Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-17 / 50. szám
Budapest, 1930 december 17. Független Budapest 7 Szigorúan be kell hajtani a kötbéreket a hibás vállalkozókon és szállítókon A belügyminiszter rendelete a kötbérek behajtása dolgában A közszállításokkal kapcsolatban állandóan újabb és újabb rendeletek jelennek me«-, de igen kevés benne az olyan új rendelkezés, amely a közszállításokat és közmunkákat végző kisiparosok részére könnyítést jelentene. A legtöbb rendelet csak egyes kategóriák részére biztosít előnyt, de egyébként súlyosbítja az iparosság helyzetét. Most megint megjelent egy belügyminiszteri rendelet, amely a szabályok legszigorúbb betartását követeli, ami — tekintettel a szabály- rendelet sok helytelen intézkedésére — végeredményben mégis arra vezet, hogy a közszállítások és közmunkák lebonyolítása nehezebbé válik. A közszállítási szabályzatnak van egy pontja, amely a kötbérekről intézkedik. E szerint a szerződéseket pontosan nem teljesítő, közszállításokkal és közmunkákkal megbízott vállalkozókat esetről-esetre megállapított kötbérrel kell büntetni. A pönálé összegét a hatóságok az Ipari és Kereskedelmi Alap javára tartoznak befizetni. A belügyminiszter az Alapból vezetett könyvekből most megállapította, hogy az Iparalap javára igen kevés tétel folyik be az utóbbi időben. Ebből a belügyminiszter azt a következtetést vonta le, hogy egyes hatóságok a szabályzatot nem tartják be és a kötbéreket elengedik (?) a szerződést nem teljesítő vállalkozóknak, vagy ha le is vonják azt, nem fizetik be az alap céljaira. A belügyminiszter fontosnak tartja, hogy ezeket a kötbéreket levonják és rendeltetési céljukra, az iparosság fel segítésére fordítsák. Ez okból most a miniszter leiratot intézett a fővároshoz és közölte, hogy ezentúl semmiféle esetben sem szabad ezeket a kötbéreket elengedni, hanem a kötelezettségüket nem teljesítő vállalkozókat meg kell büntetni és a főváros tartozik a bírságpénzeket az Ipari és Kereskedelmi Alap javára befizetni. A múltra vonatkozóan is ellenőrizni kívánja a belügyminiszter, hogy mennyiben tettek eleget a közszállítási szabályzat utasításának és ezért felhívta a polgár- mestert, hogy két évre visszamenően mutassák ki, hogy a közszállításokkal és közmunkákkal kapcsolatban mennyi kötbért vetettek ki | és kiktől milyen összegben hajtották azt be. A j kimutatást december 20-ig tartozik a főváros a ] kereskedelmi 'miniszterhez megküldeni. Asztalosok panasza a hatósági konkurrencia miatt Sok a városi és állami asztalosüzem — Kiírják a versenytárgyalást a koporsószáliításra A hatósági üzemeknek a magánipart súlyosan érintő működése folytonos izgalomban tartja a főváros iparostársadalmát. Ez az izgalom oly nagyfokú, hogy amint valamely hatóság házilag végezteti a legkisebb javítást, már egy iijabb közüzem létesítéséről terjed el a hír. Most is afféle „forradalmi“ hangulat tapasztalható az asztalosiparosok körében mert állítólag több hatóság, így a főváros is, újabban több asztalosműheiyt rendezett be, ahol az egyes intézmények szükségleteit házilag állítják elő. Az asztalosok nyomozása szerint most már nemcsak a. gazdasági hivatal, hanem az Uj Szent János kórház, a Beszkárt több telepe, a Kun-uccai tűzoltólaktanya és más városi intézmények is berendeztek asztalosműhelyeket, ahol sok munkás dolgozik. Az állami intézmények között újabban a Lipót-mezei tébolydában, az állami nyomdában és számos minisztériumban létesült asztalosműhely. Ezek a háziműhelyek az asztalosok szerint nemcsak az intézmények javítási szükségletét látják el, hanem teljesen új tárgyakat, bútorokat is készítenek, sőt a tisztviselők és alkalmazottak szükségleteit is f edezik. Az asztalosok erőteljes akc'ót indítanak az újonnan létesült közüzemi asztalosműhelyek megszüntetéséért, bár az eddigi tapasztalatok szerint az iparosság egyetemének semmi' haszna nincs abból, ha egy-egy közüzem megszűnik. Az eredmény csupán annyi, hogy egy-egy üzem megszűnése miatt néhány száz munkást elbocsájtanak. Nem régen megírtuk, hogy épen az asztalosmesterek érdekképviselete panaszkodott amiatt, hogy a Fővárosi Faárugyár megszüntetése ellenére a kisiparosok most sem kaptak koporsószállítást, hanem egy nagy cég privi- légizálja ezt a közszállítiástó Az a konzorcium ugyanis, amely a megszűnt Fővárosi Faárugyár anyagkészletét átvette, kizárólagossági jogot kapott ez év végéig a koporsók szállítására is. A szerződés azonban most már rövidesen lejár és így a főváros a jövő év elején versenytárgyalást fog hirdetni a koporsók szállítására. Bizonyos, hogy sok kisiparos fog erre a szállításra pályázni, de az már kétséges, vájjon a nagyvállalatokkal szemben fel tudják-e majd venni a versenyt. A IÓ VARRÓGÉP PRECÍZIÓS MUNKA EZÉRT ÓVATOSSÁG V A BESZERZÉSNÉL ■ Milyen varrógépet? Én mégis veszek SINGE R-VARRÓGÉPET elsőrangú minőséget jelent, mert • a SinSer-g.yúr a precíziós munkák előállításában évtizedes tapasznál 1. ta|atok felett rendelkezik, mert: a Singer varrógépek ára nem magasabb, mint más gyártmányé. A Singer-varrógépek az egész világon a legjobbaknak vannak elismerve Kényelmes fizetési feltételek!