Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-24 / 38. szám
6 Független Budapest Budapest, 1930 szeptember 24. Takarékoskodik a BSzKRt sírnak a tisztviselők Hitelnyi Iván tar tót állítottak fel a BSzKRtnál — Ki fizeti ezentúl az alkalmazottak adóját? A városházán rövid fennállása alatt nagyszerűen bevált a hit elnyilvánt ártó hivatal, minélfogva a főváros különböző üzemei is kezdik bevezetni ezt az ú.i intézményt. Legújabban a BSzKRt nevezte meg a hitelnyilvántarto- osztályt és szigorú keretekben állapította meg a hitelek felhasználásának módját. 25 fejezetben szabályozták a hitelnyilvántartó hivatal hatáskörét és azokat a szabályokat, amelyek szerint a költségvetési hitelek felhasználása ezentúl történik. Nagyjában a városházi intézmény mintájára foa működni a BSzKRt hitel- nyilvántartója és a hitelek felhasználásáért nem- csa1- a hivatal vezetője, hanem minden intézkedő tisztviselő személyileg is felelős. Mindez természetesen azért történik, hogy a vállalat pénzügyi egyensúlyát biztosítsák. A napisajtó közölte Folkusházy Lajos vezérigazgatónak azt a rendeletét, amely a BSzKRt bevételének csökkenése miatt nagyarányú takarékosságra hívja fel az alkalmazottakat. NAGY GYULÄ’ lakaíosárugyára BUDAPEST, Vili., Kőris-utca 10. sz. Telefon; ]. 348- 15. Ez a takarékossági törekvés olyan térre is kiterjed, amely már az alkalmazottak rovására megy. A vezérigazgató rendelete célzott már az esetleges létszámapasztásra és_ a munkaerők jobb kihasználására. Azóta megjelent egy újabb rendelet, amely a létszámapasztást meg is indítja, A BSzKRt igazgatósága a napokban három helyettes igazgatónak, több műszaki főtanácsosnak, irodavezetőnek és egész sereg tisztviselőnek mondott fel. Egyidejűleg rendeletet adott ki az igazgatóság, amely szerint az idén végrehajtott és ezután foganatosítandó nyugdíjazások, illetve kegydíjazások során megüresedő állásokat megszüntetik. E határozat folytán tehát nem töltik be egyetlen tisztviselőnek és alkalmazottnak az állását sem. aki bármily okból nyugdíjba megy vagy eltávozik a szolgálatból. A takarékosságot továbbmenően is forszírozzák, ugyancsak az alkalmazottak rovására. A BSzKRt végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy amennyiben a bevételek továbbra is csökkennek, az alkalmazottak és tisztviselőik adóját levonja a fizetésből. Eddig ugyanis a tetemes összegeket kitevő kereseti- és rokkantadókat a- vállalat fizette. Ez több százezer pengőt tesz ki és ezt a terhet át akarják hárítani az alkalmazottakra. Hídvám vagy hídépítési hozzájárulás A főváros nem járulhat hozzá a borárostéri híd költségeihez és a hídvámot sem lehet visszaállítani — A hídépítés állami feladat A Boráros téri híd tervezése körül nagy volt a meglepetés az elmúlt héten, amikor a minisztertanács, a tervpályázat egész eredményét negligálva, megbízás alapján a kereskedelmi minisztérium egyik tisztviselőjével készíttette el a híd kivitelre kerülő tervét. A váratlan fordulat sok kommentárra adott alkalmat, de a városházán ezek a dolgok nem okoztak különösebb izgalmat. Sokkal jobban érinti a fővárost az az értesülés, amelyet illetékes helyről már bele is dobtak a köztudatba, és pedig az a hír. hogy a kormány az új hídon vagy vámot akar szedni, vagy pedig a fővárost fogja az építési költséghez való nagyobhösszegű hozzájárulásra kényszeríteni. A városházán az alternatíva híre megdöbbenést keltett. Illetékes helyen a következőket fűzték ehhez az értesüléshez. — Arról már hallottunk és úgy a kereskedelmi minisztériumban tartott értekezleteken, mint a miniszteri leiratokban is célzás történt arra, hogy a hídépítési költségekhez hozzá kell járulniok azoknak az üzemeknek, amelyek, mint a .gáz-, elektromos, vízművek és a BSzKRt, vezetékeik lefektetése által a hidat igénybe veszik. Ez azonban csak néhány százezer pengőt tett volna