Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-05 / 5. szám
4 Független Budapest Budapest, 1930 február 5. Iskolát, iskolai...! M főváros iskolaépítési programja — Nem lehet halasztani az iskola- és óvodaépitkezéseket — Tarthatatlan állapotok egyes iskolákban— Több új iskola és óvoda épül, azonkívül nehány iskolát kibővítenék — M Külső Üllői úti, Lenke úti és Rómaifürdöi iskolák megnyitása — Kifogástalan építkezés — nagy anyagi megtakarítással A főváros közoktatásügyi ügyosztálya, mint ismeretes, nagyszabású iskolaépítési pro- grammot dolgozott ki, amelynek keretében mintegy 53 új iskola építése szerepel. E hatalmas programon kivitele természetesen már anyagi okoból is csak részletekben valósítható meg és ezért az illetékes tényezők úgy határoztak, hogy évről-évre kétmillió - pengőt irányoznak elő a rendes költségvetésben iskolaépítési célokra, mindaddig, amíg a pro- ramrnba felvett építkezések meg nem valósulnak. 1928-ban állították be az első kétmillió pengőt, ennek a hitelösszegnek felhasználása azonban csak tavaly történhetett meg, amikor is az előző évi programban szereplő Üllői-úti, Lenke-úti, Ceglédi- úti és Rómaifürdőtelepi iskolákat, illetve óvodákat. építették meg. Az 1929. évi kétmilliós büdzséből a Miskolci-úton, Ihász-utcában, a Farkasréten és a Németvölgyi-útón építenek egy- egy új iskolát és ovódát, azonkívül a Maglódi- úti és a Tatai-úti iskolákat akarják toldalékkal, illetve emeletráépítéssel kibővíteni. Ezek az építkezések csak most kezdődhetnek meg, de hogy a munkanélküliségen a főváros minél előbb hathatósabban segítsen, úgy határoztak, hogy az elmaradt 1929. évi programmal egyidejűleg az 1930. évre előirányzott iskolaépítkezéseket is végrehajtják. egy méter széles s ha esik az eső, reggeltől délig az osztályok tanulói ki sem mozdulhatnak a teremből. Minden talpalatnyi hely reggeltől estig el van foglalva, mert iparostanonciskola is működik az épületben, úgyhogy rendes tanításról szó sem lehet. Miután tornaterem nincs az épületben, nem is tartanak tornaórát, tehát a gyermekek testi neveléséről nem is gondoskodhatnak. Miután az épületben mindezeken kívül még napközi otthon is működik, a régi fás- és szenespincéket konyhákká alakították át, ahol állandóan főznek. Az iskolaszék és a szülők sokszor foglalkoztak már ezzel a tarthatatlan állapottal és mindenki várja, hogy rövid időn belül a főváros e környék gyermekei számára megfelelő iskoláról gondoskodjék. A Bezerédy-utcai elemi és női felsőkereskedelmi iskola elég modern épület, mert az újabb traktus 1911-ben épült. Mégis nagy a zsúfoltság az iskolában, mert napközi otthonok, iparostanonciskolák is vannak a helyiségben. Egyes osztályok teljesen hontalanná váltak, mert képtelenek a tanítást megefelelően beosztani. Évek óta nem tartottak testgyakorló órákat ebben az iskolában, A helyzeten úgy lehetne segíteni, ha két emeletet húznak az épületre. A Százados-utcai iskolához új szárnyépületet kell építeni. Az ottlévő baraképület már pusztulásnak indult, a tantermekben a levegő dohos, a nedvességgel átszivott padlók elkorhadtak és ami a fő, a barakokat télen nem lehet fűteni. Ezért sürgősen összeállították úgy az idei, mint a már a jövő évi 1931. évi építkezési programmot. A közoktatásügyi ügyosztály által készített tervezet szerint az idén és a jövő évben már említett iskolaépítkezéseken kívül végrehajtják a Hernád-utcai és Lajos-utcai iskolák' régóta húzódó helyreállítását, új iskolákat építenek a. Bécsi-útón, Szőnyi-utcában, a budai hegyvidéken, a Versenytéren, új óvoda épül a Tisza Kálmán-tér környékén, a téren lévő baraképület helyett, azonkívül emeletráépítéssel, illetve toldaléképítkezésekkel kibővítik a Szent László-úti iskolát. Az ügyosztály az előterjesztett programmal kapcsolatban részletesen megindokolja, hogy miért kívánatos elsősorban a fent említett iskolák építése. A külső Bécs-úti iskola megépítése azért sürgős, mert az egész környéknek nincs sem elemi iskolája, sem ovódája és az ott lakó gyermekek