Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-19 / 46. szám
Budapest, 1930 november 19. Független Budapest 11 Sramó Lafas JSsJTUff &-S ácsmester Ácstolep:VII. Fogarasi-út 5 Elvállal minden e szakmába vágó ácsmunkák készítését Fclscnfeld Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-műterem Budapest, V., Bálvány ucca 16-18. Telelőn: 103—94 Novotny Vilmos épület-, gép- és autogénhegesztö lakatos Budapest, VI, Ó u. 41. Tel.: A.260-80 VASSZERKEZET- ÉS VASÁRÜGYÁR LEPTEK JANOS Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Telefon: József 333-60 GYÁRT: mindennemű bid- és középítési vasszerkezeteket, lakatosijukat, redőnyöket, kovacs&rukat — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerű idomvasablakokuak BüRKNYI lOAAC építőmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295—64. Petrol “ Műszaki és OBafkeresicedíés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa B&sdiapestg V,, SMäs8®r ua 6 TeSeffőrst 802—29. szám. Uiödä* y POLACSEK JANOS asztaiosáru gysra Budapest, VII., Hungária körút 244-246. Tábornok ucca I Telefon: Z. 63-04 Alapítási év 1875 Készít: épületasztalos munkát, templom, bank, szálloda és boltberendezéseket, boltkapuzatokat (portálékat). 3SSS« Gombos Kliklós és lamás ü/iihály mezőgazdasági, műszaki és háztartási lemezáruüzem, központi fűtések, vizvezetékcsatornázás, bádogosmunkák Budapest, VI!., Dembinszky u. 29 Telefon : J 459-79. Postafakarékpénztári sz. 39267 TOY FERENC Központi ff£ítéss szeli*»*" Telefon: ——— S@tés5 vízvezeték ésssaj. 431-72 torraázás berendezési váMalat ZILÁHI-BÁLOGH gyula Hm ÉPÍTŐMESTER BtMBBW BUDAPEST, I., BORNEMISSZA-U. 36. TELEFONI LÁGYMÁNYOS 2-32 Fischer és Hartmann mázolómesterek és festékkereskedők Budapest, IV., Képíró ucca 3 — Tel.: Aut. 847-73 Fióküzlet: IX., Tompa ucca 30 — Alapítási év 1344 rnmm János Jenő műkőáru-készítő, fal- és padlóburkoló-mester Székesfővárosi és állami-szállító kartellen kívül! Budapest, fíístemplom ucca 5 Telefon: József 449—93 Zumpfff István ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Kispest, Rákóczi-ucca 74. számi Donáth József gépgyár és vasöntöde, faipari és bőripari gépek gyára, nyomóidomok, csatornázási vasszerelvények Újpest, Váci út 27 és Baross ucca 6-8. Tel.: 920-00,901-24 Bienenstoch József és fia rugtiUKiní^^ éjMtésnöH^nűinlé^ Budapest vili. itahoczi ut 21 (Rókus kórház mellett) TCLCrON: JÓZSIT 421-34 KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Szigorítani kell a karteltörvényl A Magyar Városok Országos Kongresszusa felterjesztésben tette meg észrevételeit a karteltörvény tervezetére Már tíz összes érdekeltségek letárgyalták a kereskedelemügyi miniszter karteltörvény- tervezetét és megtették a maguk észrevételeit. A napokban foglalkozott ezzel a nagyfontosságú kérdéssel a Magyar Városok Országos Kongresszusa is, amely a tárgyaláson kialakult álláspontot memorandumba foglalva felterjesztette a kormányhoz. A Magyar Városok Kongresszusa a karteltörvény tervezetére vonatkozóan a következő vélemény alakult ki: — A termelés rendezése, a túltermelés elhárítása és a méltányos árak megállapítása jogosult törekvése a termelőknek. Kartelekre tehát a szabadverseny elfajulása miatt szükség van, mert csak így lehet a szabadverseny elfajulásának következményeként „jelentkező értékrombolásnak és így az iparvállalatokba fektetett hatalmas nemzeti vagyonpusztulásnak gátat vetni. Amikor a szomszéd államokban a termelés mindenütt szervezkedik, gazdaságilag erőtlen csonkaroszágunk iparát és kereskedelmét szervezetlenül hagyva, kiszolgáltatnák a külföld szervezett versenyének. A kartelekkel azonban^ sajnos, gyakran együttjár a vele való visszaélés is. A kartelek ugyanis gyakran nem abból a célból alakulnak, hogy a gyártási ágazatokat egymás között felosszák, a racionális tömeggyártás érdekében, hogy így a® alacsonyabb gyártási költségek mellett nagyobb haszon legyen elérhető, de az áru is alacsonyabb áron legyen a piacra hozható, hanem mint a gy a kori atban 1 át j uk, csaknem kivétel nélkül változatlan gyártási költségek mellett a diktált magasabb árak révén elérhető többlet- haszon biztosítása a céljuk. — A helyzet ma az, hogy alacsony órabéreink dacára nemcsak Németország, hanem Amerika is igen sok iparcikkével elváimoláis után is verseny kévés nálunk. Hogy milyen veszedelmet rejt magában iparunknak mai műszaki szervezetlensége mellett a kereskedelmi oldalon folyó szervezkedcsnek helytelen irányban való terelődése, azt talán külön hangsúlyoznunk nem kell. Az ezúton való továbbhaladás hazai iparunk teljes lesorvadására és elpusztulására fog vezetni. Ezen nem segít sem szubvenció, sem védővám, sem hazai ivarcikkek kötelező vásárlása sem. Ezen a bajon csak olyan kényszerítő rendszabályok segíthetnek, amelyek ezen helytelen irányban való továbbfejlődésnek gátat vetnek. Éppen ezért a fogyasztók kihasználása ellen hathatósabb rendszabályok alkalmazását tartjuk szükségesnek. Az államhatalomnak arra kell ugyanis törekednie, hogy a kartelek működése az egyetemes közgazdasági érdekek keretein belül maradjon. Helyeseljük tehát, hogy a kormány egyrészt, a kartelmegállapodást lehetővé teszi és azt törvényes védelemben részesíti. másrészt mert a kartelek tekintetében kialakult jogbizonytalanságot törvénnyel szándékszik szabályozni. — A szőnyegen lévő törvényjavaslatot azonban mai rendelkezéseivel az ország gazdasági viszonyai mellett nem találjuk eléggé célravezethetőnek. A törvényjavaslat ugyanis a vállalkozóknak csak olyan megállapodásaira terjed ki, amelyek közszükségleti cikkekre vonatkoznak, anélkül azonban, hogy meghatározná, hogy vállalkozók alatt kiket kell érteni és mi a közszükségleti cikk. Miután kartelek állanak fenn a bankok, a mezőgazdasági termelők, a kereskedők, a biztosítótársaságok között, ennélfogva kérdéses, hogy mindezek a vállalkozók gyűjtőneve alá foglalhatók-e, miután a közszükségleti cikk fogalmának meghatározása nagyon általános, mert ami ma közszükségleti cikk, az holnap miár luxuscikk lehet és megfordítva, ennélfogva az a véleményünk, hogy a karteltörvény rendelkezései ne korlá- toztassanak csak a közszükségleti cikkek karteljére, hanem általában valamennyi kartelre terjesztessenek ki. — De nemcsak az érdekeltek megállapodása rejthet magában hátrányt a közre, hanem az is, ha egyetlen vállalat van, mely versenytárs nélkül, montovóliumszerű helyzetet foglal el. Ugyancsak veszélyt rejthet magában az is, hogy ha nem megállapodás jön létre két vagy több vállalat között, hanem az egyik megszerzi a másikat, vagy a többi részvénytársaságét és az üzemét magábaolvasztja, vagy a vállalatot üzemen kívül helyezi. Az ü zenikon centrációnak is az volna a. célja, hogy a gyártási költségek leszállításával az így elérhető nagyobb haszon mellett az áruk olcsóbbátételét is szolgálják. Mégis a gyakorlatban látunk néhány üzemkoncentrációt, amelyeknek az volt az eredménye, hogy a fúzió örve alatt a konkur- rens vállalat műhelyét leszerelték, az üzemét beszüntették, sőt a gyakorlat olyan esetet is tüntet fel, hogy bizonyos érdekeltség a konkur- cens__ vállalkozókkal szemben nagyobb összeg fizetésére kötelezi magút azzal a feltétellel, hogy azok neki konkurreneiát ne okozzanak, hogy a piacon az árakat szabadon