Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-03 / 48. szám

HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 december 3 48. szám Megjelenik minden héten Előfizetési óra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Or. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 A Dolgozó Polgárok Pártja és a fővárosi választás írta: RASSAY KÁROLY A Dolgozó Polgárok Pártja elhatározta, hogy — különállásának hangoztatása mellett — a fővárosi választásokon teljes erővel a Nemzeti Szabadelvű Pártot fogja támogatni. A Dolgozó Polgárok Pártja minden egyes tagjának hálás köszönetemet fejezem ki ezért a spontán elhatározásból származó csatlako­zásért, aminek a tudomásulvétele felemelő érzés volt számomra. Felemelő érzés volt azért, mert ennek a csatlakozásnak az elhatá­rozása minden feltétel nélkül, önzetlenül tör­tént. A fővárosi polgárság megszervezéséért j folytatott küzdelmemben jelentős eredmény- ! nek könyvelem el a Dolgozó Polgárok Párt­jának ezt a határozatát, mert e tényben bizo­nyítékát látom annak, hogy helyes úton pártokon. És ebben a hitemben és meggyőző­désemben csak megerősített engemet a Dol­gozó Polgárok Pártjának önzetlen elhatáro­zásból származó csatlakozása. Arra kérem a párt tagjait, hogy öntudatos és emelkedett polgári érzéssel álljanak csatasorba, legye­nek kitartóak a küzdelemben. Ha százszor megnehezítették is jogainak gyakorlását, ha százszor hitték is, hogy el fogják kedvetle- níteni: mutassa meg a polgárság, hogy úgy az ajánlásokban, mint a szavazásban tud harcos és önérzetes lenni. Ha így lesz, akkor a főváros polgárságának az ítélete végzete­sen marasztaló lesz az uralkodó rendszerre. Beszédeimben többször hangoztattam, hogy én a fővárosi választást nagyobb jelen­tőségűnek tekintem egy szokványos községi választásnál. Meggyőződésem ugyanis, hogy ebből a választásból fog megszületni az a nagy, átfogó erejű országos párt, amely a magyar szabadelvűség legendás hőseinek az eszméi alapján, — nem ismerve felekezeti, társadalmi és osztálykülönbséget, — egyesí­teni fogja az egész magyar társadalomnak, Budapestnek és a vidéknek minden hailadó gondolkodású, öntudatos és szabadságszerető polgárát. Ehhez a munkához kérem én a Dolgozó Polgárok Pártjának a támogatását. Példátlan izgalmak közt lolQlk a választási ahadálpcrscng fia este be heti fejeződnie a szellemiek kikézbesítésének f üasztásí menetrend és a jelöltlisták járok. Amikor a Dolgozó Polgárok Pártjának köszönetemet fejezem ki, nem mulaszthatom el, hogy további kitartásra ne kérjem a párt tagjait a reánk váró nagy küzdelemben. A főváros polgárságának ugyanis meg kell adni a feleletet arra a méltatlan jatekra, amit jogaival űznek. A főváros közhangulata nem titok a rendszer előtt. A fővárosban meg­maradt ugyan a polgárság alkotmányos jo­gainak primitív biztosítéka, a titkos választó­jog, de viszont törvényben gondoskodtak arról, hogy ez a titkosság a lelkiismeretnek és politikai meggyőződésnek csak látszólagos szabadsága legyen. Gondoskodtak róla, hogy a hatalom rendelkezésre álló eszközeivel any- nyi bilincset rakjanak rá, amennyi a hatalom árnyékában meghúzódókat megvédheti a csúfos kudarctól. A polgárság választott képviselőinek a számát majdnem felére csök­kentették. Ahány mandátumot a polgárság igazi képviselőitől elvettek, azt átadták a hivatalbeli és örökös tagoknak, vagyis azok­nak, akikre a hatalmi kalkuláció teljes bizo­nyossággal számíthat. Azután felosztották a fővárost a maguk stratégiai tervei szerint. Úgy jártak el, mint ellenséges vezérkari főnökök a megszállott területen. Negyven­ezres kerületeknek tizenkét vagy tizennégy mandátumot engedélyeztek, tízezres kerüle­teknek ellenben tizet, mert úgy remélik, hogy ezekben a kiskerületekben nekik aránylag jobb talajuk van, mint máshol. Megcsúfölták ezzel á. polgári jogegyenlőséget. De mind­ezekkel sem elégedtek meg. Az ajánlások rendszerének a bevezetésével, az ajánlási szelvények megszerzésének megnehezítésével, az ezer ajánló nyilvános kiállásának a kény­szerével már az indulásnál kölöncöt vetettek az ellenzéki pártok lába elé. Zsibvásárrá ala- csonyították le a politikai elvek mérkőzésé­nek magas nívójú porondját. A szelvény- vadászással arra kényszerítették a polgári pártokat, hogy ideáljaik magaslatáról