naponkint hegyeken, völgyeken keresztül több kilométeres utat kénytelenek megtenni, hogy a különböző iskolákba menjenek. Rendkívül fontos, hogy a hegyvidéki gyermekek megkímélhessenek attól, hogy úttalan utakon közlekedjenek napról-napra, ami különösen a téli havas időkben nemcsak rendkívül fárasztó, hanem veszedelmes is. Megemlíti az ügyosztály, hogy a hegyvidéki lakosság nagy áldozatra is kész abban az esetben, ha külön iskolát kap. Felajánlották ugyanis a környék lakói, hogy a Perényi-út folytatásában 1000 négyszögöles telket ajándékoznak, a fővárosnak, azonkívül építési anyagot, téglát, cserepet ajándékoztak az iskola céljaira. A Szőnyi-utcai elemi iskolára is halaszthatatlan szükség van, mert itt i,s csak nagy távolságra van a legközelebbi iskola, amelyet a gyermekek a jó időjárás esetén is csak nehezen tudnak megközelíteni. A Szent László-úti elemi iskola kibővítése sem odazható el. A mostani kétemeletes épületben 30 osztályt kénytelenek összezsúfolni és a tanítás csak úgy bonyolítható le, hogy 26 osztály változó tanulással tanul. A termek reggeltől késő estig el vannak foglalva és még így is csak óracsonkítással képesek a tanítást fen- tartani. Ebben az iskolában 1585 tanuló van beiratkozva,. Az iskola kibővítését úgy igyekez- nek m ego hinni, hogy megvásárolják a szomszédos o-h négyszögöles telket, amelyre toldalékot építenek. ,. Múlhatatlanul szükséges a Versenytéren is u.i elemi iskola létesítésé, mert az Aréna út 16. számú bérelt épületben a tanítás már nem folytatható. Ez az épület most már teljesen leromlott. Eredetileg egyszobás, konyhás bérház épült kis udvarral és a lakásokat alakították át tantermekké, amelyekhez zegzugos bejáratok vezetnek. A tantermek sötétek, alacsonyak, levegőtlenek, padlójuk pedig korhadt. Csak gázvilágítás van az épületben és a régi vezetékek napról- napra eldugulnak, télen befagynak, aminek következtében a tanítás is fonakad. Tanítani kora ősztől késő tavaszig csak világítás mellett lehet. Az emeleten nyitott folyosó van. amely alig Már eddig is nagyon sok gyermek hült meg, a hideg barakkokban való tartózkodástól. A külső Bécsi-úti ovóda felépítése is sürgős, mert a környéken kisdedóvó nincs. Pedig, ha valahol szükség van kisdedóvóra, úgy ez a hely az, ahol a vidék lakosságának legnagyobb része munkásokból áll. Ezek a munkáscsaládok egészségtelen lakásokban összezsúfolva laknak, a legnagyobb nélkülözések között élnek, gyermekeik gondozatlanok, egész nap ápolás és felügyelet nélkül vannak bezárva a munkáslakásokba. Az itt uralkodó tarthatatlan állapotokra a minisztérium is felhívta a főváros figyelmét. Legalább 100 gyermek részére fog épülni a külső Bécsi-útón ovóda. A Tisza Kálmán-téri barakovóda épületet le akarják rombolni, mert ez a fatákoLmány any- nyira rossz állapotban van, hogy rövid időn belül elpusztul. A Közmunkatanács különben is csak 1928 végéig engedélyezte a Tisza Kálmán- téri terület elfoglalását és azóta több ízben sürgetően felszólította a fővárost, hogy a barakokat a térről távolítsa el, Ennek pótlására tehát a Tisza Kálmán-tér környékén kell új óvodaépületet emelni. Hasonló a helyzet a Maglódi-úton, ahol szintén nem nélkülözhető egy új ovóda létesítése, vagy a meglevő kibővítése. A jelenlegi o-vóda közelében vannak a sörgyárak, téglagyárak, hűtőházak, munkáslakások, ide épült legutóbb egy nagy fővárosi kislakásod bérház, amely az ovódaköteles gyermekek számát nagyon megszaporította. # Az 1928. évre előirányzott hitelösszegből az első iskola az Üllői-útnak a vasúti töltésen kívül eső részén, a X. kerületben épült meg. Ennek ^ a vidéknek a képe a háború óta teljesen megváltozott. A régi katonai gyakorlótéren emelt hadikórház, mint Mária Valéria baraktelep, az ország szétdarabolása után a menekülő családok százaival népesült be. Szemben a teleppel épült a főváros négy hatalmas épületből álló kislakások bérházcsoportja, ^ valamivel odább, a Ceglédi-úton, pepiig a szükséglakás-telep. Az keletkezeit új negyed ontja a gyereksereget, amelynek