Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-10 / 36. szám
Budapest, 1930 szeptember 10. Független Budapest 3 Az olajlámpától a villamos centráléíg Pásztor Mihály, kitűnő ujságírótársunknak a Statisztikai Közlemények sorozatában jelent meg- „A közvilágítás alakulása Budapesten“ című hatalmas munkája. Százötvenhárom óve, hogy a budai pocákon először jelent meg- néhány pislákoló olajmécses és ebben az esztendőben múlt 140 éve annak, hogy Pest városa is elhatározta, hogy olajlámpákat állít fel az uccukon. Mint- a könyv előszavában Hlye falvi J. Lajos dr. igazgató írja, ez a könyv a Statisztikai Hivatal „hódolata a főváros polgárságának, a. réginek és a mainak, mely munkával, szor- galómmal és tehetséggel a faluszerű Pest-Budából megépítette a mai Budapestet“. A pestbudai világítási eszközök közt nem említi Pásztor Mihály a reflektort. Pedig ez a könyv az a világító sugár, amelynek fénye mellett láthatjuk csak meg igazán, hogyan él Buda és Pest 150 év óta és csak ha elolvastuk ezt a könyvet, akkor vesszük észre, milyen szükséges volt ennek a városnak ez a megvilágítása. Máskép látjuk Budapestet Pásztor Mihály bölcs, világos fénye mellett, mint eddig láttuk. Nemcsak fölényes tudású közgazdasági szakmunka Pásztor Mihály új könyve, nemcsak adatgyűjtemény és nem is csak történelem. Több mind a háromnál: maga az Élet, ez a zsibongó, fejlődő, furcsa, titokzatos folyamat, amelyet magyarázni nem, csak ismertetni lehet. Pásztor Mihály ezt a biológiai folyamatot mutatja meg a százötven év előtti csírázástól egészen a mai, kamaszkorából már kivetkőzött Budapestig. Három főcsoportra oszlik a mű. Az első az olajlámpák kora, a második a gázlámpáé, a harmadik villanyvilágításé. Előttünk folyik le az embrionális Buda-Pest életének minden változása a inai tündérszép világvárosig. Nem először méltatjuk Pásztor Mihály nagyszerű írói erényeit, de még talán egyetlen könyvében sem ragyognak azok olyan teljességgel, mint ebben. Pásztor Mihály is elérkezett a villanyvilágításig, amelynél tökéletesebbet ma még nem ismerünk. Eddigi könyveit is páratlan tudás, statisztikai érzék és nagyszerű újságírói szem jellemezte, de ebben a lehiggadt fölényességül, filozófiai magaslatra emelkedett, mun- kában még többet ad. Már nemcsak fotografál, nem hű topográfiai ismeretet, biztos térképet nyújt, hanem művészi remeket, melyet biztos vonalvezetés és káprázatos színesség jellemez. A reflektor fénye, melyet az elmúlt százötven esztendőre vet, elénk hozza, kiemeli a homályból ezt a másfélszázadot és a statisztikai és köz- gazdasági adattár csoportosítása meleg reménységgel festi alá az elkövetkezendő századok ködbevesző hátterét. Nem magyaráz: a tényekből következik mindaz, ami erőssé, bizakodóvá teszi az olvasót és éppen ezek a kvalitások teszik ezt a monográfiát rendkívüli értékűvé. Jellemző Pásztor Mihály emberi és írói szerénységére a könyv címe. „A közvilágítás alakulása Budapesten“ cím alatt annyit ad, amit mások tíz könyvbe szétosztva sem tudnának nyújtani és nagyképű tudományoskodással igyekeznének kamatoztatni. Pásztor Mihály bőkezű, mert teheti, adakozó, mert van miiből és teszi ezt olyan egyszerűen, póz és pretenzió nélkül, ami jellemző az igazi kiválóságára. Akik szeretik Budapestet, azoknak el kell olvasniok Pásztor Mihály új könyvét. Akik pedig még nem szeretnék — lehet, hogy vannak ilyenek —, azok megszeretik ebből a könyvből. Köszönet érte Pásztornak, az írónak, tudósnak, statisztikusnak, történetírónak és költőnek, ak’ megtanít bennünket arra, hogyan kell szeretnünk és hogyan kell megismernünk Budapestet, mindannyiunk büszkeségét, szerelmesét. És köszönet iái' ki Hlye falvi J. Lajos dr.