ki. Megdöbbenéssel halljuk tehát azokat a hivatalosan inég meg nem erősített híreszteléseket, hogy a kormány nagyobhösszegű hozzájárulásra akarná kötelezni a fővárost. Nem vagyunk már optimisták és ahogyan nemrég- rendőrségi hozzájárulás címén terhelték meg minden előzetes megbeszélés nélkül évi három millióval a fővárost, épúgy elképzelhető, hogy a hídépítés költségének egy részét kísérli meg az állam a fővároson behajtani. Nekünk már az ilyen kísérlet hírére is fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat, mert egyenesen a fővárost romlásba viszik az ilyen precedensek. A főváros egyetlen fillér hozzájárulást sem adhat a hídépítéshez, mert teherviselőképessége a lehetőség határán felül van kihasználva és a terhek nagyrészét amúgy is az állam rakta vál- lainkra. Még ha nem is lenne olyan súlyos a főváros anyagi helyzete, akkor sem lenne szabad arra gondolni, vagy olyan kísérletet tenni, hogy a hídépítés anyagi terheinek egy részét a főváros vállalja, mert a hídépítés olyan feladat, melyet minden segítség nélkül az állaim köteles vállalni. Ugyanilyen abszurdum az a gondolat is, hogy a hozzájárulás megtagadása esetén az állam hídvámot vezet be az új hídon és ilyen módon szedné be az építési költségeket a főváros közönségén. A hídvám ma már, hála Istennek, a múlté és annak feltámasztása Budapesten nem következhetik be. De lehetetlen is volna az egyik hídon vámot szedni, a többieken pedig meghagyni az ingyenes átkelést. A tervezett új híd és a Ferenc József-híd között olyan rövid a távolság, hogy a vám életbeléptetése esetén mindenki továbbra is a Ferenc József-hídon közlekedne és feleslegesnek bizonyulna az új híd, amelyet a vám miatt senki sem használna. — A hídépítkezésekkel kapcsolatban a. fővárosnak úgyis tekintélyes költségeket fog- okozni a sok varosrendezési és' útépítési feladat megoldása, méltánytalan is volna tehát ezeket a terheket, még ilyen eszközökkel is súlyosbítani. Ha a kormány mégis fenntartaná a megterhelés gondolatát, kellő nyomatékkai kellene tudomásul adni az árra illetékeseknek, hogy a főváros közönsége sem pénzbeli hozzájárulásra, sem vámfizetésre nem hajlandó. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postataliarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis.pari hitelakció: 44500. — G-irószámla: MAGYAR NEMZE1I BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT BUDAPEST, VII, KAROLY KIRÁLY-ÚT3 c TELEFONSZAM: JÓZSEF 463-39 KLUG NÁNDOR OKLGÉPÉSZMÉRNÖK M Ü SZ AK I IRQ OÁ J A BUDAPEST. Vili. AGGTELEKI-U, lT. Bauer Dénes utóda HOFMAN DÉNES oki. mérnök — Bádogos, gáz, vízvezeték, csatornázási, központi fűtési vállalkozó — Budapest, II.. Szász Károly ucca 5 Telelőn: Automata 539—59 WEISZ FÜLÖP Budapest, Vili., Gólya-utca 13. Telefon: József 480-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből | Mindennemű vörösréz mun kát és ci nézést vállal KrausÁ bronzi Budajte TF Telefön : J z Ferenc-irt fii---------------------------------st, VI, Babér u. 80 Automata 932—26. szú.m% TÓTH LUJOS PALA- ÉS CSERÉPFEDŐMESTER , facement és bőrlemez- intartása és tatarozása Akácfa ucca 45 Telefonhívó: J. 349-52 Eternit-cserépfedés fedés, tetők jókarbf Budapest, VII. FÖLKEL ISTVÁN BMBHm ÉPÜLETLAKATOS BRNHOBi BUDAPEST, X., HALOM UCCA 30. SZÁM. (Saját házában.) fl 9 Elvállal mindennemű épülef és vasszerkezeti munkát H Novotny Vilmos épület-, gép- és autogénhegesztö lakatos HL Budapest, VI, Ó u. 41. Tel.: A.260-80 FAZEKAS FERENC központi fűtés-, vfzvezetékberendezési vállalkozó BUDAPEST, VIII., Kerület, József-Körút 9. szám Telefon: József 390—68 Fein Márton m uasztalos, speciális állandó bútorraktár ! fehérbútor készítő BB99H999B^BB9BBOi Budapest, V., Báthory*u. 19. Tel.: Jtut I62-IO Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon: Lipót 913-64. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó.