eddig a távol cső Gyáli-úti iskolát kellett felkeresnie. Lavotta Gyula A főváros egész területén talán itt volt a lcgszükségeseb egy új iskola építése. Az új elemi iskolát szombat délelőtt bensőséges ünnepség keretében adták át rendeltetéseik. Az ünnepélyt dr. Purébi Győző tanácsnok, a főváros közoktatási ügyosztályának vezetője nyitotta meg. Utána Virág Mihály igazgató átvette az uj iskolát. Ezután még Padányi Andor székest*)városi királyi tanfelügyelő és Usctty Beta országgyűlési képviselő szólaltak fel. Az ünnepély után, amelyen számos törvényhatósági bizottsági tag, az iskolaszék és a sajtó képviselői, valamint a szülők résztvetteik, a vendégeli megtekintették az új iskola épületét és TL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. > Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 308—32 és József 308—31. őszinte elismeréssel adóztak a középítési ügyosztálynak, amely azt Lavotta Gyula, műszaki főtanácsos irányítása mellett tervezte és építette. Hétfőn délelőtt nyílt meg hasonlóan ünnepi keretek közt a Lenke-úti és kedden délelőtt a Rómaifürdőtelep új elemi iskola. Ezzel a három új iskolával kezdődött meg a főváros nagy iskolaépítési Programm ja. Elkészültek az új iskolák, melyeket az elmúlt évben kezdtek el építeni, az 1928. évre jóváhagyott iskolaépítési költségek terhére. Épült egy 8 tantermes iskola az Üllői-útón, egy 8 tantermes a Lenke úton és egy 6 tantermes a Ilómai-fürdőnél. Továbbá egy óvoda a Lenke úton. Az építményeknél figyelembe vették azokat a követeléseket, melyeket a pénzügyi bizottság kebeléből kiküldött 6-os bizottság támasztott az építési költségek redukálása érdekében. A követelés folytán az eddig normáliáknak tekintett iskolatípust elejtették és új alapméretekkel és kevesebb mellékhelyiséggel bíró, egyszerűbb kiállítású épületeket emeltek. így vált lehetségessé a költségeket a minimumra leszállítani és noha a végelszámolások még nem ismeretesek, de már egész biztosra vehető, hogy az előirányzott összegekkel szemben jelentékeny megtakarítás fog mutatkozni. Dacára a megszorításoknak, az építmények kifogástalan iskola-, illetve óvodaépületeket eredményeztek. A belső térmegosztás kitűnő, megvilágítás, égtáj felé való orientálása az ösz- szes helyiségeknek elsőrendű, közlekedés, az egyes termekhez s a bejáratokhoz, valamint az elkülönített orvosi szobákhoz oly tökéletes, hogy méltán tekinthetjük ezeket az iskola- épületeket mintának a közeljövőben építendő iskoláknál. Az épületek továbbá lehetővé tesznek későbbi bővítést, anélkül, hogy a tanítás szünetelne, vagy a jelenlegi épületrészeken bárminemű átalakítás szükséges volna. Újítást jelent a tanterméknek gumipadlóval való ellátása, az eddigi linóleummal szemben, és a falaknak olajmázolása két méter magasságban, A gumipadlót közegészség! és higiéniai szempontból alkalmazták az összes ríj iskoláknál és a berendezést a Magyar Euggyantaárugyár kifogástalanul végezte. Az épületeket egyszerű homlokzatokkal képezték ki, a modern építészet leegyszerűtített formáival, mintegy hangsúlyozva az épület komoly jellegét és rendeltetését. Annál derűsebb a belső tér, a beszüremlő napsugárral, tiszta levegőjével, melyekkel az iskolai higiénia minden követelése kielégítést nyert. Az épületek terveit Lavotta Gyula műszaki főtanácsos készítette, s a kivitelezést is ő irányította a tan. 11. ügyosztály kipróbált szakerőinek közreműködése mellett. A Római-fürdő- beli iskolát Szabó Jenő építész kivitelezte az eredeti ügyosztálybeli tervek alapján, a saját, elgondolása szerint képezve ki a külső és belső épületrészeket. Az épület vörösszínű nyerstéglafalaival, monumentális tömegeivel méltán fogja kiérdemelni a tetszését mindenkinek. Mind a három iskolát, illetve óvodát már használatba is vette a tanügyi ügyosztály. Ez talán az első eset, hogy városi építkezéseknél minden kifogásolhatatlanságuk mellett, anyagi megtakarítás mutatkozik. Ez Lavotta Gyula érdeme és például szolgálhat a jövő építkezéseknél. Dr. Purébl Győző
