tanács megalakításánál a legmesszebbmenő körültekintéssel válassza meg a tanácsba küldendő tagjait. A törvényhatósági tanácscsal áll vagy bukik Budapest autonómiája! Gázár Miklós K edves bará lom! Sürgöny-stílusban felelek hozzámdntéziett kérdésedre, tehát: Független Budapest, Szövetség’ ucca 22. Érdeklődést köszönöm, stop. Csak 22-én tudom meg', hogy bizottsági tag úr maradtam-e, stop. Nem vagyok' izgatott, ha bejövök, dolgozni fogok, mint eddig, tárgyilagosan, elfogulatlanul, egyedül a közérdek szolgálatában), stop. Ha kimaradnék, nagyobb nyilvánosság előtt A Reggel hasábjain cselekszem ugyanezt stop. Az új Lázár Miklós közgyűléstől kevesebbet várok, mint a régitől, mert az új fővárosi törvény sóhivatallá degradálja a közgyűlést és kupak- tanáccsá a bizottságokat stop. Meggyőződésem, hogy az új törvényhatósági bizottságban csalódni fog- a közönség, de kevés örömük lesz benne a megválasztott bizottsági tag uraknak is stop. Pahots József Csak egyet várok: az új községi törvény revízióját. Azontúl semmit. A megalakuló közgyűlés sui' generis életképtelen szervezet lesz. A törvény annyira eunuch-organizmussá sorvasztotta, hogy érdemleges munkát nem végezhet. A törvényhatósági tanács, amely a közgyűlés hatáskörét nagy részben átvette, szintén halott szerv. Az eléje Pdkots József kerülő ügyekben nem dönthet azzal a lelkiismeretességgel ás komolyságai, amint azt a milliós város bonyolódott gazdasági, pénzügyi, szociálpolitikai és kulturális érdekei megkövetelik. Ezt a célt csak akkor lehetne elérnie, ha napról-napra permanens üléseket tartana, ha a laikus tanácstagok állandóan az ügyosztályokban ülnének és előzőén minden ügyet lereferáltatná- nak magáiknak. Revíziót, revíziót! Ezt sürgeti a város érdeke, de a morál, az alkotmányos jogélet is. Mert ami az új törvény jóvoltából a szelvényrendszer áldásaként a szavazópolgárok és a politikai pártok nyakába szakadt, az maga volt a korrupció, az alkotmányos jog kicsúfolása. Úgy éreztük magunkat, mintha szennyvízben járnánk. Elég volt. Hiszem és remélem, hogy az új közgyűlés pártpolitikai különbség nélkül az új törvény revíziójáért indítja meg a harcot. A Nemzeti Demokrata Párt mindenesetre első lesz, amely ezt a küzdelmet megindítja. Petrovácz Gyula — Az új törvényhatósági bizottságra sok fontos feladat vár. A legfontosabb feladok munkaalkalmak teremtése. Ezt a célt főként úgy szolgálhatjuk legeredményesebben, ha elkészíttetjük a főváros városszabályozási terveit, amelyek irányt szabhatnak majd az építkezési tevékenységnek. De ki kell dolgoztatni az útépítési programot is és ezzel kapcsolatosan végre le kell fektetni a fővárosi közlekedés fejlődésének az új útjait is. Ha megvalósul a harmadik műszaki alpolgármesteri állás felállításának a terve és ezzel egyidejűleg új műszaki ügyosztályt nyitunk, olyan fórumokat kapunk, amelyek hivatalból foglalkoznak majd olyan köz- gazdasági problémáknak ia megoldásával, amelyeknek a napirendretűzóse új munkalehetőségeket teremt. Az új törvényhatósági bizottság- jel szava legyen: munkálkodni és munkaalkalma ka t teremteni! Ugrón Gábor* — Az új törvényhatósági bizottság legfontosabb feladatának a munkaképesség biztosítását tekintem. Szakítani kell azzal a rendszerrel, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése a politikai szenvedélyek második porondja legyen. A közgyűlés csak akkor teljesíti igazi hivatásai, ha a főváros igazgatásával foglalkozik. A politikai, elei viták eldöntése a parlament feladata. Ha így fogja fel feladatát az új törvény hatósági bizottság, akkor erodmé Ugrón (tábor nyes munkát fog végezni.