leszáll- janak a politikai harcmodornak arra a küzdő terére, amelyen eddig csak a hatalom volt otthonos. Mégis remélem és hiszem, hogy ez a tak­tika, ez a ravasz elgondolás, ez a rengeteg gáncs vetés sem fog segíteni a kormányzó Fővárosi választást sohasem előztek még meg ilyen példátlanul nagyarányú izgalmak, mint most. Az izgalom legfőbb oka az, hogy a szavazóigazolványok kikézbesítése körül külön- I böző visszásságok tapasztalhatók, amelyek azt [ a látszatot keltik, mint hogy ha a kikézbesi- j tendő szelvényeket a címzett vártállása szerint j szortírozták volna. Gaáír Vilmos, az igazoló- j választmány elnöke ellen, aki néhány napon át j teljhatalmú diktátora v\olt ennek a kivételes ! jelentőségű szelvénykézbesítésnek, rendkívül j éles támadások hangzottak el. Azzal vádolták, j hogy magas funkcióját elfogultan, vártja ja- j vára látta el. Három vádat szegeztek Gaár Vilmos ellen. I Kassai/ Károly a többi között ezeket mon­dotta Gaár Vilmos szerepéről: „Ha a belügyminiszterben parányi jog­érzék és tapintat lett volna, akkor egy ha­tóság intézkedési jogát nem tette volna le égvén a kormányvárt főkortesének a ke­zébe. De ha a belügyminiszter nem rendel­kezett kellő tapintattal, akkor Gaár Vilmosban kellett volna a ta­pintat egy szikrájának lennie és el kellett volna utasítania magától ilyen megbízatást. A jól ismert választott bíró. akitől pártat­lanságot lehet megkövetelni, nem feledkez- hetik meg az erkölcsi parancsról és tartozik még a belügyminiszterrel szemben is vissza­utasítani ilyen funkció vállalását Ezeket mondotta Kassay Károly Gaár Vil­mosról és az általa vállalt szerepről vasárnap délelőtt. Kassay Károly támadása ezúttal is súlyosan esett latba, annyira, hogy Gaár Vilmos kénytelen volt levonni el­járásának a konzekvenciáit. Vasárnap este, mihelyt Rassay Károly támadá­sáról tudomást szerzett, Gaár Vilmos, akit az eddig felsorakoztatott vádak is érzékenyen érintettek, bejelentette a főpolgármesternek, hogy az igazoló-választmány elnöki állásáról Az egyik vád az volt, hogy ő harcolta ki a bel­ügyminiszternél a kikézbesítés jogát a maga számára, pedig; a fővárosi törvény szerint, ez a jog- az egész, igazoló-választmányt illeti meg, a másik vád az volt, hogy az igazoló-választ- mány hivatalos helyiségeiben éjszaka is dol­goztak a szolgálatára rendelt tisztviselők és^ ez a munka a szavazószelvények szortírozására terjedt ki, a harmadik vád viszont úgy szólt, hogy az elnök Farkas Zoltán igazoló-választ­mányi tagnak nem engedte meg a hivatalos helyiségbe való belévést és a kézbesítésre váró szelvények megtekintését. Ezeknek a vádaknak a legnagyobb nyilvánosság előtt Rassay Ká­roly adott hangot a vasárnapi népgyíílése- ken. lemond. A főpolgármester erre olyan bizott­sági tagot keresett, aki a jelöltek listáján nem szerepel. így esett választása Csilléry Andrásra, akit másnap, hétfőn reggel ki is nevezett. Az igazoló-választmány hétfői és keddi ülésén már Csilléry András elnökölt, ez az elnökváltozás azonban már nem hozhatta, meg az ellenzéki sérelmek orvoslását. A kormánypárt és a Wolff-párt néhány napos előnyt szerzett, ezt visszacsinálni már nem lehet. A szavazóigazolványok kézbesítése még mindig folyik. A kézbesítést génieken reggel kezdték meg és ma, a hatodik vagon is vannak kézbesítésre váró szelvények. Kezdetben azt hangoztatták, hogy három nap alatt kikézbesí­tik az összes szavazóigazolványokat, majd a posta teljesítőképességének korlátozottságára való hivatkozással hat napban állapították meg a terminust. A hatodik nap ma jár le. Nem kétséges, hogy az ellenzéki pártok fölényes győzelmét ez az illoyális taktikázás sem befolyá­solhatja. A nagy kerületekben az ellenzéki pártok' egyet­len nap alatt is meg tudják szerezni az ezer aláírást. Súlyosabb a helyzet azokban a kerüle­tekben, amelyeket a városházi kormányzó­vártok magukénak könyvelnek el és amelyek­ben aránytalanul kicsi a választók száma. Ha ezekben a kerületekben megakadályozhatják a Rassay éles támadása buktatta meg Gaár Vilmost Legmodernebb gyógyi ntézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJOR'SANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Budapest,Vili, !ök9bgylgyhelye; Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfürdök.

Next

/
Thumbnails
Contents