-Állandó díjmentes tanfolyamok a kezelésben, minden Singer-iizletben. SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fióküzletek mindenütt. A hazai és a külföldi Olykor-olykor, de gyakrabban, mint ameny- nyire szabad lenne, valamelyik gyár vagy iparos elpanaszolja a sajtóban, hogy az állam vagy a főváros a külföldön rendelt meg valami olyan árut, amit legalább is olyan jól itthon is megkaphatott volna. Ennek bizonyítására régóta tudok egy érdekes históriát, amelynek megvan az a különös jő oldala, hogy az első betűtől az utolsóig megtörtént. Tetszenek bizonyára emlékezni a néhai Kölber-féle kocsigyárra, amely világszerte ismert ipartelep egy-két évvel ezelőtt a gazdasági. viszonyok következtében kénytelen volt a kulcsot beadni. Történt tehát az 1885. évi országos kiállítás idején, hogy néhai Kasselik Ferenc, az ismert dúsgazdag és különködő pesti polgár a kiállításon a hiú tókat nézegette és megakadt a szeme egy Kölber-féle hintán. Körülbelül hétszáz forint volt az ára és Kasselik éppen ezért nem vette meg, keveselte, azt hitte, ennyi pénzért nem lehet nekivaló. első minőségű kocsit készíteni. A milliomos, aki idejének nagyobbik részét külföldön töltötte el, kiment a francia fővárosba és ott Párizsban vett néhány ezer frankért, szintén kiállításon, hintát, amely hasonlított ahhoz a kocsihoz, aminő a budapesti kiállításon tetszett meg neki. Szép kocsi volt, jó kocsi volt, nagyon mutatós kocsi volt. Kasselik meg volt elégedve és örült, hogy elhamarkodva nem vette meg a Kälber olcsóbb hintáját. Mikor aztán kocsistul-lovastul hazajött, ezt mondta a kocsisának: — János, holnap elmegyünk majd a Salétrom uccába, a Kötbérhez, hogy megkenessük a kocsit. Az ilyen finom, olajkenésű hintó megkenése nagy tudomány ám, nem minden kocsis ért hozzá, mint a közönséges kenőcsös kocsi megkenő séhez Szakértő kell ahhoz. No, hát Kötbérnél volt elég szakértő. Másnap délelőtt a salét- romuccai Kölber-gyár előtt megállóit Kasselik kocsija. A gazdag úr csak éppen hogy kiszállhatott a kocsiból, már eléje jött az öreg Kötbér. — Jó napot kívánok, Kasselik úr, mivel lehetek a szolgálatára? — Szeretném, ha a kocsimat megkenné. Kötbér műértő szemmel végignézte a, párizsi hintát, azután gyárának kapuja felé intve, így szólt: — Ez a hintó is ezen a kapun jött ki. — Mit beszél? — Azt mondom, hogy ez a hintó ezen a kapun jött ki. — Hogy mondhat ilyet? Hiszen ezt a kocsit én Párizsban vásároltam ... — Mindegy, ez Kölber-munka. — Kinek akarja azt mesélni? — Nem hiszi? És ezzel maga Kötbér kezdte lecsavarni az egyik keréktengelyről a »kapszlikat“ meg „muttereket“ és amikor már szabadon volt a tengely vége, az ujjúval letörölte a rajta levő olajat és odaszólt Kasseliknak: — Tessék, nézze meg és olvassa el. Kasselik majdnem kővé vált. A tengelybe ez volt bevésve: „Kötbér cs. és kir. udv. kocsi- gyáiros, Budapest“. A következő percben az izgalomtól remegve, a haragtól kipirult arccal kiadta Kasselik a parancsot: — Küldjön ki nekem néhány kovácslegényt, törjék össze a kocsit! Három kovácslegény nagy kalapácsokkal, pörölyökkel ott az uccán darabokra törte ösz- sze a kocsit. A romokat bevitték a gyártelepre, Kasselik pedig, miután így kifújta haragját. amiért ez a megszégyenítés érte, gyalogosan távozott. Ez nem mese. Ez -- mint már említettem — így, szóról-szóra megtörtént. Sokan, akik a külföldet járják és onnan hozatnak egyet-mást, nem .tudják, hogy mi mindenünk van nekünk és nem sejtik, hogy amit ott künn agybajőbe dicsérnek, azt itthon is megkaphatják — olcsóbban. —jó. s cfiöniaald oegyészeti gyár rí. Budapest, Vili, Mária-u. 13. Telefon: József 411 — 63 Alapittatott : 1853. évben. ( Gyártmányai: merev és hajlékony pecsétviasz minden formában és színben. »Kbelsiort sokszorosító szerek, készülékek,betéttekercsek, masszák stb.