-nak, a Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatójának is, aki alkalmat adott munkatársának a nagyszerű könyv megírására. (I. gy.) Pásztor Mihály l Geduldiger dugó bélyegzögyára, vésnök! műíníézete Budapest VE, Vilmos császár út 17 Zwi építész \ Hingen Gyula Budapest, VII.fCsengery-u. 30 Telefon : József 453— 69 SÁMUEL GYÖRGY egészségügyi berendező és bádogos Budapest, VI., Aradi-utca 45. szám. — Telefon : Automata 223-62. Szabályozzák a verseny- tárgyalások rendjét Felállítják a központi vállalkozói nyilvántartót — Legalább 30 napos terminust kell adni a versenytárgyalásokra — Egyes munkákra csak szakmabeli iparos pályázhat A közmunkák végre-valahára csakugyan nem a versenytárgyalási döntéseket követő namegindulnak, de az iparosságnak mégis panaszai vannak, mégpedig a közszállítással kapcsolatos eljárások miatt. Ügy látszik, a hatóságok a hosszas késlekedés után most sietve akarják vállalatba adni a munkákat és ép ezért olyan rövid terminusokat tűznek ki, hogy a pályázni szándékozó vállalkozóknak alig van idejük az adatok beszerzésére. még kevésbé alapos kalkulációra. A fővárosnál is számos ilyen eset fordult elő, ami végül is a pályázati határidők kitolását tette szükségessé. Az ipari érdekeltségek panaszára a kereskedelmi miniszter most rendeletileg intézkedett az iránt, hogy minden kiírandó versenytárgyalásnál legalább 30 napos határidőt keli megállapítani és csak nagyon kivételes, sürgős esetekben lehet a lejárati idő 15 napos. A határidőt attól a naplói kell számítani, amikor a pályázati hirdetmény a Közszállítási Értesítőben megjelenik. Ezentúl fegyelmi felelősség terhe mellett fogják ellenőrizni a határidők pontos betartását. Sok panasz.volt amiatt is vállalkozói körökben, hogy az egyes pályázók szállítóképességét igazoló bizonylatokat csak késedelmesen állította ki a Kereskedelmi és Iparkamara. A kereskedelmi miniszter felszólította a kamarákat, hogy a bizonylatokat rövid fitoü adják ki. A városházán különben rövidesen megvalósítják a központi vállalkozói nyilvántartást. melyről a Független Budapest már régebben hírt adott. A központosítás ellenére is ez a szerv mentes lesz minden bürokratizmustól és rövid úton jelöli majd ki szűkebbkörű versenytárgyalásokon az ajánlattételre felszólítandó cégeket. Röviddel ezelőtt új rendszert vezettek be a városházán, a bánatpénzek és letéti nyugták visszatartásánál is. A sok igazoló eljárás és utánjárás elkerülése végett most már nem adják ki személyesen a feleknek a nyugtákat, hajún, a megbízást kapott cég kivételével, mindenkinek postán küldik el a bánatpénzről szóló nyugtát, úgyhogy a vállalkozónak csak a központi pénztárnál kell jelentkeznie a pénz felvételére. Az az akció is sikerrel kecsegtet, amely a vállalkozók köréből Indult ki és azt célozza, hogy csak szakmabeli iparos pályázhasson az egyes munkákra. Az utóbbi időben rendszerré vált, hogy egyes vállalkozók egész munkacsoportokra pályáztak, amit azután vagy alvállalkozóknak adtak ki, vagy alkalmi munkásokkal végeztették el. A városházán is súlyt vetnek arra, hogy minden munkát csak szakmabeli iparos kaphasson. Az egyes- iparos érdekeltségek külön fogják ellenőrizni, hogy jogosulatlan vállalkozó ne kaphasson szakmájához nem tartozó munkára megrendelést. Mozgalom indult az iparosok körében arrla vonatkozóan is, hogy mentesüljenek a közszállítási pályázatok nagy bélyegköltségétől. Egy- egy ajánlatra és mellékleteire