Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
Budapest, 1930 december 24. Független Budapest 5 A kormány tagjai nyilatkoznak a fővárost érintő terveikről A különböző minisztériumokban három nagyjelentőségű törvényjavaslat készül, amelyek közelről érdeklik a főváros közönségét — Búd János kereskedelmi, Wekerle Sándor pénzügyi, Scitovszky Béla belügy- és Ernszt Sándor népjóléti miniszterek nyilatkoznak 1931, évi programjukról — A Duna-hidak megépítése, a tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálása, a távfűtés megvalósítása, az Erzsébet sugárút építése és a betterment bevezetése, új üzemi törvény megalkotása és a kórházproblémák megoldása A kormány 1931. évi városházi programja Újév után megindul a munka a főváror új törvényhatósági bizottságában. Az első hetek a megalakulási formaságokkal telnek el, amelyek előreláthatóan nagyobb izgalmakat fognak kelteni. Nem kétséges, hogy úgy az örökös tag oknak, mint az érdekképviseleti tagoknak a megválasztása szenvedélyes összecsapásokra ad majd: alkalmat és nem kisebb izgalmakból fog majd járni a tisztújítás'_ sem. Az igazi városházi munka ilyen körülmények között aligha, kezdődik meg előbb, mint február elején. Közben át kell esni természetesen a törvényhatósági tanács megválasztásának és megalakításának izgalmain is. Ez az intézmény az új fővárosi törvény rendelkezésései szerint olyan hatalmas tényező lesz a városházi adminisztrációban, amilyenre jelentőség és felelősség szempontjából még soha sem volt példa a közületek történetében. A jobboldali többséget a új fővárosi törvényben már jó- előre biztosította magának a kormány. A főpolgármester által kinevezett hal taggal majo- rizálni lehet a választott ellenzékieket. A főváros autonómiája, amely mindezeideig többé- kevésbé biztosítani tudta önállóságát és a kormánytól való függetlenségét, a jövőben csak alárendelt szerepet játszhat a kormány akarata mellett. Ilyen körülmények között nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy mik a kormány tervei a legközelebbi jövőben a fővárossal kapcsolatosan. A Független Budapest munkatársa megszólaltatja a kormánynak azokat a tagjait, akiknek valamilyen kapcsolatuk van a főváros autonómiájával. Mindenekelőtt Búd János kereskedelmi minisztert kérdeztük meg, aki az elmúlt, esztendőkben mindenkor nagy megértést és jóindulatot tanúsított a főváros közönségét érintő kérdések elintézésénél. Búd János kereskedelmi miniszter kijelentette a Független Budapest munkatár- j sánák, hogy fővárosi vonatkozásban legsür- I gősebb feladatának az új Duna-hidak megépí- j tését tekinti. Lapunk más helyén közöljük a i kereskedelmi miniszternek az új Duna-hidak I építésére vonatkozó terveit. De foglalkozik a kereskedelmi miniszter egy másik nagyjelentőségű probléma megoldásával is. Ez a probléma a tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálása . Ebben az ügyben Búd kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálásának a tervét azért vetettük fel, mert az import súlyos tehertételként nehezedik kereskedelmi mérlegünk pesszív oldaláráéi tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálásáról szóló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Célt csak úgy érhetünk el, ha a hazai gyengébb minőségű szeneket értékesíteni tudjuk. így csatlakozik a 'tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálásához a távfűtés terve, amelynek megvalósítására vonatkozóan különböző előterjesztések feküsznek előttem. A tanulmányozás természetesen hosz- szabb időt vesz igénybe és így konkrét időpontot a megvalósításra vonatkozóan mondani nem tudok, de annyi bizonyos, hogy az újesztendőben ez a probléma napirendre kerül. csak elsőrendű szükségleteket termelő üzemeket lehet fenntartani. Egyelőre többet nem mondhatok. A törvényjavaslat előkészítés alatt áll és még a tavasszal a Képviselőház elé kerül. Ernszt Sándor népjóléti miniszter néhány nappal ezelőtt hagyta el a betegágyat Megoperáltatása előtt beható tanácskozásokat folytatott a főváros vezetőivel. Ezek a tanácskozások az esztendők óta húzódó betegápolási díjkülönbözetek körül támadt afférnek az elintézését célozták. A főváros tudvalévőén 24 millió pengőt követel az államkincstártól. Közel 11 millió pengővel tartozik az állam a fővárosnak még a Vass József által megállapított ötpengős alapon, több mint 13 milliót tesz ki viszont az az összeg, amely az alacsonyabb megállapítás folytán támadt differenciából Származik, Mindezek szoros összefüggésben vannak az új Rókus kórház megépítésével, mert az építést azonnal meg lehetne kezdeni, mihelyt a főváros ennek az összegnek a birtokába jut. Ernszt Sándor népjóléti miniszter ebben az ügyben így nyilatkozott a Független Budapest munkatársa előtt: — Ha betegségem nem köt ágyhoz, már talán befejezésükhöz közelednének azok a tanácskozások, amelyeket a fővárosi kórházprobléma megoldása érdekében 'indítottam