diktálhassák. A törvényjavaslatot tehát úgy tartjuk módosí- tandónak, hogy mindennemű megállapodást, mely árucikkek termelésére, vagy forgaiomba- hozatalára, vagy árszabására vonatkozik, írásba kell foglalni és büntetőjogi következmények terhe mellett a kartelbírósághoz bemutatni. Megállapodások megőrzésének helyéül azonban a budayesti törvényszéket, mint kar telbír óságot alkalmasabbnak tartjuk, a szabadalmi bíróságnál. — A kar t elbír óság tervezett összeállítását nem tartjuk megfelelőnek, mert a tagok nagy számánál fogva gazdasági kérdések szakszerű tárgyalására nem alkalmas. A kartel bíróságnak jogot kell adni arra, hogy a kartelben lévő vállalatok kalkulációs politikájába bepillantást nyerhessenek, — A javaslat nem gondoskodik eléggé a benne foglalt rendelkezések kijátszásának megakadályozásáról. A kereskedelemügyi miniszternek a törvényben biztosítandó joga legyen a beavatkozásra olyan esetekben is, amidőn a kartel nem ütközik ugyan at jó erkölcsökbe vagy a közérdekbe, hanem általában kifogásolható magatartást tanúsít, a termelést vagy forgalombahozatalt indokolatlanul korlátozza, az árakat méltánytalanul emeli, vagy magas színvonalon tartja. — A kartelek főleg a. nagytőkével való kapcsolatuk révén a hazai ipar támogatásának hangzatos jelszava alatt olyan vámvédelmet, törvényhozást és kormányrendelkezést képesek kieszközölni, ami a fogyasztók szabad bevásárlását nagy mértékben korlátozza. Az ilyen védelem nyújtása esetére a fogyasztók kihasználása ellen hathatósabb rendszabályokat tartunk szükségesnek, mert amennyire hazafias kötelességeink pártolni a hazai ipart, éppen annyira tűrhetetlen az, hogy visszaéljenek a fogyasztóknak ezzel a hazafias kötelességével a kartelek. Miután csak szigorú rendszabályok alkalmazásától várjuk a kívánt sikert, ennélfogva a pénzbírságot nem tartjuk elegendőnek, a törvény ellen vétőkre a szabadságvesztés büntetésének statuálását is indokoltnak tartjuk. AZ OFA. Az Ofa Holzindustrie A.-G. genfi cég november 8-án tartotta idei rendes közgyűlését, melyen elhatározta, hogy az 1,912.411.72 svájci frankot kitevő tiszta haszonból részvényenként 5 svájci frank osztalékot fizet, míg a fennmaradó .tiszta haszonból 400.000 frankot a tartalékalaphoz csatol, 30.000 frankot az igazgatóság tantiémjére állapít meg* és 282.411.72 frankot új számlára vezetett. A szelvények 3% svájci szelvényadó levonásával, vagyis darabonként 4.85 frankkal november 15-től kezdve a következő helyeken kerülnek beváltásra: Genfiben: Comptoir d’Escompte de Geneve; Zürichben: Comptoir d’Escompte de Geneve Blankart & Co.; Budapesten: Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Magyar Általános Hitelbank, Magyar-Olasz Bank Rt.; Bécsben: Österreichische Creditanstalt für Handel & Gewerbe A.-G., Niederösterreichische Escompte Gesellschaft; Berlinben: Hardy &_Co. G. m. b. H. A „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet Rt. igazgatósága f. hó 11-én tartott ülésében megállapította az intézet 1930 június 30-án lezárt mérlegét, mely 630.536 pengő nyereséget tüntet fel az előzőévi 703.288 pengő nyereséggel, szemben. Annak ellenére, hogy a főbb üzletágak, mint a váltóleszámítolási és a betéti üzlet, a múlt évhez képest fejlődést mutatnak, mégis a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel az igazgatóság indítványozni fogja a f. hó 21-én tartandó közgyűlésnek, hogy az 1929—30. üzletévre részvényenként 2 pengő (a múlt évben 2.40 pengő) osztalék fizettessék, mely a részvénytőke 10 százalékos kamatoztatásának felel meg. M OLNÁR ISTVÁN építés* Telefon: Ló. 11-09 Budapest. I , llorílii) Mi Mos út 36