tekintélyes ösz- szegű bélyeget kell ragasztani és amíg a sok eredménytelen pályázat után valaki közmunkához jut, rengeteg pénzt kénytelen bélyegekre költeni. A vállalkozók most azt kérik, hogy csak az az iparos kötelezhessék a bélyeg illetékek, lerovására, aki meg is kapja a megbízást, úgyhogy a többi, eredménytelen pályázó mentesülne a felesleges- kiadástól. Teherautókarosszériák Teherauftépóf kocsik Autóbuszok NAY*sRÓNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rt* Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463-88 Összehívták a szakbizottságokat BECSEY AMIM nyilatkozata az ügyosztályi szakbizottságokról — Mines még ügyrendjük és hatáskörük a bizottságoknak Az üzemigazgatóságok, úgy látszik, sokkal szorgalmasabbak, mint az ügyosztályok bizottságai, mert amíg az előbbiek csaknem kivétel nélkül megalakultak és több-kevesebb megelégedéssel működnek, addig az ügyosztályi bizottságok, egy-két kivételtől eltekintve, még meg sem alakultak. Nem alakult meg például a nagyüzemi bizottság sem, holott a nagyüzemi beruházások is indokolttá tennék működését, és -nem alakult meg a pénzügyi bizottság sem,, amelynek pedig Wolff Károly az elnöke. Részben ez az oka, hogy a városházán szomorú tétlenség honol és egyetlen fontos kérdést sem intéznek el. A hivatalnok-vezetők, akik egyáltalán nincsenek megelégedve az új renddel és a közeledő választások, valamint a tisztújítás izgalmainak is hatása alatt vannak: nem nagyon törik magukat az alkotásokért és miután a városatyákat is ugyanezek a kérdések izgatják, háttéribe szorulnak az elintézésre váró problémák. Az újonnan megválasztott bizottságok tagjai sürgetik a. bizottságok megalakulását, bár nem tudják, hogy lesz-e mit tárgyalniok. Megkérdeztük Becsey Antalt, az egyik legfontosabb bizottságnak — a nagyüzemi bizottságnak — az elnökét, mint vélekedik a testületek működéséről és feladatköréről. Becsey Antal munkatársunknak ezeket mondotta : — Az ügyosztályi bizottságok megalakítása nem halasztható tovább és az elnökök részéről intézkedés is történt a testületek mielőbbi összehívása érdekében. Én a XII. ügyosztály mellé választott szak- bizottságot szeptember 17—18-ára feltétlenül összehívom, de úgy értesültem, hogy e hó második felében a még meg nem alakult bizottságokat már ösz- ! szehívhatják, amikor a megalakuláson kívül bizonyára akadnak majd olyan kérdések is, amelyek a bizottságok véleményezését kívánják. Az ügyosztályi bizottságok hatáskörét az új fővárosi törvény erősen megszűkítette és ezek a szervek csupán véleményező jogkört tölthetnek be. Hogy milyen ügyek kerülnek a bizottságok elé, az nincs tisztázva. Valószínűleg mindazok a tárgyak, amelyek a közgyűlés elé kerülnek, előzőleg az ügyosztályi bizottságok véleményezése alá bocsáttatnak. i Azonkívül az üzemigazgatóságok és az ügyosztályok más természetű javaslatai is ide kell hogy tartozzanak.- Az első teendő egyébként az ügyosztályi bizottságok ügyrendjének megállapítása lesz, mert ügyrend nélkül tárgyalni nem lehet. Már pedig most az a helyzet, hogy a bizottságok tárgyalási rendje nincs szabályozva. Értesülésünk szerint a bizottsági elnökök már érintkezésbe is léptek az egyes tanácsnokokkal és megbeszélték velük a bizottságok összehívásának idejét. Atekintetben is tárgyal- ! tak, hogy az első ülésre milyen programpon- 1 tokát vegyenek napirendre, elé sajnos a legtöbb ügyosztály nem tudott olyan ügyeket megjelölni, melyek a bizottságok véleményét igényelnék. A jelek szerint.tehát- a szakbizottságok bizonytalan és jelentéktelen jövőnek néznek elébe.