meg. En azon vagyok, hogy a főváros megkapja azt, ami neki jár. Ilyen értelemben már a pénzügyminiszter úrral is tárgyaltam, most azonban újra fel kell vennem a megbeszélések elejtett fonalát. A kérdés a legjobb úton van a ynegoldás felé. legutóbb nagyfontosságú tárgyalásokat folytatott Sipőcz Jenő polgármesterrel és Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal. Ezek a tanácskozások az államkincstár betegápolási díjtartozásának a rendezésére vonatkoztak, de szó volt ezeken a tárgyalásokon a főváros nagy beruházó kölcsönének a felvételéről is. Ügy tudjuk, hogy a pénzügyminiszter megígérte a nem vitatható tízmillió pengős kórházi tartozásnak a .megfizetését és egyben megadta az előzetes hozzájáruálást a főváros nagy külföldi kölcsönének a felvételéhez. De Wéherle Sándor pénzügyminiszter elhatározásától függ annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy különböző városrendezési költségek fedezésére sikerül-e bevezettetni a telekértékem elkedési adót. Wekerle Sándor pénzügyminiszer ebben uz ügyben a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A telekértékemelkedési adó bevezetésének a kérdésével még nem foglalkoztam. Ügy tudom, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke előterjesztést tett a. bettermentnek a bevezetése iránt. Minthogy azonban döntés még nem történt, konkrét nyilatkozatot nem tehetek. Rakovszky Iván- volt belügyminiszternek, a fővárosi törvény indokolásában bejelentette, hogy az üzemekről külön törvényjavaslatot kés'zít. A Független Budapest egyik legutóbbi számában elsőnek ismertettük a belügyminiszter készülő üzemi törvényjavaslatát. 'Értesüléseinket Seitovszky Béla belügyminiszter most a következő nyilatkozattal egészítette ki: Készülő 1 örvényjavaslatom a községi háztartások rendezését célozza a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének az előterjesztése, mint illetékes helyről megtudtuk, pozitív javaslatot tesz a telekértékemelkedési adónak a bevezetése iránt. Rakovszky Iván ugyanis erősen sürgeti az Erzsébet sugáréit megépítésének a megkezdését. Ennek a problémának a megoldásához nagyobb összeget kell előteremteni, mert sok olyan kiadás' merül fel, amelyek a főváros közönségét terhelik. A kisajátítási eljárás lebonyolítása is nagyobb költséget okoz, hasonlóképpen költséges az új nagy térnek a kiképzése és a többi uccarendezési tervnek a végrehajtása is. Ezeknek a költségeknek a fedezésére kell a bettermentnek a bevezetése. De az e címen várható jövedelemből akarják fedezni azokat a költségeket is, amelyek az új Duna- hidak megépítésével kapcsolatosan hárulnak a fővárosra. A főváros vezetősége ugyanis körömszakadtáig tiltakozik az ellen, hogy a kormány a fővárostól hozzájárulást követeljen a Duna-hidak költségeihez és még élénkebben tiltakozik az ellen, hogy a hozzájárulás megtagadása esetében bevezesse a hídvámot. Ezek a, ikomplikációk egy tollvonással megoldódnának, ha a. kormány törvényhozási úton bevezetné a telekértékemelkedési adót és ennek a jövedelmét a fővárosnak adná. Teljesen beavatott kormánykörökben bizonyosra veszik, hogy a betterment bevezetéséről szóló törvényjavaslat 1931-ben a Képviselőház elé kerül. és ennek a rendezésnek keretében bizonyos alapeleveket akarok lefektetni a községi üzemek üzletvitelére vonatkozóan. Ez az üzemi törvényjavaslat tehát, tulajdonképpen a községi háztartásokkal foglalkozik és így nemcsak a fővárosi üzemekre vonatkozóan, hanem általában a. közületek üzemeire vonatkozóan fog rendelkezéseket lartálmazhi. Legfőbb alapelvként kívánom kimondatni, hogy Az államkincstár meg fogja fizetni tartozását, természetesen azt az összeget, amely a fővárosnak vitathatatlanul jár. Külön kérdés azután a kórházi beteg- ápolási díjak méltányos megállapítása. Én azt hiszem, hogy a főváros túlméretezi a kalkulációt, Annyi bizonyos, hogy meg kell egymással állapodnunk, mert ezt a kérdést amely annyi bonyodalmat okozott, végre egyszer nyugvópontra kell juttatni. Ezekben a nyilatkozatokban számolunk be a kormánynak 1931. évi városházi programjáról. Ebben a programban szerepel az új Duna-hidak megépítése, a tüzelőszer-gazdálkodás racionalizálása és ezzel kapcsolatosan a távfűtés megvalósítása, az Erzsébet sugárút megépítése, új üzemi törvény megalkotása, a kórházi affér elintézése és az új Rókus megépítésének a megkezdése. Nagy tervek ezek. csak az a baj, hogy valamennyinek a megválók sításához pénzre van szükség és manapság sem a fővárosnak, sem az államnak nincsen pénze nagyobb beruházásokra, Az újév küszöbén mindenki tele van reménységekkel. Ez nem is lehet másként. TXi küzdelmekhez friss erőre, optimizmusra van szükség. Legyünk tehát mi is optimisták. Egyebet mit is tehetnénk ... Dr. Rátkai Károly. Megszelídült a szivar és a cigaretta amióta nikotinmentesítik. Gondoljunk egészségünkre és szívjunk NIKOTEX-et! Wekerle Sándor pénzügyminiszter Seitovszky Béla belügyminiszter
